Munkaügyi Tudástár

Megjelent a kormány honlapján aa távolléti díj számításáról szóló törvénymódosítás tervezete. Eszerint szabadság esetén a munkabér nem változik majd attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap.A közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló - a szabadság kiadása nélkül is - mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól.A jelenlegi MT.: "A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen." Az új javaslat így szól: "A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól." Ebből adódóan naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.
(Kormány)

Csaknem 12 milliárd forintot fordít a kormány a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett uniós projekt keretében - jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára.A programot a rehabilitációs ellátásban és járadékban részesülő ügyfelek számára hirdették meg; a projekt első, előkészítő szakaszába 13 ezer személyt vonnak be, közülük választják ki azokat, akiknek a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatását különböző személyre szabott programokkal, képzésekkel, valamint bérköltség-támogatással segítik. A 2012. július 1-jén átalakított minősítési és ellátási rendszer a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő személyek lehetőségeit és jövőképét a reintegráció irányába változtatta meg. Az új szabályozás eredményeképp a komplex vizsgálatok feladatát a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek látják el, ezzel az elmúlt években tapasztalt, több szervezethez tartozó feladatkört egységessé, átláthatóbbá téve. Az átalakított rendszerbe illesztve indította el a Kormány az az Új Széchenyi Terv keretében, „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt is.A projekt fő célja az egyénre jellemző foglalkozási rehabilitációs szükségletek felmérése, azok sikeres megvalósításához szükséges eszközrendszer biztosítása, valamint folyamatelvű támogató szolgáltatások nyújtása az egyén részére a projekt teljes ideje alatt. A projekt a rehabilitációs folyamatban egy komplex eszközrendszert biztosít az ügyfelek számára, amelynek sikere abban mérhető, hogy az egyén foglalkoztathatósága, az azokhoz kapcsolódó kompetenciák, képességek nagy mértékben javulnak. A rehabilitációs folyamatot egyéni rehabilitációs terv mentén valósítja meg az ügyfél, a projektben dolgozó humán szakemberek és egyéb ügyintézők segítségével, így a sikeresség egyrészről a projekt sikeressége, de elsősorban az ügyfél részére nyújt sikerélményt.A közös siker érdekében a projekt keretén belül elsőként a humánszolgáltatásra helyeződik a hangsúly, ugyanis a megváltozott élethelyzetből következően szükséges felmérni a lehetőségeket, az új irányokat, új célokat szükséges kitűzni. Ehhez speciálisan képzett szakemberek nyújtanak segítséget. Az egyéni rehabilitációs terv elkészítésénél a legfontosabb szempont az ügyfél igénye, szükséglete. Ennek megfelelően minden terv egyénre szabott azok tartalmára és ütemezésére vonatkozóan, azokat a területeket fejlesztik, amelyekkel az ügyfélnek gondja adódhat a nyílt munkaerőpiacon. Azon ügyfeleknek, akik intenzívebb együttműködést, fejlesztést igényelnek a kompetenciafejlesztő képzés nyújthat megoldást, amelynek keretén belül csoportban, napi rendszerességgel tartott