Munkaügyi Tudástár

A tavalyi utolsó negyedévben 4 millió 15 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 107 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – tette közzé a KSH. A növekedés továbbra sem a versenyszférából jön: a javulás kétharmadát a közfoglalkoztatás bővülése eredeményezte, és a külföldön dolgozók is javítják a statisztikát. A munkanélküliek száma eközben nem csökkent 400 ezer fő alá, a munkanélküliségi ráta a tavalyi utolsó negyedévben 9,1 százalék volt.A foglalkoztatottak száma már az előző, szeptember–novemberi időszakban 4 millió fölé ment, majd még egy kicsit tovább emelkedett október–decemberben. Az év végén korábban jellemzően csökkent a foglalkoztatottság, de ezen most a téli közmunkaprogram keretében dolgoztatott 400 ezer ember alaposan változtatott.Az egy évvel korábbihoz képest 106,7 ezer emberrel többnek volt munkája, munkanélküliből 65 ezerrel volt kevesebb. A gazdaságilag aktívak száma nőtt, de az aktivitási ráta nem emelkedett tovább, 58 százalék volt az év végén – ez leginkább a nyugdíjrendszer szigorításának és a nyugdíjkorhatár emelésének köszönhető. Viszont hiába több az aktív, a munkaerőpiacon nincs kereslet erre a többletre.
(KSH)

Mi a program célja? - A munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából rendkívül fontos a nyelvismeret. A felsőoktatásból kilépő hallgatók mintegy negyede a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és záróvizsga után a diplomáját. A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem osztott diplomák száma ma közel 50 ezer (alap, mester, osztatlan, egyetemi, főiskolai és doktori képzésekben).A pályázati kiírás várható ideje: képzők részére: 2014. február eleje, célcsoport részére: 2014. március eleje A diplomával rendelkező pályakezdők munkanélküliségi rátája 6%, a többieké 26%. Látható, hogy az elhelyezkedés esélyét megsokszorozza a diploma. Ezért a kormány közel 3 Mrd Ft keretösszegből elindította a Diplomamentő Programot.A program államilag elismert, általános középfokú „C” típusú nyelvvizsgára készíti fel azokat, akik legalább alapszintű nyelvtudással rendelkeznek. Ki pályázhat?Bármely európai uniós állampolgár, aki a hazai felsőoktatásban megszerzendő diplomáját nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni, de államvizsgáját már teljesítette és hallgatói jogviszonyban már nem áll.Életkorra vonatkozó megkötés nincs. Előnyben részesülnek az elbíráláskor azok, akik regisztrált álláskeresők.Mikor lehet pályázni?Ez egy kétkörös pályázat, amelynek első körében régiónként a képzőket választják majd ki. Ezt követően a második körben – előreláthatóan március elejétől – jelentkezhetnek majd a hallgatók. Milyen nyelvtudással lehet pályázni? A Diplomamentő Programot azoknak szánjuk, akik legalább alapfokú angol, német vagy francia nyelvismerettel bírnak. A pályázóknak ezt nem nyelvvizsgával vagy bármilyen tanúsítvánnyal, hanem nyelvi szintfelmérőn kell igazolni. A képzés során a B1-es szintről B2-es nyelvvizsga szintre kell eljutniuk a programban résztvevőknek.Milyen tanfolyamok indulnak?A jelentkezéskor 120, 180 és 240 órás képzésekre lehet majd jelentkezni. A pályázó dönti el, hogy mely városban kívánja igénybe venni a nyelvi képzést és előzetes ismeretei szerint melyik óraszámú tanfolyamot kezdi el. A képzések elsősorban a megyeszékhelyeken lesznek elérhetők minimum 6, de maximum 20 óra/hét terjedelemben. Mennyibe kerül a képzés?Önrész nincs, a tanfolyam ingyenes a programba kerülőknek, azt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap finanszírozza a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése alapján. Ebben benne van a nyelvi szintfelmérés, a tananyag, valamint a képzés költsége. A tanfolyam végén azonban nyelvvizsgát kell tenni, amelyet sikertelenség esetén meg kell ismételni legalább két alkalommal. Ezek költsége már a vizsgázót terheli. (Kivéve a regisztrált álláskeresőket, akik számára az első próbálkozás a támogatás részeként még ingyenes.)A nyelvvizsga bizonyítványok hitelesített másolatait legkésőbb 2015. augusztus 15-ig be kell nyújtani az OFA nKft-nek. Amennyiben ez a résztvevő önhibájából nem sikerül, úgy a képzési díj 50%-át kell visszafizetnie.
