Munkaügyi Tudástár
Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!
Legalább 5 karakter megadása szükséges.Híreink
Új bérplafon a vezetőknél – mi történik a már megállapított magasabb alapbérekkel?
A 2026. augusztus 19-én megjelent kormányhatározat új korlátokat állapított meg egyes állami tulajdonú társaságok vezető állású munkavállalóinak alapbérére. A változás különösen azoknál a munkáltatóknál okozhat komoly munkajogi kérdést, ahol a vezetők jelenlegi, munkaszerződésben rögzített alapbére meghaladja az újonnan meghatározott maximumot.
Évekkel később derült ki a nyugdíjas státusz – visszakövetelhető a korábban kifizetett táppénz?
Komoly társadalombiztosítási kérdést vet fel, ha csak évekkel később derül ki, hogy egy munkavállaló már a táppénz folyósításakor saját jogú nyugdíjasnak minősült. Ilyen esetben nemcsak a táppénzre való jogosultságot kell felülvizsgálni, hanem azt is, hogy a jogalap nélkül kifizetett ellátás a 90 napos határidő lejárta után visszakövetelhető-e, különösen akkor, ha az érintett időszakot korábban már kifizetőhelyi ellenőrzés érintette.
Kárt okozott a munkavállaló – Mikor és hogyan követelheti vissza a munkáltató a kár összegét?
Egy összetört eszköz, megrongált gép, hibás teljesítés vagy más munkavállalói mulasztás akár jelentős veszteséget is okozhat a munkáltatónak, de a kár összegét nem lehet automatikusan ráterhelni a dolgozóra. A munkáltatónak bizonyítania kell a felelősség feltételeit és a tényleges kár összegét, majd a követelését is szabályosan kell érvényesítenie.
Munkaügyi ellenőrzés 2026 – Mire kell figyelnie a munkáltatónak?
Egy foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés során nem elegendő, ha a munkáltató szerint „minden dolgozó be van jelentve”: a hatóság a foglalkoztatás számos alapvető feltételét vizsgálhatja. A munkaszerződésektől és a munkaidő-nyilvántartástól kezdve a munkabér kifizetésén át egészen a kilépő dolgozók elszámolásáig több olyan terület van, ahol egy kisebb adminisztrációs hiba is problémát okozhat.
Kétszer utalta el a munkáltató a munkabért – megtarthatja a dolgozó a tévesen kifizetett összeget?
Egy adminisztrációs vagy banki hiba miatt előfordulhat, hogy a munkáltató ugyanazt a munkabért kétszer utalja át, és a tévedés csak a munkaviszony megszűnése után derül ki. Ilyenkor fontos kérdés, hogy a volt munkavállaló köteles-e visszafizetni a pénzt, illetve megteheti-e, hogy saját maga határozza meg a visszafizetés összegét és ütemezését.
Egy kis humor arról, hogyan lehet teljesen túlgondolni egy egyszerű dolgot a munkaköri feladatokról
A munkaköri feladatokról szóló tájékoztatás célja alapvetően egyszerű: legyen világos, hogy a munkavállalónak mit kell elvégeznie, miért felel és milyen hatáskörrel rendelkezik. A gyakorlatban azonban ezt sokszor sikerül annyira túlszabályozni, hogy a végére több benne a szabályzat, kompetencia, minőségbiztosítási elvárás és hangzatos megfogalmazás, mint maga a tényleges feladat. Az alábbi összeállítás humorosan mutatja meg, hová vezethet, ha minden lehetséges elvárást egyetlen dokumentumba próbálunk belezsúfolni. A cél természetesen nem az egyes munkakörök kifigurázása, hanem annak szemléltetése, hogy a jó tájékoztatás egyszerű, életszerű és a valós munkára épül. Néha valóban kevesebb a több.
Hogyan készítsünk jó tájékoztatót a munkaköri feladatokra vonatkozóan? – Nem attól lesz pontos, hogy mindent beleírunk, és minél hosszabb
Bár a mindennapi HR- és munkaügyi gyakorlatban szinte mindenki használja a „munkaköri leírás” elnevezést, érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve nem nem szabályozza a munkavállaló feladatainak meghatározását ezzel a dokumentummal. Az Mt. nem írja elő, hogy a munkáltatónak kötelezően „munkaköri leírás” elnevezésű dokumentumot kell készítenie és átadnia a munkavállalónak.