fejlesztő foglalkozásokon vehet részt többhetes kurzusokon. Mivel a megváltozott munkaképesség, az abból adódó megváltozott élethelyzet többnyire a szociális kapcsolatok szűkülését, az egyedüllét érzését erősítik, így a csoportban eltöltött idő sok más – nem csak munkaerő-piaci szempontot figyelembe véve – területen is kitörési pontot jelenthet az egyén számára.A projekt keretén belül az egyéni fejlesztés szakasza után lehetőség nyílik a személyes tervben meghatározott munkakörhöz szükséges képzettség megszerzésére is. A képzések kiválasztása egy speciális, hosszabb távú együttműködés eredménye, amely során az ügyféllel közösen alakítják ki a kitűzött célt, a kiválasztott pályát, illetve választják ki az ahhoz szükséges képzést.A projekt keretén belül kiemelt figyelmet fordítanak munkatársaink a lemorzsolódást csökkentő, támogató tevékenységre. Ennek keretén beül az ügyfélhez egy szolgáltatást nyújtó szakembert rendelnek ki, aki az együttműködés minőségét folyamatosan figyelemmel kíséri, feltárja és megoldja az esetleges kritikus problémákat. Természetesen nem egy személyben nyújt csak támogatást az ügyfél részére, mivel feladat többek között a kistérségben megtalálható társszervezetek, érintett szolgáltatók, képzők és foglalkoztatók, érdekképviseleti szervezetek feltárása, illetve az ügyfél érdekében történő együttműködés elősegítése, kialakítása. Ennek megfelelően az ügyfél részére, az általa ismert közegben olyan szociális és foglalkoztathatóság javítását elősegítő kapcsolat- és eszközrendszer válik elérhetővé, amelyet egy személyben nem lehetséges, vagy csak nagy ráfordítással lehetséges kialakítani.Azon ügyfelek számára, akik megszerezték a kiválasztott képzettséget, valamint azon ügyfelek számára, akik ugyan képzettséggel rendelkeztek, de egyéb kompetenciák fejlesztése volt szükséges a munkavállalás megkezdéséhez, vagy a munkahely megtartásához, támogatott foglalkoztatás keretén belül helyezkedhetnek el. A foglalkoztatóval kötött szerződés keretén belül van lehetősége a foglalkozási rehabilitációt a munkahelyen megvalósítani immáron a foglalkoztató segítségét is igénybe véve. A foglalkoztatásban eltöltött idő alatt is rendelkezésre állnak a szolgáltatást nyújtó szakemberek, akik a munkaerőpiacra történő ki- vagy visszakerülés során előforduló nehézségek leküzdésében nyújtanak segítséget az ügyfél részére. Ezzel a támogató szolgáltatással érhető el az, hogy a munkahelyre történő bekerülést követően a lemorzsolódás, leszakadás kisebb mértékben legyen jelen a projekt ideje alatt. Természetesen, a foglalkozási rehabilitációt, mint folyamatot tekintve a cél az ügyfelek visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. További célja a programnak a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos sztereotípiák csökkentése, annak megszüntetése. Kiemelten fontos feladat, hogy a társadalom figyelmét és gondolkodásmódját abba az irányba befolyásoljuk - amely a 2012 júliusában végrehajtott változásokkal kezdődött el, és remélhetőleg folytatódik is a 2014-2020-as projektidőszakban is – hogy a megítélést, látásmódot a megmaradt munkaképességekre, a megváltozott élethelyzetből adódó lehetőségekre irányuljon, mind a projektben közreműködő partnerek, mind a projekt kapcsán együttműködést vállaló ügyfelek vonatkozásában.
(Kormány)