(Kormány)

Pályázati felhívás a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására. A pályázat kódjele: NFA-2014-KKV- A Nemzetgazdasági Minisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások számára munkahely-teremtő beruházási pályázatot hirdet. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 13 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ebből 1100-1200 KKV-nál 6500 új munkahely létesíthető, továbbá legalább tizenkétezer már meglévő munkahely megőrzése segíthető.A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható.A pályázatokat a beruházás helye szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központjához 2014. január 9-től 2014. február 14-ig lehet benyújtani a pályázati dokumentációban meghatározott feltételek szerint. Pályázatok beküldési határideje: 2014. január 9-től 2014. február 14-ig. A munkaügyi központok címjegyzéke a pályázati útmutató 12.-13. oldalán található.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A gyed extra bevezetése az egyike a gyermekes családokat érintő januári változásoknak. A szülők a gyermek egyéves kora után akkor is megkapják a gyest vagy a gyedet, ha úgy döntenek, hogy visszamennek dolgozni. A gyed mellett és a gyes mellett is a gyermek egyéves korától korlátlan időtartamban lehet dolgozni, így akik már lemondták a támogatásokat, most újra igényelhetik, egyelőre még a legtöbben csak érdeklődnek. A gyermekgondozási díjat, vagyis a gyedet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kell kérni.Már kérhetőek azok a juttatások, amelyek igénylését a január 1-jével életbe lépett gyed extra tesz lehetővé. A gyermekgondozási díj és a gyes ugyanis akkor is jár, ha a szülő újra munkát vállal gyermeke 3 éves koráig. Az igénylésről érdemes az interneten tájékozódni, mert a támogatásokat akár otthonról is könnyedén lehet kérelmezni. A gyermekgondozási díjat, vagyis a gyedet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kell kérni. A kérelem az OEP honlapján megtalálható. Ahhoz kell benyújtani a kérelmet, aki folyósította az ellátást. Ez lehet a munkáltató vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, gyes esetében pedig a Magyar Államkincstárhoz kell fordulni. A gyermekgondozási segély igénylését a kincstár honlapjáról letölthető nyomtatványon kell kitölteni, ehhez mellékelni kell a személyi igazolvány másolatát, az adóigazolás másolatát, és a három okmányt együtt kell benyújtani a kincstár megyei igazgatóságához.A gyed extra része az is, hogy ha valaki a gyes és gyed folyósítása alatt ismét gyermeket vállal, akkor a juttatásokat mindkét gyermek után megkapja, ha 2014-ben születik a kisebbik gyerek. Január 1-je óta már van diplomás gyed is, amellyel a felsőoktatásban vagy felsőfokú képzésben részt vevők - korábbi munkaviszony nélkül is - kaphatnak egy évig gyedet, és járhat nekik gyes is a tanulmányaik alatt.
(OEP)

Tavaly szeptember és november között 4 millió 12 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma 57 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig 9,3 százalékra csökkent.2013. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak 4 millió 12 ezer fős létszáma 2,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 979 ezer fő volt 15–64 éves, ami 88 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,6%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.2013. szeptember–novemberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 154 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 65,7%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 825 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 1,0 százalékponttal 53,7%-ra nőtt.A 15–24 éves korosztályból 238 ezren voltak foglalkoztatottak, 21,1%-os foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 76,7%-ra, utóbbiaké pedig 1,6 százalékponttal, 39,2%-ra javult. A munkanélküliségi ráta utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta nem volt 4 millió fölött, de a KSH éves átlagos foglalkoztatottságot mutató adatai szerint 1998 óta sem. 2013. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak 4 millió 12 ezer fős létszáma 2,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 979 ezer fő volt 15–64 éves, ami 88 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,6%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.2013. szeptember–novemberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 154 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,0 százalékponttal, 65,7%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 825 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 1,0 százalékponttal 53,7%-ra nőtt.A 15–24 éves korosztályból 238 ezren voltak foglalkoztatottak, 21,1%-os foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 76,7%-ra, utóbbiaké pedig 1,6 százalékponttal, 39,2%-ra javult.Több dolog is segíti azonban a látszólag jó számokat. Novemberben már elindult a téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében a kormány novembertől áprilisig 200 ezer ember foglalkoztatását tervezi, miközben ilyenkor jellemzően inkább csökken a foglalkoztatás. Ezekből a számokból azonban úgy tűnik, novemberben már bőven beindulhatott a téli közmunka.További, nagyjából kétszázezer munkavállaló akik külföldön vállalnak munkát, amelyet a KSH beszámít a hazai foglalkoztatottsági statisztikába.

