1.
Megszűnik az adóalap-kiegészítés (fél-szuperbruttó), ezzel az összevont adólapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó: a jövedelem minden forintja után - az adóalapba tartozó jövedelem nagyságától függetlenül - egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó, megszűnik az évi 2.424.000 forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás), ami egyben egyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását.Ha a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell az adóalapban jövedelemként figyelembe venni.2.
Hatályukat vesztik a munkáltató adóelőleg-megállapítására vonatkozó speciális szabályok. Ha magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, a bevételből megállapított jövedelem 78 százaléka minősül az adóelőleg alapjának. 3.
A munkaadónak meg kell fizetnie 2013-ban is a 27%-os szociális hozzájárulási adót, és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást. A munkavállalót terheli a személyi jövedelemadó mellett 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5% munkaerő-piaci járulék. A többes jogviszonyban nem álló főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók saját jogú járulékfizetése a következő: 27% szociális hozzájárulási adó, melynek alapja a minimálbér 112,5%-a, 10% nyugdíjjárulék, melynek lapja a minimálbér, valamint 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci hozzájárulás, ennek alapja a minimálbér 150%-a. A minimálbér bruttó 98.000 forintra emelkedett. Az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén a járulék fizetésekor mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékot.4.
Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztásaA törvény külön rendelkezik a családi kedvezmény közös igénybevételéről. Eszerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (Korábban az ilyen esetekre a megosztás szabályait kellett alkalmazni.) Csak arra a jogosultsági hónapra nem alkalmazható a megosztás, amelyre a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot vett igénybe.5.
Családi pótlékA családi pótlék 2013-ban az alábbiak szerint alakul: Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 13.700.- Ft Két gyermekes család esetén: 13.300.- Ft gyermekenként Két gyermeket nevelő egyedülálló szülő setén 14.800.- Ft gyermekenként Három vagy többgyermekes család esetén: 16.000.- Ft gyermekenként Három, ill. több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 17.000.- Ft gyermekenként6.
Jövedelemszerzés helyeJövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. A jövedelemszerzés helye- ha a magánszemély a munkáltató (munkaadó) belföldi székhelyével, belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;- az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;- az előbbiektől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.Korábban a törvény más fogalmat használt, például az állandó munkavégzés helyét, illetve a változó munkavégzés helyét.7.
Béren kívüli juttatásokA béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett. A törvényben meghatározott egyes juttatások a kifizetőt terhelő közteher mellett juttathatók a magánszemélynek. A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa. [1995/CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]7.1.
Béren kívüli juttatásnak minősül- a munkahelyi étkeztetés,- az Erzsébet-utalvány juttatása,- az iskolakezdési támogatás címén adott támogatás,- a Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás,- a helyi utazási bérlet juttatása,- önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás,- az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása. [1995/CXVII. törvény 69-71. §-aiban.]7.2.
Munkahelyi étkeztetésA munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. Változatlanul feltétel viszont, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie. [1995/CXVII. törvény 71. § (1) b) ba), (2) b) ba) alpontjaiban.] Munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi 12 500 forint értékű juttatás adható.
7.3.
Erzsébet-utalványAz Erzsébet-utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható. Erzsébet-utalványnak minősül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik. A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén továbbra is a hónapok száma alapján alkalmazható. [1995/CXVII. törvény 3. § 87. pontjában, 71. §(l)b) bb), (2) b) bb) alpontjaiban.]7.4.
Iskolakezdési támogatásIskolakezdési támogatás ezentúl csak - papíralapú vagy elektronikus - utalvány formájában nyújtható vagyis megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége. Az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A támogatásra való jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónak (de továbbra sem kell semmilyen - például iskolalátogatási - igazolást benyújtania). [1995/CXVII. törvény 71. § (6) g) pontjában.] Az iskolakezdési támogatás gyermekenként és szülőnként továbbra is legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet. Nem változott a támogatás felhasználási köre (tankönyv, taneszköz, ruházat), és az utalvány továbbra is a tanév első napját megelőző 60. naptól használható fel.7.5.
