Munkaügyi Tudástár

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit.A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, míg a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,0%-kal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 2,8%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57%-a átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ami 1,7 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol így a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6%-a kapott ezen a címen 10 200 forintot.A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012 I. félévében átlagosan 5,5%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,4%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye 3,3%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 000) forint volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)A 232 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3%-kal haladta meg a 2011. január–júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 810 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 32,7 ezer fővel kevesebb, mint 2011. január–júniusban. A költségvetési szférában 742 ezren dolgoztak (10,6 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 79 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hat hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 62,6 ezer fő) a 2011. azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakkal együtt 2656 ezer fő állt alkalmazásban, 21,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.
(KSH)

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. augusztusban elindította az „Első munkahely garancia” elnevezésű központi munkaerő-piaci programot, melynek célja, hogy javítsa a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét, elősegítse az első munkahely megszerzését, valamint lehetőséget nyújtson a szükséges munkatapasztalat elsajátításához. A programot helyi szinten a kormányhivatalok munkaügyi központjai koordinálják, arra a térség valamennyi munkáltatója, illetve önkormányzata pályázhat. A program legfőbb előnye és jellemzője, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező, illetve szakképzett fiatalok foglalkoztatása bármely munkakörben a kifizetett bér és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó 100%-os mértékű támogatásával valósulhat meg. A pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében indított központi munkaerő-piaci programrólA pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, az első munkahely megszerzésének elősegítése, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzésének biztosítása érdekében indul a program.A program elősegíti a nyugállományba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugállományba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására. Emellett a program a pályakezdő számára biztosítja az elő munkahelyen a munkatapasztalat szerzést, megalapozza a Kormány „Munkahelyvédelmi Akcióterv”-ének 25 év alattiakat érintő programelemét, ugyanakkor a munkáltató számára kockázatmentessé teszi a foglalkoztatás munkakipróbálási szakaszát. A program célcsoportjaA Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő, „ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló 1991. évi IV. törvény 58. §. (5) bek. k) pont szerinti pályakezdő álláskereső, aki 25. életévét –felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét-nem töltötte be, munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, valamint a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett álláskeresési ellátásra jogosultságot. A fentiekben meghatározott pályakezdők közül a programban különösen támogatandók: - a szakképzetlenek vagy - a tartós álláskeresők. A program forrása, időtartamaA program forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből biztosított 3 milliárd Ft. A teljes programidőszak 2012. augusztus 6-tól 2012. december 31-ig tart, ezen belül a foglalkoztatás támogatására 2012. szeptember 1-től december 31-ig van lehetőség. A program elemei, a támogatási konstrukció- Munkaerő-piaci szolgáltatás: A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központ az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés. - Bérköltség támogatás: A pályakezdő foglalkoztatását teljes, vagy legalább napi 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállaló munkáltató számára, legfeljebb 4 hónapos időtartamra, a munkaszerződés szerinti munkabér, valamint az azt terhelő és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a kerül megtérítésre. A program keretében áthúzódó kötelezettségvállalásra nincs lehetőség, a rendelkezésre álló forrást 2012. december 31-ig van lehetőség fölhasználni. A támogatást teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 200 %-ának (186 000,- Ft/hó) alapul vételével igényelhetik a munkáltatók, a részmunkaidős foglalkoztatás során ennek, a részmunkaidő teljes munkaidővel arányos része alapján számított hányada vehető figyelembe. - Munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítése: Azon álláskeresők esetében, akik a munkavégzést lakó/tartózkodási helyüktől eltérő településén is vállalják, a programban a bérköltség támogatás mellett lehetőség van a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítésére is. Ennek ideje megegyezik a bérköltség támogatás idejével, mértéke a menetrend szerint közlekedő busz/vonat lakó/tartózkodási hely és a munkahely közötti viszonylatra szóló havi bérletének munkáltatót terhelő 86 %-os hányada. Emellett megtéríthető az utazási költség munkavállalót terhelő 14 %-os része is. Ezzel szemben a programban sem csoportos személyszállítás, sem a személygépkocsival történő munkába járás költségeinek megtérítésére nincs lehetőség. Egyéb feltételek- A program keretében a támogatások megállapítására a munkáltató székhelye/telephelye/fióktelepe helye szerinti kirendeltség jogosult. - A program keretei között támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkáltató a pályakezdő foglalkoztatásával a 2012. július havi átlagos statisztikai állományi létszámát növeli és vállalja a megnövelt létszám megtartását a támogatás teljes ideje alatt. - A támogatás alapesetben az 1998/2006 EK Bizottsági Rendelet szerint csekély összegű (de minimis) támogatásként kerül nyújtásra, emiatt a támogatás mellett továbbfoglalkoztatási kötelezettség a munkaadókat nem terheli. - Azon munkáltatók esetében, akik már felhasználták a vizsgált időszakban rendelkezésükre álló csekély összegű (de minimis) támogatási keretüket, támogatás csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a munkaadó a támogatás idejével megegyező hosszúságú továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállal. Erre vonatkozóan a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni szükséges.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a gazdasági tárca adatai szerint komoly eredményeket sikerült elérni a leghátrányosabb térségekben. A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy sikerült növekedést elérni - két év alatt közel 120 ezer új álláshely -, és ha kismértékben is, de gyarapszik a dolgozók száma. A 2010 óta futó munkahely-teremtési ösztönzők eredményeképpen ugyanis összesen közel húszezer álláshely létesült, míg a párhuzamosan futó munkahely-megőrzési programok szintén tízezrek megélhetését segítik elő a kis- és középvállalkozói szférában.A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatása szerint a kkv-k számára idén tízmilliárd forintot tett elérhetővé a költségvetés a foglalkoztatási alapból, amelyre 750 érvényes pályázat érkezett február óta, 10,3 milliárd forintot igényelve.Eddig 584 vállalkozás részesült összesen 7,28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban, a pénz kilencven százaléka a hátrányos helyzetű régiókban landolt. A keretösszeg segítségével több mint négyezer új munkahelyet alakítottak ki, ebből 3300 helyen legalább kétévi foglalkoztatás valósulhat meg. A támogatással 6234 munkahely megőrzéséhez is hozzájárult az állam. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatása szerint a vállalkozások közel kilencven százaléka húszmillió forint alatti támogatási összeget igényelt és nyert el, a legmagasabb, százmilliós összegben pedig hat, leszakadó térségi cég kaphat segítséget.A legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 2012. április–júniusban 3 millió 876 ezer volt, 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az NGM az adatokra reagálva azt közölte: a nemrégiben útnak indított munkahelyvédelmi akcióterv biztosítja, hogy a magyar gazdaság képes legyen fenntartani azokat a pozitív munkaerő-piaci tendenciákat, amelyek a kedvezőtlen külpiaci környezet negatív hatásai ellenére a kormányváltás óta folyamatosan érvényesülnek. Hamarosan miniszterelnöki levelet kapnak az állampolgárok a munkahelyvédelmi akciótervről.
(Magyar Nemzet)

Mint a dokumentumból kiderül, ez egyelőre csak egy tervezet, ami augusztus 28-ig véleményezhető, csak ezután dönt róla a kormány. A Kormány rendeletben garantálná a mobil munkavállalók támogatását, mely nettó 60 ezer forint lehet.A kormányzati portálon már olvasható az a rendelettervezet, amely a minimálbér összegéig támogatná azokat a munkavállalókat, akik lakhelyüktől több mint száz kilométerre vállalnak munkát, és havi jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 200%-át, vagyis a nettó 120 ezer forintot.A támogatás mértéke legfeljebb a mindenkori minimálbér lenne. A támogatást másfél évig folyósítanák, a pénzt az első hat hónapban a bérleti díjra és a közüzemi díjakra - víz- és csatornadíj, áram, fűtés - egyaránt fordíthatná a dolgozó, a második hat hónapban kizárólag a bérleti díjak kifizetését, a harmadik hat hónapban pedig kizárólag a közüzemi díjak kifizetését támogatnák.Tervezettt feltételrendszer:A támogatást a fentiek mellett az vehetné igénybe, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és akinek az utolsó munkahelye nem a munkavégzés helye szerinti adott településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesít.A támogatást emellett csak az kaphatná meg, aki a kérelem időpontjában más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatásban nem részesül, és a támogatás időtartama alatt nem éri el a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.Öt nappal előtte kellene kérni és feltétel lenne még, hogy az illető a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya - minimum heti 20 óra - keretében rendszeres jövedelemmel rendelkezzen, és a munkába lépést megelőzően legalább öt munkanappal kérje a támogatás megállapítását, valamint, hogy érvényesen munkaszerződéssel tudja - előzetesen - igazolni a foglalkoztatás létrejöttét, amely munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét is.

(Kormány)

Július végén 527.600 álláskeresőt tartottak nyilván, amely az előző hónaphoz képest enyhe, 0,6 százalékos emelkedést jelent, míg az előző év azonos időszakához képest 4,8 százalékos visszaesés volt. Az álláskeresők száma a február óta tartó csökkenő trend után fordult ismét emelkedésbe, amelyben jelentős szerepet játszik a középiskolai, illetve az egyetemi, főiskolai tanév vége. Az NMH hozzáfűzi: szezonális jelenség, hogy az iskolaév végeztével megjelennek a munkaügyi központokban a pályakezdő fiatalok: a nyilvántartásba belépő pályakezdők száma csaknem 56 százalékkal, míg a nem pályakezdő álláskereső száma csak 7,8 százalékkal nőtt egy hónap alatt. A legtöbb álláskeresőt továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei tartják nyilván. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma 142.800 volt, amely az előző hónaphoz képest 3,8 százalékkal nőtt, míg az előző év azonos hónapjához képest 4,1 százalékkal csökkent. Összességében az álláskeresők több mint 27 százaléka keresett egy évnél régebben állást, az átlagos regisztrációs idő pedig 342 nap volt.Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 11,9, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 7,9 százalék volt. Az előző év azonos időszakához képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutató értéke 0,6 százalékponttal, a munkavállalási korú népességhez viszonyított relatív mutató értéke 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb júliusban.A foglalkoztatók az illetékes kirendeltségeken júliusban összesen csaknem 38 ezer munkaerőigényt jelentettek be. Ez az előző hónaphoz képest 13,4 százalékos növekedés, míg az előző év júliusához képest 8,9 százalékos csökkenés.A legnagyobb emelkedés - mind havi, mind pedig éves összevetésben - Budapesten figyelhető meg, köszönhetően a támogatott állások bővülésének. Júliusban a támogatott állások - ennek nagy része közmunka - aránya 69,5 százalékot, a nem támogatott állásoké pedig 30,5 százalékot tett ki az NMH összesítése szerint.Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma júliusban csökkent, számuk 11.600 volt. Ez júniushoz képest 15,6 százalékos, éves távlatban pedig 16,3 százalékos csökkenés. Júniushoz képest jelentősen, 33,5 százalékkal nőtt ugyanakkor az újonnan bejelentett támogatott állások száma, míg az előző év azonos időszakához képest 5,2 százalékkal csökkent.A támogatott álláslehetőségek közel 70 százaléka teljes munkaidejű foglalkoztatásra vonatkozott, a nem támogatott állásoknál ez az arány több mint 90 százalék volt. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott munkaerőigényt mechanikaigép összeszerelő, valamint egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, bolti eladó szakmákban kínálták a foglalkoztatók júliusban. A támogatott állásoknál egyszerű, szakképzettséget nem igénylő szakmákban érkezett a legtöbb bejelentés. A hónap folyamán összesen 72.800 állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, ebből a 20.-i zárónapon 35 ezer állás maradt betöltetlen.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

Magyarországon 323 euró az adható legkevesebb havi bér. A lengyelek 353 eurót vihetnek haza, de a horvátoknál is 373 eurós ez az összeg. Szlovéniában minimum 763 eurót keresnek a dolgozók. Az Európai Unión belül Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér, ott több mint 1800 eurót kell fizetni egy dolgozónak.
(Népszava)

2012 II. negyedévében 3 millió 876 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A nők munkaerő-piaci pozíciója nagyobb mértékben javult. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 876 ezer fős létszáma 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 840 ezren tartoztak a 15–64 éves korcsoportba, ami 63 ezer fős többletet jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 57,2% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,4 százalékpontos növekedésnek felelt meg.2012. április–júniusban a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 55 ezren voltak foglalkoztatottak, 15 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékponttal, 62,3%-ra emelkedett. A 15–64 éves nők közül a vizsgált időszakban 1 millió 785 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 48 ezerrel többen, mint 2011. április–júniusban. Így a nőkre jellemző foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 52,2%-ra nőtt.A 15–24 éves foglalkoztatottak egyébként is alacsony létszáma 207 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk pedig 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Nőtt viszont a legjobb munkavállalási korú 25–54 éves és az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta 1,5, illetve 1,7 százalékpontos javulását eredményezve.A 15–64 évesek foglalkoztatási ráta növekedése – Közép- és Dél- Dunántúl kivételével – mindegyik régióban 1,0 százalékpont feletti volt. 2012. április–júniusban az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régió – az Észak-Alföld – foglalkoztatási rátája emelkedett a legjelentősebben (2,1 százalékponttal), de a területre továbbra is alacsony mértékű (52,5%) foglalkoztatás jellemző. Hasonló javulás (2,0 százalékpontos rátaemelkedés) mutatkozott a foglalkoztatási szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő Nyugat-Dunántúl régióban (62,0%).
(KSH)

Létrehozza a kormány a szabad vállalkozási zónákat, amelyekhez forrást, eszközöket is átcsoportosítanak majd - erősítette meg a foglalkoztatási államtitkár. Czomba Sándor az Ütköző című műsorban kijelentette, az Állami Számvevőszék összesítése szerint 2002 és 2010 között 1850 milliárd forintot költöttek el erre a célra úgy, hogy a foglalkoztatás helyzete nem sokat javult.Azt szeretnénk, ha létrejönnének ilyen zónák, és velük a munkavállalói és munkaadói oldal is megtalálná a számításait, lehetőségeit. Persze a részletek lesznek majd igazán érdekesek, mert azzal nem vagyunk előbbre, ha egy cég az ország nyugati feléből a keletibe települ, és ott megszüntet száz munkahelyet, itt meg létrehoz százat, egyébként pedig köszöni az államnak, hogy segített – részletezte az államtitkár.Czomba Sándor közölte azt is, a tapasztalatok azt mutatják, a keleti országrészekben sok kis- és középvállalkozás működik, amelyek jó pályázatokkal komoly munkahelybővítést tudnak majd végrehajtani.
(Hiradó)

Az üzem részéről egyelőre nem kommentálták az értesülést. A gyár személyzeti osztályán a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták, és közölték, hogy egy-két napon belül sajtóközleményt adnak ki. Az üzemben jelenleg majdnem 1100-an dolgoznak.Az MTI információi szerint a létszámcsökkentésről egyeztetés kezdődött az üzemi tanáccsal; az elbocsátások augusztus végén kezdődhetnek meg. A leépítés a gyár Solar II-es egységét érinti, ahol a főként Németországba exportált napelemeket gyártják. A napelemmel termelt áram átvételi árának csökkenése magával hozta a kereslet szűkülését, és emiatt csökkentik a termelést.A Sanyo első magyarországi gyára 1999-ben épült fel a Dorogi Ipari Parkban, ahol légkondicionálókat, mobiltelefon- és kéziszerszám-akkumulátorokat és tölthető elemeket készítettek. Az üzemet később napelemek összeszerelésére állították át, és legutóbb 2011 márciusában bővítették a Solar III-as gyáregységgel, ahol a világ jelenleg leghatékonyabb napelemmodulját szerelik össze, amelynek energiaátalakítási aránya 21,6 százalék.A beruházást az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta. A múlt héten a Remy konszern mezőkövesdi gyára közölte dolgozóival, hogy bezárja üzemét. Ezt megelőzően a német tulajdonban lévő Car-Inside Kft. jelentette be, dolgozói felét elküldi.
(MTI)

Harmadával kevesebb új állást jelentettek be a munkáltatók júniusban, mint egy évvel korábban, közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A nyár első havában a foglalkoztatók 33,5 ezer munkaerőigényt jeleztek országosan, 1200-zal többet mint májusban. Ez a növekmény viszont nem támogatott álláshely volt. Az új munkahelyek negyven százaléka (13,7 ezer) tartozott ebbe a kategóriába, míg a többi támogatott elhelyezkedési lehetőség volt, zömmel a közfoglalkoztatási rendszeren belül.A legtöbb piaci állást Budapesten, Győr és Békés megyében kínálták. Egy hónap alatt kiemelkedő növekedést produkált Szabolcs és Békés, utóbbiban főként mezőgazdasági idénymunkára vettek föl embereket. A legtöbb támogatott munkahelyet a keleti országrészben hozták létre.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)