Munkaügyi Tudástár

Dávid Ferenc szerint elsősorban azon kéne gondolkodni a magyarországi munkaerőhiány megoldása kapcsán, hogy az idehaza rendelkezésre álló munkaerő-tartalékot hogyan lehetne mozgósítani és a versenypiacon alkalmazni. Úgy vélekedett, hogy képzés nélkül nem fog több közfoglalkoztatott visszatérni az üzleti szférába, a jelenlegi 15%-os visszatérési arányt megtriplázni kellene. A másik megoldás, amit kötelességem elmondani, hogy amíg ilyen bérterhek lesznek Magyarországon, addig a foglalkoztatást nehezítik. 1 forint nettó bérhez 1 forint állami befizetés párosul, így nem nagyon lehet menni, ha ezeken az alapkérdéseken nem változtatunkA másik megoldás, amit kötelességem elmondani, hogy amíg ilyen bérterhek lesznek Magyarországon, addig a foglalkoztatást nehezítik. 1 forint nettó bérhez 1 forint állami befizetés párosul, így nem nagyon lehet menni, ha ezeken az alapkérdéseken nem változtatunk- jelentette ki a műsorban Dávid Ferenc, aki szerint tényszerűen igaz, hogy a magyar munkaerő most már átjár Szlovákiába, míg korábban ez fordítva volt.
Egy 3-5 éves kormányzati programra lenne szükség, amibe a kormány bevonja a munkaadókat, szakszervezeteket, kamarát. Rá lehetne állni egy olyan ígéretre, ami a mai bérfejlesztésnél gyorsabb üteműt hoz, a nettó bérek tekintetében - vetette fel a javaslatot.
Az eddigi bejelentések alapján azt mondja, hogy a kormány nem ismeri a kiskereskedelmi szektort, nonszensz módon közelíti meg azt. Erre példa a bejelentés a korlátozott szombati munkavégzésről vagy az, hogy egy dolgozónak évente csak hat vasárnapi munkakötelezettsége legyen. Az ATV műsorában a VOSZ főtitkára ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem tiszta, hogy milyen törvényekhez akar hozzányúlni a kormányzat a kiskereskedelmi munkavégzés szabályainak megváltoztatásához.
Amikor a piaci folyamatokat megpróbálják egy oldalúan megváltoztatni, mindenkinek feláll a szőr a hátán- fűzte hozzá.
(Portfolio)

Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. A kiskereskedelemben négy hónapba telt, de a boltok mára kiheverték az egy évig tartó kormányzati agyrémet. Bár a forgalom visszaállt a korábbi szintre, az egyik legnagyobb vitát továbbra is a vasárnapi pótlék kérdése, illetve a plusz pihenőnapok ügye jelenti.
Több érdekvédelmi szervezet is emiatt kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést. Szeptemberben a kormány újragondolja a vasárnapi munkavégzés kérdéskörét!
A vasárnapi pótlék azonban nem jár minden munkavállalónak automatikusan a vasárnapi munkavégzésért, a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) szabályozza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató megfizetni a munkavállaló részére a munkabéren felül az 50%-os mértékű pótlékot. Annak eldöntéséhez, hogy jogosult-e a munkavállaló vasárnapi pótlékra, elengedhetetlen tudni, hogy mely esetekben rendelhető el rendes munkaidő vasárnapra, ezt pedig az Munka törvénykönyve tartalmazza – hívta fel a figyelmet hírlevelében a BDO Magyarország, amelynek segítségével összefoglaltuk, milyen szabályozás vonatkozik most a vasárnapi bérpótlékra, magyarán kinek jár, és kinek nem.
A törvény alapján a munkáltató csak akkor köteles megfizetni a munkavállaló részére a vasárnapi pótlékot, ha az Mt. 101 § (1) bekezdésben felsorolt esetek közül vasárnapra rendes munkaidő kizárólag: több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján került beosztásra.
Természetesen a munkáltató a munkavállaló számára pozitív irányba eltérhet a fenti szabályoktól, kollektív szerződés vagy a felek közös megállapodása alapján a vasárnapi pótlékot a fenti eseteken kívül más esetekben is kifizetheti a munkavállalók részére, azonban erre nem köteles.
(Piac és Profit)

