Munkaügyi Tudástár

A Mol Magyarországon több mint 10 ezer embert foglalkoztat. A finomítás és kereskedelem üzletágban több mint négyezren dolgoznak, ezen a területen 12 százalékos leépítést helyezett kilátásba a vállalat.A vállalat vezetése kedden értesítette az érdekképviseleteket a tervezett leépítésről. A leépítés a Mol Nyrt.-t, valamint a csoporthoz tartozó TVK-t is érinti. A cég a magyarországi finomítás, a termelés, a logisztika, a nagy- és kiskereskedelem területén egyaránt tervez elbocsátásokat. Fele-fele arányban fizikai és szellemi foglalkozásúakat küld el a vállalat - tájékoztatott a kommunikációs igazgató. A szakszervezetekkel a héten kezdődik a konzultáció, ennek lezárulta után hozza meg döntését a vállalat, várhatóan október közepén-végén.
(Origo)

Ez 77 ezer fős növekedés az elmúlt év azonos időszakához képest, a KSH által pénteken közzétett adatai alapján. A bővülés havi szinten enyhébb és lassuló növekedést mutat: az egy hónappal ezelőttinél 6400-zal több embernek volt állása.Az éves szinten 77 ezres létszámbővülés kilenc éve nem látott csúcsot jelent: legutóbb 2003-ban volt ilyen dinamikus növekedés a foglalkoztatásban.A KSH tájékoztatásából kiderül: a munkában állók létszáma 2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a 3 millió 914 ezer foglalkoztatott közül 3 millió 878 ezren voltak 15-64 évesek, ez 74 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 57,8 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,7 százalékpontos bővülés 2011 június-augusztusához képest.A 15–24 éves foglalkoztatottak – egyébként is alacsony – létszáma 213 ezerre csökkent, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 18,4 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Nőtt viszont a legjobb munkavállalási korú 25–54, illetve az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma és aránya. Ezzel korcsoporton belüli rátájuk 2,0, illetve 1,3 százalékpontos javulást mutatva, 75,4, illetve 37,5 százalékra emelkedett.A munkanélküliségi adatok is kedvezően alakultak: a KSH tájékoztatása szerint az állástalanok aránya 10,4 százalékra csökkent. A nyári hónapokban 456 ezer állástalant mért a KSH statisztikája, arányuk kedvezőbb a tavaly nyárinál (10,8 százalék).
(KSH)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) olyan módosítást tervez a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódóan, amely szerint a 25 év alatti álláskeresők után a munkáltatónak várhatóan két évig nem kellene szociális hozzájárulási adót fizetnie. Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, szerdán Budapesten közölte, az eredeti tervek szerint a 25 év alattiaknál csak a felére csökkentették volna a munkáltató által fizetett járulékot.Az államtitkár azt is elmondta: a minimálbér differenciálása jelenleg nincs napirenden, mert a munkahelyvédelmi akcióterv - amellyel több mint egymillió embert tervez elérni a kormány - sokkal jobb megoldást jelent.

(MTI)

A nemzetgazdaságban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal haladták meg júliusban a tavalyit, közölte a KSH kedden.A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 300 forint volt. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 400 forint volt.Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,8 százalékkal haladták meg a tavalyit, az átlagkeresetek a versenyszférában 7,3 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 3,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése, közölte a KSH. A közfoglalkoztatás kiszűrve mind a versenyszférában, mint a költségvetési szektorban nőttek a bruttó keresetek.Idén január-júliusban a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 57 százaléka átlagosan 10 300 forintnyi, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült. Ez 1,6 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését, ami így az előző év szintjén alakult. Idén januártól a nonprofit szervezetek egyrészénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek idén január-júliusban átlagosan 5,6 százalékkal, ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye 4,1 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimumváltozás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de a 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított . nettó kereset 143 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt, 2 százalékkal magasabb az előző évinél. Mivel a KSH adatai szerint a júliusi infláció 5,8 százalékos volt, idén eddig átlagosan 3,7 százalékkal csökkent a keresetek nettó értéke. A 233 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,7 százalékkal haladta meg a 2011. január–júliusit.A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 813 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 33 000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A közszférában 745 ezren dolgoztak, 12 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, de ezt a számot jócskán felfelé módosította a 83 ezer közfoglalkoztatott. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt) és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 663 ezer fő állt alkalmazásban, 20 400 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a statisztikai hivatal.
(KSH)

A cég tavaly decemberben ezer dolgozótól, az idén tavasszal pedig 600 embertől vált meg Zalaegerszegen, ahol azonban még mindig a legnagyobb munkáltatónak számít a jelenleg foglalkoztatott mintegy 5 ezer dolgozójával. A Flextronicsnál bevált gyakorlat, hogy folyamatosan felülvizsgálják a gyártási helyszíneket, termékeket és szolgáltatásokat – közölték a cégnél. A korábbi adatok szerint Zalaegerszegen tavaly még mintegy 9 ezer embert foglalkoztatott az elektronikai vállalat.
(Világgazdaság)

