Munkaügyi Tudástár

A nemzetközi fuvarozók esetében a 40 eurós összeget 2016. január elsejétől 60 euróra emelik fel. Ez már nem csak terv, megjelent a szabályozó rendelet. A magasabb összeg juttatásának a feltételei nem változnak: gépkocsivezetők és kocsikísérők kaphatják, akkor, ha más költségelszámolásban nem részesülnek. Új munkatárs bejelentése esetén 2016.01.01-től módosul a t1041-es nyomtatvány tartalma kiegészül kötelező adatokkal. 1.) Nemzetközi fuvarozókra vonatkozó változás
Az adómentesen adható napidíjnak két fajtája van.
a.) A magasabb összeg ma 40 Euro,
b.) az alacsonyabb 15 Euró.
Hogy a kettő közül melyik adható, az attól függ, hogy a sofőr kap-e még bármilyen más címen költségtérítést a munkaadójától. Ha azt vállalja, hogy a munkaadó fizeti a kint tartózkodás idejére (pl. a 45 órás pihenőre) a szállást, vagy számla ellenében térít valamit a napi ellátás költségeiből, akkor ezen túl már csak napi 15 eurót lehet majd adómentesen elszámolni.
Amennyiben a sofőr a napidíj összegén felül nem kap semmilyen más költségtérítést (kivéve az autóra, üzemanyagra, útdíjakra), akkor 40 euró lehet az elszámolható napidíja. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni a járatpénzt is és napidíj előlegként biztosítani!
Ezt a 40 eurós összeget 2016. január elsejétől 60 euróra emelik fel. Ez már nem csak terv, megjelent a szabályozó rendelet. A magasabb összeg juttatásának a feltételei nem változnak: gépkocsivezetők és kocsikísérők kaphatják, akkor, ha más költségelszámolásban nem részesülnek.
A napi 60 eurós összeg január elsejétől jár. Azok is megkaphatják ezt az összeget, akik január elsején éppen külföldön tartózkodnak (azaz a kiküldetésük folyamatban van). Előző napra még 40, elsejére már 60 eurós napidíjjal lehet számolniuk.
A 60 euró alkalmazása nem kötelező jellegű. Ez a törvény által megszabott maximum, ami adómentesen elszámolható. A munkaadó tehát nem kötelezhető arra, hogy egyik napról a másikra a 40 eurós térítést 60 euróra emelje. Egy 20 munkanapot külföldön dolgozó sofőr számára ez havi 120 ezer forint plusz jövedelmet jelenthet, de nem biztos,hogy ezt minden cég képes lesz januártól rögtön kifizetni.
Fontos, hogy az emelt napidíj kizárólag a nemzetközi fuvarozásban és személyszállításban érintett gépkocsivezetők és kocsikísérők számára adhatják a munkáltatók adómentesen.
Jogszabály: 259/2015. (IX. 10.) kormányrendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
Erre vonatkozóan külön megállapodást készítünk a fuvarozók részére, mely a választás lehetőségét biztosítja a dolgozónak. Amennyiben a magasabb napi 60 Euro költségtérítést válassza a munkatárs úgy annak kifizetése a megállapodás összege szerint külföldi tartózkodás esetében kötelező lesz kifizetni.
2. Minden munkaerő felvételt érintő, adóhivatal felé történő bejelentés
2016.01.01-től módosul a t1041-es nyomtatvány tartalma kiegészül kötelező adatokkal. A végzettségre, szakképzettségre vonatkozó adatokkal bővül. Már belépéskor kérni kell a dolgozótól a végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot, mert az ezekben szereplő adatokról kötelező lesz adatot szolgáltatni. (Az adatszolgáltatás az alábbi adatokra vonatkozóan még nem biztos: okiratot kibocsátó intézmény nevéről, illetve okirat sorszámáról is)
(M-T Kft)

Rövid távon legfeljebb csak mérsékelni lehet azt, hogy aki tud, az nyugatra megy dolgozni, mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke egy, a munkaerőhiányról szervezett konferencián. Bár talán a vendéglátásban látszik a leginkább az, hogy nem lehet elég dolgozót találni, mert aki tud, az kimegy külföldre, Rolek szerint az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig.Deloitte legfrisebb felmérésének legfontosabb megállapításai közül: Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató, és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet. A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé kompetensnek a munkaerőpiac kihívásait illetően, de a kezdő fizetéseket még mindig túlontúl magasra pozícionálja.Ez szerinte valójában az európai integráció beteljesedése, annak a teljesen logikus hatása, hogy míg Magyarországon évi 25 ezer euró körül van az egy főre eső GDP, addig ott, ahová kivándorolnak a magyarok, ez inkább 40-45 ezer euró. Ez egy olyan hátrány, amit hosszabb távon sem fogunk tudni ledolgozni.Ráadásul van egy olyan beépített egyenlőtlenség a rendszerben, hogy míg a munkaerő szabad áramlása az EU egyik megkérdőjelezhetetlen szabadsága, a munkaerő képzés költségei mind a tagállamokat termelik. Ez Rolek szerint olyan, mintha egy bokszmeccsen eltörölnék a súlycsoportokat, majd azt mondanák, hogy innentől szabad a verseny. A kivándorlást megállítani nem nagyon lehet, az eddigi próbálkozások pedig, mint a fiatalok hazacsábítása vagy a hallgatói szerződés bevezetése, eddig elég göröngyösen működnek és csak kicsi részeredményeket mutatnak, leglábbis az alelnök így látja.Rövidebb távon nincs más megoldás, mint az, hogy a munkáltatók béreket emeljenek, ami nem is választás lesz már, mint egy piaci kényszer. A kérdés az, hogy a vállalatok milyen terheiket tudná csökkenteni ahhoz, hogy béreket emeljenek. A vendéglátásban a dolgozók majdnem fele minimálbéren dolgozik, így nem csoda, hogy aki teheti, az külföldön vagy máshol keres munkát.A béremelés mellett persze felmerül még az, hogy máshonnan kell bevonni munkaerőt, ha a magyarok kivándorolnak, már pedig továbbra is ki fognak vándorolni. Ez a máshonnan lehetne belföld, például hatékonyabb roma integrációval vagy azzal, hogy több erőt fordít a kormány az aktív munkaerőpiaci politikákra, vagyis a képzésekre, átképzésekre.Azon is el lehet gondolkodni, hogy hogyan lehet a kivándorló munkaerőt külföldről szelektív bevándorlással pótolni.Ezt viszont Magyarország már nem fogja tudni Erdélyből vagy máshonnan a környező országokból megoldani, mert a dolgozók onnan is inkább nyugatra szeretnének menni, Magyarországon már leginkább csak átutaznak.
(Index)

A várhatóan jövő év első napján hatályba lépő módosítások között szerepel, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést 5 napon belül "papíralapú formátumban" is át kell adni a munkavállalónak. Mostantól a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé lesz a végkielégítés.A munkaadó továbbra sem mondhat fel várandós nőnek, továbbá annak, aki "emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll". Mindkét tényről a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkaadóját ahhoz, hogy felmondási védelem alatt álljon. Újdonság ugyanakkor, hogy amennyiben a munkavállaló a tájékoztatást a felmondás után adja meg, akkor a közlést követő 15 napon belül a munkaadó a felmondást még visszavonhatja ( de ez nem kötelessége).Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti.Amennyiben a munkaadó jogellenesen mondott fel a munkavállalónak, ez utóbbi a felmondási időre járó távolléti díjra jogosult jelenleg. A módosítás a távolléti díj kétszeresében határozza meg ezt a járandóságot.A munka törvénykönyve felsorolja azokat a felmondási jogsértéseket, amelyeknél a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt a munkavállaló kérésére. Ebből a felsorolásból a módosítás kihagyja a következőt: a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának, a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. Amennyiben munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló indít pert, azt a munkavégzés helye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell megindítania. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha utólag perel, ilyenkor is a jogsértéssel érintett munkavégzés helyszíne szerinti bíróság jár el.
(Kormány)

Az 1,2 milliárd forintos bérfejlesztésről a szokásos éves bértárgyalásokon egyezett meg az áruházlánc és a szakszervezet, ugyanakkor a bértárgyalások történetének legnagyobb béremelése a megszokottól eltérően január helyett már októbertől érvényes lesz.Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy a béremelés válasz arra, hogy a vasárnapi bezárás következtében a munkavállalók jövedelméből kiesett vasárnapi pótlékot hogyan pótolja. Az is kiderült, hogy az újonnan belépő dolgozók akár három, de legkésőbb hat hónap múlva további béremelésre és prémiumra lesznek jogosultak.Az Auchan lépése miatt egyébként a versenytársaknak is lépnie kell, és a szokásos januári béregyeztetésekkor már alapból az Auchan által megajánlott tíz százalékos emelésnél kezdődik majd az alku. Ennek ellenére sok lánc még kivár, hogy mekkora szakmai minimálbér-emelésre szánja el magát a kormány, de úgy tudni, hogy Orbánék is az Auchanéhoz hasonló mértékű emelésről gondolkodnak.
(Index)

A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint jelenleg, a szakképzési rendszer átalakítása pedig segítheti a foglalkoztatás további bővülését - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornának.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint nyáron (június-augusztusban) a munkanélküliség 6,7 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 6,8 százalékról. Ugyanezen időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt, ezzel 27 ezerrel meghaladta az előző három hónapos időszakot és 134 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A rendszerváltás óta soha nem dolgozott ennyi ember Magyarországon, a foglalkoztatási ráta pedig az elmúlt 5 évben 56-ről 64,5 százalékra nőtt, ami szintén rendkívül kedvező adat. Bizonyos csoportokban, így a mezőgazdaságban, építőiparban dolgozók létszáma is jelentősen bővült az utóbbi egy évben.
A foglalkoztatás több mint 130 ezres, éves szintű bővülése azt mutatja, hogy sikeresen teljesült az 5 évvel ezelőtt erre vonatkozóan meghirdetett gazdaságpolitikai cél: ma már félmillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben - mondta. Ebből a növekményből körülbelül 320 ezer munkahely jött létre a versenyszférában, 150-160 ezer között volt a közfoglalkoztatottak létszáma, és 50-60 ezren külföldön vállaltak munkát.
Kiemelte, az állások számának növekedése a versenyszférában azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedése nem mesterséges, és nem az állami foglalkoztatásra épül.
A 6,7 százalékos munkanélküliség több mint tízéves rekordnak számít.
Mind a férfiak, mind a nők körében javultak a foglalkoztatottsági mutatók. A 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási aránya az előző év azonos időszakához képest közel 2,8 százalékponttal, 71,1 százalékra nőtt. A nők foglalkoztatási rátájának javulása a június-augusztusi időszakban a férfiakénál mérsékeltebb volt, de az uniós tagállamok között kiemelkedő.
A legjelentősebb javulás az 55 év felettieknél, a 20-24 éveseknél, valamint a kisgyermeket nevelőknél tapasztalható, ami egyértelműen a Munkahelyvédelmi Akciónak és a GYED extrának köszönhető.
A reálbérek több mint két éve tartó emelkedése és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülése mellett a kiváló foglalkoztatottsági adatok is egyértelműen hozzájárulnak a magyar gazdaság egészének növekedéséhez.
(KSH)

Az alkalmazottak felét bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatták egy szombathelyi társasház építése során, emiatt a Nemzeti Adós és Vámhivatal, akár több millió forintos bírságot is kiszabhat az érintett vállalkozásokra – közölte az MTI-vel csütörtökön Cséve Szabolcs, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának sajtóreferense.Tájékoztatása szerint a NAV munkatársai előzetes adatgyűjtést követően jelentek meg a szombathelyi társasház felújításának helyszínén, ahol a munkát végző négy gazdálkodó 26 alkalmazottját ellenőrizték.Megállapították, hogy az ellenőrzés megkezdéséig két vállalkozás mulasztotta el alkalmazottait bejelenteni, összesen 13 embert így feketén foglalkoztattak – írta közleményében Cséve Szabolcs.Hozzáfűzte: a jogsértések miatt az a hatóság akár több millió forintos bírságot is kiszabhat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy azoknak a jogerősen elmarasztalt gazdálkodóknak az adatait, akik nem jelentették be alkalmazottaikat, a NAV folyamatosan közli internetes honlapján.
(MTI)

Bárki belevághat, nem feltétel egy már meglévő szakma, nem kizáró ok a diploma sem, nyolc általánossal vagy érettségivel bárki szerezhet államilag finanszírozott második szakképesítést - hívta fel a figyelmet a hétfői Ma reggelben az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Már 15 ezer felnőtt jelentkezett az államilag finanszírozott második szakképesítés megszerzésére, de jelentkezni még szerdáig lehet, így várható, hogy ez a szám tovább nő – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a hétfői Ma reggelben.
A lehetőség mindenki előtt nyitva áll, kortól függetlenül, így akár 65 évesen is lehet jelentkezni, nem feltétel egy már meglévő szakma sem, nyolc általánossal vagy érettségivel – a szakmától függően – bárki belevághat - hívta fel a figyelmet Odrobina László. Nem kizáró tényező a diploma sem, mert az ebben az esetben az nem számít szakmának, ha egy helyen összegyűlt 10 fő, a képzés elindulhat, a szakképesítés megszerzése pedig – képzési folyamat, részvétel, vizsgáztatás – a tanuló számára nem kerül pénzbe.
A slágerterületek a vendéglátás, az egészségügy, turisztika, kereskedelem, gépészet, informatika, a jelentkezés arányait pedig természetesen meghatározza az is, hol milyen üzemek működnek vagy állnak majd munkába. Eddig Budapesten jelentkeztek a legtöbben, nagyjából 3500-an, a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg volt a legszorgalmasabb. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a legtöbben a már meglévő szakmájukat kiegészítő, munkahelyi pozíciójukat megerősítő vagy éppen a váltást megkönnyítő szakmát választanak.
Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján elfogadta a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítását. A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján fogadta el a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokat[1], amely több ponton érinti a gazdasági kamarák által ellátandó feladatokat. Ez az összegzés a teljesség igénye nélkül csak a legfontosabb változásokat foglalja össze, kiemelt hangsúlyt fektetve a kamarai garanciavállalással kapcsolatos aktuális teendőkre (1. pont) és a mesterképzéssel kapcsolatos változásokra (2. pont).Az összegzés a szakképzési törvény egyéb, fontosnak ítélt módosításainak áttekintését (3. pont) követően a szakképzési hozzájárulást érintő (4. pont) és a köznevelési törvényben a szakképzéshez közvetlenül kapcsoló változások (5. pont) vázlatos felsorolását tartalmazza.A módosítások a szakképzést illetően összesen hét különböző időpontban lépnek hatályba a június elejére várható kihirdetést követő 8. naptól kezdve egészen 2019. szeptember 1-jéig. Ezért különös figyelemmel kell majd áttanulmányozni a változásokat a Magyar Közlönyben megjelent szövegváltozat szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összegzés is csak az Országgyűlés honlapján található ún. Egységes javaslat[2]alapján készült. 1. A kamarai garanciavállalással kapcsolatos változások A törvénymódosítás a kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó területi kamarai feladatok fő tartalmát nem változtatta meg, az igazolásokat továbbra is a területi kamaráknak kell kiállítani, amennyiben „megfelelő képzőhely” nem áll a tanuló rendelkezésére. A változásnak két fő eleme van, az igazolás tartalmára és visszavonására vonatkozó részletszabályok (a), és az igazolás kiállítását elősegítő adatszolgáltatás mint támogató elem megjelenése (b), amelyek 2015. július 1-jén lépnek hatályba.a) A törvény 46. §-a három új bekezdéssel egészült ki, amely meghatározza az igazolás kiadásának határidejét, és azokat az időszakokat, amelyre az igazolás szólhat. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az MKIK Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzatának legutóbbi módosítása is kiegészül az ezzel kapcsolatos kamarai feladatok végrehajtása érdekében). A törvény rendelkezik arról is, hogy mi a teendő a tanulószerződés megszűnése esetén az igazolás kiállításával kapcsolatban, és arról, hogy tanulószerződés megkötése esetén vissza kell vonni az igazolást.b) Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok rendelkezésre állása érdekében mind a szakképzési, mind köznevelési törvény kiegészült, miszerint ezeket az adatokat a jövőben az iskolák kötelesek a területi kamarák részére továbbítani. [Szt. 87. § (3)-(4), Nkt. 41. § (7) i)]. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi időszakra kidolgozott tanulói adatlap és az adatbekérés helyébe az iskolai adatszolgáltatás fog lépni.A területi kamaráknak tehát az eddigiek szerint kell folytatni az igazolások kiállítását, a 2015/2016-os tanévtől azonban ez lényegesen egyszerűbbé, automatikusabbá fog válni. 2. A mesterképzéssel kapcsolatos változások A szakképzési törvény eredetileg 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése írja elő, hogy a külső gyakorlati helyen tanulókat foglalkoztató gazdálkodó gyakorlati oktatójának mestervizsgával kell rendelkezni (amennyiben ilyen az adott szakmához kiadásra került), a törvény azonban rögtön egy hosszú, három és fél éves türelmi időt is meghatározott 2015. szeptember 1-jéig. Ezen határidő közeledtével összegyűltek azok a javaslatok, amelyek a mestervizsga kötelezettség szabályainak kiegészítésére szolgáltak. Ezek is megjelennek a törvénymódosításban, amelynek az elemei a következők:A módosítás szerint bizonyos esetben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Emellett a módosítás új mestervizsga követelmény kiadása esetén kellő időt biztosít a kötelezettség teljesítésére a kiadást követően. A változások nyolc nappal a kihirdetést követően már hatályba lépnek.Az aktuális időszakot tekintve fontos változás, hogy az átmeneti szabályozás értelmében nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, de ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalnia kell a kamara felé.(A fenti módosítás mellett a mestervégzettség megszerzésének támogatására tovább folyik a TÁMOP és az NFA-KA terhére a felkészítés, valamint az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata az adományozott mesterlevekkel kapcsolatos felmentéssel is kiegészül.) 3. A szakképzési törvény egyéb módosításai a) A gazdasági kamarát közvetlenül érintő változások- A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben [Szt. 1. § (1)], de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. [Szt. 34/A. § (4)] Ennek megfelelően módosultak az ingyenesség szabályai is. (Szt. 29. §)- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés [Szt. 34. § (1)], azonban az itt tanuló diákok tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%) [Szt. 63. § (8)]- Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a törvény részben megerősítve az eddigi gyakorlatot kimondja, hogy a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül. Ezt egészíti ki az az új rendelkezés, miszerint a gazdasági kamara meghatározott szempontok figyelembevételével állapíthatja meg, hogy a gyakorlati képző gyakorlóhelye KTM-nek minősíthető-e. [Szt. 43. § (5)]- A köznevelési törvényhez hasonlóan a szakképzési törvény is kimondja, hogy gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni, de csak az állam által fenntartott szakképző iskolában írta ezt elő kötelezően a szakképzési törvény.- Kimondásra kerül, hogy szintvizsgát nem csak a szakiskolában (azaz a leendő szakközépiskolában), hanem a speciális szakiskolában (azaz a leendő szakiskolában) is meg kell szervezni.- A jövőben gyakorlati képzésre sor kerülhet az elméleti napokon is, de csak ha az elméleti képzési órák száma maximum napi 4 óra [Szt. 38. § (1) a)]- Változnak a tanulószerződés [Szt. 48. § (1) a) b) c) h) i) és j)], az együttműködési megállapodás [Szt. 56. § (6), (57. § d), g), i) és j)], a nyilvántartás és a foglalkozási napló [Szt. 41. § (2)] adatai, kötelező tartalma. Ezeken túl a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül:meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban [Szt. 44. § (1) h) és 48. § (1) j)],kimondásra kerül, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes,együttműködési megállapodás akkor is köthető, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”. (Ez további értelmezést igényel.)együttműködési megállapodás esetén a szakképző iskola állít igazolást ki előzetesen a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről.- Meghatározásra került a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének határideje (tárgyhót követő hónap 10. napjáig) [Szt. 64. § (5)]- Változik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (mfkb) összetétele is. Az mfkb 7 helyett 5 fős lesz, és a jövőben nem tesz javaslatot a decentralizált pályázattal kapcsolatban, csak a szakmaszerkezeti döntésre. b) Egyéb fontos változások- Átalakul a szakképzési intézményrendszer, 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola. Az NGM fenntartásába kerülő szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. (Lényegében ezek lesznek a TISZK-ek)- Kiemelt szerepet kapnak az állami iskolák (NGM, VM, HM, BM és KLIK) a szakképzésben, de az egyházi és a magániskolák is folytathatnak a továbbiakban is szakképzést szakképzési megállapodás alapján a szakmaszerkezeti döntéseknek megfelelően. [Szt. 4/A-4/B. §]- A szakgimnázium 4+1 éves lesz, ahol a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben. (2019. szeptember 1-jétől) Az új szakközépiskola (régi szakiskola) pedig 3+2 éves lesz, ahol az utolsó 2 évben az érettségire készülhetnek fel a szakiskolások (ha úgy döntenek).- A Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága Szakképzési Hídprogram néven a szakképzési törvény szabályozási körébe kerül, annak minden részletszabályával.- A szakközépiskolák szakképzési kerettanterveinek a jövőben a 9-10. évfolyamon is csak 60%-nyi közismeretet kell biztosítani az eddigi 70% helyett, így 60% lesz a minimális arány egységesen a 9-12. évfolyamon. Ezzel növekszik a szakmai ismeret aránya a szakközépben is. 4. A szakképzési hozzájárulást érintő változások A szakképzési hozzájárulási törvény módosításai közül a legjelentősebbek azok, amelyek az egyéb szervezetek gyakorlati képzésnek finanszírozásával kapcsolatosak, illetve amelyek az ún. csökkentő tételek szélesebb köréről, illetve a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásáról rendelkeznek.a) Főbb változások- Elsődleges változás az, hogy a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket. Egyben hatályát veszti 2015. december 31-ével a törvény 15. §-a, amely kimondta, hogy az alaprészből támogatás nyújtható a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre.- Kibővült a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára: az alap csökkentő tételen felül kiegészítő csökkentő tételekkel is számolhat 2016. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett:beruházási kiegészítő csökkentő tétel (minden hozzájárulásra kötelezett, így az egyéb szervezet is) – a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra,oktatói kiegészítő csökkentő tétel a kis- és középvállalkozások számára,tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok KTM-ben történő képzésére – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.- A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.- Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is csökkenthetőb) Egyéb változások:- 2016. január 1-jétől saját munkavállaló képzésének elszámolása: az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.- Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban- Az alaprészből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek → ez utóbbi bővül: támogatás szoftverfelhasználási jog megszerzéséhez és szoftvertermék beszerzéséhez- A decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja változik: alapítványi és egyházi szakképző iskolák + gyakorlatigényes alapképzési szak felsőoktatási intézménye → tárgyi feltételek és szoftverfelhasználási jog, szoftvertermék- A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lett, és a jövőben majd nem csak szakiskolások részesülhetnek benne- Új kötelező adat a teljesítési megbízotti szerződésnél (átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésnél): a gyakorlati képzés helyszíne 5. A köznevelési törvény szakképzést érintő módosításai A köznevelési törvény alapvetően a szakképzési törvény változásával összefüggésben módosult.- Kiegészülnek a köznevelési intézményrendszer összetételét meghatározó rendelkezések a szakgimnázium és a – szakiskola új elnevezését jelenő – szakközépiskola fogalmakkal. (Hatálybalépés 2016. szeptember 1.)- Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok továbbítása bekerült az iskola által továbbítandó adatok körébe [Nkt. 41. § (7) i)].- 21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás a szakképzésben pedig csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.)- A régi (jelenlegi) szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2015/2016-os tanévben indítható, a korábban megkezdett ilyen képzéseket pedig 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell befejezni.- A törvény 3. mellékletében újra nevesítésre kerül a gyakorlati oktatásvezető munkakör.
(Hiradó)

A szüreti munkálatokban résztvevő személyekre az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait kell alkalmazni, ami bejelentési és bevallási kötelezettséget is jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.A szüret idejére jellemző mezőgazdasági idénymunka elkezdéséhez elég a szóbeli megállapodás és a jogviszony bejelentése a NAV-hoz, amit a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt, a 185-ös telefonszámon, vagy elektronikusan a 15T1042E adatlapon köteles megtenni. A felek megállapodása alapján azonban írásbeli munkaszerződés is köthető.A munkabér a felek megegyezésétől függ, de alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százalékát, garantált bérminimum esetén annak 87 százalékát kell fizetni. A munkáltató a mezőgazdasági idénymunkás után 500 forint közterhet köteles fizetni naponta.Az alkalmi munkavállalót nem terheli személyijövedelemadó-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ha azonban az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel meghaladja a foglalkoztatás napjai számának és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (2015-ben: 4 830 forint/nap vagy 5 620 forint/nap) szorzatát, akkor a meghaladó részt a munkavállalónak munkaviszonyból származó bérjövedelemként kell feltüntetnie az adóbevallásban, és az erre jutó adót meg kell fizetnie.Fontos azonban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás alapján nem válik biztosítottá a munkavállaló, így ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy, akkor a továbbiakban is fizetnie kell havi 6 930, vagyis napi 231 forintot.A témában részletes tájékoztató olvasható a NAV internetes oldalán, illetve további tájékoztatás kérhető telefonon a 06-40/42-42-42 számon.
(MNO)

Kiadott egy közleményt a NAV arról, hogy milyen méretekben ellenőrzik a feketemunkát, melynek ismeretében megállapítható, hogy kiemelten foglalkoznak az ellenőrzések során a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségével. Ugyanakkor úgy alkult, hogy mégis nagyon elterjedt, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást. Sokszor a bejelentésre ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok.A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő. Tipikus eset a NAV szerint például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy egyszerűsített foglalkoztatottként munkálkodik, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg.Olyan is előfordul, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen alapon vagy jogcímen dolgozik az adott munkaterületen. Aztán az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be. Még mindig a legfertőzötteb gazdaság ágazatok a mezőgazdaság, vendéglátás, fuvarozás, építőipar. Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.A feketefoglalkoztatás a munkavállalóknak is problémát okozhat. Akit ugyanis munkáltatója nem jelent be, az hiáűba vár nyugdíjat az ott eltöltött idő után, nem kaphat táppénzt, ha megbetegszik, és hiteligényléskor hiába kér jövedelemigazolást a NAV-tól.Annyit egyébként meg lehet nézni, hogy kik azok, akik ellen jogerős határozat van már, amiért nem jelentették be a munkavállalóikat. Leginkább a NAV oldalán, az adatbázisoknál. A revizorok évente átlagosan 23-25 ezer foglalkoztatásra vonatkozó vizsgálatot végeztek. 2011-ben majdnem 3 ezer vizsgálat, míg 2012-től évente nagyjából 5 ezer ellenőrzés tárt fel szabálytalanságot. A feketemunka ennek ellenére nagyon népszerű.
(NAV)

Ez a megállapítás derült ki az Experis Hungary nevű cég legfrissebb felméréséből, amit a műszaki nagyvállalatokat tömörítő Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) felkérésére készített. Az adatot Ábrahám László elnöke ismertetett kedden sajtótájékoztatón Budapesten, aki az MTI beszámolója szerint azt is elmondta, hogy számításaik szerint a szabad mérnöki állások betöltésével 50 milliárd forinttal növekedhetne a termelés.Többek között azért lehet munkaerőhiány, mert az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy mit is jelent mérnöknek lenni illetve az oktatás sem fektet elegendő hangsúlyt a gyakorlati tudás elsajátítására, ezért gyakran nem piacképesek a frissen végzett mérnökök.Az EJMSZ szerint alapvetően mérnöki gondolkodású, megoldáscentrikus, több nyelven beszélő, képzett munkaerőt keresnek a vállalatok, akiknek a kinevelése az iskolák és egyetemek feladata, a specifikus tudást viszont a cégeknél is el lehet sajátítani.
(Index)