Munkaügyi Tudástár

Az NFSZ a honlapján közölte: az év hatodik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,5 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,2 százalék.
Júniusban 42,1 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 14,7 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 13,7 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 30,6 százaléka - 89,3 ezer ember - tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 16,6 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.
Júniusban az álláskeresők 11,7 százaléka, 34,2 ezer ember volt pályakezdő. Az NFSZ adatai szerint az év hatodik hónapjában 148,2 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 36,3 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 49,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 42,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be júniusban, ezek 53,1 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 22,7 ezer volt, amelynek túlnyomó része a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Júniusban összesen 138,3 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 98,8 ezer betöltetlen maradt.
Az év hatodik hónapjában több mint 3 ezer munkavállaló csoportos létszámleépítését jelezték a foglalkoztatók. Az elbocsátások az ágazatok közül főként a kiskereskedelmet és a feldolgozóipart, területileg pedig Veszprém megyét és a fővárost érintették.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos volt a március-májusi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 250,7 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal volt alacsonyabb.
(Tőzsdefórum)

Maros Zoltán, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vállalkozási igazgatója a lapnak elmondta: olyan sok az állásajánlat, hogy alig tudnak elegendő diákot toborozni.
A diákmunka-hirdetések között egyre több a gyári összeszerelői, az operátori, az árufeltöltői és a pénztárosi állás is.
A leginkább az elektronikai összeszerelő cégeknél vehető észre a változás: a gyártósorok mellett egyre több a tanuló, dacára annak, hogy ezek a cégek korábban alig-alig alkalmazták az olcsóbb, ám szerződéses vagy állományban dolgozó alkalmazottaknál kevésbé megbízhatónak vélt diákmunkaerőt. IT-s munkakörökbe ugyanakkor lényegében képtelenség tanulókat toborozni.
Van olyan diákszövetkezeti cég, amelynek egy év alatt 30 százalékkal emelkedett az árbevétele a megnövekedett diákmunkaerő-keresletnek köszönhetően. Ez és a diákszövetkezetek versenye közben a diákok órabéreit is feltornázta.
Pár évvel ezelőtt az is örülhetett, aki fizikai munkakörben 700 forintot kapott óránként, ma már a diákmunkára jelentkezők csupán 30 százaléka vállalná el a munkát 700 forintos órabér alatt - legalábbis ez derült ki az IFUA Horváth&Partners nem rég készített felméréséből.
Budapesten 760, míg vidéken 720 forint körüli órabért várnak el a diákok.
Hegedűs Csaba, a Prohuman Diákmunka vezetője szerint a tanulók már átlagosan 15-20 százalékkal többet keresnek, mint a minimálbér.
Marosi Zoltán pedig arra hívta fel a figyelmet: hogy mivel a fizikai munka kevésbé népszerű, ezekért a munkákért a cégeknek valamennyivel többet kell ajánlaniuk, ha azt akarják, hogy valaki elvállalja.
Marosi arról is beszélt a lapnak, hogy mára már megszűnt az a gyakorlat, hogy a diákok a piaci átlagnál olcsóbban vállalnák munkát egy-egy cégnél, csak azért mert az jó nevű és jól mutat az önéletrajzban. Ha van más lehetőség, ahol többet fizetnek, inkább oda mennek.
Hegedűs Csaba szerint ma már a tanulók fele dolgozik diákmunkásként tanulmányai utolsó két évében, mégpedig a szakirányának megfelelő ágazatban tevékenykedő cégnél.
(Portfolio)

