Munkaügyi Tudástár

Augusztus 1-jétől távollét - például szabadság - esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően, így augusztus 1-jétől távollét esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. A törvény több ponton módosítja a Munka törvénykönyvét (Mt.), pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt:

- eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

- munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A módosítás összhangba hozza az Mt.-t a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

Mindezek alapján:

A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Más változások is lesznek:

2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak (nem az eddig 50%-át). A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

497 ezer fő volt júniusban az álláskeresők száma a Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, ami 2008 decembere óta a legalacsonyabb, és azóta nem volt az álláskeresők száma félmillió alatt. A tartósan, azaz egy éven túl állást keresők aránya azonban egyre nő. A megelőző hónapokban csúcsra futott a közfoglalkoztatás. Az álláskeresők száma az előző hónaphoz képest 18 ezer ezer fővel csökkent, az egy évvel korábbinál pedig 27 ezer fővel volt alacsonyabb. Az évnek ebben a szakaszában jellemzően erősebb a szezonális munkaerőkereslet, ez meg is jelenik a szezonálisan kiigazított adatokon, amelyek jóval szerényebb csökkenést mutatnak. Az álláskeresők között csúcson van viszont a tartós álláskeresők aránya, júniusban 33% volt. Ők több mint egy éve nem találnak állást. A pályakezdő álláskeresők száma 60 700 fő volt, idén jellemzően magasabb a számuk a korábbi években jellemzőnél, ugyanakkor nyáron, az iskolai év végeztével tipikus a megugrás. Júniusban 39 ezer új állást jelentettek be a foglalkoztatók, ennek zöme továbbra is államilag támogatott formában jött létre. Az államilag nem támogatott munkahelyek száma emelkedett, azonban elmarad még a két évvel ezelőtti számoktól is. Ezzel szemben a közfoglalkoztatás dinamikusan bővül. Pénteki adatokból kiderült, májusban 25 százalékkal volt több közmunkás, mint egy évvel korábban, és 2010 óta nem volt még ennyi közmunkás. Az adott hónapban egyidejűleg 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, amiből 130 ezer fő volt a közszférában. Az NFSZ adataiból kiderült még, a 479 ezer fő álláskereső nagyobb része semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesült, 228 ezer fő kapott valamilyen ellátást, ötödük álláskeresési ellátást, négyötödük szociális segélyt.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Megszületett a döntés a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt pályázat nyerteseiről. A 2. miniszteri döntés értelmében az alábbi vállalkozások kapnak támogatást a rendelkezésre álló 3 milliárd forintos pluszforrásból. Újabb három milliárd forint támogatást nyújt a Nemzetgazdasági Minisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásaira – jelentette be a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerdán Székesfehérváron.A Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. munkahely-teremtési támogatási szerződésének aláírásakor Czomba Sándor elmondta: az idén 10 milliárd forintot ítéltek oda a kkv-knak, miközben 22 milliárd forintnyi igény érkezett. Ezért a minisztérium további három milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött.A nyertes pályázók listája szerdától érhető el a minisztérium honlapján - tette hozzá. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három évben évről-évre megduplázódtak a munkahelyteremtésre adott források: 2010-ben kétmilliárd, 2011-ben ötmilliárd, míg tavaly már tízmilliárd forint jutott a kkv-knak. Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy az idei 13 milliárd forint támogatással összesen 6500 új munkahely jön létre. Ezeket a nyertes pályázóknak két évig fenn kell tartaniuk, a beszerzett gépeket pedig 3 évig működtetniük kell. Megjegyezte: a legtöbb sikeres pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a szerződés aláírásakor kiemelte: olyan magyar tulajdonú cég kapott jelentős támogatást, amely magas minőségben, a világ legnagyobb vállalatainak szállít. A kormányzati támogatás pedig biztosítja a cég fejlődését, stabil jövőjét – tette hozzá. Macher Endréné ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Sóstói Ipari Parkban lévő 2000 négyzetméteres üzemcsarnokban a bérmunkát felváltotta a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása. Termelésük 50 százaléka exportra megy. A Macher Kft. a repülő- és védelmi ipari beszállítóvá válást elősegítő technológiafejlesztéshez nyert 12,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A vállalat a pályázat segítségével a 75 fős foglalkoztatotti létszámát 9-cel emeli. Buday Attila, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója tájékoztatása szerint az idén Fejér megyében 49 cég nyújtott be munkahelyteremtő támogatásra kérelmet, közülük 16 vállalkozás kapott mintegy 197 millió forintot. Ebből 122 új munkahely jön létre, 435 már meglévő munkahely megőrzése mellett.
(Kormány.hu)

