Munkaügyi Tudástár

1,9 százalékkal nőttek a nettó keresetek az év első nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban, a költségvetési szférában még csökkent is a nettó. Az infláció miatt majdnem 5 százalékkal kevesebbet ér a fizetés.Az átlagos bruttó kereset augusztusban 214 700 forint volt a nemzetgazdaságban, ami 3,8 százalékos emelkedést jelent 2011 augusztusához képest. A nettó bér - mely 138 700 forintot tett ki - 1,1 százalékkal emelkedett 2011 augusztusához viszonyítva - közölte csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Idén január és augusztus között a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 800, míg a közszférában - nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 212 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 300 forint volt.A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, anélkül átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett.
(KSH)

Az adózási szabályok ismeretében, a cafetériához 2010-től 25 százalékos szja kapcsolódott, amit 2011-től 19 százalékra csökkentették azzal az indokkal, hogy olyan szolgáltatásokat lehet megvásárolni ezen keresztül (például a SZÉP kártyával), ami a munkahelyteremtést szolgálhatja. Azután 2012. január 1-jével a cafetéria adóterhét felemelték 31 százalékra, most pedig már 51 százalék a terv, vagyis néhány év alatt radikálisan emelkedett a cafetéria elemeinek adója, aminek az eredeti célját elveszítve - munkahelyteremtés - már csak a bevételek növelését tekinti elsődlegesnek. Feltehetőleg a gazdaságpolitika már feladta a munkahelytermtés ilyen jellegű ösztönzését.A héten megkezdett bértárgyalásokon a kormányzat a jelenlegi inflációs előrejelzésében szereplő 4,3 százalékos tarifaemelkedéssel számol jövőre a minimálbérnél és garantált bérminimumnál. A szerdán bejelentett adóváltozások után is megéri cafetériában gondolkodniuk a munkáltatóknak, de az adminisztrációs költségek nagymértékben befolyásolhatják a döntést.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentett be, köztük azt, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő. Ez azt jelenti, hogy 100 forint béren kívüli juttatás 131 forintba került 2011 évben, addig jövőre 151 forintba. Ennek ismeretében a cégeknek még mindig megéri fenntartani a cafetéria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra.


(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye szerint a kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal összhangban nagyobb hangsúlyt fektet a közigazgatásban dolgozók képzésre. A továbbképzések során olyan többlettudást, készségeket sajátíthatnak el a közszolgálati tisztviselők, amelyekkel korábbi tanulmányaik alatt nem, vagy csak rövid képzési időtartamban találkoztak, ugyanakkor munkájukhoz, illetve továbbfejlődésükhöz, karrierjükhöz fontos adalék lehet.Ilyen kiemelt témakörök a közigazgatási eljárási szabályok, a jogalkotási ismeretek, az új munkajogi és közszolgálati szabályok, az új büntető és polgári jogi kódexek, illetve a kompetenciafejlesztő képzések.A program már 2013-tól beindul: jövőre intenzív díjmentes továbbképzési programok indulnak a közszolgálati tisztviselők számára, dolgozzanak azok a kormányzatban vagy akár önkormányzatnál. 2013-ban összesen 20 ezer közszolgálati tisztviselő, 2014-től pedig évente a teljes közszolgálati tisztviselői kar képzését tervezi a kormány.A 2014-ben induló rendszeres képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák. Azt, hogy kinek milyen intenzitású, tartamú képzésen kell részt venni az eddigi képzettségei, közigazgatási vizsgái, munkaköre alapján döntik el. Egy tanulmányi pontrendszer fogja 2014-től segíteni a tájékozódást, hogy kinek hány pontot kell elérnie ahhoz, hogy teljesítse a képzési elvárásokat. A továbbképzés tartalmáról a tisztviselő egyéni fejlesztési és képzési igényének felmérését követően a munkáltató dönt.A munkáltatók (minisztériumok, háttérintézményeik, kormányhivatalok önkormányzatok) az egyéni képzési igényeket is figyelembe vevő továbbképzési tervek alapján fogják 'beiskolázni' a tisztviselőket. Azok a tisztviselők, akik még nem rendelkeznek közigazgatási szakvizsgával, 2013-ban még a szakvizsga megszerzésével teljesíthetik a továbbképzési kötelezettségüket.A továbbképzéseket döntően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja, de szükség szerint - bizonyos továbbképzések esetében - más felsőoktatási intézményt vagy más állami költségvetési szervet is bevonhat képzési feladatai megvalósításába. A képzésekről tanúsítványt kapnak a résztvevők. A továbbképzések tervezési, monitoringozási és beiskolázási központja az augusztusban megalakult új közigazgatási bázisintézmény, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lesz - írja közleményében a KIM.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

A Munkástanácsok 115 ezer forint minimálbérre és 120 ezer forint szakmunkás bérminimumra tett javaslatot 2013-ra a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - írja a Magyar Nemzet. A béremeléssel kapcsolatban a konföderáció úgy foglalt állást, hogy annak az átlagkereset alatti körben kompenzálnia kell az adóemeléseket.

