Munkaügyi Tudástár

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ennek megfelelően a támogatási elvek meghatározásánál a nőket kiemelt célcsoportként kezeli. Emellett a Kormány intézkedésének eredményeként 2011. január 1-jétől azon nők számára, akik legalább 40 év nyugellátásra jogosító szolgálati idővel rendelkeznek lehetőség van életkoruktól függetlenül teljes öregségi nyugdíjba vonulásra. A „nők 40” program célja: az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának elősegítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő megszerzése.A program célcsoportja: azon 55 év feletti nők, akik legalább 6 hónapja regisztrált álláskeresők és a 40 év szolgálati jogviszonyukhoz legfeljebb 12 hónap szolgálati idő hiányzik.A program 2013. október 15-től 2014. december 31-ig tart, ezen belül a programba vonásra és a program terhére történő kötelezettségvállalásra kizárólag 2013. év során, november 1-jétől december 31-ig van lehetőség.Bérköltség támogatás:A program keretében a munkaadók számára a célcsoportba tartozó nők munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és a szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a kerül megtérítésre.Tekintettel arra, hogy a programba csak a legalább 6 hónapja nyilvántartott álláskereső vonható be, valamint arra is, hogy a tartós munkanélküli foglalkoztatásához a munkáltató teljes szociális adókedvezményt érvényesíthet a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében 100 000 Ft munkabér összegéig, így a programban csak az e fölötti munkabérre eső szociális hozzájárulási adó téríthető meg.A támogatás megállapítása során havi munkabérként legfeljebb a garantált bérminimum (114 ezer Ft) 125%-a, azaz legfeljebb 142 500 Ft vehető figyelembe.A fentiek alapján így a támogatás havi összege személyenként nem haladhatja meg a 153 975 Ft-ot, a támogatás teljes idejére vetítve az 1 539 750 Ft-ot.A támogatás időtartama egyénenként legfeljebb 10 hónap lehet, ugyanakkor nem lehet több mint a 40 év szolgálati viszony megszerzéséhez hiányzó hónapok száma, a munkáltatónak 2 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.2013. évben országosan összesen 1000 fő programba történő bevonása támogatható.A program teljes költsége 1,54 Mrd Ft, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi kerete terhére kerül megvalósításra.A támogatást a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási munkaügyi kirendeltségén lehet igényelni.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A tervezett „GYED extra” csomag megteremti a lehetőségét, hogy az anya hetente pár órára vagy napra vissza tudjon menni dolgozni úgy, hogy ne kelljen lemondania a GYED-ről vagy a GYES-ről. Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos kutatásai szerint a gyerekvállalási kedv és a részmunkaidős foglalkoztatás között szoros összefüggés mutatható ki. Ott vállalnak többen gyermeket, ahol többeknek van lehetősége részmunkaidőben dolgozni. Abban az esetben, ha valaki otthon marad két-három gyermekkel három, hat, kilenc évet, akkor az aktuális gyakorlati tudása óhatatlanul megkopik. A gyakorlati tapasztalat szinten tartásához azonban nem muszáj heti 40 órát dolgozni. Fontos tehát megoldani a munkaadóknál, hogy a részmunkaidős munkavégzés lehetősége biztosított legyen, így az anyák hosszú időre nem esnek ki a munkaerőpiacról, a családok kiegészítő jövedelemhez jutnak és a munkaadó számára is tervezhetőbbé válik a helyzet. Magyarországon 100 kisgyermekes anyukából 36 dolgozik, és közülük 30, aki teljes munkaidős munkát vállal, azaz heti 40 órát, és 6, aki részmunkaidőben látja el a munkáját.Ebből adódóan a családnak és a munkaadónak is szükség van olyan katalizátorokra, mint az utóbbi időszak állami intézkedései: a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményei, vagy a tervezett „GYED extra” csomag, ami megteremtené, hogy az anya hetente pár órára vagy napra vissza tudjon menni dolgozni úgy, hogy ne kelljen lemondania a GYED-ről vagy a GYES-ről.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A megváltozott munkaképességű személyek köre az egyes támogatások, kedvezmények, ezen belül a támogatott foglalkoztatás különböző esetei tekintetében eltérnek. Fontos, hogy ez ne okozzon bizonytalanságot a munkáltatók körében, és ne riadjanak vissza emiatt a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásától.1. Ki a megváltozott munkaképességű támogatott foglalkoztatás szempontjából?A) A 6/1996.