Mit tehetek, ha munkabaleset ér? – Ezek a legfontosabb teendők munkavállalóként
Egy munkahelyi baleset váratlanul történik, és az első pillanatokban természetesen az egészség és a szükséges orvosi ellátás a legfontosabb. A munkavállalónak azonban azt is tudnia kell, hogy a történteket munkajogi és munkavédelmi szempontból megfelelően dokumentálni kell. Egy később kialakuló vitában ugyanis jelentősége lehet annak, hogy mikor és hogyan jelentették a balesetet, kik voltak jelen, milyen körülmények között történt, és milyen sérülés következett be.
2027-es minimálbér: mi történik, ha módosítani kell a korábbi bérmegállapodást?
A 2027-es minimálbér kérdése már jóval az év végi bértárgyalások előtt a munkáltatók és a munkavállalók figyelmének középpontjába kerülhet. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a korábban létrejött hároméves bérmegállapodás konkrét emelési pályát határozott meg a minimálbérre, a gazdasági folyamatok azonban időközben eltértek az eredeti várakozásoktól.
Bértranszparencia: megszűnhet az alku a fizetésről?
A bértranszparencia közelgő szabályai alapjaiban változtathatják meg azt, ahogyan a vállalkozások a fizetésekről gondolkodnak. Az egyik legérdekesebb kérdés az álláskeresők számára az, hogy mi történik a hagyományos béralkuval. Ha a munkáltatónak már a kiválasztási folyamat korai szakaszában tájékoztatást kell adnia a munkakörhöz kapcsolódó kezdő bérről vagy bérsávról, vajon marad-e egyáltalán lehetőség arra, hogy a jelentkező magasabb fizetést alkudjon ki?
Milyen szabályok vonatkoznak a távmunkára - Home Office - ? – Nem ugyanaz, mint amikor valaki néha otthonról dolgozik
A távmunka az elmúlt években számos munkakörben a foglalkoztatás megszokott formájává vált. Sok munkavállaló teljes egészében otthonról dolgozik, mások csak a hét bizonyos napjain végzik munkájukat a munkahelytől távol. A gyakorlatban gyakran használjuk erre a „home office” kifejezést, munkajogi szempontból azonban elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a foglalkoztatás megfelel-e a távmunkavégzés törvényi feltételeinek.
Leállt a termelés a tószegi kerékpárgyárban – mintegy 400 munkahely kerülhet veszélybe
Komoly változás előtt áll a hazai kerékpárgyártás: leállt a termelés az Accell Hunland Kft. tószegi üzemében, a vállalat fizetési nehézségei pedig több száz munkavállaló állását érinthetik. A gyár hosszú éveken keresztül a térség egyik jelentős ipari foglalkoztatójának számított, ezért a termelés megszűnése nemcsak az alkalmazottak, hanem a környék gazdasága számára is komoly következményekkel járhat. A jelenlegi helyzet alapján mintegy 400 munkavállaló munkahelye kerülhet veszélybe.
Mikor számít készenlétről (rendelkezésre állás) a munkavégzés? – Nem minden munkahelyen kívüli elérhetőség jelent készenlétet
A készenlét (rendelkezésre állás) fogalmával számos munkavállaló találkozik, mégis sok bizonytalanság övezi annak pontos jelentését. Gyakran nevezik készenlétnek (rendelkezésre állás) azt is, ha a dolgozónak munkaidő után bekapcsolva kell tartania a telefonját, vagy időnként válaszolnia kell egy üzenetre. A munkajog szerint azonban nem minden munkaidőn kívüli elérhetőség minősül automatikusan készenlétnek (rendelkezésre állás). A készenlétnek (rendelkezésre állás) meghatározott feltételei vannak, és lényeges különbséget kell tenni a készenlét, az ügyelet és a tényleges munkavégzés között.