Az idén március-májusban 461 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. A munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint március-májusban a 15-74 éves férfi népességből 250 ezren voltak munkanélküliek, 19 ezer fővel kevesebben, mint 2012 azonos időszakában, így a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal 10,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 211 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 10,5 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.A munkanélküliek 17,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,0 százalékos munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott. Ugyanakkor a legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves korcsoport munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 9,6 százalékra csökkent.Az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 8,2 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek 47,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,2 hónap volt.A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2013. május végén 515,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 3,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.A KSH adatai szerint idén március-májusban 3 millió 910 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma, amely 62 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit. Közülük 3 millió 878 ezer fő volt 15-64 éves, ami 66 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. E korcsoportban 57,9 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.A 15-64 éves férfi népességből 2 millió 91 ezren voltak foglalkoztatottak március-májusban, 48 ezerrel többen, mint 2012 azonos időszakában. Ezzel a férfiakra jellemző foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 63,7 százalékra nőtt.A 15-64 éves nők közül 1 millió 787 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 18 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 52,4 százalékra javult.A 15-24 éves korosztályból 215 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 0,9 százalékponttal, 18,8 százalékra emelkedett. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves és az idősebb, 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, így foglalkoztatási rátájuk 1,1, illetve 1,3 százalékponttal emelkedett.
(KSH)

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2007-ről 2012-re több mint 270 ezerrel nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké ugyanakkor a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent. A betegállományban lévők számának visszaeséséhez, ezzel a kiadások csökkenéséhez a munkahely megtartási szándékon túl az is hozzájárult, hogy több lépcsőben jelentősen szigorították a táppénz igénybe vételét. Amennyiben a héten a parlament rábólint, a jövő hónaptól alapvetően megváltozik a táppénz számítása. Minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek, ami után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A jövedelemadatokat ezentúl nem a foglalkoztatóknak kell megadniuk, hanem az adóhivatal küldi meg az OEP-nek.Az ellátás összege főszabály szerint a jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi jövedelem lesz. Amennyiben valakinek nincs ennyi jogviszonya, akkor a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napi jövedelem képezi az ellátási alapot. Akik az adott fél éven belül váltottak munkahelyet, azoknál csak az aktuális kereset számít a táppénz kiszámításánál. Aki pedig még fél év munkaviszonyt sem tud felmutatni, annál a minimálbérhez igazítják a táppénzt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hiába csökkent majdnem ötéves mélypontra a nyilvántartott álláskeresők száma, a tartósan állástalanok a korábbinál is nehezebb munkaerőpiaci helyzetben vannak. Májusban a nyilvántartott álláskeresők a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint 515 ezren voltak, közel 40 ezerrel kevesebben, mint egy hónappal ezelőtt, és 20 ezerrel kevesebben, mint egy éve. Ezzel egyébként majdnem ötéves mélypontot sikerült beállítani, hiszen legutóbb ennyire kevésről 2008 decemberében számolt be az NFSZ, 477 ezerről.A változás mögött elsősorban a közfoglalkoztatás áll, mivel idén a korábbinál is több lehetőséget kínál az állami munkaprogram. Ezt erősíti az a tény is, hogy év elején több mint 130 ezer új támogatott pozíció nyílt meg egy hónap alatt márciusban, majd áprilisra már "csak" 35 ezer, májusra pedig 22,6 ezer álláshelyet jelentettek. Ez pedig minden esetben jóval meghaladja a piac önerejéből létrejövő munkahelyeinek a számát.Májusra 13,7 ezer új munkaerőigényt jelentettek. A most közölt adat egyébként pozitívumként is értékelhető már csak azért is, mert ez nyolc hónapja a legmagasabb számnak tekinthető, bár az sincs kizárva, hogy a meglehetősen télies tavasz miatt lassabban nyíltak meg a szezonális munkalehetőségek idén. Mindenesetre ha az éves gördülő összegeket nézzük meg, akkor az látható, hogy 2011 októbere, vagyis több mint 2,5 éve most először mutat növekedést ez a szám egyik hónapról a másikra. Bár az idén május végével záródó év adata még mindig csak töredéke az előző évinek, de bizakodásra adhat okot ez a változás - akár trendfordulót is jelezhet, ám ezt csak a következő hónapok erősíthetik meg.A májusi statisztika szerint előző hónaphoz képest 13 ezerrel több lett az ellátás nélküli, valamivel többen voltak, mint 276 ezer fő, 13 ezerrel kevesebben élnek szociális segélyből (187 ezren), és kevesebb lett a tartósan munkanélküli is, 168 400-an voltak.A teljes nyilvántartottak számán belül majdnem ötéves csúcsára emelkedett a tartósan állástalanok aránya. Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőpiac új igényeinek a tartósan, tehát legalább egy éve álláskeresők egyre nehezebben tudnak megfelelni. A problémát jelzi az is, hogy egy évvel ezelőtt még "csak" 135 ezer ilyen munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, tehát egy év alatt 32 ezerrel növekedett a létszámuk.A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy eddig még soha nem látott csúcsra növekedett az átlagos regisztrációs idő. Az NFSZ friss adatai szerint májusban már 383 nap volt ez az idő. Vagyis valamivel több mint egy évig nem találnak munkát az állástalanok.Májusban egyébként szintén rekord alacsony volt a diplomás állástalanok száma is: a közölt a 28,2 ezernél kevesebben legutóbb 2009 júniusában, vagyis szinte kereken 4 éve voltak, 22,8 ezer főt közölt akkor az NFSZ. Ezek után pedig nem annyira meglepő az sem, hogy a pályakezdő álláskeresők száma is ugyanilyen mélypontra került: 58,5 ezren voltak most májusban, aminél kevesebben 2009 év közepén szerepeltek a nyilvántartásban.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) )

