Munkaügyi Tudástár

A támogatás célja: azon személyek képzésének támogatása, akik munkaviszonyban állnak, azonban rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható. A támogatás iránti kérelmet a munkaadónak kell benyújtania a telephely szerint illetékes megyei munkaügyi központba.A kérelemnek tartalmaznia kell:A képzés szükségességét, célját és várható eredményét,- A képzési program rövid ismertetését, a megszerezhető képesítést,- A képzésben részt vevő munkavállalók adatait, létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét,- A képzés lebonyolításához szükséges feltételeket,- A képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevők részére kifizetendő munkaadói nyilatkozatot.Támogatható minden olyan foglalkoztatást elősegítő képzés, amely- a szakképzési törvény hatálya alá tartozik,- szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,- pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,- szakképzettséggel rendelkezőknek államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,- hatósági előírások által szabályozott képzés.A munkaadó kötelezettségei:- A munkaadónak írásban vállalnia kell a képzésben résztvevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását.- Hozzá kell járulnia a képzés költségeihez (kivéve, ha a képzésben részt vevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte),- Saját maga vagy képző intézmény bevonásával biztosítania kell a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.Képzésben résztvevő munkavállalók támogatásának módjai:Képzési támogatásként:- Kereset-kiegészítő támogatás,- és képzési költség adható.A képzési támogatás keretében az alábbi költségek téríthetők meg:- képzési költség és a vizsga díja,- utazási költség megtérítése a képzés helyszíne és a lakóhely között,- étkezési költségtérítés,- szállás költségtérítés.A támogatás mértéke:A képzéshez kapcsolódó költségek részben vagy egészben megtéríthetők.A Kereset-kiegészítés: munkaadónak nyújtandó támogatás szempontjából kereset-kiegészítésként a képzésben résztvevő által a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe. Kapcsolódó jogszabályok:- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény- A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény- 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról- A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

Rugalmasabbá válik a lakhatási támogatás szabályozása, miután a kormány döntött a vonatkozó kormányrendelet módosításáról, a változások várhatóan már június elején hatályba lépnek - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az eredetileg tervezett 1000-2000 embert várhatóan be tudják vonni a programba, amelyet elsősorban európai uniós forrásból finanszíroznak.A lakóhelyüktől messze dolgozók tavaly október óta igényelhetnek lakhatási támogatást, ha a munkavégzés helye állandó lakóhelyüktől 100 kilométert meghaladó távolságra van, vagy hat órát meghaladó utazással jár az eljutás. A jövőben ez az időkorlát öt órára csökken - mondta Czomba Sándor. Hozzáfűzte, hogy a támogatás iránti kérelem a foglalkoztatás megkezdését megelőzően és a megkezdését követő 30 napon belül is benyújtható a munkaügyi kirendeltséghez.Czomba Sándor bejelentette, hogy a lakhatási támogatás indulása óta eddig több mint 16 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, 1000 kérelem érkezett be, és már 600 felett van a megkötött szerződések száma, ami a korábbi évekhez képest jóval magasabb.A nemsokára életbe lépő változásokat ismertetve az államtitkár elmondta: lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoportnál nem vizsgálták, hogy nyilvántartott álláskeresők-e. A kör a közfoglalkoztatottakkal bővül most ki.Az államtitkár kiemelte, hogy a foglalkoztatási jogviszony körét is kibővítették, így a jövőben a kormányzati szolgálati, valamint a közszolgálati jogviszonyban lévők, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban lévők lakhatását is támogatja a kormány.A települési korlátozást is hatályon kívül helyezik. Ha valaki ugyanazon a településen, ahol korábban dolgozott, de megszűnt a munkaviszonya, egy-két hónapon belül talál állást egy másik munkáltatónál, akkor is kaphat lakhatási támogatást - ismertette Czomba Sándor.A változások között szólt arról is, 18 hónapnál rövidebb időtartamra is lehet majd támogatást kérni, illetve, hogy a támogatás keretében kéthavi előleget biztosítanak majd. Czomba Sándor kifejtette, így például egy albérlet kivételénél nem okoz majd gondot a pályázóknak az egy, vagy kéthavi kaució kifizetése. A jövőben az ügyfél a tartózkodási helye szerinti munkaügyi kirendeltséghez is fordulhat, így ha valaki például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Győrbe szeretne menni munkát vállalni, akkor az eddigiekkel ellentétben a Győr-Moson-Sopron megyei kirendeltség is intézheti az ügyeit - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ezzel is életszerűbbé szerették volna tenni a szabályozást.
(Orientpress)