Béren kívüli juttatások keretösszegeA juttatás éves keretösszege akkor is 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A rendelkezés 2012-re vonatkozóan is alkalmazható. Ha munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot - illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét -, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. [1995/CXVII. törvény 70. § (4), 84/W § (6) bekezdéseiben.]7.6.
Egyes meghatározott juttatásokNem adható egyes juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik. [1995/CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.] Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termékek, szolgáltatások - vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások -, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. [1995/CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]8.
Elektronikus megőrzésHa az adózó bizonylatait, könyveit, nyilvántartásait elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.9.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékAz egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6390 forintról 6660 forintra emelkedik, a járulékfizetési kötelezettség egyebekben nem változik.10.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény2013-tól a hazai vállalkozások kutatási, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adókedvezmény is segíti. 10.1.
A vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék, amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe.10.2.
A fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100 százalékos kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében.11.
Szakképzési hozzájárulásIsmét lehetővé válik a saját munkavállalók után szakképzési hozzájárulás-kedvezmény, de ennek feltételéül jelentős gyakorlati képzést kell vállalni, és a korábbi mértékhez képest csökken az elszámolható kötelezettséghányad is. Még 2012 októberében a munkahelyvédelmi akcióterv keretében fogadták el azt a módosítást, amelynek alapján 2013. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesítő kötelezett a szakképzési hozzájárulás alapját az érintett munkavállalónként (pályakezdők, tartósan álláskeresők, GYED folyósítását követően munkába álló személyek foglalkoztatása esetén) fejenként legfeljebb havi 100 ezer forinttal csökkentheti. A november végén elfogadott törvénymódosítással a kedvezményre jogosító jogcímek kiegészültek: a társasági adó szerint szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállaló után is érvényesíthető lesz a szakképzési hozzájárulás adóalap-kedvezménye, amennyiben az adózó az új munkavállalóhoz kapcsolódóan szociális hozzájárulási adókedvezményt vesz igénybe.Az Szht. 4. §-ának új (1b) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapját csökkenteni lehet azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összegével, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forinttal, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. A szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.12.
Foglalkoztatási kedvezmények12.1.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményA Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó-megállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó-megállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.12.2.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményA tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott. A 9 hónap, valamint a 6 hónap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.12.3.
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.12.4.
„A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményA huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.Feltételek: A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében.A fenti feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló esetén a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a feltételek szerint 2 éves időtartam véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. A meghatározott kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.A meghatározott kedvezmény az ott meghatározott feltételek fennállása esetén a 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.12.5.
A törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után, c) a tartósan álláskereső személyek után, ésd) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.12.6.
A meghatározott kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén Legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.13.
Munkanap áthelyezések 2013A munkanap áthelyezések hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.A 2013. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:a) 2012. december 1. szombat munkanap - 2012. december 31., hétfő pihenőnapb) 2013. augusztus 24., szombat munkanap - 2013. augusztus 19., hétfő pihenőnapc) 2013. december 7., szombat munkanap - 2013. december 24., kedd pihenőnapd) 2013. december 21., szombat munkanap - 2013. december 27., péntek pihenőnapAz általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható.14.
Munka Törvénykönyve – 2013. január 1. napjától14.1.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás53.