Jár-e munkabér munkaszüneti napon? Sokan nincsenek tisztában a szabályokkal
A munkaszüneti napok minden évben visszatérő kérdéseket vetnek fel mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. Gyakran felmerül, hogy jár-e munkabér akkor is, ha a munkavállaló az adott napon nem dolgozik, illetve milyen díjazás illeti meg azt, aki munkaszüneti napon mégis munkát végez. A válasz nem minden esetben egyforma, hiszen azt alapvetően a munkarend, a munkaidő-beosztás és a munkavégzés ténye határozza meg.
Mi minősül túlórának? Mikor jár túlóradíj? Kötelező-e túlórát vállalni? Megtagadható-e a rendkívüli munkavégzés?
A túlóra szinte minden munkahelyen előfordulhat. Egy váratlan megrendelés, egy beteg kolléga helyettesítése, egy sürgős határidő vagy egy szezonális munkacsúcs könnyen eredményezheti azt, hogy a munkavállalónak a szokásos munkaidején túl is dolgoznia kell. Éppen ezért sokakat foglalkoztat, hogy mikor jár túlóradíj, kötelező-e minden esetben eleget tenni a munkáltató kérésének, illetve előfordulhat-e olyan helyzet, amikor a rendkívüli munkavégzés jogszerűen megtagadható.
Átvihető-e a szabadság a következő évre? Sokan meglepődnek a válaszon
A munkavállalók körében gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik a ki nem vett szabadsággal az év végén. Sokan úgy gondolják, hogy a megmaradt napok automatikusan átvihetők a következő évre. Mások pedig attól tartanak, hogy minden fel nem használt szabadságuk egyszerűen elveszik.
Lassul a magyar munkaerőpiac? A részletes adatok szerint új kihívások előtt állhat a foglalkoztatás
A magyar munkaerőpiac első pillantásra továbbra is stabil képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2026 júniusában a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,6 millió főt, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Ezek az adatok önmagukban kiegyensúlyozott munkaerőpiacra utalnak. A részletes statisztikák ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a kedvező összkép mögött több olyan folyamat is zajlik, amely hosszabb távon hatással lehet a foglalkoztatásra és az álláskeresési lehetőségekre.
Felmondás közös megegyezéssel? – Ez a kifejezés jogilag nem létezik.
A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat. A közös megegyezés pedig kétoldalú megállapodás. A kettő jogilag kizárja egymást. Ha megkérdeznénk tíz munkavállalót vagy akár tíz munkáltatót arról, hogyan szűnt meg egy munkaviszony, nagy valószínűséggel többen is azt válaszolnák, hogy „közös megegyezéses felmondással”.
Lehet-e a határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé módosítani?
A munkaviszony módosítása a munkáltatók és a munkavállalók életében egyaránt gyakran előforduló helyzet. Előfordulhat, hogy a munkáltató gazdasági okokra hivatkozik, átszervezést hajt végre, egy meghatározott projektre szeretné foglalkoztatni a munkavállalót, vagy egyszerűen rugalmasabb foglalkoztatási formát kíván kialakítani. Ilyenkor sokszor felmerül a kérdés, hogy a korábban határozatlan időre létrejött munkaviszony átalakítható-e határozott idejűvé.
Ki adja ki a szabadságot? – A munkáltató dönt vagy a munkavállaló?
A munkaviszony során az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki dönthet a szabadság időpontjáról. Sokan úgy gondolják, hogy a munkavállaló saját maga határozza meg, mikor szeretne szabadságra menni, mások szerint kizárólag a munkáltató jogosult erről dönteni. A valóság ennél árnyaltabb. A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, és mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. A szabályok ismerete segíthet elkerülni a munkahelyi vitákat és félreértéseket.
Mennyi szabadság jár évente? – Így számítható ki a szabadság mértéke
Az egyik leggyakoribb munkaügyi kérdés, hogy évente hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek egységesen húsz vagy huszonöt nap szabadsága van, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A Munka Törvénykönyve az alapszabadság mellett életkor alapján pótszabadságot is biztosít, emellett bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkavállalók eltérő számú szabadságra jogosultak.
Mikor jár végkielégítés? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően
A munkaviszony megszűnésekor sok munkavállaló első kérdése az, hogy jogosult-e végkielégítésre. A közvélekedéssel ellentétben nem minden munkaviszony megszűnése esetén jár ez a juttatás. A végkielégítés feltételeit a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza, és több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló jogosulttá válik-e rá.
Mennyi felmondási idő jár? – Amit minden munkavállalónak és munkáltatónak tudnia érdemes
A munkaviszony megszüntetésekor az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy minden esetben harminc nap a felmondási idő, azonban a Munka Törvénykönyve ennél részletesebb szabályokat tartalmaz. A felmondási idő hossza több tényezőtől is függ, például attól, hogy ki mond fel, mennyi ideje áll fenn a munkaviszony, illetve mit tartalmaz a munkaszerződés. Éppen ezért érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy egyik fél számára se érjen kellemetlen meglepetés.
Felmondhat a munkáltató táppénz alatt? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően
Sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy felmondhat-e neki a munkáltató akkor, amikor táppénzen van. Az interneten számos téves információ kering erről a témáról, ezért érdemes tisztázni, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve.
Újabb nagy gyár zárhatja be kapuit Magyarországon - Egy nagy múltú üzem sorsa fordulóponthoz érkezett
A Nestlé bejelentette, hogy 2026 végén befejezi a termelést diósgyőri édességgyárában. A vállalat tájékoztatása szerint a döntés hátterében a szezonális édességek iránti kereslet visszaesése, valamint a gyártási kapacitások átszervezése áll. A cég ugyanakkor jelezte, hogy olyan befektetőt keres, aki a telephelyen folytatni kívánja az élelmiszeripari termelést. Ez reményt jelenthet arra, hogy a gyár jövője még nem dőlt el végleg.
Új lehetőségek a kis- és középvállalkozások előtt – egyre nagyobb szerepet kaphatnak a védelmi innovációban
A magyar kis- és középvállalkozások számára új üzleti és fejlesztési lehetőségeket jelenthetnek azok a nemzetközi innovációs programok, amelyek a védelmi ipar kutatás-fejlesztési projektjeit támogatják.
Húszéves mélypontra csökkent az uniós vállalatok adóssága
Húszéves mélypontra csökkent az uniós vállalatok adóssága – mit jelent ez a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából?
Az Európai Unió vállalatainak adósságállománya 2025 végére húszéves mélypontra csökkent a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva. Az Európai Bizottság adatai szerint a nem pénzügyi vállalkozások adóssága az unióban a GDP 70,1 százalékát, az euróövezetben pedig 71,6 százalékát tette ki.
A kis- és középvállalkozások a kiszámítható gazdasági környezetben bíznak – ezt várják leginkább a cégek
Egy friss vállalkozói felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások számára továbbra is a kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet jelenti a legfontosabb feltételt a fejlődéshez. A válaszadók szerint az adminisztratív terhek csökkentése, az adóterhek mérséklése, valamint a jogbiztonság erősítése olyan területek, amelyek közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését, beruházási döntéseit és foglalkoztatási lehetőségeit.
Érettségizett a gyermeke? Erre a családi pótléknál minden szülőnek figyelnie kell
Az érettségi időszak sok család számára egy új élethelyzet kezdetét jelenti, azonban ilyenkor nemcsak a továbbtanulással kapcsolatos teendőkre kell figyelni. A családi pótlék folyósításának szabályai is megváltozhatnak, és ha a jogosultság megszűnését a szülő nem jelenti be időben, akár visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Érdemes ezért tisztában lenni a legfontosabb tudnivalókkal.
100 000 forintos iskolakezdési támogatás – Kik jogosultak rá és mit kell tudni az új támogatásról?
Az iskolakezdés minden évben komoly anyagi terhet jelent a családok számára. Egy gyermek tanévkezdése sok esetben több tízezer forintos kiadással jár, hiszen a tanszerek, az iskolatáska, a sportfelszerelés, a ruházat és egyéb szükséges eszközök beszerzése jelentős költséget jelenthet. Éppen ezért nagy érdeklődés övezi a bejelentett, gyermekenként legfeljebb 100 000 forintos iskolakezdési támogatást.