(VII. 16.) MüM rendelet 11. § alapján nyújtható foglalkoztatást bővítő bértámogatás alkalmazásában a rendelet hatályos szövege alapján az a megváltozott munkaképességű személy, aki a) rehabilitációs járadékban részesül, továbbáb) álláskereső és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,azaz− munkaképesség csökkenése (mkcs) az OOSZI/ORSZI minősítése alapján legalább 50%-os,− egészségkárosodása 2008. január 1-jét követően legalább 40%, − a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy− az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,− külön jogszabály (335/2009. (XII. 29). Korm. rendelet) szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy− siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy− a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály (102/2011. (VI. 29.) Korm. r. szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy− az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy− az előzőekben meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;A MüM rendelet alapján nem támogatható az 2011. évi CXCI. törvény alapján komplex minősítés során minősített személyek foglalkoztatása.A rendelet aktualizálása, így a megváltozott munkaképességű személyek jogosult köre módosítása is a közeljövőben meg fog történni. B) Ki lehet megváltozott munkaképességű munkavállaló a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alkalmazásában? (módosította: 2013. évi XCVII. törvény 76.§)Megváltozott munkaképességű az személya) aki az új komplex minősítés alapján rehabilitálható (minősítése: 31–60% egészség, B1, C1 kategória), b) akinek rehabilitációja a komplex minősítés alapján nem javasolt (Minősítése: 1–60% egészség (B2, C2, D kategória), (2011. évi CXCI. tv. 25. § (1) bekezdés)c) akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.(E kategória) (módosította: 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 5.§ (1))Továbbá a 2011.évi CXCI. tv. 38. § (3) bekezdés alapján d) aki a 2011. évi CXCI. tv. 30. § (4)-(5). bekezdése alapján rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesül (I-II csoportos rokkantsági nyugdíjas volt, vagy átmeneti járadékban részesült, III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri)e) aki a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül (felülvizsgálatra vár)a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.f) a rokkantsági járadékban részesülő személy a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, továbbá átmenetileg, az Mmtv. 26. § alapján kiállítható hatósági Bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-ig az a munkavállaló is,akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. r. 2005) alapján megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, és az a) b) c) d) e) pontok alá nem tartozik. (Ők 2014. január 1-től csak Hatósági Bizonyítványban meghatározott egészségi állapot alapján foglalkoztathatóak tovább)(Beiktatta: 2013. évi XCVII. törvény 76. § (1) bekezdés - a 69. § (1) bekezdés szerint - 2013. június 30. napjától):− fogyatékossága: súlyos mozgássérült, hallássérült, látássérült, értelmi fogyatékos, autizmussal élő, a Korm. r. 2005 szerinti igazolásokkal, továbbá − az előzőekben felsorolt ellátásokban nem részesül, bár munkaképesség csökkenése, egészségkárosodásának mértéke alapján arra jogosult lehetett volna, vagy− meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább) 2. Melyik munkáltató jogosult az összevont adóalap csökkentésére megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után?Az összevont adóalap csökkentésére jogosult a munkáltató, a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 21. § (1) bekezdés a) pont; 49/B. § (6) bekezdés a) pont alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett munkabérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.A 2008, illetve 2012. január 1-től módosuló minősítési rendszerben az 50% mkcs-nek megfelelő mértékű károsodás ennek a kedvezménynek az igénybevételére nem jogosít! 3. Ki a megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából? Ezen személyek körét a 2011. évi CXCI. törvény 22. § határozza meg. Az Mmtv. 22. § végrehajtása során megváltozott munkaképességű személy az a legalább 4 órában foglalkoztatott személy a) akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI), vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének (MOSZI) igazolása szerint legalább az 50%-ot eléri, vagy b) akinek az össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet (ORSZI) minősítése szerint legalább 40%-os, vagyc) akinek az egészsége a Rehabilitációs Hatóság komplex minősítése szerint legfeljebb 60%-os, vagy d) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagye) aki vakok személyi járadékában részesül.Az, akinek a foglalkoztatása korábban adókedvezményre jogosított, és most nem, vagy fennálló súlyos egészségkárosodása alapján munkáltatói megítélés szerint erre jogosult lenne, jogosult egészségi állapotának mértékéről Hatósági Bizonyítványt, vagy fogyatékossági támogatást igényelni. 4. Szociális hozzájárulási adó kedvezményre jogosultakA) Munkáltatók a rehabilitációs kártya alapján Rehabilitációs kártyára a 2004 évi CXXIII. tv. 16/A. § alapján az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011 évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerinta) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, B1 vagyb) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. C1
