Munkaügyi Tudástár

Százezer ember képzése indult el december elején a kormány téli átmeneti közfoglalkoztatási programjában, amelyben március 31-ig átlagosan kétszázezren vesznek részt - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.A december másodikán elindított tanfolyamokat - amelyek összesen négy hónapig tartanak - az országos közfoglalkoztatók jelzései alapján állították össze.Czomba Sándor erről a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban beszélt, ahol házi betegápolók elméleti és gyakorlati képzése kezdődött a közfoglalkoztatás keretén belül.Hozzátette: a december másodikán elindított tanfolyamokat - amelyek összesen négy hónapig tartanak - az országos közfoglalkoztatók jelzései alapján állították össze. Budapesten és a 19 megyében a meghirdetett tanfolyamok közel 100 százaléka elindult, december 16-tal kezdődően már minden megyében meghaladja majd a 90 százalékot.Hangsúlyozta, hogy képzésben ekkora létszámban még soha nem vettek részt, az idei évben a közfoglalkoztatásban részt vevők száma meghaladta az eredetileg tervezett háromszázezret. A képzésben részt vevők a mindenkori nyolcórás közfoglalkoztatási minimálbért kapják - ismertette
(MTI)

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján, a felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el - írja az MTI.Czomba Sándor már november elején jelezte, hogy a minimálbér jövőre meg fogja haladni a 100 ezer forintot. A tárgyalásokon a munkáltatói oldal az infláció követésével megegyező, 2,4 százalékos minimálbér-emelést szeretett volna, míg a munkavállalói oldal 5,4 százalékos emelést akart elérni.
(MTI)

Ez év augusztus–októberben 3 millió 992 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 57 ezer fővel, azaz 1,5 százalékkal több, mint 2012 azonos időszakában. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája ezzel 1,1 százalékponttal emelkedett a KSH által közölt adatokból. A 15–24 éves korosztály 20,5 százalékos foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, 0,7, illetve 1,5 százalékponttal.A foglalkoztatottakból a külföldi munkavállalók és a közfoglalkoztatottak együtt összesen 240-250 ezer főt tesznek ki a Világgazdaság becslése szerint. A KSH intézményi adataiból kiindulva (1 hónap adata még nem áll rendelkezésre) a közfoglalkoztatottak több mint 145 ezren lehettek az időszakban, míg a kevesebb mint 1 éve külföldön dolgozók száma megközelítheti a 100 ezret. Ebben az időszakban a munkanélküliek száma 434 ezer fő volt, 29 ezer fővel alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 9,8 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek 55,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,6 hónap volt.
(KSH)