A vártnál jóval kevesebben, csak 60 ezren választották a két új átalányadót, a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) - írja a Világgazdaság. Mindkettőt februárban kellett először befizetni. Katából csak 1,8 milliárd forint folyt be, amely az éves tervezett 74,3 milliárd forintnak csupán 2,5 százaléka, kivából pedig mindössze 426 millió forintot fizettek be, ami az egész évre várt 130 milliárd forintnak csak elenyésző hányada.A várakozások szerint több százezres tömegnek kellett volna átlépni a két új adónembe, a Nemzetgazdasági Minisztérium azonban a lapnak kifejtette, hogy az elmaradás nem okoz problémát. Sőt, a költségvetés egyenlege még javul is, hiszen ha többen léptek volna át, akkor többen jártak volna jól.Így viszont több bevétel érkezik az új adónemek által kiváltott adókból, főként a szociális hozzájárulási adóból, a szakképzési hozzájárulásból, a tb-járulékból és a társasági adóból,Emlékeztető: 2012. december 3. A kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) választó vállalkozások száma 2014-ben elérheti az 500 ezret - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára
(Origo)

A kormány március 27-i ülésén döntött a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének egyes ágazatokban történő támogatásáról. A döntés szerint abban a 11 ágazatban kerül sor a legkisebb bérek emelésének első félévi költségének támogatására, amelyekről tavaly év végén megállapodás jött létre a kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fórumán.A támogatásról a munkáltató által benyújtott kérelem alapján a munkaügyi központ dönt. Várhatóan már április második felétől lehet majd a kérelmeket benyújtani. A folyamatos elbírálást követően előre láthatóan májustól kapják meg a vállalkozások a támogatást, amely egy összegben kerül folyósításra, és kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelés bér- és járulékköltségeinek fedezetére használható fel. A támogatás felhasználásáról augusztus végéig a munkáltatóknak el kell számolniuk a munkaügyi központ felé.A TEÁOR-szám szerint kedvezményezett ágazatok a következők:- Élelmiszergyártás- Textilgyártás- Ruházati termékgyártás- Bőr-, bőrtermék-, lábbeli-gyártás- Fafeldolgozás- Bútorgyártás- Épületek építése- Speciális szaképítés- Kiskereskedelem- Szálláshely-szolgáltatás- Vendéglátás
(Kormány)

2012. december–2013. februárban 3 millió 817 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 23 ezer fő-vel több, mint egy évvel korábban. Tavaly december és idén február között a munkanélküliek létszáma 502 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos volt - közölte csütörtökön a KSH. A munkanélküliek 502 ezer fős létszáma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos értéke az előző év azonos időszakához képest nem változott.A tavaly decembertől idén februárig tartó időszakban a 15–74 éves munkanélküli férfiak létszáma 282 ezer fő volt, 9 ezer fővel több az egy évvel korábbinál, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 12,1 százalékra emelkedett. A munkanélküli nők száma 220 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,0 százalék volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A változások a mintavételi hibahatáron belül maradtak.A munkanélküliek 17,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 29,2 százalékos munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8 százalékos volt, ami 0,2 százalékpontos növekedésnek felelt meg. Az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája 2,2 százalékponttal, 7,3 százalékra csökkent.A munkanélküliek 45,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,7 hónap volt. A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint február végén 676,5 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.A foglalkoztatottság ugyanebben az időszakban enyhén javult - közölte a KSH. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak összlétszáma 3 millió 817 ezer volt, ami 0,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közülük 3 millió 786 ezer fő volt 15–64 éves, 25 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 56,5 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 0,7 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.

(KSH)

A brit miniszterelnök hibának tartja a 2004-ben uniós taggá vált országok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedését Nagy-Britanniába, egyben jelezte, hogy az újonnan csatlakozó országokkal szemben érvényesíteni fogják az átmeneti munkavállalási korlátozásokat, és szigorítják a külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti szolgáltatásokhoz.Bejelentette azt is, hogy a kormány még az idén komoly mértékben megszigorítja a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók hozzáférését a jóléti ellátórendszerek szolgáltatásaihoz. A kormányfő közölte: a jövőben az EU-ból munkavállalási céllal érkezőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy valóban keresnek munkát, ellenkező esetben elveszítik jóléti ellátásaikat.Ujjlenyomatot is tartalmazó nyilvántartási kártyát kellene kiváltaniuk azoknak a román és bolgár letelepülőknek, akik az átmeneti korlátozás év végi lejárta után érkeznek Nagy-Britanniába. Ráadásul a munkakeresésre is csak hat hónap áll rendelkezésükre, és ha ez letelt, mindenképpen megszűnik hozzáférésük a szociális juttatásokhoz. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintettek minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy nem csupán aktívan keresnek munkát, de tényleges esélyük is van arra, hogy állást találnak – tette hozzá a brit miniszterelnök.
(Magyar Nemzet)

