2026. június 05. péntek Fatime
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Mobilitási támogatás
A mobilitási támogatás a munkavállalás földrajzi akadályainak csökkentését szolgálhatja. Célja, hogy az álláskereső vagy munkavállaló könnyebben vállaljon munkát lakóhelyétől távolabb. (Flt. 14. §; 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet)
Foglalkoztatás
Teljesítménykövetelmény
A teljesítménybér alapjául szolgáló elvárás. (Mt. 137. §)
Bérszámfejtés
Biztonságos munkavégzés
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek melletti munkavégzés. (Mvt. 2. §)
Munkavédelem

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.

2015.02.08. - Vasárnap Archív cikk

Kibővült a kormány munkahelyvédelmi akcióprogramja

Elsősorban a kisgyermekes nőket érinti

Részletek
2015 január 1-től kibővült a kormány munkahelyvédelmi akcióprogramja annak érdekében, hogy a munkaadók minél több kisgyerekes édesanyát alkalmazzanak. A munkahelyvédelmi akcióprogram 2015-ös bővítése elsősorban a kisgyermekes nőket érinti, az ő foglalkoztatásukat célozza meg. Ennek érdekében január 1-jétől további kedvezményt jelent a munkáltatóknak, hogy a részmunkaidőben dolgozók után is ugyanazt a támogatást adja az állam, mint teljes munkaidő esetén. Ráadásul jogszabály írja elő, hogy ha egy kisgyermekes nő részmunkaidőben szeretne dolgozni, ezt biztosítani kell 3 évig, illetve több gyermek esetén 5 évig
A női munkanélküliség jelenleg 7,2 százalékos, 2010-ben 10,5 százalék volt. Ma 57 százalékon van a nők foglalkoztatása, 2010-ben 50 százalékon állt ez az arány. A munkahelyvédelmi akcióterv 800 ezer embert ért el az elmúlt két évben, akik mindannyian a versenyszférában dolgoznak. 2014-ben 222 milliárd forint kedvezmény maradt ilyen módon a munkaadóknál. 11,3 százalékról indult a munkanélküliség 2010-ben, most 7 százalék körül jár, várhatóan egy-másfél éven belül 6 százalék lesz. 1992-ben volt ilyen magas a foglalkoztatottság.
Pontosabban:
Ha a vállalat 25 év alatti vagy 55 év feletti munkavállalót, kisgyermeket nevelő anyukát alkalmaz vagy ilyeneket vesz fel (illetve még tartós munkanélküliekre is kiterjed), akkor kevesebb közterhet kell utánuk fizetni. A 27 százalékos szociális hozzájárulás helyett, illetve a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás helyett összesen 14 százalékos adót kell fizetni. Tehát 14,5 százalékkal kevesebbet. Ha például a munkavállalók fizetése bruttó 100 ezer forint, akkor a 25 év alatti nem pályakezdő, az 55 év feletti, a szakképzetlen munkavállalók után havi 14 500 forinttal (évi 174 ezer forinttal) kell kevesebbet fizetni.
Fiatal pályakezdőknél dupla az engedmény 2015-évtől
Még jobban jár az a vállalkozás, amely 25 év alatti pályakezdőt, gyesről, gyedről visszatérő vagy gyes alatt dolgozó munkavállalót alkalmaz, vagy tartós álláskeresőt vesz fel. Ezekben az esetekben már 28 500 forinttal (évi 342 ezer forinttal) kevesebbet kell utalnia az államkasszába. Itt ugyanis már a teljes, 28,5 százalékos járulékterhet elengedi az állam.
Pályakezdőnek az a fiatal számít, aki legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Vagyis a 180 napba nem számít be az alkalmi, idénymunka és az iskolaszövetkezetben végzett munka. Tartós munkanélkülinek az minősül, aki a foglalkoztatását megelőző kilenc hónapban legalább hat hónapig álláskeresőként tartott nyilván a munkaügyi központ. Szakképzettséget nem igénylő munkának számítanak például olyan munkakörök, mint a takarító, a rakodó, a, pultfeltöltő, az árufeltöltő, a portás, a gyorséttermi eladó, a konyhai kisegítő, a parkolóőr. E támogatási konstrukcióban „kisgyermekesnek” a gyes lejárta után még 3,5 évig számít a munkavállaló. A támogatások munkavállalónként három éven át érvényesíthetők.
(Kormány)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2015.02.08. - Vasárnap Archív cikk