Mikro- és kisvállalkozások igényelhetnek akár 50 százalékos támogatást ingatlanfejlesztésre és eszközbeszerzésre Budapesten és Pest megyében. Ingatlanfejlesztésre és eszközbeszerzésre is igényelhetnek akár 50 százalékos támogatást hétfőtől mikro-, kis- és középvállalkozások Budapesten és Pest megyében az Új Széchenyi Terv keretében kiírt komplex fejlesztési pályázaton. A pályázatokat november 25-től forráskimerülésig, de legkésőbb 2013. december 9-ig lehet benyújtani.Támogatás igényelhető a kkv-k különféle belső fejlesztéseire: eszközbeszerzésre, információs technológiai (IT) fejlesztésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra maximum az összes elszámolható költség 50 százalékáig, gyártási licenc, know-how beszerzésére legfeljebb 10 százalékig, piacra jutásra, vállalati HR-fejlesztésre, tanácsadás igénybevételére, valamint minőség- és környezetirányítási rendszerek beszerzésére külön-külön maximum 5 százalékig.A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 15 millió, maximum 200 millió forint lehet, amelynek mértéke Pest megyében az összes elszámolható költség 30-50 százaléka, Budapesten az összes elszámolható költség 10-30 százaléka.A pályázati kiírásra legalább két lezárt üzleti évvel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak, amelyek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt.A pályázónak vállalnia kell - a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben - létszámtartást és személyi jellegű ráfordításainak növelését, valamint egy-egy esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági intézkedést.
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Az ítélet, amely iránymutatást ad a munkaügyi ellenőrzésekhez, tisztázza a hétvégén is üzemelő bevásárlóközpontok kereskedőinek helyzetét. A Magyar Nemzet által ismertetett döntés értelmében mivel megváltoztak a vásárlói szokások, a plázák boltjaiban dolgozóknak már nem feltétlenül jár 50 százaléknyi bérpótlék a vasárnapi munka után. A lap azt írja, hogy a korábbi bírói gyakorlattal szakítva a Kúria most úgy határozott egy még 2010-ben munkaügy eljárás alá vont kereskedő ügyében, hogy a fővárosi plázában található ruházati üzlet az elmúlt évek során átalakult vásárlási szokások miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő vállalkozásnak minősül.Az üzletházakban lévő valamennyi kereskedő immár abba a körbe tartozhat, amelyet a munka törvénykönyve külön is meghatároz, vagyis a rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatók. A jogszabály szerint ilyen például, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, társadalmi szokásból eredő igény van. Ilyenek többek között a vendéglátóhelyek, a benzinkutak, egyes élelmiszerboltok.Eddig vitatéma volt, hogy a hét végén is nyitva tartó plázák üzletei milyen megítélés alá esnek egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során. Az új törvénykönyv lehetőséget ad minden, a kereskedelemben működő munkáltatónak a vasárnapi rendes munkaidő elrendelésére, ugyanakkor ebben az esetben 50 százaléknyi bérpótlékot is fizetni kell a dolgozónak. A rendeltetésüknél fogva a hét utolsó napján is nyitva tartó üzletekben viszont nem jár pluszpénz a munkavállalónak.A Kúria ezzel a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó eddigi jogértelmezést változtatta meg, ugyanakkor azt nem mondja, hogy tilos vasárnapi bérpótlékot adni - tette hozzá.

(Magyar Nemzet)