§ (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.(2)
Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.(3)
A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkáraa)
a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,b)
gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamintc)
hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, had)
a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.(4)
A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.(5)
A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása (helyettesítés) a többletmunkavégzés egyik esete, amely a rendkívüli munkaidőtől (túlmunkavégzéstől) annyiban tér el, hogy a rendes munkaidőben is megvalósítható. Helyettesítés történik akkor is, ha az annak elrendelésére jogosult tudomásul veszi, hogy a munkavállaló helyettesítést végez és ez a munkáltató érdekében indokolt és szükséges. Helyettesítés az is, ha az annak elrendelésére jogosult tudomásul veszi, hogy a munkavállaló helyettesítést végez és ez a munkáltató érdekében indokolt és szükséges. Ugyanakkor a munkakörbe tartozó feladatokon kívül jelentékeny mértékben más munkaköri feladatok huzamos időn keresztül a munkavállaló szóbeli beleegyezésével történő végeztetése nem minősül átirányításnak. A munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő - nem átmeneti jellegű - munkavégzés egyoldalú elrendelése jogszabályba ütközik. Az egyoldalúan módosított munkaszerződés alapján a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, ezért a kötelezettségteljesítésének elmaradása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkavállaló munkaviszonyát.A munkaszerződéstől eltérő munkakörben és/vagy munkahelyen, illetőleg más munkáltatónál történő foglalkoztatás időtartama összességében naptári évenként a 44 munkanapot nem haladhatja meg. Ezzel az Mt. a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szűkíti a munkaszerződéstől munkáltatói utasítás alapján történő eltérő foglalkoztatás lehetőségét. A szűkítéssel az Indokolás szerint az intézmény kivételes jellegét hangsúlyozza az Mt., ami természetesen változatlanul nem zárja el a feleket az elől, hogy a munkaszerződés megfelelő - határozott időre szóló - módosítása alapján hosszabb időre történjék a korábbiaktól eltérő foglalkoztatás. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartamát munkaórában számolják [53. § (2) bekezdés]. A két számítási módszer nem variálható, tehát nincs jogszerű lehetőség arra, hogy a megengedett időtartam egy részét munkanapban, más részét munkaórában számolják el. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A kollektív szerződésnek az átirányítás évi maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis.Az Mt. szerint a más munkáltatónál, munkáltatói utasításra történő átmeneti munkavégzésnek (a korábbi fogalmak szerinti kirendelésnek) nem feltétele a kirendelő és a kirendelés helye szerinti munkáltató közötti - a korábbi szabályozásban megkívánt - tulajdonosi kapcsolat. Ebből következik, hogy tulajdonjogi és tulajdonosi kritérium alapján nem korlátozott az a munkáltatói kör, ahol a munkavállaló köteles a munkáltatója utasítása alapján munkát végezni.A más munkáltatónál történő munkavégzés a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti, a 20. § rendelkezései alapján azonban nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a másik munkáltatót hatalmazza fel képviseletével, azaz meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását átengedheti. A kártérítési felelősség is az általános szabályok szerint alakul, azzal a 166. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel, miszerint a munkáltatók felelőssége a munkavállalóval szemben egyetemleges. A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek - eltérő megállapodás hiányában - azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. Ezért eltérő megállapodás hiányában a munkáltató követelheti a munkavállalótól a kirendelés keretében okozott kárának megtérítését.Az 53. § (3) bekezdés szerinti munkavállalói kör védelmét célozza azon előírás, mely szerint a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára- a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,- gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint- hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha- a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.A hozzátartozó tartós, személyes gondozása esetén a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az 294. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozzátartozó: a házastárs, az egyenes-ágbeli rokon, a házastárs egyenes-ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.A munkavállaló fentiek szerinti foglalkoztatása esetén díjazását tekintve az a garanciális szabály érvényesül, mely szerint a munkavállalót a teljes időtartamra a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló alapbérénél [53. § (5) bekezdés]. Külön megállapodás nélkül is megilleti a gépkocsivezetőt helyettesítő munkavállalót a karbantartási díj, ha olyan gépkocsivezetőt helyettesít, aki ilyen díjazásra jogosult.14.2.
A szabadság, a munka- és pihenőidővel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség14.2.1.
A szabadság115.
§ (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.(2)
Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásábana)
a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,b)
a szabadság,c)
a szülési szabadság,d)
a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,e)
a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,f)
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,g)
a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározotttartama.14.2.2.