Az Országgyűlés elfogadta a távolléti díj számítására vonatkozó törvény módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét - például szabadság - esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. A jogszabály pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt: eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.A törvény alapján a munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó.A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik. A módosítás összhangba hozza a Munka törvénykönyvet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától.Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.
(MTI)

Az Út a szakmaválasztáshoz című program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok szakmához jutását támogatják, a helyi önkormányzatokat pedig abban segítik majd, hogy a nyári szünidőben diákokat alkalmazhassanak.Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón kiemelte: az Út a szakmaválasztáshoz programra - amelybe 6-8 ezer, elsősorban roma fiatalt terveznek bevonni - 6 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre.Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint az Út a szakmaválasztáshoz program jól egészíti ki a már futó programokat, így az úgynevezett MACIKA ösztöndíjakat, amelyek az általános iskolától az egyetemig kísérik a tanulásban a halmozottan hátrányos helyzetűeket.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

Idén február–áprilisban 3 millió 869 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek száma 476 ezer, a munkanélküliségi ráta 11 százalék volt. A férfiak munkanélküliségi rátája 0,3, a nőké 0,8 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A fiatalok munkanélküliségi mutatója tovább nőtt.A KSH gyorsjelentése szerint ebben az időszakban a foglalkoztatottak 3,869 milliós összlétszáma 58 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Közülük 3,836 millióan voltak 15–64 éves, ami 61 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a korcsoportban 57,3 százalékis volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,2 százalékpontos emelkedésnek felelt meg.A 15–64 éves férfinépességből 2,056 millióan voltak foglalkoztatottak, 29 ezerrel többen, mint egy éve. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1,78 millióan tartoztak a foglalkoztatottak közé, 32 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 52,2 százalékra javult. A legfrissebb adatok szerint 80 ezerrel dolgoznak többen az országban, mint ahányan a kormányváltáskor dolgoztak.
(KSH)