(KSH)

1.) A kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás. (2013. évi CIII. törvény 8. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.) A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend), vagyis csak akkor kötetlen a munkarend, ha teljes egészében a munkavállaló ossza be a munkaidejét. Eddig legalább a fele munkaidő beosztásának átengedését írta elő a jogszabály:A törvény alapján ekkor - részlegesen vagy teljes egészében - a munkáltató lemond a munkaidő beosztásának jogáról. vagyis a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.2.) Az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következő naptári évre történő átvitele:A következő évre átvihető szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. Fontos újdonság, hogy a felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így erről minden évben újra meg kell állapodniuk. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.Érdemes az alábbi szabályokat is figyelembe venni (2013 augusztus 1 napjától lépett hatályba)A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosította, így többek között:- Pontosította azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak.- Egyértelművé tette, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén.Világossá tette, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent.- Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosított a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.3.) 2014. január 1 napjától - Minimálbér, Bérminimum (2014. februárban számfejtésre kerülő munkabérek kifizetésénél kell először alkalmazni)A teljes munkaidőben (8 órában) foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől - havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, - hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, - napibér alkalmazása esetén 4670 forint, - órabér alkalmazása esetén 584 forint.A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő (8 órában) teljesítése esetén 2014. január 1-jétől - havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, - hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, - napibér alkalmazása esetén 5430 forint, - órabér alkalmazása esetén 679 forint.
4.) Kik mehetnek nyugdíjba 2014 évben2014. évben öregségi nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot;- az 1952. I. félévben születettek,- életkortól függetlenül az a nő, aki rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel (nem azonos a szolgálati idővel),- meg kell említeni még az úgynevezett szerzett jog védelme alapján érvényesített öregségi nyugdíjjogosultságot.Az öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő biztosítottnak jár, a korhatár előtti ellátások viszont semmilyen tekintetben nem minősülnek nyugdíjnak.2009-től kezdődően, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt a 62. életévről – az 1952-es születési évjárattal kezdődően az 1957-es korosztállyal kiteljesedve – fokozatosan a 65. életévre emeli. 2012. január 1-jétvel megszüntették azokat az öregségi típusú nyugdíjakat, amelyeket a nyugdíjkorhatár előtt különböző korhatárkedvezményekkel lehetett igénybe venni, mint az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, „művész” nyugdíj, „országgyűlési képviselők” nyugdíja, „polgármesterek” nyugdíja, Európai Parlament magyarországi képviselőinek nyugdíja, valamint a szolgálati nyugdíj. Ezek helyett bevezettek két szociális, jövedelempótló juttatást, a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot.Az említett időponttól a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben saját jogú nyugellátásnak már csak a következő ellátások minősülnek:- öregségi teljes nyugdíj- öregségi résznyugdíj- a nők életkortól független öregségi nyugdíja.A nyugdíjjogosultság kulcsfogalma a jogosultsági idő. A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólag- a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül.5.) A kormány növeli azok körét, akik 2014. január 1-től igényelhetik a családi adókedvezményt, mivel ezentúl a személyi jövedelemadó mellett a járulékokból is levonható a családi adózással összefüggő családi járulékkedvezmény.A változás legfontosabb része - mely 2014. január 1-től lép életbe - az, hogy a házastársak összesített személyi jövedelemadója mellett a 7%-os egészségbiztosítási és 10%-os nyugdíjjárulékból is levonható lesz a családi adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybe vehető maximuma 33 százalékra nő (16% szja + 7% egészségbiztosítási + 10% nyugdíjbiztosítási járulék).A kibővített családi adókedvezményt elsősorban azok tudják teljes egészében igénybe venni, akik 3 gyermekes többkeresetű, vagy a kétgyermekes egykeresetű családként élnek.A családi adókedvezmény a korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is az adóelőleg nyilatkozatkitöltésével és benyújtásával kérhető a munkáltatótól. Pontosabban az adóelőleg-nyilatkozat alapján a munkáltató érvényesíti azt a bérszámfejtés során.6.) 2014-től bevezetésre kerül az úgynevezett GYED-EXTRA mely diplomás gyeddel is kiegészül. Ez nem mást jelent, minthogy a kismamák jövedelme a gyermekvállalással akár meg is duplázódhat 2014-et követően, így ők biztosan nem fogják a kormány ezen intézkedését túlságosan kritizálni.7.) A családok számára igénybe vehető lesz jogosultsági alapon a Szocpol is. Jelenleg szocpol a 60 és 160 négyzetméter közötti ingatlanokra kérvényezhető, a támogatás összege pedig 800 ezer és 3 millió forint között változik. 