Idén nyáron a speciális közmunka program az új ötlet, amivel az eddig munkavégzésre alkalmatlanokat akarja arra kényszeríteni a kormány, hogy a segélynél alig valamivel több pénzért mégis dolgozzanak. Július 1-től 5 hónapon át Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye 11 településén összesen 300 olyan embert foglalkoztatnak 6 órában, akik egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak komolyabb fizikai munkára, valamilyen mentális vagy szociális gonddal küzdenek, vagy egyszerűen nyugdíj előtt állnak és sehová nem veszik fel őket. A BM januártól országossá akarja fejleszteni a programot, aminek azonban máris látszik több szépséghibája. A legalapvetőbb kifogás az, hogy a képzetleneknek ebben a körben csak bruttó 41 556 forint jár, aminek nettó összege havonta mindössze 4200 forinttal magasabb, mint a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ennél valamivel több jár a középfokú végzettségűeknek és szakmával rendelkezőknek, de valójában annyit tesz a hatalom, hogy hatórás munkához köti az érintettek segélyezését.
A program azt ígéri, hogy "számukra a foglalkoztatás mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt", de hogy milyen formában és milyen szolgáltatók bevonásával, az nem derül ki. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ha valakinek ilyen foglalkozásokra kell járni, kifizetik a buszjegyét, de arról sehol nem esik szó, hogy a sokszor szinte mozgásképtelen, vagy alkoholizmussal küzdő emberek képesek-e egyáltalán elhagyni a kistelepülést, ahol élnek, hogy beszélgetésekre vagy képzésekre járjanak. A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Esély Labor Egyesület elnöke szerint nem véletlenül kerülték a beszélgetést az általunk megkeresett szabolcsi falvak polgármesterei, ők ugyanis pontosan tudják, hogy a beígért humán-szolgáltatások, fejlesztések szakmai háttere sehol nem biztosított.
A Közmunkás Szakszervezet elnöke is használható tudást kínáló képzéseket sürgetett álmegoldások helyett. Komjáthi emlékeztetett rá, hogy a csökkent munkaképességűeknek sokfelé teremtettek eddig is munkalehetőséget, de a valódi kihívással, a szakképzett munkaerő immár országos hiányával nem néz szembe a kormány. Ráadásul az ő tapasztalatai azt igazolják, hogy sokaknak elegük van az értelmetlen közmunka kiszolgáltatottságából, egyre többen kilépnek a rendszerből és eltűnnek vagy külföldön keresnek boldogulást.
(Népszava)

A frissen indult speciális közmunkaprogram azoknak volna ideális, akiknek egészségügyi problémáik és nyugdíjkorhatár-közeli életkoruk miatt már esélyük sincs piaci alapú munkát találni, és a rendszerint fizikai munkát jelentő rendes közmunkát sem bírnák – írja az Abcug. A programba az elsők között belépő borsodi településen, Harsányban azonban többen úgy dolgoznak most napi 6 órában a munkanélküli juttatásnál mindössze 4200 forinttal többért, hogy korábban gond nélkül foglalkoztatták őket rendes közmunkában. Ők nem értik, hogy ha egyszer azt mondják, bírják az iramot, miért kerültek fele annyi pénzért „rehab munkára”.
Július 1-jétől a Belügyminisztérium speciális közfoglalkoztatási programot indított, melynek célja, hogy az eddig valamilyen fizikai, mentális vagy szociális okból a rendes közmunkaprogramból kiszoruló embereket is bevonja a közfoglalkoztatásba. Ezzel a kormány egy hosszú távú célja, a teljes foglalkoztatás megvalósítása felé tett egy lépést: 132 ezer, több mint egy éve sikertelenül állást kereső ember tűnhet így el a munkanélküli statisztikákból.
A speciális közfoglalkoztatási program lényege, hogy szakképzettséget nem igénylő és komolyabb fizikai megerőltetéssel nem járó munkát végezzenek napi 6 órában azok, akik orvosi szakvélemény alapján nem alkalmasak a legtöbbször fizikai munkát jelentő rendes közmunkára. A program egyelőre csak 4 megye 11 településén indult el, és 300 új embert von be a közfoglalkoztatásba, januártól azonban az egész országra kiterjesztené a kormány.
(Vs)