Január 1-jétől a gyed extra program keretében, az eddigi kedvezmények fenntartása mellett bővül a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény - ismertette Czomba Sándor keddi budapesti sajtótájékoztatóján.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta: ha a munkáltató olyan anyasági ellátásban részesülő vagy részesült szülőt foglalkoztat, ahol a családban legalább három gyermeket nevelnek, az eddigi 2 év helyett 3 évig lehet érvényesíteni a teljes szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, az úgynevezett "félszochó" kedvezmény egyéves időtartama pedig két évre emelkedik. Így a három vagy több kisgyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási forma lesz, vagyis akár öt évig is kedvezményt érvényesíthet a munkáltató.A munkáltatók jelenleg egyetlen kisgyermekes szülő foglalkoztatásával 858 ezer forintot takarítanak meg azáltal, hogy az első két évben járulékmentesség van, a harmadik évben pedig félszochót kell fizetni. Az érvényesíthető kedvezmény maximális összege nagycsaládos szülő esetén az eddigi 858 000 forintról 1 374 000 forintra emelkedik, öt év alatt a munkáltató 516 ezer forinttal több támogatást tud a gyed extra támogatás segítségével ezen kisgyermekes szülők után igénybe venni.Kedvező változás lesz az is, hogy az anyasági ellátás folyósítását követően a 45. hónap vége helyett a 69. hónap végéig lehet érvényesíteni ezt az öt évre szóló kedvezményt.Az államtitkár kifejtette: a legutóbbi adatok nagyon kedvező tendenciát mutatnak, 235 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, mint a kormányváltás időszakában. Az eredmények nem jöttek maguktól, a kormánynak számos olyan intézkedést kellett megtennie, amelyek a válságból való lassú kilábalás ellenére képesek voltak nemcsak szinten tartani, hanem növelni - a versenyszférában is - a foglalkoztatási szintet - tette hozzá.Felidézte, az erre szolgáló eszközrendszer egyik legfontosabb eleme a január 1-jétől meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv volt, amelyben hat célcsoportot - a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a képzettséggel nem rendelkezők, a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes szülők - határoztak meg, esetükben a munkáltatóknak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóterhek felét kell csak megfizetniük, illetve egyes esetekben egyáltalán nem kell adót fizetniük a havi munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után.A munkáltatók szeptemberben közel 740 ezer ember után vették igénybe ezt a támogatást, s 10 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek, az év eleje óta pedig kilenc hónap alatt 85 milliárd forintot.Az államtitkár sikeresnek értékelte a munkahelyvédelmi akcióterv kisgyermekes szülők foglalkoztatását ösztönző elemét. A sikert egyértelműen mutatja, hogy míg januárban 14 548 kisgyermekes szülőt foglalkoztattak a munkáltatók kedvezményesen, szeptemberben már ennek mintegy dupláját, 29 342 főt. Úgy vélekedett, ez többek között annak köszönhető, hogy a kedvezmény nagyon rugalmasan alkalmazható, messzemenően igazodik a családi körülményekhez és lehetőségekhez.Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák érdekében korábban más rugalmas foglalkoztatási szabályokat is bevezettek, ezek között említette, hogy a Munka törvénykönyve kötelezővé teszi a munkáltatóknak a részmunkaidős foglalkoztatást a versenyszférában is, ha a szülő úgy dönt, hogy szeretne visszamenni dolgozni.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Újabb családi támogatási formákat vezetne be jövőre a kormány szerdai döntése értelmében. SNégy konkrét intézkedésről döntöttek a gyed extra keretében. 1.) A gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. 2.) Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. 3.) A harmadik intézkedés az úgynevezett diplomás gyed bevezetése. 4.) A negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.Az intézkedések 65 ezer embert érintenek, és 18,6 milliárd forintot jelentenek a jövő évi költségvetésben. Ebben nincs benne az ugyancsak január 1-jével induló kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény-rendszer 50 milliárd forintos összege, amely az érintett családoknál maradhat jövőre.A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait. A diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet.A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves, szociális hozzájárulási adót érintő kedvezményt további két évvel; így a munkáltatóknak a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell befizetniük az érintett munkavállalók után (az első három évben eddig sem kellett fizetniük semmit). Hozzátette: az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak.
(MTI)

A kormány megkezdte a tárgyalásokat a minimálbérről, amely jövőre meghaladja a 100 ezer forintot - mondta Czomba Sándor, foglalkoztatásért felelős államtitkár egy keddi sajtótájékoztatón. A tárgyalások legkésőbb december elejéig lezárulnak.A legutóbbi tárgyaláson a munkáltatói oldal jelezte, az infláció követésével megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartana reálisnak. A munkavállalói oldal egységesen 5,4 százalékos reálkereset-növekedést szeretne elérni, mivel a jövő évi 2,4 százalékos várható inflációhoz és a 2 százalékos GDP-növekedéshez még egy százalékot tettek hozzá – mondta az államtitkár.A két szám - a 2,4 százalék és az 5,4 százalék - van jelen pillanatban az asztalon, de ez még mozdulhat bármelyik irányba - fogalmazott az államtitkár. Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni - mondta.Az államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal.Az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám – tette hozzá Czomba Sánor.A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény” - mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal emelkedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 990 ezer fős létszáma 1,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 957 ezer fő volt 15–64 éves, ami 56 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,2%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,0 százalékponttal magasabb az előző év III. negyedévi értéknél.2013. július–szeptemberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 151 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal, 65,5%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 807 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 53,1%.A 15–24 éves korosztályból 235 ezren voltak foglalkoztatottak, 20,7%-os foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 0,6 százalék-ponttal, 76,3%-ra, utóbbiaké pedig 1,2 százalékponttal, 39,0%-ra javult.A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a munkaerő-piaci szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon kismértékben csökkent (62,8%-ra), miközben a többi régióban emelkedett. 2013 III. negyedévében az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régió – Dél-Dunántúl – foglalkoztatási rátája nőtt a legjelentősebben (3,2 százalékponttal) az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a térséget még így is alacsony szintű (57,4%) foglalkoztatás jellemezte. A foglalkoztatási ráta Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 52,6%.Munkanélküliség, 2013. július–szeptember2013 III. negyedévében a munkanélküliek 434 ezer fős létszáma 24 ezerrel csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 9,8%-ra mérséklődött. 2013. július–szeptemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 232 ezer fő volt, 18 ezer fővel kevesebb, mint a tavalyi év harmadik negyedévében, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 9,7%-ra csökkent. A munkanélküli nők száma 202 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,0% volt, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.A munkanélküliek 20,4%-a a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,4%-os munkanélküliségi rátája 2,0 százalékponttal alacsonyabb, mint egy év-vel korábban. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest (8,6%), miközben az 55–64 éveseké 0,5 százalékponttal 7,7%-ra nőtt.A munkanélküliek 54,3%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,1 hónap volt.A hét statisztikai régióból négyben (Közép-Magyarország, Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúl) 9% alat-ti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Nyugat-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön emelkedett a munkanélküliség, Közép-Magyarországot stagnálás, míg a további három régiót csökkenő munkanélküliség jellemezte.A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint (http://www.munka.hu/) 2013. szeptember végén 484 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 8,1%-os mérséklődést jelent 2012 szep-temberéhez képest.
(KSH)