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég összegyűjtötte az Mt. eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseket, pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket. Az új törvény alapvetően megőrizte a már ismert és jól bevált atipikus foglalkoztatási formákat, de több új jogintézmény alapjait is lefektette. Ilyen a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztására irányuló legalább háromoldalú munkaszerződés garanciális szabályainak megalkotása, vagy a több munkáltatóval megköthető munkaszerződés.A Deloitte Legal tapasztalatai szerint a munkáltatók kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy a nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által tett jognyilatkozatot utólag jóvá lehet hagyni, hiszen sokszor előfordul, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója - így például egy gazdasági vagy HR-vezető - akadályoztatása miatt nem tudott időben közölni jogszerűen egy nyilatkozatot.A ffegyelmi intézkedések alkalmazása. A munkáltatók azért is üdvözölték az újítást, mert munkavállalói kötelezettségszegés esetén eddig két véglet közül választhattak: a gyakorlatban kialakult szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, vagy a munkaviszony megszüntetését. Az új törvény lehetővé teszi, hogy egy arányosított és fokozatos, mindkét félnek elfogadható belső fegyelmi rendszer jöhessen létre, amelynek eleme lehet a munkavállalót leginkább visszatartó munkabér-levonás is. A Munka törvénykönyve ugyanakkor "mederbe tereli" a munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy a kiszabható vagyoni hátrány mértékét a munkavállaló egyhavi alapbérében maximálja.A felek eltérő megállapodása- Az Mt. főszabály szerint csak akkor enged, ha az a munkavállaló javára kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. A gyakorlatban sokszor merül fel kérdésként, hogy mikor tekinthető hátrányosnak és így tiltottnak egy rendelkezés; erre viszont a Deloitte szerint várhatóan csak a bírói gyakorlat fog választ adni. Az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számítása során 2013. január 1-jétől kell alkalmazni az új jogszabály által rögzített 174-es osztószámot. A vállalatok ekkor észlelték, hogy a fix átlagszámmal történő kalkuláció eltérő összegű távolléti díjat eredményez attól függően, hogy a munkavállaló melyik hónapban és milyen tartamú szabadságra megy.Az új szabályozás, már nem teszi lehetővé a szabadság-túlfizetések visszakövetelését a jogviszonyok évközi megszűnése esetén. Eszerint ha a munkáltató nem követi nyomon év közben az arányosan igénybe vehető szabadságok számát és a távozó munkavállaló az arányosan járónál több szabadságot vesz igénybe, az tőle már nem visszakövetelhető a munkaviszony megszűnésekor.A Deloitte szerint szintén hiányosság, hogy bár egy éven belül 15 munkanap betegszabadságra jogosult a munkavállaló, és évközi belépés esetén arányosítani kell a napokat, és az új szabályozás lehetővé teszi, hogy sorozatos munkahelyváltás esetén a munkavállalók halmozzák a betegszabadság napokat. Ez a megoldás a költségvetés számára kedvezőnek tűnik, mivel nem terheli az egészségügyi alapot, ellenben munkáltatói részről kedvezőtlen hatásai vannak.
(Világgazdaság)

2013. márciusban a munkaügyi központok nyilvántartásában 73 900 pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 11,9 százalékos volt. Az előző hónaphoz képest 4,6 százalékkal csökkent a számuk, ám egy év alatt 26,5 százalékkal emelkedett.A legtöbb pályakezdő fiatal Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt, de e két megye mellett még jelentős a Hajdú-Biharban regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is. A legkevesebben a fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Zala, míg a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Tolna megyékben vannak.A pályakezdő álláskeresők 36,6 százalékának a 8 általános a legmagasabb végzettsége, ötödük elvégezte a szakiskolát vagy a szakmunkásképzőt, 14,8 százalékuknak gimnáziumi, 22,1 százalékuknak szakközépiskolai, technikumi érettségije van. Mindössze 6,6 százalékuk diplomás.Márciusban a 25 éven aluli korosztályba 98 ezer álláskereső tartozott (egy év alatt a számuk tízezerrel emelkedett), az 50 éven felüli állástalanok száma 155 900 volt. A fiatalabbak 15,8 százalékot, az idősebbek pedig 25,1 százalékot tettek ki az álláskeresők között. A fiatalok közül minden negyedik Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrált. Az idősebb álláskeresők a fővárosban vannak a legtöbben.