Czerván György ismertette: ebben az időszakban 11,2 százalékkal, 21 300-zal dolgoztak többen a mezőgazdaságban, mint 2015 első három hónapjában.
Tavaly több mint 230 ezren dolgoztak a magyar mezőgazdaságban főállásban. Ez 13 600-zal több volt az egy évvel korábbinál, és 7,2 százalékos bővülést jelentett. Öt év alatt pedig az ágazatban dolgozók száma 30 400-zal, 17,6 százalékkal bővült.
A mezőgazdaság a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számából 4,8 százalékot ad. A foglalkoztatás-bővülés jórészt az egyéni gazdaságokban és a kis méretű gazdasági szervezeteknél ment végbe - jelezte az államtitkár.
Czerván György kitért arra, hogy az ágazatban is tapasztalható, hogy a képzett szakemberek egy része külföldön vállal munkát. Az országban nem az agráriumban a legmagasabbak a jövedelmek, ennek ellenére sikerült a foglalkoztatás növelése az ágazatban - tette hozzá az államtitkár.
(Agrárszektor)

Magasan a szakemberkérdést tartják a cégek a legsúlyosabb kockázatnak – derül ki a PwC 2016-os Vezérigazgató felméréséből. A globális kutatás szerint 23 százalékkal nőtt a probléma említése a tavalyi évhez képest, és a hazai cégvezetők 85 százaléka számára fenyegető a szakemberhiány. Rekordot döntött a Manpower Group 2015-ös felmérésében is a szakemberhiány említése: a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt.
Mára nemcsak magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőből van hiány, hanem számos területen szakmunkásból is. A tehetséghiányra panaszkodó magyar munkaadók több mint fele úgy érzi, veszélyben a versenyképesség, termelékenység. Már nem is egy-két érintett területről van szó.
Ha a trend folytatódik, 2016 kritikus év lehet a magyar munkaerőpiacon. Eltűnhetnek azok az álláskeresők, akiknek mindegy, hogy hol, csak legyen bejelentett állásuk, illetve azok is, akik tapasztalataik és képességeik, képzettségük alapján próbálnak elhelyezkedni. A pályamódosítás irányát egyre inkább a külföldi sikertörténetek befolyásolhatják, így arra sem lehet számítani, hogy egy új karrier felkínálásával helyben tartható a munkaerő – olvasható Szólás T. Miklós HR-szakértő blogbejegyzésében –, így az, hogy a munkavállalók egy jelentős része válogathat az ajánlatok között, akár fehérítheti is a munkaerőpiacot. Ők ugyanis nincsenek rákényszerítve, hogy feketén vagy szürkén dolgozzanak. Mivel viszont a fizetéseket a cégek nem tudják a végtelenségig emelni – a kkv-szektorban legalábbis biztosan nem –, a szakértő szerint előtérbe kerülhetnek a béren kívüli juttatások. Vagyis kerülhetnének, ha nem éppen most terveznék kivezetni őket a magyar rendszerből.
A szakemberhiányra a cégek többsége úgy tekint, mint egy körülményre, amelyre nincsen hatásuk. Ezért inkább a folyamataikat egyszerűsítik, vagy éppen alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat vállalnak – derül ki a ManpowerGroup felméréséből. A PwC azt mondja: az elvándorlás csökkentésében van szerepük a cégeknek, de fontos teendője van a kormányzatnak is, mert az üzleti szereplők saját hatáskörükben nem tudják teljes mértékben megoldani a problémát. Mekler Anita, a PwC cégtársa szerint fontos, hogy a cégen kívül is jól érezzék magukat a munkavállalók, és ne akarják elhagyni az országot.
(Piac és profit)