Idén télen már 200 ezer embernek tud részben munkát, részben képzést biztosítani az állam a közfoglalkoztatás keretében – mondta aNnapközben csütörtöki adásában Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Szakértők szerint a közmunka több településen az egyén, a közösség fennmaradásnak egyetlen módja, a mélyszegénységtől, a reménytelenségtől menthet meg, és lépcsőt adhat ahhoz, hogy a fiatalabb generációk már jobb helyzetből indulhassanak – hangzott el a Napközben csütörtöki adásában.Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió műsorában elmondta, az idei év újítása lesz, hogy a költségvetés alakulásának köszönhetően, az állam a téli időszakban is 200 ezer embernek tud részben munkát, részben képzést biztosítani. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a közfoglalkoztatás képzéssel párosuljon, és így a közmunkásoknak meglegyen a lehetősége átlépni a versenyszférába.Hangsúlyozta, egy időben 100 ezer ember vesz majd részt képzésben, amihez hasonló nem nagyon volt még Magyarországon. Több mint négyezer embernek a nyolc általános iskolai osztálya sincs meg, ami nélkül manapság már semmit nem lehet kezdeni. Nagyságrendileg 47-48 ezer ember úgynevezett alapkompetencia-képzésen fog részt venni, 20 ezren pedig OKJ-s bizonyítványt kapnak majd, illetve 20 ezer betanító jellegű képzés lesz. Aki tehát jelenleg regisztrált álláskereső vagy most is közfoglalkoztatott, és szeretne magával valamit kezdeni, annak meglesz rá a lehetősége - – tette hozzá.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tisztségviselője elmondta, a foglalkoztatási problémák kétharmada az az ország egyharmadára összpontosul, tehát óriási területi különbségek vannak. A Közép-magyarországi vagy a Nyugat-dunántúli régió és az Észak-alföldi, Észak-magyarországi vagy Dél-dunántúli régiók között.Czomba Sándor ugyanakkor hangsúlyozta,a közmunkával az ország foglalkoztatási problémáit nem lehet megoldani hosszú távon, és nagyon nem örülne neki, ha még 2017-2018 környékén még mindig arról kellene vitatkozni, hogy 300 vagy 350 ezer embernek kell közfoglalkoztatás keretében munkát adni. Azt viszont világosan kell látni, hogy ha a hátrányos helyzetű régiókban nincs közfoglalkoztatás, akkor az ott élő emberek jelentős részének esélye sincs arra, hogy bármilyen tisztességes jövedelemhez jussanak munkán keresztül – mondta az államtitkár.
(Hradó)