A szabadságra való jogosultságA szabadság a munkavállaló részére járó díjazott pihenőidő. A szabadság munkanapra jár. Az Mt. Indokolása szerint a szabadságra jogosító időt eletszerűbben határozza meg. Az Mt. a szabadságra való jogosultságot alapvetően a tárgyévben munkában töltött idő alapján írja elő, amint az Indokolás kifejti: nem indokolt olyan időtartamokra szabadságot biztosítani, amikor munkavégzés nem történt.A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti. A szabadságot minden jogviszonyban külön-külön kell megállapítani, előfordulhat, hogy egyik jogviszonyában munkát végez, a másikban pedig szabadságon van.A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Az időarányosság a rész- munkaidős munkavállaló esetében ugyanis csak akkor alkalmazható, ha a jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.Így például napi 4 vagy 6 órás mértékű részmunkaidő esetén a szabadság mértékére irányadó jogosultsági feltételek a napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóéval azonosak, ugyanakkor a részmunkaidőre figyelemmel a szabadságra járó távolléti díjat a rész- és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell.Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a szabadság két jogcímet foglal magába: az alap- és a pótszabadságot. Általános szabályként szabadság csak a munkában töltött idő alapján jár, a 115. § (2) bekezdése állapítja meg azon kivételeket, amikor munkában nem töltött időtartamok is jogszerzőnek minősülnek a szabadságra való jogosultság vonatkozásában. Így - bár nem dolgoznak - mégis munkában töltött idő- a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (pl. heti pihenőnapok vagy heti pihenőidő, munkaszüneti nap),- a szabadság,- a szülési szabadság,- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [128. §] első hat hónapjának,- a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,- a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározotttartama.A szabadságra való jogosultság vonatkozásában, munkában töltött jogszerző idő- a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint- a kötelező orvosi vizsgálata tartama, továbbá- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,- a szoptató anya a szoptatás munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésének tartama (első hat hónapban naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra),
- hozzátartozója halálakor két munkanap,- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén - a képzésben való részvételhez szükséges idő,- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távoliét tartam (pl. csőtörés a családi házban, gyermekkórházba vitele, hófúvás) továbbá- munkaviszonyra vonatkozó szabályban (pl. kollektív szerződésben) meghatározott tartam.Az Mt. a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség betegséget tekinti munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szabályozásakor. E rendelkezés szerint, ha a munkavállaló egy naptári évben többször volt keresőképtelen beteg, ezek tartamai összeadandók, és a 30 nap feletti részt a szabadság mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkavállaló egy alkalommal legalább 30 napon át beteg volt, az adott naptári évben bekövetkező újabb betegsége okán kieső munkaideje nem minősül jogszerzőnek a szabadság vonatkozásában. A keresőképtelenséget okozó betegség naptári évenkénti, legfeljebb 30 napos tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni.Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy a munkáltató miként és milyen határidőben köteles a munkavállalók szabadságát megállapítani. A folyamatosan fennálló munkaviszonyok esetén célszerű erről az adott év elején rendelkezni - esetleg egy szabadságolási terv elkészítése mellett. A szabadságra való jogosultságot a naptári év során bekövetkező események befolyásolhatják (pl. 30 napot meghaladó keresőképtelen betegség). Az év közben munkaviszonyt létesítő esetén a munkába lépéskor indokolt meghatározni az időarányos alap- és pótszabadságot.14.2.3.
116. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A korábbi szabályozástól eltérően, az életkor alapján a munkavállalónak nem az alapszabadság mértéke nő, hanem pótszabadságra jogosult e címen.A munkavállalónaka)
huszonötödik életévétől egy,b)
huszonnyolcadik életévétől kettő,c)
harmincegyedik életévétől három,d)
harmincharmadik életévétől négy,e)
harmincötödik életévétől öt,f)
harminchetedik életévétől hat,g)
harminckilencedik életévétől hét,h)
negyvenegyedik életévétől nyolc,i)
negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.14.2.4.
Hirdetés