8.) Az infláció mértékével emelkedik a közmunkás minimálbér kifizetendő bruttó összege is. A szociális szférában dolgozók 2014. márciusában kézhez kapják az emelt összegű szociális bérpótlékot.9.) A rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege is emelkedik január 1-jével a nyugdíjakkal azonos mértékben. Az ellátások és a járadékok összege - csakúgy mint a nyugdíjaké - 2,4 százalékkal emelkedik.10.) Január 1-jével több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat - januártól - azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tíz százalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.11.) CafeteriaA legjelentősebb változás a 2014-ben életbe lépő cafeteria-szabályozásban, hogy a munkáltatók nem adhatnak majd olyan béren kívüli juttatásokat, melyek készpénre válthatók, vagy esetlegesen visszaválthatók. Mindezzel csupán egy szűk körnek kell majd csak szembesülni 2014-ben, hiszen ez csak egy kis cafeteria-kibocsátó intézményre vonatkozik majd, a "nagyok" által kiutalt cafeteria-utalványok eddig sem voltak visszaválthatóak.2014-től adómentes lett a lakáscélú hiteltámogatás, ráadásul korábban már meglévő hitel törlesztésére nem vehette igénybe a munkavállaló a munkáltatója ilyen célú segítségét, most ez a kör kibővül, és régi lakáscélú hitel törlesztésére is felhasználható cafeteria-ellemmel bővül a juttatások rendszere. Ez várhatóan rendkívüli népszerűségnek fog örvendeni 2014-ben, amennyiben ezt a változtatást a parlament is megszavazza. Világos, hogy a kormány célja a béren kívüli juttatások rendszerének évenkénti finomhangolása, ami által a kedvező adózás mellett az egyes cafeteria utalványok és kártyák hatása érzékelhetővé válik a belföldi kereskedelmi forgalomnövekedésben és nemzetgazdaság további fejlődésében is.12.) Közel 6 millió állampolgárt érint a banki ingyenes készpénzfelvétel lehetősége, melyről nyilatkozni személyesen a bankfiókokban, vagy az internet bankon keresztül is lehet 2014. január 20-ig13.) Munkanap áthelyezések, hosszú hétvégékA szokásos ünnepekkel (húsvét hétfő, pünkösd) együtt 2014-ben csak öt olyan hosszú hétvége lesz, amikor megnyújthatjuk a pihenést, a rendelet január elsejével hatályos.Húsvét hétfő: április 21.Pünkösd hétfő: június 9.Május 1. csütörtök (négy nap szünet a hétvégével együtt)Október 23. csütörtök (négy nap szünet a hétvégével együtt)December 24. szerda (öt nap szünet a hétvégével együtt) Összefoglalva: A bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. Azaz ha egy háromgyerekes családban a két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta.Most már a gyes és a gyed mellett is lehet újra munkát vállalni a gyermek egyéves kora után.Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben.Bevezetésre került a diplomás gyed.Újabb adókedvezményeket kaptak a három- vagy többgyermekes kismamák.2,4 százalékkal emelkedik a nyugdíj összege.2,4 százalékkal emelkedik rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege.5-11 százalékos béremelést kapnak a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók.5000 forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj.A kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz.Állami feladat lett a tankönyvellátás. A tankönyvekről jegyzéket kell vezetni, az iskolák évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyv közül választhatnak.Leegyszerűsödött "a szabadságok átvitelének szabálya".Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz került, míg a források felhasználását ezentúl a Miniszterelnökség koordinálja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 143. számú Magyar Közlönyben megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete, a 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.A rendelet hatálya – a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével – kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.A rendelet alapján a 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:május 2., péntek pihenőnapmájus 10., szombat munkanapoktóber 18., szombat munkanapoktóber 24., péntek pihenőnapdecember 13., szombat munkanapdecember 24., szerda pihenőnapA rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján - fentiektől eltérően is meghatározható legyen.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint, napibér alkalmazása esetén 5430 forint, órabér alkalmazása esetén 679 forint.(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2014. január 1-jétől 101 500 forint,b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2014. január 1-jétől 118 000 forint.(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránála) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben,b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.(5) Részmunkaidő eseténa) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegévelkell figyelembe venni.3. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2014. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.(2) E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.(3) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet.