Ezt a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos jelentette ki pénteken Egerben. Ez azt jelenti, hogy tavaly 42 ezerrel több nő dolgozott, mint az azt megelőző évben - közölte Szalai Piroska, az Európai Regionális Szervezet (ERGO) Nők a nemzetgazdaságban című konferenciáján. Ugyanakkor a nők munkaerő-piaci helyzete a rugalmas foglalkoztatással, a részmunkaidővel, illetve a távmunkával bővíthető érdemben, amelynek elterjesztésében nagy szerepe lehet a civil szervezeteknek - tette hozzá. Mint elmondta, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bővült valamennyi korosztály foglalkoztatási rátája, így a legveszélyeztetettebb, vagyis a 20-25 évesek és az 55-59 évesek esetében is. A 40-45 évesek foglalkoztatásának mértéke pedig meghaladja az Európai Unió átlagát. Ugyanakkor a gyermekvállalás tekintetében legaktívabb korosztály foglalkoztatásának bővülését elsősorban a rugalmas munkavégzés, vagyis a részmunkaidő, illetve a távmunka elterjedésének hiánya akadályozza. Felmérések szerint minél kisebb, illetve minél több gyereke van egy nőnek annál rosszabb a munkaerő-piaci pozíciója. Miközben az Európai Unió egészében a nők több mint 18 százaléka dolgozik részmunkaidőben, vagy távmunka keretében, Magyarországon ez az arány, mindössze 4,8 százalék. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása során, amely a kisgyermekesekre is fókuszál - mondta Szalai Piroska. A program szerint kisgyermekes anyákat két évig járulékmentesen, egy plusz évig pedig 50 százalékos járulék befizetése mellett foglalkoztathatják a munkáltatók. A miniszteri biztos szerint a rugalmas munkavégzés elterjedését akadályozza az is, hogy Magyarországon a nők 75 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, amelyek nem alkalmaznak képzett humánerőforrás-szakembereket. Ebben a helyzetben nagy szerepe lehet az olyan civil szervezeteknek, mint a Európai Regionális Szervezet, amely tanácsokkal láthatja el a kis- és középvállalkozásokat - mondta a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosa.
(Hiradó)

A bejelentett új állások, de az álláskeresők száma is nőtt februárban januárhoz képest - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból. A 2013. februári zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 676 500 álláskereső szerepelt, januárhoz képest 4,3, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 4,6 százalékkal nőtt a létszámuk.A legtöbb álláskereső továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van: e két megye a teljes állomány csaknem negyedét adta.Februárban több mint 325 000 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, egynegyedük álláskeresési, a többség pedig szociális támogatásban részesült.Az év második hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 15,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív munkanélküliségi szint pedig 10,2 százalékos értéket mutatott. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma 2012 novembere és 2013 januárja közötti időszakban 486 400 főt tett ki, amely 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma a zárónapon több mint 183 ezer volt, az összes állás nélkülihez viszonyított hányaduk egy hónap alatt 0,4 százalékponttal 27,1 százalékra csökkent, éves összevetésben ugyanakkor 6 százalékkal emelkedett. A legkisebb arányú „tartós munkanélküliséget” Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében regisztrált az NMH. A legtöbb új munkaerőigény Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyéből érkezett, az e három megyében megjelenő új álláslehetőségek a teljes kínálat 37,3 százalékát tették ki.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