A rüsselsheimi központban 3300-an dolgoznak az adminisztrációban, a leépítés nagyjából minden harmadik dolgozót érintené. Az Opel illetékes szóvivője megerősítette a hírt, számokat azonban nem említett. Utalt arra, hogy - mint már többször hangsúlyozták - a növekedést elősegítő stratégia jegyében karcsúsítani és rugalmasabbá kell tenni a vállalati szervezeti struktúrát, csökkenteni kell a költségeket.A sok más, elsősorban a nyugat-európai piacra összpontosító autógyártóhoz hasonlóan az Opel is erőteljesen érzi az adósságválságot: Nyugat-Európában közel 15 százalékkal csökkent az értékesítés az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, míg a globális piacon 6,3 százalék volt a visszaesés.A gyenge kereslet miatt az Opel-gyárakban a tervek szerint egész szeptemberben hétfőn és pénteken rövidített munkaidőben dolgoznak. Azt még nem lehet tudni, hogy októberben mi lesz a helyzet.
(Heti Válasz)

A Magyar Közlöny 2012. évi 114. számában megjelent a Kormány 240/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelete a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. Rendelet módosítása.A fent nevezett módosítás eredményeképpen 2012. szeptember 1-től szakmánként vannak meghatározva a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető normatívához tartozó súlyszorzók, melyek mértéke megváltozott, a legtöbb esetben emelkedett a 280/2011. (XII. 20.) Korm. Rendeletben foglaltakhoz képest. (A szakmákhoz tartozó súlyszorzók mértéke megtalálható a mellékelt Magyar Közlöny 2012. évi 114. számának 25-41. oldalán)A szakképzési hozzájárulás terhére igénybe vehető normatíva összege nem változott, az továbbra is 440.000 Ft/év/tanuló. Hogyan számolható ki, hogy egy vállalkozás egy tanuló után egy évben mekkora összeget tud elszámolni, illetve visszaigényelni a szakképzési hozzájárulása terhére?A normatíva összegét meg kell szorozni az adott szakmához tartozó súlyszorzóval. [Szerkezetlakatos szakma esetén: 440.000 (normatíva) * 1,9203 (súlyszorzó) = 844.932 Ft (elszámolható tétel)]A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bevallást továbbra is a NAV felé kell elektronikusan benyújtani a 1212-es nyomtatvány segítségével a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetéről pedig a tárgyévet követő év február 25. napjáig.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Pályázatíró cégek próbálnak jogosulatlan gazdasági előnyre szert tenni a kérelemre induló munkahelymegőrző támogatás kapcsán - figyelmeztet közleményében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közleményben hívja fel a munkaadók figyelmét, hogy egyes kérelemre induló támogatások esetében, - mint pl. a munkahelymegőrző támogatás - pályázatíró cégek keresik fel a gyanútlan munkaadókat, hogy jóhiszeműségüket kihasználva bizonyos „anyagi hozzájárulás" befizetését követően megírják a „nem létező" pályázatot a munkaadók helyett, de garanciát nem vállalnak a támogatási összeg elnyerésével kapcsolatban.A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kéri a munkáltatókat, hogy amennyiben ilyen megkeresésük érkezik, azt haladéktalanul jelezzék nmh_bof@lab.hu e-mail címen a pályázatíró cég nevének feltüntetésével.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A Magyar Közlönyben pénteken közzétett kormányrendelet hatálya a minisztériumokban, a kormány- és a központi hivatalokban, valamint azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatottakra - a kormányzati és a közszolgálati jogviszonyban állókra - terjed ki, a cafeteriaszabályok változása viszont a politikai vezetőket is érinti.A jogszabály alapján képzettségi pótlékot kaphatnak a feladatkörük szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozattal, szakképesítéssel rendelkező kormány- és köztisztviselők. A pótlék mértéke doktori (PhD), azzal egyenértékű vagy magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75 százaléka, felsőfokú szakképesítésnél 50 százalék.Munkaköri pótlék csak a minisztériumokban, illetve a Miniszterelnökségen dolgozó kormánytisztviselőknek és kormányzati ügykezelőknek állapítható meg. Pótlék akkor fizethető, ha - a közigazgatási miniszter által meghatározott módszertan alapján - munkakörelemzést végeztek; az elemzést és az értékeléseket, valamint a pótlékra javasolt munkaköröket a személyügyi központnak, azaz a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak kell megküldeni. Egy korábbi törvény alapján erre május 31-ig volt lehetőség, a pótlékok pedig az idén - a miniszter egyetértésével - a július 1-jétől az év végéig terjedő időszakra fizethetők ki.A minisztériumokban a személyi juttatások legfeljebb 10 százalékát fizethetik ki munkaköri pótlékként, összege pedig nem lehet több a kormánytisztviselő alapilletményének 30 százalékánál.A rendelet a közszolgálati törvény alapján szabályozza a céljuttatásokat, és rögzíti azt is, hogy a hivatal vezetője legfeljebb egy évre kutatási megállapodást köthet a tisztviselővel, akit a kutatás időtartamára mentesíteni kell a munka alól. Ennek feltételeiről és a díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek.Az új szabályok értelmében a tisztviselőknek és a szakmai, politikai vezetőknek március 1-jéig kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen cafeteriajuttatásokra tartanak igényt. A juttatás éves összegét február 15-ig határozzák meg.Szintén ez a rendelet határozza meg az állam által vállalt készfizető kezesség szabályait, amelyet lakás építéséhez vagy vásárlásához igényelhetnek a tisztviselők.Döntött a kormány arról is, hogy a rászoruló nyugállományú tisztviselők pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesülhetnek, továbbá arról, hogy a közszolgálat halottjává nyilvánított köztisztviselő temetésének költségeit a hivatal részben vagy egészében átvállalja. A rendelet nyolc nap múlva lép hatályba

(Hiradó)