A jelenlegi bruttó 98 ezer forintról 101 500 forintra emelkedik jövőre a minimálbér. A szakmunkások bérminimuma pedig a jelenlegi 114 ezer forintról 118 ezer forintra nő. A magyarországi minimálbér az Európai Unió országai között a középmezőnyben van.A minimálbér az a törvényileg rögzített legkisebb munkabér, amelyet a munkaadó Magyarországon köteles a munkavállaló számára kifizetni mindaddig, amíg a munkaviszony fennáll. Vagyis ez a legkisebb munkadíj, amelyet egy munkavállaló főállású munkavállalóként Magyarországon kaphat.A szakmunkás bérminimum pedig azt jelzi, hogy annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, legalább mekkora fizetést kell kapnia.A Magyarországon érvényben lévő minimálbér magasabb, mint Csehországban, míg ugyanis ez itthon jelenleg 98 ezer forint, addig a cseheknél 91 ezer forintnak felel meg az Eurostat adatai szerint. A régió többi országát vizsgálva Szlovákiában a magyarral közel azonos nagyságú, 99 ezer forintnak megfelelő mértékű a minimálbér. Romániában viszont jóval kevesebb, 53 ezer forintnyi a fizetések legalacsonyabb mértéke. Lengyelországban és Horvátországban pedig 109 ezer forint körüli a minimálbér.A nyugati európai országok közül Angliában 350 ezer forint körüli fizetés jár, míg Franciaországban minimum 420 ezer forintnak megfelelő mennyiségű fizetést kap, aki ott munkát vállal. Hollandiában ennél is többet, 435 ezer forintnyi eurót kapnak a munkavállalók.A válsággal küzdő országokat nézve Spanyolországban 222 ezer forintnyi a minimálbér, Portugáliában ennél alacsonyabb, 167 ezer forintnak megfelelő mértékű, míg Görögországban a kettő között, 201 ezer forint körüli a minimálbér.Az Európai Unió országai közül hatban alacsonyabb a minimumfizetés, mint Magyarországon: Észtországban, Csehországban, Litvániában, Lettországban, Romániában és Bulgáriában. Ezzel hazánk a középmezőnyben végez az Európai Unió országainak mezőnyében.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyed ideje alatt nem lehet dolgozni, a gyes mellett pedig - a gyermek egyéves kora után - legfeljebb heti harminc órában, de a mostani új szabályok alapján korlátlanul engedélyezi a munkavállalást a gyermekgondozási ellátások mellett a gyermek egyéves korától2014. január 1-től a gyes és a gyed folyósítása mellett is vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Ennek legfőbb céljai, a gyermekvállalás ösztönzése, az élve születések számának növelése, valamint a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra visszatérésének támogatása érdekében vezetik be.A jövőben azok is jogosultak lesznek a gyedre, akik nappali tagozaton folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és megfelelnek az előírt feltételeknek, így magyar nyelvű képzésben vettek részt a szülés előtti két évben, és volt legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk.A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nők is jogosultak lesznek gyedre. Ennek összege - ha a hallgató még nem dolgozott korábban - a képzés formájától függően vagy a minimálbérrel, vagy a garantált bérminimum 70 százalékával egyenlő.Amennyiben a gyermekgondozási ellátások folyósításának ideje alatt újabb gyermek születik, a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a hatálybalépés előtt világra jött gyermekekre is vonatkozik, ha 2014. január 1-je után újabb gyermek születik a családban. Az ikrek szülei egy évvel tovább jogosultak gyedre, azaz legfeljebb a gyermekek hároméves koráig. A szülőknek a közös háztartásban élő gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. A gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyikük igénybe veheti, egyidejűleg mindkét szülő azonban nem igényelheti.Január 1-jétől a nevelőszülői feladatok keresőtevékenységnek minősülnek majd, ami a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelentene. A módosítás azonban lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő a feladatait a tgyás folyósításának időtartama alatt is elláthassa.

(Kormány)