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, akia) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagyb) rehabilitációs járadékban részesül.
B) Foglalkoztatók jogosultsága megváltozott munkaképesség alapján
A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapjána) Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, ha a) az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagyb) ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os.A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) )

Foglalkoztatási programot indít a tárca azoknak az 55 év feletti munkanélküli nőknek, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb mint 1 év hiányzik – jelentette be újságírók előtt szerdán Czomba Sándor foglalkoztatás-politikai államtitkár.Novembertől a programban a támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idő alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak.A támogatás mértéke a garantált bérminimum 125 százaléka lehet maximálisan, jelenleg ez havi 142 500 forint. Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munkaadóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forintjukba kerül munkahelyenként a foglalkoztatás a további 2 hónapra. A program teljes költsége mintegy 1,5 milliárd forint.A sajtótájékoztatón Czomba Sándor az azonnali hatású munkahelymegtartó intézkedésekre példaként említette, hogy siker volt, és ezért újraindították az idén az első munkahely garancia programot, amely a pályakezdő fiatalok számára a munkahelyi tapasztalat megszerzését segíti. Jelenleg az első munkahely garancia programban több mint 8 ezren vesznek részt. Az államtitkár sikeresnek nevezte a lakhatási támogatás bevezetését is, az indulás óta eddig 1100 szerződést kötöttek. A munkahelyteremtő támogatás esetében a 2010. évi 2 milliárdos keretet 2013-ra 13 milliárdra növelték.
(Magyar Nemzet)

A program tavaly október elsejei indulása óta már több mint ezren vették igénybe a lakóhelyüktől távol dolgozók lakhatási támogatását, és jelenleg is további 300 kérelem van elbírálás alatt - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten abból az alkalomból, hogy a Duna Patikában köszöntötte az ezredik aláírót, egy ott dolgozó, Békés megyei nőt.Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozók tavaly október óta igényelhetnek lakhatási támogatást, ha a munkavégzés helye állandó lakóhelyüktől 100 kilométernél messzebb van, vagy öt órát meghaladó utazással jár az eljutás.Egy év alatt 1060 szerződést kötöttek az érdeklődők a munkaügyi központokkal, amelyek hetente átlagosan 500 érdeklődést regisztrálnak - ismertette az adatokat az államtitkár.Kifejtette: a kormány számára az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatás bővítése, az elmúlt években számos olyan program indult, amely ezt segíti. Elmondta, hogy már korábban, 2005-2006 környékén is lehetett lakhatási támogatást igényelni, de ezt kevesen, évente néhányan vették igénybe.Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány megpróbálta életszerűbbé tenni a támogatási feltételeket, amelyeket időközben is próbáltak rugalmasabbá tenni, hogy minél többen vehessék igénybe a támogatást. Bevezették például, hogy kéthavi előleget kaphatnak a pályázók annak érdekében, hogy az albérlet kaucióját könnyebben ki tudják fizetni, illetve hat óra helyett ötre csökkentették a napi utazási időt mint feltételt.Czomba Sándor kiemelte: folytatják a programot, mivel az érdeklődők nagy száma is bizonyítja, hogy életszerűbb lett a szabályozás.A lakhatási támogatást legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők, közfoglalkoztatottak, pályakezdő álláskeresők vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek vehetik igénybe. Ezenkívül a kormányzati szolgálati, valamint a közszolgálati jogviszonyban lévők, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban lévők lakhatását is támogatja a kormány.A támogatást maximum 18 hónapig lehet igénybe venni, az első hat hónapban legfeljebb 100 ezer, a második hatban 60 ezer, a következő fél évben pedig 40 ezer forintot kaphatnak a pályázók.