(MTI)

Szabó Máté ombudsman egy panasz kapcsán áttekintette a foglalkoztatási törvény rendelkezéseit, és észlelte, hogy a szabályozás egymásnak ellentmondóan határozza meg azt az időtartamot, amelyet alapul kell venni az álláskeresési járulék folyósítása során.A foglalkoztatási törvény 2011. évi módosításával ugyanis a törvényhozó az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát az álláskeresővé válást megelőző három év alatt szerzett jogosultsági időhöz kívánta kötni. Jogszabály-előkészítési hiányosság miatt azonban a szabályozás egyidejűleg rendelkezik három éves határidőről, illetve a törvénymódosítást megelőzően szabályozott öt éves időtartamról. Az egymásnak ellentmondó rendelkezések akadályozzák, de legalábbis nehezítik a törvényi szabályozás értelmezését. Ez a jogalkotási törvény előírásába is ütközik, amely kimondja, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében kezdeményezze a foglalkoztatási törvény olyan módosítását, amely feloldja a szabályozás ellentmondását.
(MTI)

Míg a férfiak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, addig a nőké ugyanennyivel csökkent. Mind a munkanélküliek 509 ezer fős létszáma, mind a 11,8%-os munkanélküliségi rátája lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. 2013. január–márciusban a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 289 ezer fő volt, 11 ezer fővel több a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítva, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,4 százalékponttal, 12,4%-ra emelkedett. A munkanélküli nők száma 220 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,0% volt, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.A munkanélküliek 18,1%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 30,5%-os munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A fiatal nők és férfiak munkanélkülisége egyaránt nőtt 2012 I. negyedévéhez képest. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8% volt, egy év alatt alig változott. Az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 7,8%-ra csökkent. A munkanélküliek 44,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap volt.A hét statisztikai régióból mindössze kettőben (Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent a munkanélküliség, míg a többi régiót stagnáló, vagy növekvő munkanélküliség jellemezte. A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint (http://www.munka.hu/) 2013. március végén 620,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest. 2013 I. negyedévére 3 millió 818 ezer főre nőtt a megfigyelés körébe tartozó 15–74 éves foglalkoztatottak száma. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 818 ezer fős létszáma 26 ezerrel haladta meg a 2012. I. negyedévit. (A növekedés a mintavételi hibahatáron belül maradt.) Közülük 3 millió 787 ezer fő volt 15–64 éves, ami 31 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. E korcsoporton belül 56,6% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 0,9 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. 2013. január–márciusban a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 21 ezren voltak foglalkoztatottak. A férfiak foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 61,5%-ra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 766 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 22 ezerrel többen, mint 2012. január–márciusban. A nők foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal, 51,8%-ra nőtt. A 15–24 éves korosztályból 210 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 0,8 százalékponttal,18,3%-ra emelkedett. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, és az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, ami a foglalkoztatási ráta 0,3, illetve 1,8 százalékpontos javulását eredményezte. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája – Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével – valamennyi régióban emelkedett. A munkaerő-piaci szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Közép-Magyarországon 62,4, Nyugat-Dunántúl régióban 60,2% volt a foglalkoztatási ráta. 2013. január–márciusban az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régió – Dél-Dunántúl – foglalkoztatási rátája nőtt a legjelentősebben (2,3 százalékponttal) az előző év azonos időszakához képest, de a térséget még így is alacsony szintű (52,6%) foglalkoztatás jellemezte. A foglalkoztatási ráta Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 49,1%.
(KSH)