Rugalmasabb feltételeket határoznak meg a lakhatási támogatás nyújtásánál, az erről szóló módosítások néhány héten belül életbe léphetnek - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerdán, miután Budapesten aláírták az 500. hatósági szerződést. A lakóhelyüktől messze dolgozók tavaly október óta igényelhetnek lakhatási támogatást, ha a munkavégzés helye állandó lakóhelyüktől 100 kilométert meghaladó távolságra van vagy hat órát meghaladó utazással jár az eljutás. A jövőben ez az időkorlát öt órára csökken, és a támogatás iránti kérelem a foglalkoztatás megkezdését megelőzően, és annak megkezdését követő 30 napon belül is benyújtható a munkaügyi kirendeltséghez - mondta Czomba Sándor. Czomba Sándor a további változások között említette, hogy míg eddig csak utófinanszírozásra volt lehetőség, addig a jövőben előfinanszírozásra is lesz mód, így például egy albérlet kivételénél nem okoz majd gondot a pályázóknak az egy vagy kéthavi kaució kifizetése. A nemzetgazdasági tárca tervei szerint változik az is, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevő pályázóknak nem kell megfelelniük annak a feltételnek, hogy legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők legyenek. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár hangsúlyozta: a lakhatási támogatás hozzájárul annak eléréséhez, hogy aki dolgozni szeretne, az az országhatáron belül találja meg a boldogulását. Czomba Sándor kifejtette, hogy lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy a pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoport esetében - és a jövőben a közfoglalkoztatottaknál - nem kell vizsgálni a nyilvántartási időtartamot. A lakhatási támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely egy személyre az első hat hónapban havi 100 ezer, a második hat hónapban a 60 ezer, a harmadik hat hónapban pedig 40 ezer forint lehet. Az államtitkár jelezte, hogy eddig több mint 11 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, és 732-en nyújtottak be támogatási kérelmet; a legtöbbet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyéből. A pályázók leginkább - csaknem 400-an - Budapestre, emellett pedig Pest és Győr-Moson Sopron megyébe mentek dolgozni. Czomba Sándor elmondta, hogy 2003 és 2005 között évente átlagosan mindössze öten vettek igénybe lakhatási támogatást, ehhez képest a szerdán aláírt 500. szerződés jelentős előrelépés, és a feltételek még rugalmasabbá tételétől azt reméli az NGM, hogy sikerült elérni az 1000 támogatottat. Kérdésre hozzátette, hogy az emberek a munkaügyi kirendeltségeknél tájékozódhatnak a lehetőségekről, és ha valaki megfelel a kérelem feltételeinek, 30-60 napon belül megkötik vele a hatósági szerződést.
(Hiradó)

2012-ben a munkaügyi felügyelőségek a több mint 19 ezer ellenőrzött munkáltató csaknem 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, továbbra is kiemelkedő a feketefoglalkoztatás - közölte Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense hétfőn az MTI-vel. A jogsértések az ellenőrzésbe bevont mintegy 185 ezer munkavállaló 57 százalékát érintették.2011-ben a munkáltatókat érintő jogsértési arány 57 százalékon állt, a szabálytalanságot elszenvedő munkavállalók aránya csupán 50 százalék volt. A tavaly feltárt jogsértéseket elkövető 19 080 munkáltató közül 3 375 vállalkozással szemben alkalmaztak a munkaügyi felügyelőségek munkaügyi bírságot, összesen több mint 648 millió forint összegben.Az NMH az ellenőrzések során elsősorban a munkaszerződés, illetve a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárására, a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő jogszabályok megtartására és a munkaügyi előírások végrehajtását szolgáló tájékoztató és felvilágosító tevékenységre helyezett nagyobb hangsúlyt.Az elmúlt években folyamatosan csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság volt a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 11 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma; több mint 12 ezer munkavállalót foglalkoztattak feketén.
2012-ben a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a bejelentés elmulasztását jelentette. Kisebb mértékben ugyan, de szintén jelen van az idénymunkával, alkalmi munkával összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás és a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása.
Tavaly a feketemunkások ötöde esett az építőipari vállalkozásokra, igaz, az ellenőrzések 14 százalékát is ebben a szektorban végezték. A feldolgozóiparban és a kereskedelmi vállalkozások körében emelkedett a feltárt feketefoglalkoztatás mértéke. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégeknél nem volt jelentős változás, ez az ágazat adta 2012-ben a feketemunkások 23 százalékát, amely a 2011. évhez képest csökkenés ugyan, azonban az előző esztendőhöz hasonlóan a "legfertőzöttebb" ágazat.Javulás a vendéglátásban volt, ahol a 2011-es évhez képest alacsonyabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya, igaz, majdnem minden ötödik ellenőrzést ebben az ágazatban végezte a munkaügyi hatóság.
A munkaidővel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma növekedést mutat, amely jogsértés jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar területén foglalkoztatott munkavállalókat érintette a legnagyobb számbanA munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével több mint 20 ezer munkavállalónál találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely 2011-hez képest növekedés. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott több mint negyedét érintette a vizsgált időszakban.Változatlanul jelentős mértékben előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)