A lap emlékeztet arra, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) korábban 2013-ra a minimálbér minimálisan 100.000, a szakmunkás bérminimum minimálisan 116.000 forintra emelését tartotta szükségesnek. Ahhoz, hogy az átlagkereset reálértéke 2013-ban ne csökkenjék, legalább bruttó 5 százalékos, az átlagnál alacsonyabb keresetűeknél ezt meghaladó mértékű béremelést javasol az MSZOSZ.
(Magyar Nemzet)

A munkanélküliségi ráta nemcsak az euróövezetben romlott, hanem az unió egészét tekintve is. Az EU 27 országában több mint 25,5 millió munkanélkülit jeleztek, ami 10,5 százalékos értéknek felel meg. az euroövezetben 18,2 millió munkanélküli mértek amely a 11,4 százalékos szintet éri el.Augusztusban új rekordot döntött a munkanélküliség az euróövezetben: több mint 18,2 millió európolgárnak nincs munkahelye – ez az érték a közös valuta bevezetése óta soha nem állt ilyen magasan. Az előző hónaphoz képest 34 ezerrel emelkedett az érték, az előző évhez viszonyítva pedig közel kétmillióval emelkedett az állástalanok száma.Megközelítőleg egy éve folyamatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta. Kifejezetten nehéz a helyzet a déli euróországokban: Spanyol-, Görög-, Olaszországban, Portugáliában és Cipruson. A munkaerőpiacot elbocsátások, cégbezárások, visszaeső megrendelési mutatók és csődök terhelik. Spanyolországban szinte minden negyedik munkaképes állampolgár munkanélküli, és hasonló a helyzet a görögöknél is. 15,9 százalékos növekedéssel a portugáloknál és a görögöknél a legnagyobb a probléma
(Magyar Nemzet)

A tegnap megszavazott jogszabály jövő januártól vezeti be a kisvállalati és a tételes adót. Utóbbi a módosított formájában már választási lehetőség lehet azok számára, akik eváznak vagy ekhósok. Az elképzelés ugyanis komolyan finomodott a nyáron benyújtott eredeti változatához képest. A legfontosabb változás, hogy a tételes adót választó vállalkozás számlája teljes egészében költségként elszámolhatóvá vált. Az eredeti változatban a tételes adózótól kapott számla nem csökkentette volna az adóalapot, azaz tőlük szolgáltatást vásárolni tíz százalékkal többe került volna, mint a más adózást választó cégektől megvenni ugyanazt.Amennyiben a kisadózó adott évben egy partnernek egymillió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor az adóhatóság felé adatszolgáltatásra kötelezett mindkét fél, s bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról vagy szerződésről van szó.A tételes adót hatmillió forint éves árbevételig vehetik igénybe az egyéni vállalkozók, magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaságok. Az adózás a bejelentést követő hónaptól kezdődik, és véget is ér, ha a cég túlszalad a bevételi korláton. Akkor a többlet 40 százalékát kell befizetniük az adóhatóságnak. A jogszabály szerint legalább egy kisadózót be kell jelenteni, aki után havi 50 ezer forintot kell befizetni. Az összeg tartalmazza a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, az osztalékadót, a szociális adót, a szakképzési hozzájárulást. A kisadózó ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ugyanakkor a félállásban bejelentett tag, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, semmilyen ellátásra nem lesz jogosult. A legalább 30 napos keresőképtelenség vagy a tevékenység szüneteltetése esetén a tételes adót nem kell megfizetni.A tételes adó nem váltotta ki a helyi iparűzési adót, ezért költséget is ki kellett volna mutatni. Ezt a terhet is tételesen kell megfizetni, összege legfeljebb évi ötvenezer forint telephelyenként. Az adójogszabályok harmonizálására is figyelemmel volt a jogalkotó, mert az áfát ugyan nem váltja ki a tételes adó, ám jövő évben az áfa alanyi adómentességének ötmillió forintos felső korlátja hatmillió forintra emelkedik.A kisvállalati adó feltételei is változtak. Eredetileg az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, a mértéke pedig 16 százalék lett volna. A változtatás bezárta azt a kiskaput, hogy az adózó a pénzügyi vagyonban bekövetkezett esetleges negatív változás miatt egyáltalán ne fizessen adót. Az adóelőleg alapja ugyanis nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege, s e kifizetések után a 16 százalékos adót meg kell fizetni.
(Kormány)