Az origo-nak arról beszélt a tárcavezető, hogy meg kell hallgatni a munkaadókat is a munkaerőhiány kapcsán, de a sorrendre is figyelni kell. A nemzetgazdasági miniszter szerint, amíg Magyarországon egyetlen olyan ember is van, aki munkát keres, addig azon kell segíteni, vagyis a 250 ezer fős munkanélküli tömegnek kell munkát biztosítani.
"A munkaadók figyelmeztetését emellett azért komolyan kell venni, mivel több ágazatban (mérnök, informatikus) nagyon nehéz munkaerőt találni" - húzta alá. Varga szerint segíteni kell a munkáltatókat ebben, vagy a belső piacról, vagy átmenetileg külső munkaerő megtalálásával.
Egyébként azt tapasztalom, hogy a következő másfél évben nagyon jelentős bérnövekedés várható a magyar gazdaságban - vetítette előre.
Magyarázatként hozzátette a portál írása szerint, hogy részben az alacsonyabb munkanélküliség és a munkaerőhiány ezt kényszeríti ki a munkaadóknál, hogy bért emeljenek, így próbálva megtartani a legképzettebb munkaerőiket.
"Euró 2020-tól nem biztos, hogy lesz, hanem lehet" - így fogalmazott a portál szerint Varga Mihály, aki szerint most gyakorlatilag az összes maastrichti kritériumnak megfelelünk.
"Ma ez a csatlakozás nem reális, részben az eurózóna küzd problémákkal. Míg Magyarország számára sem vonzó a csatlakozás, amíg a versenyképességünk és a jövedelmi viszonyaink nem közelítenek az eurózóna átlagához" - mondta.
A HírTV-nek azt mondta, hogy a kabinetek létrehozása egyáltalán nem jelenti azt, hogy közelebb kerülne a miniszterelnöki pozícióhoz. "Kormányzati munkamegosztást jelent, olyan kérdéseket kell a gazdasági kabinetnek megtárgyalnia és előkészítenie döntéshozatalra, amelyek megtárgyalása talán a kormányülésen már időrabló folyamat vagy egy nem minden információval rendelkező grémiumnak talán luxus. Abban reménykedem, hogy föl fog gyorsulni a döntéshozatal, és több olyan kérdést tud majd a gazdasági kabinet megtárgyalni, amilyet csak hosszabb kormányzati munkával tudtunk volna megtenni" - fejtette ki.
(Portfolio)