Magyarország megközelítően 15 millió eurót kaphat

Egymilliárd eurót fordítanak fiatal munkavállalókra

Részletek
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy uniós szinten egymilliárd eurót fordítsanak az idén a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére, ebből az összegből Magyarország megközelítően 15 millió eurót kaphat. Az uniós testület azt ajánlja, hogy idén egymilliárd eurót biztosítsanak erre a célra az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből. Az összeg akár a harmincszorosát is elérheti a tagállamok által az ifjúsági foglalkoztatás növelésére felhasználható előfinanszírozási összegnek, így akár 650 ezer fiatalt segíthetnek a gyorsabb munkához jutáshoz - áll a közleményben.Felidézték, hogy minden tagállam elfogadott egy ifjúsági garanciaprogramot, amelynek értelmében garantálják a 25 év alatti fiataloknak egy minőségi állásajánlat, tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy képzés lehetőségét az iskola elhagyását vagy a munkahelyük elvesztését követő négy hónapon belül. A mostani bizottsági bejelentés segít e garancia valóra váltásában.A bizottság becslése szerint a felgyorsított előfinanszírozás segítségével idén azonnali támogatást lehetne nyújtani 350-650 ezer fiatalnak, míg a jelenlegi előfinanszírozási ráta alapján ez a szám mindössze 14-22 ezer között lenne.Az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg a jogalkotási javaslatot, amelyet el kell fogadniuk ahhoz, hogy hatályba léphessen.A kezdeményezésből Magyarország is részesül. Az országnak jutó csaknem 50 millió eurós támogatásból hozzávetőlegesen 15 millió eurót kaphat meg már az idén, amennyiben elfogadják az operatív programot.
(Híradó)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2015.01.29. - Csütörtök Archív cikk

4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma

7,1% a munkanélküliségi ráta

Részletek
2014 IV. negyedévében 4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 172 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,6%-ra emelkedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 142 ezer fős létszáma 4,3%-kal haladta meg az elő- ző év azonos időszakit. A foglalkoztatottak közül 4 millió 110 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoport- jába, foglalkoztatási arányuk 62,6% volt, 3,2 százalékponttal magasabb, mint 2013. október–december- ben. 2014. október–decemberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 221 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 3,3 százalékponttal, 68,6%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 889 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,2 százalékponttal, 56,8%-ra ja- vult.A 15–24 éves korosztályból 273 ezren voltak foglalkoztatottak, 24,6%-os foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal nagyobb 2013 azonos időszakához viszonyítva. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt. Előbbiek foglalkoztatási rátája 2,9 százalékponttal, 79,8%-ra, utóbbiaké 3,6 százalékponttal, 42,9%-ra emelkedett.A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (66,3%), Észak- Magyarországon pedig a legalacsonyabb (57,0%). A foglalkoztatás szintje az egy évvel ezelőttihez képest valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben Közép-Dunántúlon, illetve Dél-Alföldön, mindkét régióban 3,6 százalékponttal.2014-ben a foglalkoztatottak éves átlagos száma 4 millió 101 ezer fő volt, mely 208 ezer fővel haladta meg a 2013. évit. A 15–64 évesek körében 2014-ben 61,8%-os volt a foglalkoztatási ráta, 3,7 százalék- ponttal múlta felül az előző évit.Munkanélküliség, 2014. október–december2014 IV. negyedévében a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 80 ezer fő- vel, 319 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,0 százalékponttal, 7,1%-ra mérséklődött.2014. október–decemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 171 ezer fő volt, 39 ezer fővel kevesebb, mint 2013 azonos időszakában. Munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 7,1%-ra csök- kent. A munkanélküli nők 148 ezer fős létszáma 41 ezer fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, munkanélküliségi rátájuk – a 2,2 százalékpontos csökkenés eredményeként – 7,2% volt.A munkanélküliek 19,2%-a a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 18,3%-os munkanélküliségi rátája 5,8 százalékponttal kisebb az egy évvel ezelőt- tinél. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,7 szá- zalékponttal, 6,4%-ra, az 55–64 éveseké 1,5 százalékponttal, 5,8%-ra csökkent.A munkanélküliek 47,3%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap volt. A hét statisztikai régió mindegyikét csökkenő munkanélküliség jellemezte. Közülük háromban – Kö- zép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon – 6,0% alá csökkent a munkanélküliségi ráta.2014-ben átlagosan 343 ezer fő volt a munkanélküliek száma, 98 ezer fővel kevesebb, mint 2013-ban. A munkanélküliségi ráta 7,7% volt, ami 2,5 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt évinél. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint (http://www.afsz.hu/) 2014. december végén 391,0 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ami 5,6%-os mérséklődést jelent 2013 decemberéhez hasonlítva.
(KSH)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2015.01.07. - Szerda Archív cikk

188 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt

7,2% a munkanélküliségi ráta - Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2014. szeptember–november

Részletek
2014. szeptember–novemberben 4 millió 155 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 188 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,8%-ra emelkedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 155 ezer fős létszáma 4,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A foglalkoztatottak közül 4 millió 123 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoport- jába, foglalkoztatási arányuk 62,8% volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint 2013. szeptember–novemberben.2014. szeptember–novemberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 233 ezren voltak foglalkoztatot- tak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 3,6 százalékponttal, 68,9%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 890 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,2 százalékponttal, 56,7%-ra javult.A 15–24 éves korosztályból 274 ezren voltak foglalkoztatottak, 24,6%-os foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal meghaladta a 2013. szeptember–novemberit. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25– 54 éves, valamint az 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt. Előbbiek foglalkoztatási rátája 3,1 százalékponttal, 80,0%-ra, utóbbiaké 3,9 százalékponttal, 42,9%-ra emelkedett.2014. szeptember–novemberben a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 83 ezer fővel, 321 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,0 százalékponttal, 7,2%-ra mérséklődött. 2014. szeptember–novemberben a 15–74 éves, munkanélküli férfiak száma 169 ezer fő volt, 47 ezer fővel kevesebb, mint 2013 azonos időszakában. Munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 7,0%-ra csökkent. A munkanélküli nők 152 ezer fős létszáma 36 ezer fővel volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, munkanélküliségi rátájuk – a 2,0 százalékpontos csökkenés eredményeként – 7,4% volt.A munkanélküliek 20,6%-a a munkaerőpiacon csak a kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4%-os munkanélküliségi rátája 5,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,9 százalékponttal, 6,2%-ra, az 55–64 éveseké 1,7 százalékponttal, 6,0%-ra csökkent. A munkanélküliek 46,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap volt.
(KSH)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.12.31. - Szerda Archív cikk

Változások 2015 január 1. napjától

Összefoglaltuk a munka világát érintő változásokat

Részletek
1.) Január 1. napjától 105 ezer forint (604.- Ft/óra) lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint (702.-Ft/óra).
2.) A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.
3.) A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal – ez havi 2500 forint adómegtakarítás – nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.
4.) Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat. A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.
5.) A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.
6.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.
7.) A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.
8.) A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban - a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben - a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség - a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben - legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.
9.) Adóelőleg nyilatkozat: a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.
10.) A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.
11.) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény – amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik – által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.
12.) Csak azok a biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki. Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép. A nyugdíjcélú megtakarításokat kívánják támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény. A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá.
13.) A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.
14.) A december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.
15.) A 2014. évi XCIX. törvény több ponton változtatott a Munka törvénykönyvén. Megszűnt az a szabály, miszerint nem minősül munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama. Ez nagyon kedvező változás, hiszen ezen szabálynak köszönhetően ez idáig a szabadság időtartama hosszabb időtartamú keresőképtelenség esetén jelentősen csökkenhetett.
16.) A hatályos szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Ezen túlmenően a felmondási tilalmak egy része a vezető állású munkavállalókra is kiterjesztésre került.
17.) Márciustól tilos a vasárnapi munkavégzés. A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg 2015. március 15. napjával. Bizonyos speciális foglalkoztatókra a szabályozás hatálya nem terjed ki. Nem vonatkozik a szabályozás: a gyógyszertárak nyitva tartására, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre, a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására, a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.
A törvény bevezeti a kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzlet a jövőben 6 és 22 óra között tarthat nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és a tetszőleges vasárnapon történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.
Néhány üzlet típusra további eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
A tilalmat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, jogsértés esetén pedig az üzletet az egyéb törvényes jogkövetkezmények mellett meghatározott időre bezáratja.
18.) Apaszabadság - Az Mt. 118.§ (4) bekezdése alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Erről a pótszabadságról tudni szükséges, hogy ez az egyetlen pótszabadság típus, melyet nem kell arányosítani, azaz függetlenül attól teljes mértékben jár, hogy a munkaviszony év közben mikor keletkezett. A 350/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege mostantól a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről egyebekben nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről – és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról – az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.
(M-T Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.12.29. - Hétfő Archív cikk

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér

A garantált bérminimum összege 122 ezer forint lesz - megjelent a Kormány Rendelet

Részletek
Jövőre 105 ezer forint (604.- Ft/óra)lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint (702.- Ft/óra), a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

A Kormány 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. §
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege
(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén
604 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú
szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén
28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és
teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2015. január 1-jétől 105 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2015. január 1-jétől 122 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése],
arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan
csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés
szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. §
(1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2015. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell
alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a)munkáltatón a költségvetési szervet,
b)munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c)alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati
jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(4) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet.
(mti)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.12.16. - Kedd Archív cikk

Vasárnapi zárva tartást elfogadták

Hétköznap sem lehet majd bármeddig nyitva lenni

Részletek
A tilalom a kiskereskedőket érinti, nem csak az élelmiszerboltokat, hanem a ruhaüzleteket, elektronikai boltokat, barkácsáruházakat, bútorboltokat, szaküzleteket stb. Ők vasárnaponként nem nyithatnak ki, leszámítva a karácsony előtti négy vasárnapot, és még egy szabadon választott vasárnapot, amelyet legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. Ezeken kívül december 24-én, és december 31-én nem vonatkozik még rájuk a tilalom, ilyenkor reggel hat és dél között árusíthatnak.Nyitva tarthatnak- a gyógyszertárak, - a reptereken és pályaudvarokon lévő üzletek, - a börtönökben, kórházakban lévő boltok - a benzinkutaka katonai létesítményeken belül működő üzletek Továbbra is szabad vasárnap vásárokat tartani és piacokon árulni.Nem vonatkozik majd a vasárnapi tiltó szabály az idegenvezetőkre, a lovas szolgáltatásokra, szálláshely-szolgáltatásokra, utazásszervezőkre, közvetítőkre, a szálláshelyen lévő kereskedelemre, a vendéglátásra, valamint a világörökségi területen található üzletekre, a stadionokra ahol meccs alatt vasárnap is nyitva tarthatnak az üzletek.Nyitva lejhetnek azok a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek is, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga, vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál. Itt ha jönnek az ellenőrök, írásban nyilatkozni arról, hogy tényleg a tulajdonos, vagy családtag az illető. A plázák elvileg nyitva lehetnek, de benne a boltok már csak akkor, ha megfelelnek a feltételeknek.Hétköznap sem lehet majd bármeddig nyitva lenni, csak 6 és 22 óra között. Ez nem csak az éjszakai tescózásokat érinti majd, betesz az összes, kétszáz négyzetméternél nagyobb éjjel-nappalinak, illetve azokat a kétszáz négyzetméter alatti, sokáig nyitva tartó üzleteket is érinti, ahol nem a tulajdonos, vagy családtagja áll a pénztárnál éjszakánként.
(Index)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.12.16. - Kedd Archív cikk

Megszűnik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A funkciót áttelepítésre kerülnek

Részletek
2015. január 1-el megszűnik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). A lépést az indokolja, hogy a Munkaügyi Hivatal a korábbi struktúrában nem képezett hidat a munkáltatók és az álláskeresők között - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. z NGM szerint a foglalkoztatáspolitikai célok (teljes foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség) eléréséhez egy új, a szolgáltatói szerepre fókuszáló, a vállalkozásokat és a versenyszférában alkalmazható munkaerőt is hatékonyabban elérni képes intézményi struktúra szükséges.
A Munkaügyi Hivatal nem tűnik el, csak átalakul, funkcióit az államapparátus más szervei veszik át:Foglalkozás-egészségügy, munkahigiéné: Országos Tisztifőorvosi Hivatal.Munkavédelem és foglalkoztatás: Nemzetgazdasági Minisztérium.Képzés: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (az NGM új háttérintézménye).Munkaerő-közvetítés: Megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek.Közfoglalkoztatás: Belügyminisztérium.


Hirdetés
Hirdetés
(MTI)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.11.28. - Péntek Archív cikk

22 éves csúcson van a foglalkoztatás

7,4 százalékról 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta

Részletek
A magánszférában is bővült a munkaerő-kereslet augusztus-októberben, de a közfoglalkoztatás továbbra is jelentősen hozzájárul a foglalkoztatási adatok javulásához. Czomba Sándor a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta, 22 éves csúcson van a foglalkoztatás.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleménye szerint, a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.A 2014. augusztus–októberi időszakban a munkanélküliség 2,7 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, ami 2007 óta a legkedvezőbb adat. Ez azt jelenti, hogy 114 ezerrel kevesebben, 319 ezren voltak állás nélkül a vizsgált időszakban. A munkanélküli nők száma 43 ezerrel csökkent egy év alatt, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent, így e területen biztosan az Európai Unió éllovasai között van Magyarország.Tovább csökkent a munkanélküliségA július–szeptemberi 7,4 százalékról 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta augusztus–októberben, így a 15–74 éves korosztályban 319 ezer munkanélküli volt, 114 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma 4 millió 184 ezerre nőtt. A beérkezett adatok egyre jelentősebb foglalkoztatás-bővülést mutatnak, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására egyaránt kedvező hatással van – hívja fel a figyelmet az NGM.Az államtitkár a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a legfrissebb adatok szerint az idén augusztus-októberben a feldolgozóiparban 64 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, míg az építőiparban 21 ezerrel, a mezőgazdaságban 12 ezerrel, a kereskedelemben pedig 10 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában. Kiemelte: 22 éves csúcson van a foglalkoztatás és több mint egy éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma.KSH jelentés:2014. augusztus–októberben 4 millió 184 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 192 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,9%-ra emelkedett.A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 184 ezer fős létszáma 4,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A foglalkoztatottak közül 4 millió 153 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoport- jába, foglalkoztatási arányuk 62,9% volt, 3,6 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.2014. augusztus–októberben a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 260 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 4,3 százalékponttal, 69,6%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 893 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,0 százalékponttal, 56,4%-ra ja- vult.A 15–24 éves korosztályból 268 ezren voltak foglalkoztatottak, 24,3%-os foglalkoztatási rátájuk 3,8 százalékponttal meghaladta a 2013. augusztus–októberit. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves foglalkoztatottak, valamint az 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt. Előbbiek foglalkoztatási rátája 3,3 százalékponttal, 79,6%-ra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 43,1%-ra emelkedett.Munkanélküliség, 2014. augusztus–október2014. augusztus–októberben a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 114 ezer fővel, 319 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,7 százalékponttal, 7,1%-ra mérséklődött.2014. augusztus–októberben a 15–74 éves, munkanélküli férfiak száma 164 ezer fő volt, 71 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Munkanélküliségi rátájuk 3,1 százalékponttal, 6,7%-ra csökkent. A munkanélküli nők 156 ezer fős létszáma 43 ezer fővel alacsonyabb volt az előző év azonos időszakában mértnél, munkanélküliségi rátájuk – a 2,2 százalékpontos csökkenés eredményeként – 7,6% volt.A munkanélküliek 20,3%-a a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,5%-os munkanélküliségi rátája 7,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2,5 szá- zalékponttal, 6,2%-ra, az 55–64 éveseké 1,8 százalékponttal, 5,9%-ra csökkent.A munkanélküliek 49,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,4 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint (http://www.munka.hu/) 2014. október végén 395,2 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 19,1%-os mérséklődés 2013 októberéhez képest.
(KSH)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2014.11.26. - Szerda Archív cikk

Célkeresztben a munkaerő kölcsönzés 2015-ben

Jövőre a faiparban, az egészségügyben és a mezőgazdaságban terveznek célellenőrzéseket

Részletek
Jövőre a faiparban, az egészségügyben és a mezőgazdaságban terveznek célellenőrzéseket a munkavédelmi hatóságok. A szabadságolás, a munkaerő-kölcsönzés, az alapvető foglalkoztatási szabályok betartása áll a fókuszban a munkaügyi ellenőrőknél. Jövőre a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálja majd tavaszi célvizsgálatuk során a Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóságok a megyei kormányhivatalok szakembereire támaszkodva.A hatóság elsősorban az atipikus foglalkoztatással érintett, az általánosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatásáról, és a kapcsolódó szabályok érvényesüléséről akar reprezentatív adatokat szerezni. A munkaadók idén is számolhatnak a gyakori utóellenőrzésekkel is, emellett a hatóság arra is emlékeztet, hogy súlyos jogsértés esetén a munkaügyi bírság 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet.A június-júliusra tervezett célellenőrzés során a munkavállalók jogviszonyának rendezettségére és az alapvető foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok betartására kíváncsi. Október-novemberben a 2012-ben elfogadott új Munka törvénykönyv szabadságolási szabályainak gyakorlati alkalmazása lesz az ellenőrzések fókuszában.A munkavédelmi ellenőrzési tervben a második negyedéven a faipari tevékenységek, technológiák, és munkaeszközök célvizsgálatát rendelte el az NMH.A harmadik negyedévre a biológiai kóroki tényezők okozta fertőző betegségek megelőzés érdekében tervez célvizsgálatot az NMH. Indokként az elmúlt két évben a mezőgazdaságban – mint a nádvágóláz, vagy a lépfene fertőzés – és az egészségügyben (rüh, vagy egyéb kórházon belüli járványok ) jelentősen megszaporodott foglalkozási eredetű fertőző megbetegedéseket említi az ellenőrzési terv. 2015 utolsó negyedévében a bányakapitányságokkal, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal egyeztetve a bányászat munkaegészségügyi ellenőrzését tervezi a hatóság. Elsősorban a munkakörülményeket ellenőrzik majd, mivel a bányászat során számos egészségkárosító kockázattal, baleseti veszélyforrással, és esetenként előre nem látható veszélyek megjelenésével is számolni kell.


Hirdetés
Hirdetés
(Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatósá)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →