Munkaügyi Tudástár

A havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmekre márnem vonatkozik a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, az szja kulcsa íegységesen 16 százalékos lesz. Életbe lépnek jövőre a munkahelyvédelmi terv intézkedései is. Az egyik kedvezmény a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót érinti, az érintett körben mindenkire, már foglalkoztatott és újonnan felvett dolgozókra is érvényes bruttó 100 ezer forintos bérig, az e fölött lévő béreknél 100 ezer forintig ugyanúgy érvényes. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben.Megszűnik a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék felső plafonja. Ez az intézkedés a magas jövedelműeket érinti, hiszen ez a plafon 2012-ben napi 21 700 forintos, azaz évi 7 942 200 forintos bérnél volt. E fölött nem került sor a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonására. Az egészségügyi ellátáshoz is szükséges biztosítás fenntartásához a fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, havi 6390 forintról 6660 forintra.Emelkedik a cafeteria járulékterhe 10 százalékról 14 százalékra. Változik biztosítások adókötelezettsége is, az adómentes és adóköteles biztosítási díj elkülönül. A kockázati biztosítás más személy által fizetett díja továbbra is adómentes havonta a minimálbér 30 százalékáig. A biztosítás munkáltató által fizetett díja adómentes marad, de csak a rendszeres díj lesz adómentes. Adómentes díj után a biztosító által kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalékos eho, 10 év után 14 százalékos eho terhel. A munkahelyvédelmi terv másik része a mikro- és kisvállalkozások számára 2013-tól választható két új adónem: kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalkozások új adóneme (kiva). A kata különösen az olyan mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak lehet előnyös, amelyek árbevétele 6 millió alatti évente, de nem sokban marad el tőle. Az adó ugyanis havonta fix összegű 50 ezer forint, amit minden hónapban - ha van bevétel, ha nincs - meg kell fizetni. Kivételt az jelent, ha az adózó egész hónapban táppénzen van, vagy felfüggeszti tevékenységét. A nem főfoglalkozású kisadózó után 25 ezer forint adót kell fizetni, és ezzel a helyi iparűzési adón kívül letudta az adófizetést.Ha a bevétel 6 millió forint fölé megy, akkor a feletti részre viszont 40 százalékos különadót kell fizetni. A kata-ba év közben is bármikor be lehet lépni, a következő hónaptól él a tételes adózás. A kata-hoz kapcsolódó másik módosítás, hogy az alanyi áfamentesség nem 5, hanem 6 millió forintos árbevételig lesz választható. A kiva alapvetően a 25 fő alatti cégek számára lesz opció 2013-tól. Ennek az adózási formának az előnye abban rejlik, hogy az adó összege nem változik attól, hogy a vállalkozás több munkaerőt vesz fel. A társasági adótörvény bevezeti a szabad vállalkozási zóna fogalmát, eszerint a fejlesztési adókedvezményre jogosult a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Változik a helyi iparűzési adó számításának szabálya, az adóváltozások minimál adóalapot állapítanak meg, az eladott áruk beszerzési értéke csak korlátozottan lesz figyelembe vehető az alap megállapításakor. Elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti kedvezőtlenül. Ugyanakkor nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.
(Index)

Október elseje óta lakhatási támogatást kaphatnak azok, akiket a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és állandó lakóhelyüktől távol vállalnak munkát. Lakhatási támogatás akkor adható, ha a lakóhely és a munkavégzés helye legalább 100 kilométerre van egymástól, illetve akkor is, ha a távolság ennél kevesebb, de tömegközlekedéssel az utazás ideje naponta több mint 6 óra. Az NGM közlése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mátészalkai kirendeltségen már meg is kötötték az első szerződést. A támogatás iránt kérelmet beadók közül 107-en pályakezdők, ketten pedig csoportos létszámleépítésben érintettek voltak. A legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyújtották be. A munkavégzés helye jellemzően a főváros, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megye - közölte a tárca. Az NGM kiemeli, hogy a lakhatási támogatás szabályozása lehetőséget biztosít a családok részére magasabb összegű támogatás nyújtására, ha a közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a támogatás feltételeinek. A lakhatási támogatás maximum 18 hónapig adható, összege fix, amely hathavonta változik: az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint támogatás adható, amelyből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva. Ha a család együtt költözik, és többen is jogosultak a támogatásra, akkor magasabb az összeg. Amennyiben a családból ketten jogosultak lakhatási támogatásra, akkor az összeg 150, 90 és 60 ezer forint. Ha három vagy több jogosult is van egy családban, akkor 200, 120 és 80 ezer forintra emelkedik az egyes periódusokra adható támogatás összege.

(Portfolio)

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:a) 2012. december 1. szombat munkanap - > 2012. december 31., hétfő pihenőnapb) 2013. augusztus 24., szombat munkanap - > 2013. augusztus 19., hétfő pihenőnapc) 2013. december 7., szombat munkanap - > 2013. december 24., kedd pihenőnapd) 2013. december 21., szombat munkanap - > 2013. december 27., péntek pihenőnapAz általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható: Az 96. § (1) bekezdése alapján a munkaidő megszervezésének (beosztásának) joga a munkáltatót illeti meg. Ennek keretében meghatározhatja a munkaidő-beosztás szabályait, sajátosságait (munkarend). Ennek során a munkáltató az Mt. szerint megfogalmazott korlátozások szerint járhat el és a munkaidőt elsősorban az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére kell beosztania. Amint az Indokolás megállapítja: a munkaidő beosztás szabályainál az Mt. külön nem szabályozza, de itt is érvényesülnie kell a felek általános magatartási követelményeit meghatározó jogelveknek (pl. a munkáltatót terhelő méltányos mérlegelés szabály, mivel a munkaidő beosztását egyoldalú döntésével állapítja meg).A 96. § (2)-(3) bekezdése szabályozza - a munkaidő-beosztás intézményének részeként - kötetlen munkarend intézményét. A törvény alapján ekkor - részlegesen vagy teljes egészében - a munkáltató lemond a munkaidő beosztásának jogáról. Az Mt. alapján kötetlen a munkarend, ha a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkakör sajátos jellegére utalás azt jelenti, hogy a munkavállaló - munkaköri feladatai alapján - megfelelő szabadságot élvez a munkája megszervezésekor, nem munkahelyi rendelkezésre állása a meghatározó, nem egy kötött rendszer határozza meg a munkavégzés menetét.
(MT Munkaügyi tanácsadó Iroda)

Az álláskeresési segélyt a jövőre nem hónapra, hanem napokra kell majd megállapítani. Ez annak az álláskeresőnek jár, akinek csak 5 év van még hátra a nyugdíjazásáig, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült. Az álláskeresési segélyt a legkisebb munkabér összegének 40 százalékával kell alapul venni a megállapításnál.A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is bejelentkezzen a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben a járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja nem a személyes megjelenés napja, az online bejelentkezés napjától lehet ezeket az ellátásokat megállapítani.Miután az új munka törvénykönyve megszüntette az átlagkereset fogalmát – helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja -, a korábbi személyi alapbér helyébe pedig az alapbér lépett, a javaslat átvezeti ezeket a módosításokat a többi foglakoztatási jogszabályon is.A közalkalmazottnak nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Amennyiben a felmentésekor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, úgy jár neki a 40 éves jubileumi jutalom.A munkahelyvédelmi akciótervben szereplő, a pályakezdők és 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények hatálybalépésével – 2013. január 1-jén – megszűnik a Start kártya, anélkül is járnak a munkaadóknak az új adókedvezmények. Az ez év végéig kiváltott Start kártyák után azonban – azok érvényességének végéig – a korábbi kedvezmények igénybe vehetők.Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait lehet alkalmazni a filmes statisztákra is, azzal a különbséggel, hogy a foglalkoztatási létszámnak nincs felső határa. A statiszták nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet.A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek a foglalkoztatása rehabilitációval sem állítható helyre.A közfoglalkoztatót – a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére – a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő, a közfoglalkoztatott személyt megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó bér – de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának – tizenhárom és fél százalékával
(MT Munkaügyi tanácsadó Iroda)

A korábbi híreknek megfelelően jövőre eltörlik a nyugdíjjárulék plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. Eddig egy bizonyos határ fölött már nem kellett járulékot fizetni, ezután ilyen kedvezmény nem lesz, így az intézkedés a magas jövedelműeket sújtja, akiknek azonban kedvez majd a félszuperbruttó kivezetése. Azok fizetnek többet, akik havi 660 ezer fölött keresnek. Változás lesz az is, hogy az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni a jelenlegi 5 ezer forint helyett. A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este közleményben részletezte, hogy a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében milyen változtatásokat eszközölnek. Visszakozott például a kormány attól a tervétől, hogy 27 százalékra emelje a béren kívüli juttatások esetében az egészségügyi hozzájárulást. Ezzel gyakorlatilag a cégeknek nem érte volna meg cafeteriát (például SZÉP-kártyát, Erzsébet-utalványt, helyi bérletet) adniuk. Ezt közölték is a minimálbérről tárgyaló munkaadói szervezetek. A kormány ehelyett a jelenlegi 10 százalékról 14 százalékra emelné csak a járulékot. Vagyis többletbevételhez jut ezáltal, és bár kevésbé fogja megérni a cégeknek ezt a fajta juttatást adni a dolgozóknak, a bérrel szembeni előnyéből mégis megmarad valamennyi.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai amennyiben a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által pénteken benyújtott törvényjavaslatot. Egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca hangsúlyozza, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.A törvényjavaslat szerint 2013-tól az étkezőhellyel rendelkező munkáltató további 12.500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta. Adómentes lenne a kockázati biztosítás - vagyis az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs - munkáltató által fizetett díja, de a megtakarítási típusú biztosításoknál a biztosítás munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában adókötelessé válik.A javaslat kezdeményezi azt is, hogy a munkáltató által a magánszemély javára megtakarítási jelleggel kötött életbiztosítások díja ne a magánszemély jövedelmeként adózzon, hanem azután a munkáltató teljesítse az adókötelezettséget. 2013-tól a javaslat szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezőkkel azonos módon.Emelkedne az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, vagyis a nem biztosítottak - például a nagykorú eltartottak - által fizetendő járulék az infláció mértékével, havi 6390 forintról 6660 forintra nő - áll a javaslatban.Változna a társasági adó is annak érdekében, hogy a könnyebb legyen a vállalkozások adózása. Bővítenék például a bejelentett immateriális jószágok - például szabadalom, üzleti titok, védjegy - fogalmát, és ezek értékesítésének nyeresége adómentességet élvezne. A javaslat szerint ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.Az adózónak emellett be kellene jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját, de ez nem jelentene plusz adminisztrációs terhet az érintetteknek. A javaslat szerint a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek támogatói, a támogatott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százalékáig társasági adókedvezményt vehetnének igénybe, és tartalmazza a javaslat azt is, hogy a korábban kötött tartós adományozási szerződés is csökkentené az adóalapot.A kormány a javaslattal megteremtené a jogszabályi hátterét egy, a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-jétől működő havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazná a településen működtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, és naprakészen tartalmazná az egyes adóhatóságok elérhetőségi információit is. A javaslat szerint a kincstári adatbázis adatokkal történő feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége. Az adózók tájékoztatása hatékonyságának javítását célozza az a javaslat is, amely előírja az önkormányzatok számára, hogy a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg saját honlapjukon közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetőségi információt.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A szociális államtitkárság közlése szerint az új akkreditációs és támogatási rendszer minden foglalkoztató számára egységes és egyszerűbb lesz. A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációját és visszavezetését a nyílt munkaerőpiacra, valamint a foglalkoztatásukhoz nyújtott költségvetési források hatékonyabb felhasználását is szolgálja az e célra biztosított támogatások rendszerének átalakítása. Ennek része a foglalkoztatók támogatásának, minősítésének és ellenőrzésének újraszabályozása. A kormány e célok támogatására a költségvetési forrásokon túl az Új Széchenyi Tervben 2012 és 2014 között csaknem 30 milliárd forintot biztosít.Az átalakítás legfontosabb célja az egyén nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítése, élethelyzetének tartós, hosszú távú javítása. Az új akkreditációs és támogatási rendszer minden foglalkoztató számára egységes, egyszerűbb lesz. Az új rendszer hozzájárul ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nagyobb eséllyel kerülhessenek ki a nyílt munkaerőpiacra, és lehetővé teszi a költségvetési források hatékonyabb felhasználását is.Megváltozik a foglalkoztatási támogatások célja. A jelenlegi védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése a cél - képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása - adaptációs készségük fejlesztése, a foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése és legfőképpen a nyílt munkaerő-piacra való visszavezetése.Ezt szolgálja a tranzit foglalkoztatáshoz nyújtott támogatás, mely legfeljebb 3 évig folyósítható. Célja a rehabilitációba vont egyén felkészítése a nyílt munkaerő-piacon való foglalkoztatásra azzal, hogy az egyén felkészítését a foglalkoztatás mellett orvosi, szociális, képzési, valamint egyéb humánerőforrás-fejlesztési eszközök együttesen, az egyén állapotához és kilátásaihoz igazodva támogatják. Azok számára, akik nem vezethetők vissza a nyílt munkaerő-piacra a tartós foglalkoztatást vezetik be, melynek célja a munkavállaló egészségi állapotának, védett körülmények közötti, munkaviszonyban történő megőrzése és fejlesztése.A foglalkoztatók két-, három-, illetve ötévenkénti minősítése megszűnik. Egységes akkreditációs tanúsítvány lesz egységes követelményrendszerrel, amelynek sarkalatos kritériuma, hogy a foglalkoztató a támogatás céljának megvalósítására alkalmas feltételekkel rendelkezzen. Az akkreditált foglalkoztató működésének és rehabilitációs szempontú megfelelőségének vizsgálata egy szélesebb hatáskörrel, többlépcsős szankcionálási eszközrendszerrel felruházott, fokozott szakmai felelősséggel rendelkező ellenőrzési egység feladata lesz.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)

Budapesten még mindig a kereskedelmi szektorban dolgozókkal van a legtöbb gond, a legjellemzőbb, hogy a munkaidővel próbálnak meg csalni a cégek a nemzeti Munkaügyi Hivatal legfrissebb statisztikái alapján.Munkaügyi bírságot jellemzően csak egyes, súlyosabb szabálytalanságok elkövetése miatt szab ki a hatóság, ilyenek például a feketefoglalkoztatás különböző formái, a munka- és pihenőidővel, valamint munkabérrel összefüggésben elkövetett bizonyos szabálytalanságok, de idetartozik az engedély nélküli munkaerő-kölcsönzés is, mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gedeon András.A hatóság a legtöbb esetben csak figyelemfelhívással él vagy kötelezi a munkaadót a szabálytalanság megszüntetésére. Amennyiben a munkaügyi felügyelő a bírságolás mellett dönt, a minimális büntetés 30 ezer forint, ám a bírságplafon - három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés elkövetése esetén - már a 20 millió forintot is elérheti.Az NMH szerint a legsúlyosabb jogsértés a feketefoglalkoztatás, azaz amikor munkaszerződés és/vagy bejelentés nélkül dolgoztatják a munkavállalókat, ebben a tekintetben már a vagyonvédelmi ágazat a legfertőzöttebb Budapesten, őket érte a legtöbb intézkedés és itt volt a legmagasabb az érintett munkavállalók száma. Ezt a szektort a statisztika szerint az építőipari, a kereskedelmi és a szálláshely-vendéglátási ágazat követi.A legjellemzőbb szabálytalanság a munkaidővel és munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megszegése volt. Ez utóbbin belül összességében a különböző pótlékok fizetésére vonatkozó szabályokat sértette meg a legtöbb foglalkoztató, de magas arányt képviselt a minimálbérre és garantált bérminimumra, valamint a munkabér védelmére (határidőben történő bérfizetés elmaradása) vonatkozó előírások megszegése is.
(Index)

A harmadik negyedévében a munkanélküliek létszáma 458 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékos volt. A férfiak munkanélkülisége az előző évi szinten maradt, míg a nők munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal csökkent. A foglalkoztatottak száma nőtt: a harmadik negyedévben 3 millió 936 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 80 ezerrel több, mint egy évvel korábban.A 15-74 éves férfi népességből 250 ezren voltak munkanélküliek, lényegében ugyanannyian, mint egy évvel korábban, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékos volt. A 208 ezer munkanélküli nő 10,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, ami 0,6 százalékpontos csökkenésnek felelt meg.A foglalkoztatottsági adatok viszont a nőknél és a férfiaknál is javultak. Július-szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma 2,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növekedésben szerepet játszott a közfoglalkoztatás kiterjesztése is. A 15-64 éves korcsoportba tartozó népességen belül 58,2 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,8 százalékpontos emelkedésnek felelt meg az egy évvel korábbival összevetve.A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 220 ezer volt július-szeptemberben, a korcsoportra jellemző 19,0 százalékos foglalkoztatási ráta lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Nőtt a legjobb munkavállalási korú 25-54 éves, valamint a 55-64 éves foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta 2,0, illetve 1,6 százalékpontos javulását eredményezve - közölte a statisztikai hivatal. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája Közép-Dunántúl kivételével valamennyi régióban emelkedett. Számottevő javulás - 2,4, illetve 2,7 százalékpontos foglalkoztatási rátanövekedés - mutatkozott a munkaerő-piaci szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Nyugat-Dunántúlon, ahol 63,1 százalék a foglalkoztatottak aránya, és Közép-Magyarországon, ahol 62,9 százalékos az arány. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régió továbbra is Észak-Magyarország, 49,9 százalékos foglalkoztatási rátájával.
(KSH)

A pályázatokat még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején kiírják - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.A gyakornoki program keretében mikro-, kis- és középvállalkozások kaphatnak kilenc hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, ha gyakornokot vesznek fel. A keret 8,5 milliárd forint, ez a tervek szerint 4000 és 10 000 közötti fiatal elhelyezkedését segíti majd - közölte az államtitkár. A másik konstrukció keretében a létszámukat bővíteni kívánó non-profit szervezetek fiatal, elsősorban pályakezdő munkanélküliek alkalmazásához kaphatnak bértámogatást 12 hónapon keresztül. A tervezett 5 milliárd forintból 1600-2700 közötti fiatal munkába állása támogatható. Ezt a pályázatot a hat konvergencia régióban írják majd ki.
(Világgazdaság)