“Kiemeltem, milyen fontos szerepet tölt be a megye terület- és településfejlesztési bázisként. Ez a tusványosi szabadegyetemen azért bírt különös jelentőséggel, mert a partnereinknek látniuk kell, hogyan fejlődnek a települések nálunk, a határ egyik oldalán, és miként illeszkedhet ehhez a folyamathoz a közös pályázatok rendszere. A szerbiai és romániai településeknek, önkormányzatoknak, megyei és tartományi vezetéseknek is ismerniük kell a lépéseinket, melyek bizony az ő döntéseiket is befolyásolják. Ebben az összefüggésben mutattam rá a DKMT mint megyepárok által birtokolt, eurorégiós fejlesztési feladatokkal felruházott formáció szerepére, mely a határon átnyúló stratégia vezérprojektek tervezésében, a monitoring bizottsági szakértésben és a települések nyitott pályázati lehetőségeinek kiaknázásában nyújt hatékony segítséget. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. kiváló példa arra, hogyan lehet szervezetté tenni a határon átnyúló pályázati rendszer kihasználási lehetőségeit a kapcsolatrendszer megszilárdításával. Végezetül ismertettem a magyar-szerb és a magyar-román határon átnyúló pályázati prioritásokat, mely stratégiai célok megvalósítására a következő időszakban a tervek szerint mintegy 300 millió euró fejlesztési forrást használhatnak fel a hármashatár menti megyék” – tájékoztatta a SZEGEDma.hu-t Kakas Béla.
A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszámolt róla, a magyar-szerb és a magyar-román vezérprojektek prioritásai között szerepel többek között a fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése, az ehhez kapcsolódó közlekedési beruházások, a foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének erősítése, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások élénkítése, valamint a közös katasztrófavédelmi, vízgazdálkodási és kockázatmegelőzési rendszerek színvonalának javítása. “A beszélgetésen szóltam a Csongrád megye által a 2014-2020-as programozási időszakban Arad és Temes megyékkel, valamint Vajdasággal partnerségben megvalósítandó kiemelt infrastrukturális projektek tervéről is. Említést tettem többek között a Magyarcsanád és Csanád közötti híd, a Szeged-Temesvár és a Szeged-Szabadka vasútvonal, a Kiszombor és Porgány, illetve a Kiszombor és Óbéba, valamint a Kübekháza és Óbéba, illetve a Kübekháza és Rábé közötti összekötő út, emellett a Szeged-Röszke-Szabadka kerékpárút előkészítéséréről, tervezéséről, bemutatva ezen beruházások jelentőségét” – sorolta.
A kerekasztal-beszélgetés sarkalatos pontja volt a testvér-települési kapcsolatrendszerek továbbélésének, megerősítésének ügye. Elhangzott, Érd remek mintát szolgáltat a tekintetben, hogy ezek a kapcsolatok minél inkább valódi tartalommal telítődjenek meg, ne pedig csak különböző rendszerességű protokolláris találkozók szervezésében merüljenek ki. A résztvevők egyetértettek abban, a testvér-települési kapcsolatok túlélésének záloga, hogy a kulturális-művészeti programok, együttesek “cseréje” mellett a gazdaságfejlesztés terén is közös gondolatok jelenjenek meg, közös célok fogalmazódjanak meg. Felmerült az is, hogy szükség lenne olyan dedikált központi forrásra, mely irányítottan és közvetlenül a testvér-települési kapcsolatok működtetéséhez nyújt támogatást, ezt a maga részéről Tilki Attila országgyűlési képviselő is szorgalmazta és sürgette.
Kakas Bélához lakossági kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogyan értékeli a magyar-román autópálya-határátkelőhelyeken tapasztalható leterheltséget. A megyei közgyűlési elnök kifejtette, a fokozott határvédelmi és határ-ellenőrzési helyzet ezekben a hónapokban valóban sokszor többórás várakozást szülhet, de a migrációs válság egész Európát fenyegető, közismert veszélyei és a schengeni határok biztosítása egyértelműen indokolttá teszik a szigorított védekezést és ellenőrzést. Jelenleg – mondta – muszáj ezt elfogadnunk, tudomásul vennünk, a kontinens biztonsága és identitásának megőrzése miatt együtt kell ezzel élnünk – remélhetőleg persze csak átmenetileg.
(Promenad)

A foglalkoztatottak száma a válság mélypontja (2010. március) és 2016 májusa között közel 630 ezer fővel emelkedett, vagyis jelenleg 4,277 millió fő dolgozik Magyarországon a KSH 15-64 éves korosztályra vonatkozó statisztikái szerint. Mindezt figyelembe véve a foglalkoztatási ráta újabb csúcsot ért el és májusra 66 százalékra ugrott. Fontos megemlítenünk, hogy hazánkban gyorsabb volt a foglalkoztatás-bővülés, mint az Európai Unió egészében, így jelentősen javítottunk relatív pozíciónkon.
A teljes munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 575,5 ezer fővel emelkedett, melyből 185,4 ezret tesz ki a közfoglalkoztatás, 72,3 ezret a külföldi munkavállalás, valamint 317,8 ezer főt az elsődleges munkaerőpiac bővülése.Megállapítható tehát, hogy a teljes létszámnövekedés mindössze közel 32 százaléka köthető a közfoglalkoztatáshoz, 13 százaléka a külföldön munkát vállalókhoz, míg a fennmaradó 55 százalék az elsődleges foglalkoztatásból fakad.(A külföldön dolgozó magyarok kapcsán megjegyzendő: egyes felmérések szerint tényleges létszámuk a hivatalos statisztikák szerinti állomány háromszorosára rúghat.)
A munkanélküliség országos szinten 5,5 százalékra süllyedt a legutóbbi, májusra vonatkozó KSH adatok alapján, ami soha nem látott mélypontot jelent. A válság előttihez képest ez 1,8 százalékpontos csökkenés. Ennél nagyobb mértékben csak Németországban esett vissza az állástalanok aránya, 3,5 százalékponttal.Összesen csupán hét olyan ország van, ahol már a munkanélküliség legalább a válság előtti szintre visszaállt. Ezek között megtalálhatjuk a Visegrád-csoport minden tagját.
A KSH 2016. évi I. negyedéves munkaerő-piaci folyamatokra vonatkozó jelentése alapján a 273 ezer munkanélkülivel szemben 490 ezer fő a potenciális munkaerő-tartalék. Ez is jól mutatja, hogy azért még vannak tartalékok a hazai munkaerőpiacon, azonban vélhetően strukturális problémák vezetnek ahhoz, hogy a kettő közötti különbség még mindig jelentősnek tekinthető.
A versenyszféra növekvő létszámigénye miatt egyes ágazatokban, illetve régiókban növekvő szakemberhiány alakult ki, ami távlatilag negatívan befolyásolhatja a külföldi befektetők telephely-választási döntéseit, rövid távon viszont javíthatja a dolgozók kereseti helyzetét. Még egyszerűbben fogalmazva az elégtelen munkaerő miatt beruházásoktól esik el az ország, ami rontja a potenciális növekedést, miközben a serpenyő másik oldalán a magasabb bérszínvonalból adódó rövid távú (pl. fogyasztás) hasznok találhatóak.
Uniós összevetésben az idei első negyedévben Magyarországon volt messze a legmagasabb a munkaerőhiány,érdemes azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy az más régiós országokban, így a többi visegrádi országban is egyre jelentősebb gondot okoz. Ez azért is fontos felismerés, mert ezen országokból munkaerőt átcsábítani így szinte lehetetlen volna.
A magyar gazdaság 2015-re kilábalt a 2009-es válság okozta sokkból, visszatért a termelés a válság előtt szintre. A kereslet tehát folyamatosan emelkedik, vélhetően eltűnt a kínálati korlát a gazdaságból, így egyre több munkahely jön létre. Viszont a strukturális problémák vagy a közfoglalkoztatásba bevont munkaerő miatt nagyon szűkös a lehetőségek köre.
A munkaerőhiány problémájához hozzáad azonban az is, hogy továbbra is elmaradás mutatkozik a bérfelzárkózás folyamatában. 2014-ben az ötödik-hatodik legalacsonyabb volt az átlagos nettó kereset vásárlóerő paritáson számolva az uniós országokkal összevetve. Mindez elsősorban a munkaképes korú, képzettek elvándorlásában ölt testet, ami így szintén csökkenti a rendelkezésre álló munkaerőt.
Nemzetközi összevetésben azonban az elvándorlás nem jelent érdemi magyarázatot. Az Eurostat adatai alapján ugyanis az 1000 lakosra jutó emigráció 2014-ben hazánkban volt az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Természetesen itt is fontos hangsúlyozni, hogy a statisztikai adatok erőteljesen eltérhetnek a valóságtól.

(Portfolio)

Egy pont kivételével a munkavállalók javára módosult júniustól a munka törvénykönyve. A dolgozóknak kedvező változásokat azért vezették be, mert az Európai Bizottság 2015 elején kötelezettségszegési eljárást indított a kódex miatt, mivel az több ponton sértette az unió munkaidő-irányelvét, valamint egyéb más irányelveket is, amelyek például a munkavállalók kiküldetését és a várandós nőket érintették – írja a Napi.hu.

A munka törvénykönyvének módosítása nyomán elvették a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól. A korábbi szabály szerint őket csak pótlék fejében lehetett szombaton is rendes munkaidőre beosztani, azokon a hétvégéken, amikor vasárnap is szolgálatban kellett lenniük. Ez olyan munkakörökben jelent gyökeres változást, amelyeknél ügyelet helyett csupán készenlétben – vagyis a szokásosnál kevesebb munkával – kell a szombatot tölteni, s másnap, pihenés nélkül kezdeni a vasárnapi műszakot.

A rendelkezés javarészt
a MÁV-csoport mintegy tízezer munkavállalóját érinti hátrányosan.
Rajtuk kívül viszont csak néhány ezer ember tartozik ebbe a körbe a villamos- és gázipar egyes vállalatainál – ahol ilyen szisztéma szerint dolgoznak például a portások és a karbantartók.

A pótlék eltörlését egyébként a vasúttársaság javasolta a kormánynak, mert három év alatt elmaradt, több mint
5 milliárd forint nagyságú hétvégi pótlékot kénytelen utólag kifizetni
számos dolgozójának.
(Origo )

Ennek közvetlen következménye a bérek növekedése. A hazai bérszínvonal jelentős mértékben (15-25 százalékkal) leszakadt a visegrádi országokhoz (V4) képest az elmúlt tíz évben.

A vállalati szektor a saját pénzügyi pozíciójának javulása esetén lenne képes a magasabb bérszínvonal kifizetésére - vélik a közgazdászok legújabb elemzésükben.

A nemzetközi trend az, hogy a két meghatározó termelési tényező (munka és a tőke) közül a nemzeti jövedelmen belül a munka típusú jövedelmek aránya folyamatosan csökken és a tőkejövedelmek aránya emelkedik. A KSH jövedelmi statisztikája azonban nem igazolja vissza ezt - a magyar gazdaságban stabilak maradtak az arányok az elmúlt két évtizedben. Ennek alapján hazánkban a tőke megtérülése, de legfőképpen a tőke megtérülésének relatív változása elmarad a nemzetközitől. Eközben pedig a munka termelékenysége alacsonyabb a nemzetközi átlagnál.Így egyrészt jelentős tér van a hatékonyság növelésére mind a tőke, mind a munka területén (az előbbi esetében beruházásokkal; az utóbbinál pedig tudástranszferrel, szakképzéssel; illetve termelési folyamatok modernizálásával mindkettő esetében).

Másrészt pedig a munkaerő szűkössége miatti béremeléseket csak a versenyképesen működő vállalatok fogják tudni kigazdálkodni, míg a többi vállalkozás az eleve rossz helyzetből egy ördögi körbe kerülvén még rosszabb pozícióba kerül (a munkaerő megtartásához ugyanis bért kell emelnie, így viszont kevésbé képes a technológiai fejlesztéseket finanszírozni).Bár a bérszínvonal emelkedésének komoly objektív korlátai vannak, rövid távon azonban maradhat a gyors (vagy akár tovább gyorsuló) bérdinamika. A folyamat azonban már egy év távlatában is jelentősen lelassulhat - legalábbis a termelő ágazatokban - olvasható az elemzésben.

A szolgáltató ágazatoknál a tőke szerepe jellemzően kisebb, ott inkább a humán tőke minősége és a fizetőképes kereslet számít. Az utóbbi ugyan - a háztartások pénzügyi helyzetének általános javulása miatt - emelkedő pályán mozog, ám ennek nem túl nagy a meredeksége, a szolgáltatásexportban azonban komoly addicionális lehetőségek rejlenek. Összességében a jelenlegi gyors bérdinamika fokozatos lassulására számítunk - írták a bank elemzői.A prognoszták kevés értelmét látják a ma működő közmunkaprogramok kiterjesztésének, és véleményük szerint sokkal inkább arra lenne szükség, hogy e programok mellett vagy akár helyett aktív munkaerő-piaci programok (szakképzés, mobilitási és lakhatási támogatás) induljanak. A cél, hogy a valódi munkaerőpiacon is meg tudjanak jelenni azok, akik számára ma (vagy holnap) a közmunkaprogramokban való részvétel az egyetlen opció. Ehhez azonban idő, pénz és kormányzati szándék is szükséges - lenne.

Mindezek nyomán miközben a bérdinamika lassabb tempóra vált, a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenésének folyamata várhatóan szintén lassul, és a magyar gazdaság visszatér potenciális (és a 2 százalék körüli szintet nem meghaladó) növekedési szintjéhez - szól a nem túl optimista prognózis.
(Napi.hu)

Lassan kirajzolódik, hogy is változik a jövő évre a jócskán felforgatott cafeteria rendszer. Lesz egy alap, 100.000 forintos része a rekreációs célra adható munkáltatói támogatásnak, ami főszabályként pénzben is kifizethető a munkavállalónak 34,51%-os adóteher mellett. E fölött a munkabér általános adóterheinek megfizetésével lenne növelhető – mondta el a Gazdaság TV-nek adott nyilatkozatában dr. Takács Tibor, a Wolters Kluwer kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.

Erre az alapra épülhet a közszféra esetében további 100.000, magánszférában további 350.000 forint adható SZÉP-kártya juttatás szintén 34,51%-os adóteherrel. Az efölötti összeg esetében már 49,98% a közteher. A munkavállaló az alapul szolgáló 100.000 forint átutalását is kérheti SZÉP-kártyára. A kártya zsebei nem változnak.

Elképzelhető, hogy a jogalkotó bővíteni kívánja a felhasználható helyek számát – a szakértő szerint legalábbis most ezt sejtetik. A bővítés lehet olyan irányú, hogy a mostani rekreációs célok érdekében az összegek olyan helyeken is felhasználhatók, amelyek nem SZÉP-kártya elfogadó helyek – például falusi szálláshelyeken. A szakértő szerint az is felmerülhet, hogy az összegeket más tagállamokban lehet ugyanilyen célra felhasználni, tehát például a jövő évi síelés, vagy a horvátországi nyaralás esetén fizetnénk cafeteriából a szállást. Kérdés, hogy ha ezt lehetővé teszik, az hogyan számolható majd el.
(Piac és profit)

Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény, amelynek bizonyos pontjai már 2016-ban hatályba lépnek. A törvénymódosítások döntő többsége azonban 2017. január 1-jétől lesz majd hatályos. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadó törvénynek azok a módosításai, amelyek a munkáltatók által adható juttatások közterheit újraszabályozták, továbbá megjelent egy igen nagy érdeklődésre számot tartó új adómentes juttatási elem is. Érdemes tehát jó előre végig gondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség kapcsán a gyógyulásukat szolgálják.

A módosító törvény egy (6) bekezdéssel egészítette ki a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át. A módosítás értelmében 2017. január 1-jétől a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. A nyilatkozatok alapján az összeg valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd. Az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre sem meghatározott még - az egészségügyért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben fogja meghatározni a kérdéses egészségügyi szolgáltatásokat. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet majd a rendszerében.

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a hatályos Szja tv. jelenleg is tartalmaz az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet. Az Szja tv. a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, és valószínűsíthető, hogy 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg.

Az Szja tv. jelenleg is, és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására. Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, tehát a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni. Természetesen a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként, azonban a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 49,98 százalék közteher, amelynek teljes összegét a munkáltató fizeti.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Nem minősül cafeteria juttatásnak, de az is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kapjon, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be. Ebben az esetben a munkáltató 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére, a munkavállaló pedig 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett. Aki aztán ezt az összeget befizeti egészségpénztárba, rendelkezés formájában a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot) adókedvezményként vehető igénybe. Számoljuk ki a közterheket: munkáltató fizet 28,5 százalékot + a munkavállaló fizet 33 százalékot – a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmény 20 százalék. Összesen tehát 42 százalékot fizet a két fél együttesen közteherként.

A juttatások kapcsán érdemes tehát számolni, és a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami számos dolgozó esetében komoly segítség lehet.
(Ado.hu)

A kormány célja, hogy a minimálbér-emelés mértéke a szociális partnerekkel való megállapodás eredményeként szülessen meg - hangsúlyozta Varga Mihály az ülésen. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, minden félnek érdeke, hogy a nettó minimálbér mielőbb érje el a létminimum összegét.

A magyar gazdaság versenyképességét fenn kell tartani, ehhez pedig több területen is jelentős béremelésre van szükség a képzett munkaerő megtartása érdekében - fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta, a kormány a közszféra dolgozóival egyeztetve vállalt konkrét kötelezettségeket a béremelések mértékére.