Munkaügyi Tudástár

A Policy Agenda megvizsgálta, hogy áll 2015-ben a közfoglalkoztatottak száma, és azt találta, hogy messze elmarad az eredetileg tervezettől. A kormány 2015-ben 270 milliárd forintot szánt a programra, ezt havi átlagban 213 ezer dolgozóra szándékozták elkölteni, ehhez képest az év első felében a közmunkások száma valahol 180 és 190 ezer fő között volt. Az eredeti ütemterv szerint a közmunkások számát 30 ezerrel akarták növelni tavalyhoz képest, viszont még a Belügyminisztérium saját adatai alapján is úgy tűnik, hogy csak 4 ezerrel sikerült. Külön érdekes, hogy a minisztériumi adatok elég jelentős eltérést mutatnak a KSH számaihoz képest, a KSH szerint majdnem 10 ezer fővel kevesebb közfoglalkoztatott volt 2015 első felében, mint a kormány szerint - a két érték 182,4 ezer illetve 193,1 ezer. A kormány nyárra tervezte a közfoglalkoztatás csúcsidőszakát, ambiciózus 260 ezres létszámmal, ez végül 200 ezerre sikeredett havi átlagban. A vártnál kevesebb közfoglalkoztatottnak kevesebb pénzbe is kellene kerülnie. Csakhogy ez nem tűnik úgy, hogy teljesülne, az év első 7 hónapjában143 milliárd forint ment erre a költségvetésből, ami több mint a tervezett 270 milliárd fele, annak ellenére, hogy a dolgozók száma messze elmaradt a becsülttől. Ezt csak részben magyarázza a kis mértékű létszámnövekedés és a 2,6 százalékos béremelés.
(Index)

306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak 4 millió 224 ezren vannak a KSH pénteki közlése szerint. A képet persze még mindig árnyalja a közmunkások magas aránya.2015. május–júliusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 224 ezer fő volt, 139 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,1 százalékra emelkedett. A férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak a KSH pénteki jelentése szerint.Az egy évvel korábbihoz képest:A foglalkoztatottak létszáma 3,4 százalékkal magasabb, 4 millió 224 ezer fő volt.Az összességében 139 ezer fős növekedésből a hazai elsődleges munkaerőpiacon csaknem 60 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak köre 65 ezer fővel bővült, miközben a külföldi telephelyen 14 ezer fővel dolgoztak többen.A foglalkoztatottak közül 4 millió 189 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 64,1 százalékra emelkedett.A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal, 2 millió 277 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal, 70,6 százalékra nőtt.A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal, 1 millió 912 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 57,8 százalékra javult.A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 281 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 25,5 százalékra nőtt.A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,9 százalékponttal, 80,9 százalékra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 45,5 százalékra.A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 51 ezer fővel, 306 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,8 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és körükben a javulás mértéke is nagyobb volt
(KSH)

Minden eddiginél több, 8275 állást hirdettek meg online a cégek júniusban - közölte a Profession.hu állásportál csütörtökön az MTI-vel. Április és június között 2014 második negyedévéhez képest 16 százalékkal emelkedett a hirdetések száma. A Balaton környékén ugrott meg leginkább a meghirdetett munkalehetőségek száma. Amíg országosan a kereskedelemben kilenc százalékkal növekedett a munkaerőkereslet, a Balaton környékén harminc százalék volt ez az arány.Nyugat-Magyarországon is nagy a munkaerőhiány: szakács pozícióra például kétszer annyi hirdetést adtak fel, mint az előző negyedévben, miközben az adott hirdetésre csupán fele annyian jelentkeztek. Országos szinten legkeresettebb kategória a szakmunka, magasan megelőzve az előző negyedév vezető kategóriáját, az értékesítési-, illetve kereskedelem üzleti pozíciókat,a legtöbb jelentkezés továbbra is asszisztensi, adminisztrátori munkakörökre érkezik, ezeket követi az eladói, irodavezetői és raktáros állások. A munkavállalók is egyre aktívabbak és nagyobb számban gondolkodnak a munkahely váltáson. Havonta átlagosan 11 százalékkal több álláskereső regisztrál a rendszerbe.
(Profession)

Wáberer György fuvarozóegyesületi elnök szerint 6500 sofőr hiányzik a magyar munkaerőpiacról. Az egyesület néhány év alatt másfélszeresére szeretné emelni a magyar fuvarozási tevékenység GDP-arányos teljesítményét. Egyre nagyobb a sofőrhiány, egy autógyárra való sofőr hiányzik Magyarországon Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) elnöke szerint.A Napi Gazdaság csütörtöki számában megjelent interjúban a logisztika és közúti fuvarozás fejlesztésére nemrég kinevezett miniszterelnöki megbízott elmondta: az MKFE és a NiT Hungary – Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – közös kutatásából kiderült, hogy csaknem 6500 sofőr hiányzik a magyar vállalkozásoknál.Hozzátette, hogy az egyesület néhány év alatt másfélszeresére szeretné emelni a magyar fuvarozási tevékenység GDP-arányos teljesítményét, ami szerinte jelentősen növelné az állami bevételeket.A távolsági buszjáratok küszöbönálló meghirdetése kapcsán Wáberer György kitért arra, hogy a teherfuvarozás mellett részt vállalna a személyszállítás feladataiból is, amelyeket szerinte néhány nagyobb, valamint sok kis- és közepes vállalkozás jól elláthat.
(Napi Gazdaság)

Szeptemberben 800 hallgató kezdi meg tanulmányait a duális képzésű alapszakokon, az egyetemek és főiskolák 400 vállalattal és szervezettel kötöttek képzési megállapodást, ezek közül több mint 330 szervezet már 2015-ben is vállal duális hallgatókat, jelentette be Palkovics László, államtitkár.Első körben összesen 21 intézményben, 79 alapképzési szakon és egy mesterszakon lesz duális képzés. A duális képzés lényege, hogy a diákok gyakorlati oktatása gazdálkodó szervezeteknél zajlik, és így olyan dolgokat tanulhatnak, amelyekre valóban szükség is van egy cégnél. És a dolog persze elég jó az adott gyárnak is, mert más költségén taníthatja be későbbi munkásait.A képzés prototípusa a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban és a Knorr-Bremsénél született, ez volt a minta a többi helyen is. A Kecskeméti Műszaki Főiskola és a Mercedes közötti együttműködés 2012 óta tart, 2014 májusában végzett az első 28 középiskolai tanuló, akik állásajánlatot is kaptak a gyárban. További információk Diákoknak, Munkaadóknak, Szülőknek
(Duális szakképzés)

A magyar közlöny 77.számában megjelent 2015.évi LXI. törvény bővítette a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények körét, így a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak után is érvényesíthető lesz az adóelőny 2015. július 1-től.A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011.évi CLVI. törvénybe beiktatásra került egy új, 462/G. §, amely a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény részletes szabályairól rendelkezik.E szerint, ha a munkáltató a huszönötödik életévét betöltött és ötvenötödik életévét még el nem érő munkavállalót mezőgazdasági munkakörben foglalkoztat, szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény havonta a munkavállaló bruttó munkabéréből százezer forintig érvényesíthető, mértéke 14,5%. Ha a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják, a kedvezmény alapja (százezer forint) a részmunkaidővel arányosan csökken.A kedvezmény igénybevétele szempontjából mezőgazdasági munkakörnek minősül a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 2012. január 1-én hatályos KSH közlemény szerinti (FEOR-08) alábbi besorolású munkakörök:611 Növénytermesztési foglalkozások612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások613 Vegyes profilú gazdálkodók7333 alá tartozó foglakozásokból kizárólag a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója8421 alá tartozó mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője.A fenti munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók után járó kedvezményt a munkáltató 2015. július1-étől érvényesítheti.A kedvezmény rendelet szerinti szövege, ami július 1-jétől lép hatályba: Jogszabályi változás:462/G. § 139 (1) A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. (3) Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. (4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem illeti meg a kifizetőt. (5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Így csak az alábbi munkakörök:6. focsoport 61. csoportjába tartozó mezőgazdasági foglalkozások:• 6111 Szántóföldinövény-termesztő,• 6112 Bionövény-termesztő,• 6113 Zöldségtermesztő,• 6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő,• 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő,• 6116 Gyógynövénytermesztő,• 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású,• 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és –tenyésztő,• 6122 Baromfitartó és –tenyésztő,• 6123 Méhész,• 6124 Kisállattartó és –tenyésztő és• 6130 Vegyes profilú gazdálkodó,7. főcsoport a mezőgazdasági gépkarbantartó, javító, illetve8. főcsoport szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője.
(Magyar közlöny)

A Központi Statisztikai Hivatal szerint a vasárnapi boltzár bevezetését - az utolsó tiszta hónapot, februárt - követően csökkent az alkalmazottak létszáma. Áprilisban már a teljes munkaidősök körében is visszaesett a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel, márciusban még csak a részmunkaidősöknél mutatott ki csökkenést a KSH. A kereskedelem teljes körében, ami a nagy- és a kiskereskedelmet is magában foglalja, kétezer-kétszáz fővel kevesebben dolgoztak alkalmazottként áprilisban februárhoz képest.Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek egyes boltokban betöltetlen álláshelyek, de ha vettek is fel alkalmazottat, ennél nagyobb volt az elbocsájtottak száma, mivel összességében csökkent a létszám. A létszámcsökkentésben az is benne van, hogy a nagyáruházak meghosszabbították a hétköznapi nyitva tartási időt is, ami náluk nyilván fékezte az elbocsájtások mértékét.A teljes kép ennél egyébként rosszabb lehet, a KSH statisztikája ugyanis csak a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Ha egy néhány főt foglalkoztató kisbolt március után már éjszaka nem nyitott ki és elbocsájtott emiatt egy alkalmazottat, az nincs is benne a hivatalos statisztikában.A KSH kimutatása szerint áprilisban a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.
(KSH)

Feltételek - A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte . A törvény azonban - iskolai szünet időtartama alatt - annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

Bejelentési kötelezettség - A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 13T34- es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. Anyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthetőa NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

Foglalkoztatási formák

A tanuló - mindenki máshoz hasonlóan - alkalmazható:

Munkaviszonyban;

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként

Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

Adó és járulék

a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadóelőleget.. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

b.) A közép- , illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja],

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan - a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra - így például táppénzre, nyugdíjra - is jogosultságot szerez.

A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).

Egyéb foglalkoztatási formák

A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.

a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes- , illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.

Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját - a munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan - a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30- ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 98 000 forint, melynek 30 százaléka 29 400 forint.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot 3

fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy

- alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között

a)összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b)egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c)egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg- fizetési kötelezettség nem terheli.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20- ig elkészítenie az ’53- as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként (napibér: 4510 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó- bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.

A filmipari statisztaként végzett - Efo. tv. hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

Iskolaszövetkezet

Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos tudnivalók a 4. pontban olvashatók.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Általános tudnivalók a tanulószerződésről (TSZ) - Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő azon tanulóval köthető, aki a gazdasági kamara által szervezett szintvizsgát teljesítette, az előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

A tanulófoglalkoztatás módjai:

a.) Tanulószerződés;

b.) Együttműködési megállapodás

A tanulószerződést, módosítását és felmondását írásba kell foglalni.

- A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

- A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

- A napi képzési idő 7 óra/nap, nagykorú tanuló esetén 8 óra/nap, melyet 6.00- 22.00 óra között kell lebonyolítani fiatalkorú tanuló esetén.

- Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

- Előző napi munkavégzés és a következő nap munkakezdése között 16 óra pihenőidőt kell biztosítani.

- Gyakorlati oktatáson való részvételre szorgalmi időszakon kívül (kivéve az összefüggő nyári gyakorlatot, igazolatlan hiányzások pótlása) a tanuló nem kötelezhető.

- Nem kerülhet sor gyakorlati képzésre:

−elméleti képzési napokon,

−a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

−a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain,

−minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

- Heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybevett idő helyett – lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

- A tanuló részvétele a gyakorlati foglalkozásokon kötelező. Mulasztását köteles igazolni.

- A gazdálkodó szervezet foglalkozási naplót vezet, melybe a tanuló részvételét és mulasztását bejegyzi, vezeti a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, valamint értékeli a tanuló tevékenységét.

- A tanulót pihenőnap, felkészülési idő illeti meg:

Alap esetben a tanulót tanévenként (szept. 1- től aug. 31- ig) legalább 30 nap pihenőnap illeti meg, valamint ezen felül további öt nap, ha a tanuló az adott tanévben még nem tölti be a 19. életévét. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen vehet részt. Egy alkalommal legalább 10 nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, a képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásnál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

- A tanulót betegségének idejére a Munka Törvénykönyve alapján 10 nap betegszabadság (pénzbeli juttatás 70%- a) illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a TB szabályok szerinti ellátás jár.

- A terhes és a szülő tanulót a Munka Törvénykönyve szerint szülési szabadság illeti meg.

Kötelező juttatások:

- A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha – a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve – a gyakorlati képzési idő eléri

a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3- szerese (19,5%),

b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2- szerese (18%),

c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1- szerese (16,5%),

d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15%),

e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9- szerese (13,5%),

f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8- szerese (12%),

g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7- szerese (10,5%).

A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam további féléveiben emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

A tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással, utólag lehet teljesíteni.

A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is, a befejező szakképzési évfolyamon az első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

- A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

- A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője – a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.

- Kedvezményes étkeztetés. Gyakorlati napokon a tanuló étkezéséhez kötelező hozzájárulni, ez történhet Erzsébet utalvánnyal vagy természetbeni juttatással.

- Munkaruha: ugyanolyan mértékű, mint a vele azonos munkakörben foglalkoztatott szakmunkásnak. Átvételét a tanuló aláírásával igazolja. Kihordási ideje 2 év, melynek letelte után a tanuló tulajdonába kerül.

- Egyéni védőeszköz, védőfelszerelés: A tanuló használatra kapja.

- Tisztálkodási eszköz

- Utazási költségtérítés: Csak akkor jár a tanulónak, ha változó munkahelyen dolgozik és a szállítását nem a cég oldja meg. Rendszeres iskolába- járáshoz, gyakorlati oktatáshoz szükséges bejáráshoz kedvezményes bérletet vásárolhat, azt téríteni nem kell.

A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. A gyakorlati képzést szervező köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani.

A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

- a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

- a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

- a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

- nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. A gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni.

A tanulószerződés megszüntetése:

- közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt napon,

- felmondás esetén a felmondás közlésétől számított 15. napon, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított,

- azonnali hatályú felmondással a felmondás közlésének napján, bármelyik fél kezdeményezheti, minden esetben indoklás kötelező.

A felmondást írásban kell közölni a szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel (kamarával).

Általános tudnivalók az együttműködési megállapodásról (EM)

A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

- a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

- a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai (nyári) gyakorlatot szervezi meg,

- a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy

- a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére együttműködési megállapodás alapján az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat idejére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

- A pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3- szeresénél (19,5%). ( 2015- ben 20.475 Ft/hó)

- Valamennyi megkezdett hét után jár. A heti összeg az előzőekben meghatározott pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része.

- Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.

Az együttműködési megállapodás alapján az egyéb juttatásokat kötelezően adni kell:

- kedvezményes étkeztetés,

- munkaruha,

- egyéni védőfelszerelés, védőruha,

- tisztálkodási eszköz,

- útiköltség- térítés,

- szünet, 10 nap felkészülési idő.

Általános tudnivalók az elszámolásról

A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról meghatározza a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek és mentesülők körét.

Bevallás és visszatérítés EM és TSZ esetén:

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a tárgyév 1- 11 hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét az adózó maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig.

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, és bevallani, illetőleg a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A kötelezettségeit meghaladóan elszámolt kötelezettségcsökkentő részösszeg a „17- es átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával igényelhető vissza. (Visszaigénylés esetén egyéb bevételként kell elszámolni)

Nem tud elszámolni:

- EVA alanya

- KIVA alanya

- átalányadózó

KATA alanya el tud számolni és vissza is tud igényelni.

Az egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja: EM után nincs visszajáró normatíva, TSZ után vissza tud igényelni.

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége (BK) mértékét a 2015 évre vonatkozóan 453.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, a 240/2012. (VIII.30.) Korm. rendeletben meghatározott normatívák összegével csökkentheti.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti:

- gyakorlati képzési normatíva összege egy napra az alapnormatíva (453.000 Ft) összegének 130- cal történő elosztása (453.000/130≈3.485 Ft),

- a csökkentő tétel éves összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi (3.485 Ft) összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata,

- havi összege a tárgyév 1- 11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (3.485 Ft) és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti

- csökkentő tétel éves összege a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerződés hatálya tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként a súlyszorzóval számított normatíva összege.

Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel havi összege a következő

- havi összege a tárgyév 1- 11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az előző bekezdés szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része,

- ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített,

- ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

A költségvetési hozzájárulásra jogosult szakképző iskolában folyó szakképesítésre, az általa kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre, igénylése alapján az adott tanévre támogatás nyújtható. A támogatás éves előirányzatát, valamint a naptári évre vonatkozóan az egy tanulóra jutó fajlagos mértékét a naptári évben hatályos központi költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva és a súlyszorzók alapján kell meghatározni.

A támogatás igényelhető a rendelet 2. melléklete szerinti adatlapon. Az igényeket az NMH- hoz kell benyújtani. A szervezettel az NMH adott tanévre támogatási szerződést köt, folyósítás tanfélévente előfinanszírozással és utólagos elszámolással történik.

A tanulófoglalkoztatás jogszabályi háttere:

- 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

- 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

- 240/2012. (VIII. 30) Kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

- 24/2012. (VIII.15.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kormány kiemelt stratégiai célja továbbra is, hogy a mezőgazdaság kibocsátásán belül az állattenyésztés arányát növelje a növénytermesztéssel szemben – mondta Czerván György Hernádon, a Herbro Kft. keltetőüzem-fejlesztésének ünnepélyes átadóján.Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a magyar baromfiágazat exportorientált, magas szintű az integráció jellemzi, ezért bármelyik más ágazatnak is például szolgálhat a szervezettsége. Emellett fontos megjegyezni, hogy szinte teljes mértékben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik.A Herbro kft országos szintű beruházás hajtott végre a Pest megyei Hernádon. A közel egymilliárd forintos fejlesztéshez mintegy 400 millió forint önerőt biztosítottak a cég vezetői. A fennmaradó összegre a vállalkozás pályázott, és az Állattartó Telepek Korszerűsítésére kiírt vidékfejlesztési forrásból több mint 245 millió forintot nyert el, továbbá a kormány által meghirdetett Növekedési Hitelprogramból jutott kedvezményes hitelhez – hangsúlyozta Czerván György.Pogácsás Tibor a térség országgyűlési képviselője elmondta: az utóbbi években megteremtődött a lehetőség, hogy a magyar vállalkozások kedvező és biztonságos körülmények között fektethessenek be, és ennek eredményeképpen a foglalkoztatás is jelentően bővülhessen. Tarnai Richárd, Pest megye kormánymegbízottja hangsúlyozta: a kormány a bürokrácia csökkentésével, az ügyfelek érdekét szolgáló közigazgatással igyekszik közreműködni a Herbro Kft.-hez hasonló magyar vállalkozások beruházásainak megvalósításában.Temesi István a Herbro kft egyik tulajdonosa elmondta: a vállalkozás vezetői 2013-ban döntött arról, hogy hozzákezdenek az 1980 óta fennálló keltető üzem technológiai és építészeti felújításához. Feladatul tűzték ki, hogy a Her-Csi-Hús Kft. integrációjához tartozó telepek folyamatos minőségi naposcsibe igényének biztosítása céljából növeljék az évi 11 millió darabos kapacitást, válaszul a hazai piaci részesedés bővülésére és az új növekedési lehetőségekre. A technológiai fejlesztéssel a hernádi keltető üzem előkeltetőgép kapacitása több, mint kétszeresére növekedett, így éves szinten több mint 26 millió naposcsibe keltetését teszi lehetővé. A modernizáció eredményeként újabb 5 munkahelyet létesítettek, 20 főről 25 főre bővült a létszám.
(Kormány)