Munkaügyi Tudástár

Valamivel több, mint 36 ezer álláshely állt betöltetlenül 2016 elején a versenyszektorban Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 270 ezer főre rúgott és további 210 ezer embert az állami közmunkaprogramokban foglalkoztattak - vagyis több mint 13 álláskereső jut papíron egy szabad pozícióra a versenyszférában.

Az üres álláshelyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban található, miközben az itteni munkanélküliek csupán a negyedét teszik ki az összes állástalannak az országban.

A munkaerő-kereslet arányában a legnagyobb kínálat az észak-alföldi régióban van, ahol 22 munkanélküli jut egy szabad pozícióra, míg közmunkásokkal együtt vége majdnem kétszer ennyi. Emellett Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is van még munkaerő-tartalék.

A számok szerint tehát van még bevonható munkaerő az országban, azonban ennek legnagyobb része nem ott él, ahol a leginkább, vagyis a legnagyobb számban szükség volna rá.

Ez a probléma áthidalható lenne, ha a magyar munkaerő földrajzi mobilitása nem lenne ilyen alacsony, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy igen alacsony a költözési hajlandóság. Ahogyan azt Vég Ottó, az Adecco Magyarország vezetője is nem rég elmondta a Portfolio-nak: nagyon jó ajánlatok kellenek ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen hátrahagyni a családját, az addigi életét, és átköltözzön az ország másik felébe munkát vállalni. Ráadásul mindez a munkáltatókra is többletterheket ró, amit nem feltétlenül tudnak, vagy szeretnének kifizetni.

A hátrányos helyzetben lévő területeken pedig jellemzően alacsonyabb a népesség képzettsége. Arról nem beszélve, hogy az álláskeresők, illetve munkanélküliek számottevő része valószínűsíthető, hogy korábban passzív ellátásokból élt, és a munka törvénykönyvének szigorítása és a szociális ellátások visszafogása után kényszerült csak kilépni a munkaerőpiacra, lényegében nulla munkatapasztalattal.

Összességében tehát úgy tűnik, maradt még bevonható munkaerő-tartalék Magyarországon, csak nem ott, ahol nagyon kellene, az ország nyugati felében, a költözési hajlandóság pedig nagyon alacsony. Nagyon sok ugyanakkor a hátrányos munkaerő-piaci helyzettel rendelkező, nehezen foglalkoztatható álláskereső is az országban, akiket ha közmunka helyett célzott képzésekkel, személyre szabott segítségnyújtással terelne vissza az állam a munka világába, valószínűleg a meglévő munkaerő-piaci feszültségek is hamarabb enyhülni tudnának.
(Portfolio)

Akár évi 342 ezer forintnyi közterhet takaríthat meg az a vállalkozás, amelyik kisgyermekes szülőt foglalkoztat, a munkáltatók mégis mintegy 60 ezer érintett szülő után nem veszik igénybe az adókedvezményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint.

A munkaadók gyakran nem tudnak a kedvezményről, a bérszámfejtők pedig - ha nem jelzik nekik - arról nem értesülnek, ki után lehet igénybe venni. A munkahelyvédelmi akció hatására, 2014-ben és 2015-ben 15 ezerrel nőtt a 6 évnél kisebb gyermekeket nevelő foglalkoztatottak száma.

Komolyan veszi a kormány a teljes foglalkoztatottság megvalósítását: azok nagy részét is munkára fogják, akik mentális, egészségi vagy szociális problémáik miatt eddig nem voltak alkalmasak közmunkásnak. Az érintetteknek havi bruttó 41 ezer forintot fizetnek. A napokban négy megyében már el is indult a kísérleti program, és a tervek szerint januártól országossá válik a speciális közfoglalkoztatás. Célkeresztjében az a 132 ezer ember áll, akiknek a munkaügyi szervek több mint egy éve sikertelenül próbálnak állást szerezni.

Olyan kísérleti közfoglalkoztatási programot indított el július 1-jétől a kormány, amelybe azokat a halmozottan hátrányos munkavállalókat vonja be, akik eddig sem a nyílt munkaerőpiacon, sem a közfoglalkozatásban nem tudtak elhelyezkedni, mert mentális, szociális vagy egészségi problémákkal küszködnek – derül ki a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási szakportálon közzétett tájékoztatójából.

Tájékoztatójában a szaktárca maga is leszögezi, hogy az intézkedés hátterében a teljes foglalkoztatás megvalósítása áll. Ennek érdekében a jelenleg a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható személyek foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát kívánják fejleszteni úgy, hogy számukra a munka mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak.
(MNO)

Az eddigi négy helyett a jövőben akár nyolc órában is dolgozhatnak a megváltozott munkaképességű emberek, és jövedelmük mellett a rehabilitációs ellátás összegét is megkapják majd - derül ki a Magyar Nemzet által ismertetett előterjesztésből.Ezek szerint jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, eddig legfeljebb heti 20 órában lehetett dolgozni, aki ennél többet vállalt, attól megvonták az ellátást.. Amennyiben a kormány támogatja és a parlament elfogadja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslatot, bármennyit dolgozhatnának az érintettek, feltéve, hogy a háromhavi jövedelmük nem több a minimálbér 150 százalékánál.A javaslat szerint a számítás alapösszege 94 500 forint lenne, amely minden évben a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban nő majd. Eddig a juttatás a 2012-es minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva.Komolyabb szankciókat kaphatnának a nem együttműködő megváltozott munkaképességű emberek: három hónapra felfüggesztenék az ellátás folyósítását, ha nem teljesítik az együttműködési vagy rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeiket.
(Index)

Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot. Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első. Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra. Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is.
(Kormány)

A szombatig tartó, a fővárosi SYMA rendezvényközpontban tartandó kiállításra az idén több mint negyven magyar és csaknem negyven külföldi felsőoktatási intézmény készül standdal, de szakképző intézmények és nyelviskolák is részt vesznek a rendezvényen.vAz érdeklődők az egyetemek, főiskolák standjainál megismerkedhetnek a többi között a felvételi követelményekkel, a választható tárgyakkal, a kollégiumi lehetőségekkel, az ösztöndíjakkal, a hallgatói élettel vagy akár az elhelyezkedési esélyekkel is.A kiállítást Palkovics László felsőoktatási államtitkár nyitja meg, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatóival érkezik a rendezvényre, egy az evopro mérnökirodával közösen kifejlesztett környezetbarát, elektromos hajtású buszon. A belépés minden látogató számára ingyenes, további információ a www.educatiokiallitas.hu oldalon található.
(Inforádió)

Az OECD legfrissebb beszámolója alapján minden hatodik 15 és 29 év közötti fiatal kallódik a régión belül, azaz se nem tanulnak, se nem dolgoznak.Magyarország az ifjúsági munkanélküliséget és iskola elhagyási hajlandóságot tekintve az OECD országok 16,5 százalékos átlaga felett van hajszálnyival, de az európai uniós országokat tekintve már sereghajtók vagyunk. Nálunk a 15 és 29 közötti életkorú korosztály 16, 4 százaléka van olyan helyzetben, hogy sem oktatási intézmény diákja, hallgatója, sem alkalmazotti jogviszonyban nincs munkáltatóval.Az Európai Unió országai közül Görögországban és Olaszországban van ez a korcsoport a legrosszabb helyzetben 26,7 és 26,2 százalékkal. Őket követi Spanyolország 20,7 és Írország 18,1 százalékkal. Magyarország így az ötödik legrosszabb helyen van ifjúsági munkanélküliségben az Unió országai közül.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2015. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9,849 millió fő volt. A 2011. évi népszámlálási adatokat tekintve a 15-19 éves korosztályba 593 534 fő esik, a 20-24 évesbe 618 235, míg a 15-29 összesített korcsoportba 1,823 millió fiatal tartozik.
(MFOR)

A Lego Csoport jelentős gyártókapacitás-bővítő beruházást jelentett be Nyíregyházán. Az értékesítés alakulásától függően 2020-ra mintegy 4000 dolgozója lesz a nyíregyházi gyárnak. 2015 októberében a Lego Csoport bejelentette, hogy a nyíregyházi Lego gyárban a tervek szerint bővítésre kerül sor, valamint a vevők és a fogyasztók igényeinek kielégítésére még további bővítések lehetőségét is vizsgálja.A bővítés első fázisában fröccsöntő gépeket helyeznek üzembe 2016 során egy, a telephely közelében bérelt létesítményben, valamint további automatizált raktárral és Lego Duplo feldolgozó létesítménnyel bővítik a Lego gyárat. A bővítést követően a mostani gyár mérete megduplázódik. A bővítés során 2020-ig százmillió eurós nagyságrendű beruházásra kerül sor. Attól függően, hogy alakul a Lego termékek forgalma a következő években, 2020-ra potenciálisan akár 1 600 új munkahely jöhet létre Nyíregyházán, ezzel a munkavállalók száma mintegy 4 000-re emelkedhet.
(Híradó)

Hatalmas verseny alakult ki a képzett munkaerőért, a cégek egymással versengenek a munkavállalókért. A Pénzcentrum megnézte, milyen mértékű a munkaerőhiány az országban, és mely területeken keresik a legtöbb képzett munkaerőt. Óriási a kereslet a képzett mérnökök, és informatikai szakemberek , a kamionsofőrök, a bolti eladói, pénztárosi, raktárosi, a nyári szezonban a megfelelően képzett és tapasztalt munkavállalókból a vendéglátás és turizmus területén. Az elmúlt években történt munkaerő-piaci változások, valamint a növekvő számú külföldre kivándorló magyar munkaerő miatt egyre markánsabb munkaerő-hiány alakult ki bizonyos ágazatokban, régiókban. Emiatt hatalmas a verseny a jól képzett munkaerőért: már nem a cégek szemezgetnek a jelöltek között, hanem a keresett végzettségű munkavállalók válogatnak az ajánlatok között. Egy jelenleg is munkában álló szoftverfejlesztő például heti átlagban négy új állásajánlatot kap, és szakértők szerint ez a trend a jövőben csak erősödni fog.Ezek a létszámhiány főbb okai- egyre kevesebb új belépő van a munkaerőpiacra: míg 15 évvel ezelőtt közel 189 ezer 24 éves fiatal lépett be a munkaerőpiacra, a számuk 2015-re már a 128 ezret sem érte el a KSH adatai szerint- a jobb fizetés reményében egyre többen mennek külföldre dolgozni- a munkáltatók legfőképpen a képzett, tapasztalattal rendelkező rétegre tartanak igényt.
(Pénzcentrum)