A cég több mint 2,1 milliárd forintos beruházással, 440 millió forint uniós pályázati támogatást felhasználva korszerű berendezéseket szerzett be. Ezzel 150 új munkahelyet teremtett, így már közel másfélezer munkavállalót foglalkoztat. Az új fejlesztésű tekercsek és kondenzátorok gyártása várakozásaik szerint több évre biztosít stabil megrendeléseket a cégnek. Az EPCOS Kft. termékeinek zömét exportpiacokon értékesíti, megrendelői az elektronikai, járműipari, valamint energetikai szektorban tevékenykednek.
(Nyugat)

A kormány újabb, közel háromszáz paragrafusból álló adócsomagot készített - melynek részeként a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik.Az egészségügyi szolgáltatási járuléknál lesz tehernövelés, a havi díj 6390 forintról 6660 forintra nőne - a változás a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozókat vagy társas vállalkozókat érinti, többek között azokat is, akik nyugdíjasként közreműködnek vállalkozásban.A cégeknél a bérszámfejtőknek nem kellene igazolást kiállítaniuk a munkavállalónak történő kifizetésről - nem az Mt. által előírt elszámolási kötelezettségre vonatkozóan - a jövőben. Ehhez a dolgozó beleegyezése kell. A munkavállaló, ha kíváncsi a levont adóra és járulékokra, azt lekérdezheti az adóhatóságtól. Ugyancsak le lehet kérdezni majd a nyilvántartott köztartozásokat is.Jövőre megvalósulna az egy számlára történő adó- és járulékbefizetés. Az adózónak elég lenne az egységes befizetési számlára utalnia azt az összeget, amelyet az összes közteher kiad, majd a közleménynél kell megadnia, hogy melyik adóra mennyi megy, az adóhivatal pedig házon belül így szétdobja az összeget az egyes adónemek számlái között.A fuvarozók a jövőben már havonta visszaigényelhetik a gázolaj jövedéki adójából a literenként 17 forintot, míg most csak negyedévente vagy évente van erre lehetőségük.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Lakhatási támogatást kaphatnak október elsejétől azok, akiket a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és állandó lakóhelyüktől távol vállalnak munkát - tartalmazza a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása (Megállapította: 272/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 2. §. Hatályos: 2012. X. 1-től.), amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg.- A rendelet szerint lakhatási támogatás akkor adható, ha a lakóhely és a munkavégzés helye legalább 100 kilométerre van egymástól, illetve akkor is, ha a távolság ennél kevesebb, de a tömegközlekedéssel történő utazás ideje naponta több mint 6 óra.- A pályakezdőknek és a csoportos létszámleépítésben érintetteknek nem kell nyilvántartott álláskeresőnek lenniük.- Támogatás akkor is kérhető, ha nem a munkavégzés szerinti településen, hanem annak vonzáskörzetében sikerül csak albérletet találni. - A lakhatási támogatás maximum 18 hónapig adható, összege fix, amely hat havonta változik: az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint támogatás adható, amelyből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva. - Ha a család együtt költözik, és többen is jogosultak a támogatásra, akkor magasabb az összeg. Amennyiben a családból ketten jogosultak lakhatási támogatásra, akkor az összeg 150, 90 és 60 ezer forint. - Ha három vagy több jogosult is van egy családban, akkor 200, 120 és 80 ezer forintra emelkedik az egyes periódusokra adható támogatás összege. - A döntést minden esetben a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltség hozza meg mérlegelés után. - A lakhatási támogatáshoz legalább hat hónapra szóló, heti 20 órát elérő munkaviszonyt, vagy közalkalmazotti jogviszonyt kell igazolnia a kérelmezőnek. A támogatás megállapítását a munkába lépés előtt kell kérni. - További feltétel, hogy az igénylő bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát. - Ha lejár a 18 hónap, akkor a támogatást 36 hónap elteltével lehet csak ismét igényelni. - Ha a támogatásban részesülő elveszíti az állását a támogatási időszakon belül, de 30 napon belül talál új munkahelyet, akkor folyamatosan kapja tovább a már megítélt juttatást.
(Magyar Közlöny)

A Magyar Telekom jövőre 500 munkavállaló elbocsátását tervezi, az anyavállalatot érintő létszámleépítésről és egyéb költséghatékonysági intézkedésekről a cég már megállapodott a társaságnál működő érdekképviseletekkel - tette közzé a távközlési társaság a BÉT honlapján hétfőn.A megállapodás értelmében a társaság 2013-ban 500 munkavállaló elbocsátását tervezi. A többség várhatóan 2012 végén távozik a cégtől - olvasható a közleményben. Hozzáteszik: a fenti szám nem tartalmazza a vezetői állomány csökkenését és a nyugdíjazással megvalósuló munkaviszony-megszüntetéseket. Jelenleg hozzávetőleg 7500-an dolgoznak a vállalatnál.A szakszervezetekkel kötött megegyezés szerint az anyavállalat megmaradt munkatársai jövő áprilistól viszont 4 százalékos bérfejlesztésben részesülnek annak érdekében, hogy az ő béreik megőrizzék a reálértéküket.
(Index)