Munkaügyi Tudástár

Győr és környéke főleg a járműiparra és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra alapozta a jövőjét, a fémipari munkaerőhiány ezért különösen érzékenyen érinti, de a többi iparágban sem sokkal jobb a helyzet.
A győri Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter 2008-ban a jól képzett fémipari szakemberek foglalkoztatása érdekében jött létre. Horváth Szabolcs, a csoport vezetője ugyanakkor kijelentette: míg korábban a képzésben látták a kiutat, de most már nincs, akit kiképezzenek. Segéd- és betanított munkást sem nagyon találnak.
A klaszter korábban Borsod megyéből vitt embereket Győrbe, ahol egy három hónapos képzés után munkába állhattak. Mivel semmi kötődésük nem volt Győrhöz, többen közülük a közeli Ausztria felé vette hamarosan az irányt, ahol magasabb fizetéseket ígértek.
Éppen ezért a klaszter vezetői most azzal az ötlettel álltak elő, hogy már gyerekkorukban el kellene csábítani Győrbe az elmaradottabb régióban élőket.
Ehhez azonban iskolai férőhelyek, és kollégiumok kellenek jó nevelőkkel.Mindez persze csak hosszú távon jelentene megoldást.
Jancsó Péter, a padlógyártó Graboplast vezetője inkább az embereket kiváltó intenzív technikai, technológiai fejlesztéseket preferálja. Emellett úgy véli, Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországra is Ukrajnából kellene behívni vendégmunkásokat. Az erdélyiek vagy a románok azért nem jönnek nagyon szóba, mert többségük úgyis már közvetlenül Ausztriában vagy Németországban vállal munkát.
(Portfolio)

Évtizedek óta romániai vendégmunkásokkal végeztetik el a kézi munka dandárját az alföldi gazdák. Az időszakos megélhetést adó, olykor megerőltető feladatra már régóta nem nagyon akad helyi jelentkező. Ruzsa és Zákányszék között félúton, a kocsmában is „fel lehet adni a hirdetést", ha valakinek szüksége volna a dolgos kézre.
Amióta Románia az Európai Unió tagja lett, lényegében már törvényes akadálya sincs a foglalkoztatásuknak. Pár évvel ezelőtt sokan még tűzzel-vassal irtották volna azokat, akik illegálisan, bejelentett foglalkoztatás nélkül tartózkodtak a térségben, vagy legalábbis úgy dolgoztatták volna őket, hogy elrejtve maradjanak mindenki szeme elől, és semmiféle kedvezményt, támogatást ne is kapjanak. A jelenlegi munkaerőhiány miatt talán kevésbé lehet velük szemben felkorbácsolni az indulatokat. Ráadásul az évtizedekkel ezelőtt ideérkezők közül már sokan gyökeret eresztettek.

(Délmagyar)

Beért a munkaadók és több közgazdász évek óta tartó kérése, a kormány fontolóra veszi a munkát terhelő közterhek csökkentését, az eddigi szja-vágás után a járulékok mérséklése kerül terítékre Varga Mihály hétfői nyilatkozata alapján. A nemzetgazdasági miniszter konkrétan így fogalmazott:A járulékok fokozatos csökkentése megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére, a szaktárca ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet. A járulékok azonban uniós összevetésben magasabbak, ami versenyhátrányt is jelenthet. A járulékcsökkentés megfontolása ezek alapján elkerülhetetlennek tűnik. E közteher kapcsán azonban több szempontot is figyelembe kell vennünk, más adónemekhez képest a kormány mozgástere itt szűkebb.
Ha Varga Mihály nyilatkozatából indulunk ki, akkor érdemes áttekinteni, hogy milyen járulékokat vonnak le a munkabérből és milyen járulékok rakódnak rá a bruttó bérre: A bruttó bérből fizetendő munkavállalói járulékok: nyugdíjjárulék (10%), természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%).A bruttó bérre rakódó munkáltatói járulékok: szociális hozzájárulási adó (27%), szakképzési hozzájárulás (1,5)
Ezek bemutatásához egyetlen példát ragadunk ki (figyelem, szándékosan leegyszerűsítjük a történetet!). A bruttó átlagbér ma Magyarországon 257 700 forint, ebből kiindulva megmutatjuk, hogy ebből mennyit kap kézhez az átlagmunkás (mennyi a nettó bére), és mennyibe kerül ez a munkaerő a munkáltatónak (itt elismerjük, hogy átlagmunkás valóban nincs, és a legegyszerűbb esetet mutatjuk be, amikor nem jogosult semmilyen kedvezmény igénybevételére).
Ezzel a kiragadott példával világosan szemléltethető: miközben a munkavállaló havonta 171 370 forintot kap képhez, addig ez a munkáltatónak 331 145 forintjába kerül. Vagyis a teljes munkaerőköltség 51,8%-a megy a munkavállalóhoz, 48,2%-a pedig közterhek formájában az állami költségvetésbe. Egy átlagos bér esetében és családi adókedvezmény nélkül.
Az ügy jelentősége óriási, ugyanis több százmilliárd forint sorsáról beszélünk, ezért nem árt az óvatosság a kérdésben.
(Portfolio)

Az MTI-hez csütörtökön küldött közleményében a DiákÉSZ kiemelte: a szövetkezeti törvény 2016. szeptember 1-jétől hatályos változása alapvető hatással lesz az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásra, a legjelentősebb módosítás, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kikerül a Munkatörvénykönyvének (Mt.) hatálya alól, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Szövetkezeti törvény (Sztv). lesz az irányadó joganyag.

Simon Balázs főtitkár a közleményben kiemelte, hogy a DiákÉSZ tagszervezetei, a legnagyobb iskolaszövetkezetek megkezdték a tagok, megrendelők értesítését a szeptember 1-jétől esedékes módosításokról. Az új rendelkezések szeptember 1-jétől hatályosak, az Mt-ről való áttérés a jelenlegi iskolaszövetkezeti tagok esetében ettől a dátumtól lehetséges, de csak 2017. január 1-jétől kötelező, az új diák belépőkkel 2016. szeptember 1-jétől már az új szabályok szerint lehet csak tagsági megállapodást kötni - tájékoztatott az érdekképviselet.

A DiákÉSZ közölte: a változások hatálybalépésével megszűnik az eddigi munkajogi jogviszony, ami fennállt az iskolaszövetkezet és tagja között, helyébe polgári jogi jogviszony lép, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban e jogviszonyra nem értelmezhetőek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok fogalmai, és a diákokkal tagsági megállapodást kell kötni, ennek tartalmaznia kell a diák által vállalható feladatok körét, a díjazás minimális összegét és a kapcsolattartás módját az iskolaszövetkezettel a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.

A szövetség közleményében kiemelte, hogy a jogszabályváltozás érinti a diák munkavállalók pihenőidejét, a munkaszünetet, a szabadságot, a pótszabadságot, a díjazást. A diák díjazásának el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. Ha a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt.-be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során - hívta fel a figyelmet a szövetség.
(Eduline)

Legalább 1300-1400 szegregált településrész van Magyarországon, amelyek lakói hátrányos helyzetűnek számítanak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly elmondta: a kormány az ilyen összetett szociális problémákkal küzdő embereknek segítene a komplex telepprogrammal, amely folytatására augusztustól 91 milliárd forint áll rendelkezésre. A Komplex telep-programokban többek között képzéseket, munkaerő-piaci tréningeket szerveznek segítve a munkaerőpiaci elhelyezkedést. Azért van szükség az ilyen átfogó programokra, mert azt tapasztalták, a szociális problémák gyakran nem külön-külön, hanem halmozottan jelentkeznek és bizonyos területeken koncentrálódnak - mondta Czibere Károly.

Az államtitkár pénteken egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. Hozzátette: a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.
(Privátbankár)

Az adatok szerint a halálos kimenetelű munkabalesetek száma is emelkedett: 36 történt a január-júniusi időszakban, tizenhárommal több, mint 2015 első fél évében.

A legtöbb, 1616 baleset Budapesten történt, majd Pest megye következik a sorban 982 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 688 balesettel. A legkevesebb baleset Nógrád és Zala megyében fordult elő, 224, illetve 237 regisztrált eset volt.

Az összes munkabaleset csaknem háromnegyede a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő. A legérintettebb korcsoport a 35-44 éveseké, a 10 276 balesetből 2623 eset köthető ehhez a korosztályhoz.

A vizsgált időszakban a legtöbb baleset - 2127 - a gépiparban történt. A feldolgozóiparban 1760 munkabaleset volt, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében 1219. Az építőiparban 357 munkabaleset történt az első fél évben, azonban ezek közül hat halálos kimenetelű volt.

A felügyeleti szervek az első hat hónapban 42,28 millió forint munkavédelmi és 795 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki.

Összetett intézkedéssorozaton dolgozik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a lépések a gazdaságnak adnának újabb lökést. A szaktárca vezetője a lapnak azt mondta: az előkészítő munkákkal feltehetően szeptemberben elkészülhetnek. Ezt követően kerülhet az intézkedéscsomag a kormány, illetve ha szükséges, az Országgyűlés elé.

A tárcavezető szerint a további fejlődéshez megfelelő kiindulópontot ad az ország jelenlegi helyzete. Példaként a statisztikai hivatal tegnapi közlését idézte fel, mely szerint a második negyedévben - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 2,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. - Az adat több szempontból is fontos - fogalmazott Varga Mihály. Először is azért, mert beigazolódott, hogy az előző negyedévben kivételes, egyszeri események miatt lassult 0,9 százalékra a növekedés.

Az év elején a hazai autóipar termelésében változás állt be, s alacsony volt az uniós források felhasználása is - emlékeztetett a miniszter -, ám ha ilyen események nem következnek be, a magyar gazdaság stabilan képes tartani a jelenlegi növekedési ütemet. A második negyedévben sem a várt mennyiségben érkeztek az uniótól a források, ennek ellenére is 2,6 százalékos volt a bővülés. - Ez azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság nem függ olyan mértékben az uniós pénzektől, mint azt manapság sokan hangoztatják - mondta a lapnak a miniszter.
(Napi)

Az égető munkaerőhiány problémája kapcsán az utóbbi fél-egy évben világossá vált, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat igencsak eltérően alakul az ország különböző területein. A nyugat-magyarországi régió lényegében kiürült, a keleti országrészben pedig bár maradt munkaerő-tartalék, itt az alacsony mobilitással és munkavállalási hajlandósággal vannak gondok.
A népességcsökkenés ellenére az elmúlt években a különböző kormányzati intézkedések hatására jelentősen emelkedett a gazdasági aktivitás Magyarországon. Mennyiségileg a központi régióban nőtt a legtöbbet a válság előtt óta az aktívak száma, míg arányaiban Észak-Alföldön. Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon csak kismértékben emelkedett az aktivitási ráta, ami nem véletlen, hiszen itt már korábban is magas volt.
Különösen érdekes ugyanakkor a foglalkoztatottság alakulása. Ha 2007-es és 2015-ös létszámokat összevetjük a közmunkával együtt és azt kiszűrve is, akkor kiderül, hogy például Észak-Magyarországon még mindig 20 ezer fővel kevesebben dolgoztak tavaly az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2007-ben (amikor még nem voltak közmunkások, vagyis nem számítottak foglalkoztatottnak).
Észak-Alföldön közmunka nélkül most ugyanannyi foglalkoztatott lenne míg 2007-ben, ám a közmunkával együtt a második legnagyobb foglalkoztatás-bővülést könyvelhette el a vizsgált időszakban. A fenti ábrából jól látszik, hogy az egyetlen jelentős bővülést Közép-Magyarország könyvelhette el, ahol a közfoglalkoztatás nélkül is közel 80 ezerrel többen dolgoztak tavaly, mint a válság előtti évben.

(Portfolio)

Jó az alkalmazottnak és a munkaadónak is: utóbbi ugyanis augusztus elsejétől adómentesen nyújthat lakhatási segítséget, vagyis könnyebb lesz a lakásvásárlás vagy lakáshitel-törlesztés támogatása.
Igaz, nem mindegyik alkalmazottjának, csak azoknak, akik hetente legalább 36 órát dolgoznak, állandó lakhelyük pedig minimum 60 kilométerre található a munkahelytől.
Vagy azoknak, akiknek a munkába való utazás a tömegközlekedéssel meghaladja a három órát (az utazással töltött idő oda-vissza értendő). A legmagasabb támogatás a minimálbér 40 százaléka lehet a foglalkoztatás első két évében. Az ezt követő két esztendőben a támogatás mértéke csökken a minimálbér maximum 25 százalékára, az utolsó, ötödik évben pedig maximum a minimálbér 15 százaléka lehet.
De változik a lakás méretére vonatkozó szabályzat is: mostantól már egész szobának számít az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert (eddig a 6 és 12 négyzetméter közötti helyiség félszobának számított). Az ennél kisebb helyiségeket nem kell majd szobaként számításba venni.Az ekáerben is lesznek változások: elsejétől a bejelentési kötelezettség nem csak az útdíjköteles járművel végzett szállításokra vonatkozik, de azokra is, amelyek esetében a szállító autó önmagában nem lenne útdíjköteles, azonban a tényleges össztömege (az áruval együtt) meghaladja a 3,5 tonnát.
A fuvarozónak pedig sértetlen állapotban kell megőriznie a hatósági zárat (amelyet az adóhatóság helyez el), amíg azt az adóhatóság el nem távolítja. Jól teszik, ha betartják a szabályt, annak megsértése akár egymillió forintnyi bírságot is jelenthet, sőt akár vissza is tarthatják a fuvarozást végző eszközt, vagyis a kocsit, amíg be nem fizetik a büntetést.
(Szabadföld)

Dr. Kéri Ádám kifejtette: a fiatal munkavállaló fogalmát az Mt. 294.§ (1)(a) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében fiatal munkavállalónak a 18. életévét be nem töltött munkavállaló minősül. Az ő esetükben korukra tekintettel a jog szigorúbb szabályok alkalmazását rendeli el.
Ezek a szigorúbb szabályok a munkaviszony létesítésénél, megszüntetésénél, valamint a munka- és pihenőidő biztosításánál jelennek meg leginkább. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló a Munka törvénykönyve alapján (Mt.) azonban csak az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
A gyámhatóság engedélye alapján kivételesen a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatának az érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.
A fiatal munkavállaló napi munkaideje [Mt. 88. § (1) bek.] legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ezen túlmenően éjszakai munka rendkívüli munkaidő, valamint egy hétnél hosszabb munkaidő-keret nem rendelhető el.
Fontos továbbá, hogy 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállalók napi pihenőideje is hosszabb. Az ő esetükben ugyanis legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
Végezetül arra is rá kell mutatni, hogy a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírások betartását, valamint az életkori feltételeket a felügyelet szigorúan ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján ráadásul az életkori feltételek megsértése esetén nem mellőzhető a bírság kiszabása sem. Érdemes tehát kellően körültekintően eljárni – tanácsolta végezetül dr. Kéri Ádám.
(Origo)