(Info Rádió)

Megválik 15 ezer dolgozójától a Siemens 2014-ben, a vállalat bejelentése szerint 6 milliárd eurót akarnak megtakarítani ezzel a lépéssel. A vállalat sajtószóvivője szerint azért történt most a bejelentés, hogy véget vessenek a piacokon zajló találgatásoknak, hogy pontosan hány embert akarnak elbocsátani. Az elbocsátási terveket még az előző évben vázolta fel (a cégtől azóta már távozott) Peter Loescher vezérigazgató.A Siemens Európa egyik legnagyobb mérnöki vállalata, ipari termékek széles skáláját gyártja, de nem olyan nyereséges, mint a rivális amerikai General Electric vagy a svájci ABB.Eddig még senkit sem bocsátottak el a Siemenstől, és a vállalat szerint senkit sem akarnak távozásra kényszeríteni. A Siemens a természetes munkavállalói fluktuációra, illetve az önkéntes kilépésekre hagyatkozva akarja elérni a megszabott elbocsátási keretet. A Siemens szerint a szakszervezetekkel már megegyeztek a megszűnésre váró állások feléről, és hamarosan a másik feléről is lesz egyezség.Németországban megközelítőleg 2000 embert bocsátanak el a cég ipari részlegétől, 1400-at az energetikai és infrastrukturális részlegtől, valamint 1600 dolgozót eddig meg nem határozott részlegektől. A Siemens várakozásai szerint az idei pénzügyi évet hétfőn 370 ezer alkalmazottal fogják zárni, ez megegyezik az előző évi munkavállalói számmal.
(Heti Válasz)

3 millió 980 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma június–augusztusban a KSH friss adatai szerint, ami történelmi csúcs. A 15–74 évesek körében a foglalkoztatottak száma 66 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliek száma kissé tovább csökkent, 439 ezer főre, de már ez is elég volt ahhoz, hogy picivel 10 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta. A június-augusztusi időszakban tehát 9,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami utoljára még 2009-ben volt egy számjegyű.

A munkanélküliség azért nem csökken úgy, ahogy a foglalkoztatottság emelkedik, mert a kormányzati intézkedések (például a szociális rendszer és a nyugdíjak szigorításának) hatására egyre többen mennek vissza a munkaerőpiacra.