A szociális hozzájárulási kedvezményeket – a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő kivételével – kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók jogviszonya alapján érvényesítheti a kifizető.
Az a kifizető, aki valamennyi feltételnek megfelel, igénybe veheti a kedvezményt, kivéve, ha esetlegesen költségvetési szerv a kifizető – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Az igénybe vehető kedvezmények a fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét csökkentik a havi munkabér előre meghatározott százalékával. Fontos kiemelni, habár a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adóalappal, a szociális hozzájárulási adókedvezmény nem jelenti automatikusan a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezmény érvényesítését is.
A maximális kedvezményalap összege általában fix, havi 100 000 Ft, kutatók esetében 500 000 Ft, illetőleg 200 000 Ft, viszont megváltozott munkaképességű vállalkozók, esetleg rehabilitációs kártyával rendelkezők esetében a minimálbér kétszerese.
A kedvezmények az alábbi kategóriák után érvényesíthetők: a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, valamint a közfoglalkoztatás után, a szakképesítést nem igénylő munkavállalók után, a Karrier Híd Program keretében foglalkoztatott munkavállalók után.
Továbbá: a megváltozott munkaképességű vállalkozók után, 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, a tartósan álláskereső személyek után, a GYED-ben, GYET-ben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő munkavállalók után, a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által, kutatók foglalkoztatása után, mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után.
(Origo)

Mint emlékezetes, hosszas kommunikációs csata után kisült, hogy a túlbuzgó járási hivatalok tévedtek, amikor azzal fenyegették a közfoglalkoztatottakat, hogy retorziók érik őket, ha nem jelennek meg a Magyar Honvédség toborzóin. Itt megtudhatták volna, hogy hivatásos katonaként mennyit és hogy kereshetnek.
Sőt, a nekik címzett járási hivatali levében az is szerepelt, hogy akkor is büntetés jár, ha esetleg nem fogadják el a nekik felajánlott, és megfelelőnek ítélt honvédségi állást. Ezért hamar elterjedt, hogy kényszersorozással állunk szemben.
Erről nincs szó, de a HM most elmondja a részleteket. Azt nem tudhatjuk ugyan meg, hogy hánnyal kevesebb katonánk van az elvártnál, mivel ez titok, ám sok minden mást igen - tekinthetjük ezt akár egy online toborzónak is. A honvédség azoknak tud munkát adni, akik 18 évesek elmúltak, és elvégeztek kijárták legalább az általános iskolát. Büntetlen előéletűnek is kell lenniük, és önkéntesen kell jelentkezniük (ezért sem működhetett a járási hivatalok által fogalmazott levelek kényszere, hisz az ellentétes a Honvédelmi Törvénnyel, amely előírja az önkéntességet).
Az első évben még közkatonaként kell boldogulni, amihez bruttó 166 ezer forint ellátmány jár. Ehhez viszont át kell esni és meg kell felelni a fizikai, pszichológiai és egészségügyi vizsgálatokon. Ez a pénz már a 10 hetes alapkiképzés idejére is jár. A fizetés nem tűnik soknak, de a katona lakhat laktanyában, kap egyenruhát, felszerelést, térítésmentes étkezést, vagyis sok költség alól felszabadul.
Az, hogy később ki mit csinál a seregen bellül, képzettsége és tudása alapján dől el a honvédelmi szempontok alapján. A foglalkoztatás elsőre 3 évre szól, ez később meghosszabbítható.
(Promenád)