A magyarországi foglalkoztatók márciusban összesen csaknem 142 ezer üres álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatok alapján. A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből érkezett. Márciusban összesen 167 700 munkahely állt rendelkezésre közvetítésre, amelyből a zárónapon 73 700 állás maradt betöltetlen.Az NMH adatai szerint az újonnan bejelentett munkaerőigények 91,9 százaléka támogatott álláshely volt, ennek nagy része a közfoglalkoztatás keretében állt rendelkezésre. Az év harmadik hónapjában az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 130 300 volt, ez mind az előző, mind az előző év azonos hónapjához képest jelentős emelkedés.A munkaadók 11 500 nem támogatott új álláshelyet jelentettek be márciusban. Az adatok szerint a márciusi zárónapon mintegy 620 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor csaknem 29 ezerrel, 4,9 százalékkal nőtt az állástalanok száma. A legtöbb álláskereső továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ez a két megye a teljes állomány 21,4 százalékát adta.Márciusban 292 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, közel egynegyedük álláskeresési ellátást kapott. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,9 százalék volt márciusban, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 9,4 százalék volt.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

A 6,3 milliárd forintot meghaladó összköltségvetésű miskolci beruházáshoz 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kap a cég. Az Új Széchenyi Terv segítségével 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kap a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft., amellyel kétszáz új munkalehetőséget teremt Miskolcon és környékén.A cég és a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) keddi közleménye szerint a 6,3 milliárd forintot meghaladó összköltségvetésű beruházásból komplex környezetkímélő technológiai fejlesztési stratégiát valósít meg a német cégcsoport. A miskolci gyáregységet üzemeltető Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult és autóipari alkatrészek, indítómotorok, relék, valamint hajtóművek gyártásával foglalkozik.A 2012-ben indult három projekt közül kettő, az újgenerációs gépjármű-levegőztetőrendszer befúvó motorjának gyártása és az új munkahelyek létrehozása és a komplex technológiafejlesztés ez év végéig lezárul. Az újgenerációs motorhűtőventillátor-meghajtó és fékrásegítő motor gyártása projekt 2014. június végéig tart.A Magyarországon tizenegy leányvállalattal jelen lévő Bosch cégcsoport 2011-ben 134 milliárd forintra növelte forgalmát a magyar piacon, ez 13 százalékkal haladta meg a 2010-es eredményt. A cég 2012 elején 8000 munkatársat foglalkoztatott az országban. A kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat 2011-ben az előző üzleti évhez képest 18 százalékkal 13 milliárd forintra növelték.
(Híradó)

Ezentúl az is megkaphatja, aki napi öt órát utazik otthona és munkahelye között, az összeget pedig az albérleti díj előlegeként is fel lehet használni.A juttatást azok kaphatják jelenleg, akik az otthonuktól 100 kilométerre vagy annál messzebb vállalnak munkát, vagy hat óránál többet kellene utazniuk, de a nemzetgazdasági tárca lazítana a feltételeken: az öt órás intervallum mellett könnyítés az is, hogy a munkaszerződés megkötése után is lehet majd szerződni az az állammal. A felülvizsgálat célja, hogy még több pályázatot tudjanak befogadni.A nemzetgazdasági tárca tervei szerint változik az is, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevő pályázóknak nem kell megfelelniük annak a feltételnek, hogy legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők legyenek. Lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy a pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoport esetében - és a jövőben a közfoglalkoztatottaknál - nem kell vizsgálni a nyilvántartási időtartamot. A lakhatási támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely egy személyre az első hat hónapban havi 100 ezer, a második hat hónapban a 60 ezer, a harmadik hat hónapban pedig 40 ezer forint lehet. Az érintettek a munkaügyi kirendeltségeknél tájékozódhatnak a lehetőségekről, és ha valaki megfelel a kérelem feltételeinek, 30-60 napon belül megkötik vele a hatósági szerződést.
(Hiradó)