(KSH)

Fontos szerepük van a munkaerő-kölcsönző cégeknek a foglalkoztatás terén és a foglalkoztatáspolitikán belül - jelentette ki Czomba Sándor pénteken a dán Lego nyíregyházi gyárában.A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszédében lényegesnek nevezte, hogy meglegyenek a rugalmas foglalkoztatás feltételei, az új munka törvénykönyvében szerinte sikerült ezeket a feltételeket megvalósítani.A kódexben külön fejezet szól a munkaerő-kölcsönzőkről és az iskolaszövetkezetekről, mivel ezek olyan fontos területei a foglalkoztatásnak, amelyeket mindenképpen külön kell kezelni - mondta Czomba Sándor.Az államtitkár közlése szerint a legfrissebb statisztikai adatokból azt látni, hogy Magyarországon tízéves csúcson van a foglalkoztatás, már csaknem négymillió ember dolgozik. 1993 óta egyetlen egyszer sem sikerült négymillió fölé emelni a foglalkoztatotti létszámot, a kormánynak viszont tartósan négymillió felett kell tartania ezt, hogy „a foglalkoztatás ügyében azt tudjuk mondani, jó úton haladunk” - fogalmazott az államtitkár.Az államtitkár szerint a gazdasági válság mutatta meg azt, hogy mennyire fontos a rugalmas foglalkoztatás, 2008-2009 fordulóján néhány hónap alatt 130-150 ezer ember veszítette el a munkahelyét - fejtette ki az államtitkár. Ha 2008-ban a jelenlegi munka törvénykönyve lett volna hatályban, akkor nem kellett volna ennyi embernek elveszítenie a munkahelyét és azóta „sokkal előbbre tartanánk”.A Lego Manufacturing Kft. csaknem 1300 állandó dolgozója mellett jelentős számú kölcsönzött munkaerőt foglalkoztat - mondta el beszédében Tóth Csaba, a cég HR igazgatója. Hozzátette, ez egyben rugalmasságot és a felfokozott szezonális igényeknek megfelelő munkaerőforrás lehetőségét jelenti a társaságnak.Ezt követően Czomba Sándor emléklapot adott át a Lego dolgozójának, Lengyel Tímeának, aki Trenkwalder százezredik kölcsönzött munkavállalója is egyben.

(Magyar Hírlap)

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza. 2013-ban megújul a képzési jegyzék: a jövőben jóval kevesebb szakma közül lehet választani, 1300 helyett 638 szakképesítés lesz.Eredetileg 2013 januárjától változott volna a jegyzék, a bevezetést végül szeptemberre halasztották, mert nem készültek el időben a képzési és vizsgakövetelmények.Az új szabályok miatt jóval magasabbak lesznek az OKJ-s tanfolyamok óraszámai. Eddig a tanfolyami formában induló képzéseken nem állapítottak meg minimum óraszámot, az új OKJ miatt azonban változik a helyzet: a tanfolyamok óraszámának alsó határát az iskolarendszerű képzések óraszámának 40-60 százalékában határozzák meg, ami körülbelül az esti képzés idejének felel meg.A képzések ára szakmánként és intézményenként változó, Budapesten általában többet kell fizetni a tanfolyamokért, mint a vidéki városokban. Szeptembertől az óraszámok növekedésével párhuzamosan valószínűleg az összes tanfolyam drágább lesz: az eddig átlagosan 200-300 ezer forintról akár 500-600 ezer forintra is emelkedhet.Leginkább azokért a tanfolyamokért kell majd többet fizetni, amelyeknél a költségek jelentős részét a tanárok bére teszi ki: a könyvelőképzés így alighanem nagyobb mértékben drágul majd, mint például az autószerelők képzése.Az iskolarendszerű képzéseket támogatja az állam, ezért az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Nappali, esti és levelező forma közül választhattok, viszont jóval magasabbak az óraszámok, mint a tanfolyamokon. Az új szabályok szerint abban az esetben, ha igazolni tudják az előzetes munkatapasztalatot vagy a képzéshez szükséges tanulmányokat, lehetőség van arra, hogy csökkentsétek a kötelező órák számát és a képzés díját. Az előzetes tudás felmérését mindenkinél egyénileg végzik el.Nappali tagozaton az első szakképesítés ingyenes, de csak akkor, ha abban az évben kezditek meg az utolsó tanévet, amelyikben betöltitek a 22. életéveteket. Amennyiben évvesztes, vagy két évnél hosszabb képzésre jelentkeznek, akkor abban az évben kezdhetik el utoljára az ingyenes tanfolyamot, amelyikben a 23. életéveteket betöltitek. Sajátos nevelési igényű, valamint súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók plusz három évet kapnak a tanfolyam elvégzésére.Államilag támogatott képzésben részt vehetnek az álláskeresők is, azonban ehhez regisztrálni kell a munkaügyi központban.Az állam az első szakképesítés megszerzését finanszírozza.Diploma után is szerezhetnek OKJ-s végzettséget államilag finanszírozott formában, 22 éves kor felett azonban csak esti vagy levelező tagozatos, iskolarendszerű képzéseken. Az alap- és mesterdiploma, valamit a régi típusú egyetemi-főiskolai diploma nem kizáró ok, de korábban, szintén államilag támogatott formában végzett OKJ-s tanfolyam az. Nagyon változóak a bemeneti követelmények: van olyan képzés, amelyhez csupán nyolc általános kell, más tanfolyamokra viszont nem vesznek fel, ha korábban nem szereztetek érettségit. Középfokú OKJ-s képzéseket számos szakközép- és szakiskola indít, de az oktatási centrumokban is körbe kell nézni. Jóval kevesebb képzés indul szeptembertől, mint a korábbi években – az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel –, a szakmákon belüli elágazásokat megszüntették, az alap-, rész és a ráépülő szakképesítések aránya azonban alig változott.Összefoglalva:A képzés rendszerét szeptember 1-től átalakítják és a képzés időtartamát jelenlegi 250-300 óráról több esetben 1000 órára viszik fel, ami a szakember szerint munka, család, esetleg GYES mellett már vállalhatatlan lesz. A képzési idő 2-3 évre emelése már nem egy könnyen vállalható lehetőség egy felnőtt életében. Az új törvény által bevezetésre kerül a jelenléti óraszám, amelyet szigorúan ellenőriznek, komoly technikai eszközökkel – tehát nincsen lehetőség a hiányzásra. A képzést oktató tanárnak interneten be kell jelentkezni az adott helyszínről egy központi nyilvántartó rendszerbe, így nem lehet kibújni a személyes jelenlét alól.Az eddigi 1300 képzésből csak 638 marad, igaz ez jó is lehet, mivel az országos nyilvántartás alapján kiszűrték azokat a szakmákat, ahol nincs piaci kereslet. A szeptembertől életbelépő rendelet alapján lesz pályakövetési rendszer, amit kötelező lesz vezetni az új képzésben részt vettek elhelyezkedéséről. Korábban erre nem volt lehetőség és így nincsenek erre irányuló adatok, csak közvetetten tudnak róla. A jelenlegi tanfolyamokra még augusztus 31-ig lehet jelentkezni, de szeptember 1-től már csak az új rendszerben lehet szakmát szerezni.A vizsgarendszer is jelentős változáson fog keresztül menni, mivel eddig a képzések modulokra épültek és mindből vizsgázni kellett, ami biztosította a képzések közti átjárást. Ez a továbbiakban tömbösítve lesz, ezáltal komplexé válik, így az átjárásra nem lehet tudni, hogy lesz–e lehetőség.Jelenleg iskolarendszerű nappali képzésre 16-21 éves korig lehet jelentkezni. Amennyiben, ha valakinek még nincs OKJ-s végzettsége, akkor ingyenes a képzés. Érettségit nem igénylő képzésre 16, érettségihez kötött szakmához 18 éves kortól lehet jelentkezni. Esti képzésnél az iskola dönti el, hogy kér-e hozzájárulást, itt nincs felső korhatár. A fizetős felnőttképzés ahogy eddig is, a jövőben is teljesen szabadáras. Az óraszámemelés mértékével természetesen nőhet, de ha nem lesz elég jelentkező, akkor a képzési központok feltehetően nem emelik majd áraikat.

(Tanfolyam)