Munkaügyi Tudástár

Kovács László a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken elmondta: a szakácsoknak manapság már azért érdemes külföldre mennie, hogy tanuljanak, de aztán visszatérhetnek Magyarországra. Aki ambiciózus, az Magyarországon is meg tud élni a vendéglátásban - tette hozzá.
A szakácsképzést nem tartja megfelelőnek, mert, mint mondta 20-30-40 éves metódusokat próbálnak a gyerekeknek megtanítani minimális érdeklődés mellett.
Úgy vélte a szakácsszakma színvonalában ma jobb a helyzet, mint 10 éve, ez azonban annak tulajdonítható, hogy a korábban külföldre ment szakemberek kezdenek visszajönni, ők hozták azt a fellendülést, amire szükség van.
Egyben jelezte, az új turisztikai ügynökségtől azt várja, hogy nagyobb állami figyelem irányuljon a vendéglátásra.
(Portfolio)

Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program a 2014-2020 időszakban a korábbi Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 folytatása. Célja, hasonlóan elődjéhez, a magyar-szlovák határtérség fejlesztése.
A pályázati felhívásokat négy prioritási tengely mentén hirdették meg. A tengelyek a következők: természet és kultúra, határon átnyúló mobilitás, fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkavállalói mobilitás támogatása, valamint a közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének elősegítése.
Az új program összeállítása során felmérték a határtérségben élők igényeit, és a programozásért felelős bizottság (Task Force) azok alapján választotta ki a prioritási tengelyeket, valamint sajátos célokat, amelyek a program gerincét alkotják.
A program lebonyolításáért Magyarországon az Irányító Hatósági szerepet betöltő Miniszterelnökség, a Szlovák Köztársaságban pedig a Nemzeti Hatóságként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felel.
A program folyamatos működését a Budapesten felállított Közös Titkárság (KT) biztosítja a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-n belül a Monitoring Bizottság felügyeletével.
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program projektjeinek támogatására az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 146 460 448 EUR keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére.
Az első pályázati felhívás keretében az 1., 2. és 4. prioritási tengelyben nyílik lehetőség pályázatok benyújtására. A rendelkezésre álló indikatív ERFA keret 67 475 822 EUR.
(Felvidék)

Varga Mihály a terület friss statisztikai adatait értékelve közölte: a foglalkoztatási adatok – amelyeket a KSH csütörtökön tett közzé – a rendszerváltozás óta nem alakultak a mostanihoz hasonlóan kedvező módon.
A rendszerváltozás óta nem dolgoztak még ennyien Magyarországon, így a magyar foglalkoztatáspolitika új korszak küszöbén áll. A kormány célja változatlanul a teljes foglalkoztatottság – húzta alá a miniszter.
Hozzátette: 2010 óta 633 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a bővülés összetétele is kedvező, hiszen 402 ezer új munkahely a versenyszférában jött létre.
A közfoglalkoztatás 162 ezerrel, a külföldi foglalkoztatás 69 ezerrel növelte a foglalkoztatottak számát. Így a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékról 5,1 százalékra csökkent, a munkanélküliség a 2000-es évek elején volt ilyen alacsony utoljára – mondta a miniszter.
(Híradó)

A foglalkoztatottak közül 4 millió 304,5 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal 66,4 százalékra emelkedett. E csoportban az egy évvel korábbi időszakkal összevetve 137,5 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
A teljes foglalkoztatottság éves 142 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 112,7 ezerrel járult hozzá. A közfoglalkoztatottak köre 20,6 ezerrel 232,2 ezerre bővült. A külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 8,8 ezerrel 116,7 ezerre nőtt. Idén április-júniusban a 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal 2 millió 336 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal 72,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 3,3 százalékkal 1 millió 968 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal 60,1 százalékra javult.
Az adatok szerint a 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 294 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,1 százalékponttal 27,4 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal 82,3 százalékra, az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma 4,7 százalékponttal 49,8 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoport esetében - amelynél az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 71,4 százalékra nőtt. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 78,6, a nőknél 64,5 százalék - közölte a KSH.
(Tőzsdefórum)

Főleg telefonon vagy online jelentkeznek az állásokra a diákmunka-közvetítő Mind-Diák Szövetkezetnél. A cég vezetője azt mondja, amíg néhány évvel ezelőtt még az iroda előtt, az utcán állt a sor vége, az elmúlt két évben már betöltetlen helyek is maradnak. A szövetkezetnek havonta több mint 3000 ügyfele van. A többségük valamivel több mint 600 forintos órabért kap, de vannak, akik ennek akár a dupláját is megkeresik.
„A mindenkori minimálbért eléri. Ami fontos, vagy amit tudni kell, hogy diákszövetkezeti foglalkoztatás esetén a diáknak a bruttó béréből 15 százalék szja kerül levonásra, más levonás nem terheli a bérét, ezáltal összehasonlítva egy főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottal, az ő nettó realizált jövedelme magasabb lesz” – magyarázta Bor Katalin cégvezető.
Nemcsak a fizetések magasabbak, a munkakörök is megváltoztak. A szórólapozás vagy az árufeltöltés helyett egyre többen keresnek inkább irodai adminisztrációs munkát vagy a saját képzésüknek megfelelő szakmai gyakornoki pozíciót. Egy, a Hír TV-nek nyilatkozó fiú például fél évre írta alá a szerződését az egyik banknál: „Nemcsak a kötelező szakmai gyakorlatoknak kerestem a munkahelyet, hanem feltett szándékom, hogy hosszú ideig maradjak én is a cégnél” – mondta Persőtzi Balázs egyetemi hallgató.
Az oktatási államtitkár szerint a felsőoktatás átalakításának éppen az volt a célja, hogy a képzésből a piac igényeinek megfelelő szakemberek kerüljenek ki. „Tényleg az az ajánlatunk a vállalatoknak, és nagyon sokat beszélünk erről egyébként különböző szervezetekkel, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet a hallgató előnyére fordítani úgy, hogy a vállalatot se érje hátrány” – jelentette ki Palkovics László.
Az Együtt elnöke szerint viszont a diákmunka csak átmeneti megoldás, ami hosszú távon sem a hallgatóknak, sem a végzett munkanélkülieknek nem jó. „Sok a munkanélküli, és egyre több ember hiányzik a jól fizető és rosszabbul fizető állásokból. Ezt a diákmunkával nem lehet megoldani, mert igazi, a munka törvénykönyve szerinti stabil állásokra van szükség, mert arra lehet családot alapítani. Egyetemistaként avval lehet megélni időszakosan, a fiataloknak nyilván jó dolog, ha pénzt keresnek, de azért az igazi jó dolog, az egy állás” – nyilatkozta Szigetvári Viktor.
A diákok az egyre jelentősebb munkaerőhiány miatt kerültek helyzetbe: az első negyedévben több mint 33 ezer üres álláshely volt a versenyszférában.
(HírTv)

Összességében elmondható, hogy míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az unió területén, addig 2014-re már 120,9 millióan. Tavalyi adatok még nincsenek. A cikk szerint 6 év alatt közel 5 millióval nőtt a potenciálisan veszélyeztetett csoportba tartozók száma, ami a teljes népesség 24,1%-a.
Ezen belül a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma közben 8,5 millióról 8,9 millióra emelkedett.
Két területen egyáltalán nem sikerült eredményeket elérni vagy csak a stagnálásig sikerült eljutni, ezek a foglalkoztatás és a kutatás-fejlesztés. Vannak azonban területek, ahol sikerült számottevő eredményeker elérni, ilyen például a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energiafogyasztás csökkentése és az oktatás.
(24.hu)

A félezer hazai kkv vezető körében végzett K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredménye szerint a vállalkozások döntő többsége a jelenlegi munkavállalói létszámmal fog működni a következő egy évben.
Nem mindegy azonban milyen szakirányú végzettséggel rendelkezik a leendő munkavállaló, mivel az egyes ágazatokban igen eltérő az elhelyezkedés esélye. Míg az ipari cégek negyede keres új munkaerőt, addig a szolgáltató, kereskedelmi és mezőgazdasági szektorban ez az arány 16-17 százalék körül mozog.
A fizetésemelést tervezők aránya nem változott év elejéhez képest, (37 százalék), átlagosan 3,7 százalékkal kaphatnak magasabb bért a munkavállalók a következő egy évben. Az ipari vállalkozások e tekintetben is kiemelkednek, a szektorban jóval az átlag fölött, közel minden második cég készül béremelésre.
„A KSH legfrissebb adata szerint összességében jól megy az iparnak. Májusban az ipari termelés volumene 9,2százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg 2016 első öt hónapjában összesen 3,0százalékkal bővült a termelés az előző év azonos időszakához képest. Feltehetően ez áll az ipari vállalkozások fokozott munkaerőigényének, illetve fizetésemelési szándékának hátterében” – tette hozzá Kovács Viktor Zoltán.
(Tőzsdefórum)

A nyár elején kihirdetett adótörvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosításoknak köszönhetően 2017. január 1-től megváltoznak a béren kívül adható juttatások. A cafeteria-rendszert érintő jelentős változás, hogy jövő januártól kedvező közteher mellett nyújtható béren kívüli juttatásnak minősül az éves 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatás.Az éves rekreációs keretösszeg továbbra is 450 ezer forint lesz.
Amennyiben a foglalkoztatás nem áll fenn a teljes év során, akkor az éves keretösszeg időarányos része képezi a keretösszeget. A 100 ezer forintot meghaladóan a munkavállaló részére adott pénzösszeg bérjövedelemként adóköteles.
További változás, hogy a 2017. január 1-től béren kívüli juttatás a pénzjuttatáson kívül kizárólag a Szép kártyára adható.A Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlája és az azokra nyújtható juttatások mértéke nem változik. A szálláshely alszámlára utalható összeg 225 ezer forint, a vendéglátás alszámlánál a támogatás felső határa 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetében pedig 75 ezer forint.
Az idén még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek, idetartoznak az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve önkéntes egészségpénztári juttatások, a helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány is.
Nem lesz változás a munkavállalók részére sportrendezvényekre – korlátlanul adómentesen – adható belépők esetében, továbbá a kulturális rendezvények kapcsán adott juttatás is adómentes évi 50 ezer forintig. Adómentes marad a munkáltató részére öt éven belül, 5 millió forintig adható lakáscélú támogatás is.
Bővül továbbá az adómentes juttatások köre a bölcsődei szolgáltatásokon túl a bölcsődei ellátásokkal. Ezenkívül az óvodai szolgáltatások és ellátások is bekerülnek ebbe a csoportba.
2017-től többféle módon is támogathatja a munkáltató a dolgozó lakhatásához kapcsolódó költségeit. Ha a legalább heti 36 órában foglalkoztatott munkavállaló állandó lakóhelye több mint 60 kilométerre van a munkahelytől vagy a tömegközlekedéssel való utazás meghaladja a 3 órát, akkor lehetőség nyílik jövőre, hogy a munkáltató beszálljon a munkavállaló albérletébe.
Ráadásul ez az adómentes juttatás akár a minimálbér 40 százalékáig is terjedhet a foglalkoztatás első két évében. Az ezt követő 2 évben a minimálbér 25 százaléka lehetne majd még egy évig 15 százalékáig terjedhetne. „Az adómentességhez szükséges, hogy a speciális feltételeket a munkáltató egy nyilatkozattal ellenőrizze"– közölte Fata László cafeteriaszakértő.

(Origo)

A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba befektetések során, a kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Így a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább.
Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatoknak a jövő tehetségei már nem a lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a felmérés a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.
Minden második magyar döntéshozó szerint a negyedik ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, 26 százalék ugyanakkor ennek ellenkezőjétől tart. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a kutatás szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki.
A felmérésből kiderült: a magyar vállalatok alig fele él a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel, eközben globálisan a döntéshozók 61 százaléka alkalmazza a big data analitikáját. A big data a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.
A felmérés eredménye szerint a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők mindössze 59 százaléka szerint nőtt a cégük bevétele, és profitja az elmúlt évek innovációs együttműködéseivel.
A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40 százalék), és az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják az ország energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.
(Hirado.hu)

A támogatást Erdélyi Rudolf Zalán, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány igazgatója Tusnádfürdőn jelentette be, hangsúlyozva: a cél, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén is versenyképes tudást szerezhessen.
A közlemény idézi az alapítvány igazgatóját, aki elmondta: különös hangsúlyt fektetnek a pénzügyi és közgazdasági felsőoktatásra, illetve a pénzügyi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, ennek azonban alapvető feltétele a magyar közoktatás minél teljesebb fejlődésének elősegítése. Szeretnék, ha a határon túli magyarság körében a magyar nyelven oktató intézmények valódi alternatívát jelentenének az államnyelven oktató iskolákkal szemben, hogy a magyar nyelvű képzést választók ne csak nemzeti öntudatból, hanem racionális érvek mentén is hoznák meg azt a döntésüket, hogy érdemes anyanyelven tanulni - tette hozzá.
A pályázatokon minden határon túli magyar oktatásban szerepet vállaló intézmény részt vehet, így egyetemek, közoktatási intézmények, szakkollégiumok és diákszervezetek, egyesületek vagy alapítványok is jelentkezhetnek, illetve magánszemélyek is pályázhatnak - ismerteti a közlemény.
(Népszava)