Egy ország sincs még a világon, amely teljesen eltörölte volna a nemek közötti egyenlőtlenséget, de az öt északi ország közül négy és Írország is már több mint 80%-át megoldotta a problémának. A magyar helyzet aggasztó: a vizsgált 145 ország között mi csupán a 99. helyet tudtuk megszerezni 67,2%-kal, ezzel jóval többen vannak előttünk, mint utánunk a listán.
Az alindexek szerinti rangsor néhol már jobban mutat, az oktatásban való részvételnél például 25 országnak sikerült egyenlő bánásmódot felmutatnia, igaz, számosságában ez ugyanannyi, mint a tavalyi és az azelőtti felmérésben. Egészség és várható élettartam oldaláról tavalyhoz képest öttel több, 40 ország tudott egyenlő feltételeket biztosítani a nőknek és férfiaknak.
Az sem mindegy persze, hogy milyen jövedelmi helyzettel bír egy ország, általánosságban ugyanis elmondható, hogy a magasabb jövedelmi csoportba tartozó társadalmak jobbak a nemek közötti egyenlőtlenségek leküzdésében is. Az alacsonyabb jövedelmű országok között főként Afrika országai szerepeltetik magukat, itt az index értékei 58% és 79,4% között szóródnak.
A lista, ahol egészen siralmasan szerepel Magyarország, a bérek közötti egyenlőtlenségeket mutatja. A 145 vizsgált ország közül 11 országnál nem álltak rendelkezésre adatok, ezek után a 119. helyezésünkkel elmondhatjuk, hogy hazánk csupán 15 országot tudott maga mögé utasítani, igaz, ezek között olyanok is vannak, mint Lengyelország vagy Franciaország. A legjobbak a listán 5 feletti index értékkel bírnak, ebben az esetben a 7-es érték jelentené a bérek közötti egyenlőséget.
A munkaerő-piaci aktivitástól és a bérek közötti egyenlőtlenségtől eltekintve vannak azért olyan alindexek, amelyekben hazánk jó értékekkel rendelkezik. Ezek az oktatáshoz való hozzáférés, valamint az egészségügy és várható élettartam, mindkét alindexben közel 100%-ot értünk el. A politikai szerepek és pozíciók nőkkel való feltöltése viszont nagyon gyerekcipőben jár, az index 3,5%-os értéke csak a 139. helyre volt elég ebben a rangsorban.
Még azt sem mondhatjuk, hogy az utóbbi tíz évben legalább javultak a magyar értékek, 2006-ban ugyanis összességében még az 55. helyen álltunk, azóta folyamatosan egyre lejjebb csúsztunk a ranglétrán a mostani 99. helyhez. Ezt úgy sikerült elérni, hogy mindeközben az index értéke javult az utóbbi évtizedben, tehát az egyetlen magyarázat a visszaesésre az, hogy az előttünk végző országok sikeresebbek voltak a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolásában.
(Portfolio)

Az index azt méri, mennyire bíznak a munkavállalók abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Minél magasabb az index értéke, a munkavállalók annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat, annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne, valamint annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását. A legnagyobb mértékben, 49-ről 40 pontra a 8 általánost végzettek körében csökkent az index az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdaságban dolgozók, a pályakezdők (18–29 évesek) és a nyugdíj előtt állók is kevésbé bíznak abban, hogy munkahelyükkel hosszú távon számolhatnak. A lista élén továbbra is a magasabb végzettségűek vannak, a diplomások 71 ponttal vezetik a mezőnyt, utánuk 63 ponttal következnek a legalább érettségivel rendelkező munkavállalók. A 18–29 évesek indexe 1 ponttal 58 pontra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az 50–59 év közöttiek körében éves szinten szintén enyhe, 2 pontos csökkenés volt, itt ugyancsak 58 pont volt az érték a második negyedévben.
Bernáth Tamás, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója szerint a magasabb iskolai végzettség nagyobb önbizalmat jelent a munkavállalás és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából. Az eredmények alapján megállapítható az is, hogy a fiatal diplomások és a pályájuk végén járó munkavállalók az átlagosnál pesszimistábbak – tette hozzá.
(Világgazdaság)