Az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról. A támogatás célja a munkahelyek megvédése, új munkahelyek minél nagyobb számban történő létrehozása, ugyanakkor a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum reálértékének megőrzése, lehetőség szerinti emelése. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2013. első félévében adódó többletterhekhez nyújtott támogatás azon 11 ágazatba tartozó munkáltatók számára, ahol magas a kötelező legkisebb munkabéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya, továbbá az adott ágazat foglalkoztatási helyzete és gazdasági körülményei azt indokolják. A támogatás elősegíti a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak munkahelyének megőrzését.A támogatás igénybevételének elektronikus elérhetősége: BérkompenzációA támogatás célcsoportja:Az a munkáltató, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint a 103/2013. (IV. 6.) Kormányrendelet 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik (a továbbiakban: munkáltató),A támogatás forrásaA Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből biztosított 10 milliárd Ft.A támogatás időtartamaA cég székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja a támogatást 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítja meg és folyósítja a munkaadó részére.A támogatás mértékeA támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni. (A Kormányrendelet 2. sz. melléklete szerint.)A támogatás igénybevételének feltételeiA fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja a munkáltató részére – kérelmére – támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező bérminimum) összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez.A támogatás – az alább felsoroltak kivételével – olyan munkavállaló után igényelhető,a) aki a munkáltatóval 2012. december 31-én és a 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig terjedő időtartam egészében, vagy annak egy részében munkaviszonyban állt, illetve áll, és a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozott, illetve tartozik, és b) aki 2012. december 31-ei állapot szerinti alapbére nem érte el a 2013. január 1-jétől hatályos, az általa betöltött munkakör alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegét, és c) akinek alapbérét 2013. január 1-jétől a munkáltató legalább ettől az időponttól hatályos, a betöltött munkaköre alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegében állapította meg. KivételekA fent foglaltaktól eltérően a támogatás olyan munkavállaló után is igényelhető, aki a munkáltatóval 2012. december 31-én nem állt munkaviszonyban, de akivel a munkáltató ezt az időpontot követően a fentiekben meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt megüresedő munkakör betöltésére, vagy tartós távolléte miatti helyettesítés céljából létesít munkaviszonyt.A támogatási igény kiszámításaA támogatási igény kiszámításánál a 2013. január 1-től a támogatás iránti kérelem benyújtásáig terjedő időszakban csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amely alatt a fentiekben meghatározott munkavállaló, valamint az előző bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya fennállt, és a munkavállaló beletartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.A támogatási igény kiszámításánál a kérelem benyújtásától 2013. június 30-ig terjedő időszakban azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni, amely alatt a) a munkáltató ismeretei szerint a munkavállaló munkaviszonya fennáll, és a munkavállaló a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozik,b) a munkavállaló munkaviszonya már nem áll fenn, vagy várhatóan nem fog fennállni, de a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló munkakörét munkaviszony létesítésével be fogja tölteni, továbbá, ha várható tartós távollét miatt helyettesítés céljából munkaviszonyt kíván létesíteni.Nem igényelhető támogatása) az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamintb) olyan munkavállaló után, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalat-szerzés támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül,c) amely alatt a munkavállaló nem tartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.Nem nyújtható támogatása) költségvetési szerv részére, b) olyan munkáltató részére, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozásaide nem értve a helyi adókat , valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott,c) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.A kérelmek beadásának határidejeA támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig lehet benyújtani. A kérelmet írásban és elektronikus formában is egyaránt be kell nyújtani. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.A kérelmet, a nyilatkozatokat és a segédtáblákat a http://komp.munka.hu honlapon kell kitölteni és elmenteni a munkaadóknak. A kitöltést és elmentést követően kizárólag a kérelmet kell kinyomtatni, majd a foglalkoztató székhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központjához kell eljuttatni személyesen, vagy postai úton a 2013. április 08-tól 2013. május 31-ig terjedő időszakban.A támogatói döntésA támogatásról a kérelem beérkezését követően a fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja 21 napon belül dönt. A fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.Támogatás elszámolásaA munkáltató a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig – a 103/2013. (IV. 6.) Kormányrendelet 4. mellékletben foglaltak szerint – http://komp.munka.hu honlapon a kérelmezői felületén elektronikusan kitöltött, elmentett és kinyomtatott elszámolást nyújt be a fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központjához.A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult. Ha a munkáltató a fentiekben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a felvett támogatást visszafizetni.
(Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat)