Munkaügyi Tudástár

A költségvetési törvény tervezetének egy apró megjegyzéséből derül ki, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) jelen formájában meg fog szűnni, és az ezen megspórolt pénz nagy részét közfoglalkoztatásra költik – írja a Vs.hu. A lap kérdésére a kormány megerősítette, hogy megszűnik az NMH, és a funkciói különböző minisztériumokhoz kerülnek, ugyanakkor konkrétumokat nem árultak el, azt sem, hogy mi az átalakítás célja. A költségvetés számaiból az látszik, hogy bár jövőre 22 milliárddal több járulék megy el foglalkoztatási célokra, az állam 30 milliárddal kevesebbet költ arra, hogy érdemi segítséget kapjanak a munkanélküliek. Ugyanis az összes létező forrást közmunkára csoportosítják át.
(VS)

A piac tisztulását várják az atipikus HR szolgáltatók attól a tegnap elfogadott kormánypárti adólépéstől, amely a fordított áfafizetést kiterjeszti a munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is. A szabályváltoztatás kormányzati számítások szerint akár 30-35 milliárd forintos plusz bevételt is hozhat az áfa-elkerülési kiskapuk bezárása miatt, ami bőven kompenzálja a netadó bevezetésétől remélt 20 milliárd forintos bevétel elmaradását. A szabályváltozás jelentőségét mutatja, hogy a munkaerő-kölcsönzési szektorban 130 ezren, míg diákmunkában 100 ezren dolgoznak.Számítások szerint jelenleg ezeken területeken 30-35 milliárd forint áfa nem folyik be, ugyanakkor a fordított áfafizetés bevezetésével ez már nem lesz lehetséges, mivel közvetlenül a megrendelőnek kell fizetni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az utóbbi időszak legnagyobb visszaélései a munkaerő-kölcsönzéshez kötődtek, amely terület 250 ezer ember foglalkoztatását végzi.A javaslat támogatásával a kormány fontos lépést tett a munkaerőpiac megtisztítása, és ezzel együtt a munkavállalók érdekeinek védelme felé, hiszen kiapad a fekete foglalkoztatás egyik fontos forrása - hangsúlyozták a közleményben az atipikus HR szolgáltatók.A szervezetek álláspontja szerint az elfogadott fordított áfa intézménye az átláthatóságot és a könnyen ellenőrizhetőséget biztosítja az adóhatóság számára, hiszen ezzel az intézkedéssel megszűnik az a lehetőség, hogy fiktív szerződésekkel, hosszú alvállalkozói rendszereken keresztül tűnjön el az áfa összege.Az érdekképviseletek javasolták a minimális szolgáltatási díj bevezetését is az ágazatban a munkaerő létbiztonságának és a piaci szereplők tisztességes működési feltételeinek biztosítása érdekében.A közlemény szerint az iskolaszövetkezetek számára azért is fontos ez a változás, mert olyan komplex jogi szabályozás alakul ki ezzel a törvénnyel az Európában csak Magyarországon működő vállalkozási forma körül, ami által az egész modell adaptálhatóvá válik minden tagország számára, mint a 25 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő foglalkoztatáspolitikai eszköz.Ezt az iparágat - a kölcsönzött munkaerő teljes bértömege miatt - nagy árbevételek és kicsi, néhány százalékos nyereségráták jellemzik. A jogosulatlan előnye tehát a 27 százalékos áfával trükköző szereplőnek jelenleg akár 10-15-szöröse is lehet a szabályosan eljáró cégekkel szemben. A csalások mértékéről nem rendelkeznek adatokkal, a jelenséggel azonban közvetett formában sokszor találkozik a cég a versenytárgyalások során, költségszint alatti konkurens árajánlatok formájában.
(Portfolio)

Magyarországon csaknem kétmillió nő dolgozik, ami 56,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, azaz több mint 3 százalékkal nőtt ez az érték. A korábbi, a második negyedévet összegző adatok szerint egy uniós országra sem jellemző ilyen mértékű emelkedés, amelyet hazánk az elmúlt időszakban elért. Az első három negyedév adatai pedig előrevetítik, hogy az idei éves mutató kimagasló lesz.Nálunk csökkent legnagyobb mértékben – minden hónapban – a nők szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája az elmúlt nyolc hónapban az uniós tagállamok közül. A harmadik negyedéves adatok szerint már 1,9 millió nő dolgozik, ami 56,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Ilyen sokan még soha nem dolgoztak, emellett pedig jelentősen, 160 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. A szakember szerint az első három negyedévből jól látható, hogy a 2014-es teljes éves adatok is kimagaslóak lesznek, a becslések szerint várhatóan meghaladnak minden eddigit. – Már az is jelentős eredmény, hogy a második negyedévben az unió tagállamai közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatási rátája, és hazánkban csökkent legjobban a munkanélküliségi rátájuk és az inaktivitási arányuk – nyilatkozta Szalai Piroska a Magyar NemzetnekEgy uniós országban sem jellemző akkora emelkedés, amelyet hazánk az elmúlt időszakban elért. – Igaz, hogy az unióban a foglalkoztatási rátát tekintve abszolút értékében nem mi vagyunk a legjobbak, de 2009-ben és 2010-ben még a legrosszabbak között voltunk. A mostani növekedéssel gyors ütemben közelítünk az átlaghoz, főként a nők esetében, ahol korábban 8,5 százalék volt a lemaradásunk. Az utóbbi két negyedévében ez az elmaradás már csak 3,9 százalék volt, ami 170 ezerrel több nőt jelent a munkaerőpiacon – mondta a lapnak a szakember. Rámutatott: a tavalyi és idei adatokat összevetve csaknem 3,3 százalékos növekedést várhatunk. Ilyen nagy foglalkoztatásiráta-bővülés az uniós országok egyikénél sincs, Magyarországon a leggyorsabb a fejlődés, a javulás üteme is nálunk a legjobb. Arra a kérdésre, hogy minek az eredménye a jelentős emelkedés, a szakember közölte: az elmúlt három évben bevezetett kormányzati intézkedések hatására e téren is sok minden változott.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb, októberre vonatkozó statisztikája szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban. Bár ez a szám a néhány évvel ezelőtti 5-600 ezres szintekhez képest továbbra is alacsonynak nevezhető, a 15 ezres havi növekedés negatív meglepetés.A felpörgetett közmunkaprogramok hatására ugyanis az elmúlt közel két évben a létszám fokozatos csökkenését tapasztalhattuk. Ez alól néhány olyan hónap volt kivétel (például idén május), amikor a téli közmunkaprogram befejeződött, a "hagyományos" programok pedig még nem indultak be igazán. Ezelőtt legutóbb pedig januárban tapasztalhattunk egy hónap alatt 22 ezres növekedést. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a mostani megugrás ritka jelenségnek számít, a korábbiakkal ellentétben azonban ezt a változást sokkal inkább köthetjük a versenyszférához és a piachoz, mint a közmunkaprogramokhoz.A korábbi években is megfigyelhető volt egy októberi létszámnövekedés, ami leginkább a szerzonális építőipari és szezonális munkalehetőségek rossz időjárásból fakadó megszűnésével magyarázható. Akik pedig ismét a munkaerőpiaci kínálati oldalára kerültek, úgy tűnik, egyelőre még nem tudtak elhelyezkedni sem a közfoglalkoztatásban, sem pedig a magánszektorban.Októberben 16 ezer új munkaerőigényt jelentettek be a cégek, ami előző hónaphoz képest több mint 3000-rel kevesebb. 2013 áprilisa óta azonban arra nem volt példa, hogy előző év azonos hónapjához képest elmaradjon a friss adat. Most ugyanis több mint 2500-zal kevesebb új munkahelyet hoztak létre a cégek önerőből, mint tavaly októberben.Ezzel párhuzamosan viszont a támogatott álláshelyekből, melyek döntő többsége rendre a közfoglalkoztatás valamely eszközére vonatkozik, 56 ezer új jött létre, ez 23 ezerrel magasabb az egy hónappal korábbinál és 24 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi állapotot. Mindez természetesen a megemelt közfoglalkoztatás eredménye. Összesen októberben 72 ezer új munkahely született, ami 19 ezerrel több a szeptemberinél és 32 ezerrel magasabb szám az egy évvel korábbinál.A nyilvántartott álláskeresőknél a tartósan állástalanok számában mutatkozott újabb csökkenés, a korábbi 102 ezerről 101 ezerrel mérséklődött a számuk. Ellenben az ellátás nélkül élő állástalanok 5000-rel lettek többen, 216 ezren voltak a statisztika szerint, míg a szociális segélyből élők 123 ezren voltak, ami 6000 fős növekedés eredménye lett szeptemberhez képest.
(NFSZ)

2014. szeptember 24-én megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, ami szerint jövőre mindössze három négynapos hétvége vár ránk.
Az év első munkaszüneti napja, január 1-je csütörtöki nap lesz, és január 2-át megkapjuk pihenőnapnak. Az év első munkanapja így valójában január 5-e lesz, viszont január 10-én, szombaton le kell dolgozni.
Következő munkaszüneti napunk, március 15-e hétvégére esik majd, azonban mivel május 1-je pénteki nap lesz, így tavasszal egy háromnapos hétvégével vigasztalódhatunk.
A második négynapos hétvégére augusztusig kell várni, hiszen augusztus 20-a csütörtöki nap lesz, és az ezt követő pénteken szintén nem kell majd dolgoznunk, viszont a pénteki napot már korábban, augusztus 8-án, szombaton le kell dolgoznunk.
A következő munkaszüneti napunk október 23-a, pénteki nap lesz, így egy háromnapos pihenőt kaptunk.
December 24-t megkapjuk pihenőnapnak, a december 12-i szombati munkanap terhére. Ennek köszönhetően azonban december 24-e és december 27-e között szabadság felhasználása nélkül is négy napig ünnepelhetünk.
Egyházi ünnepeink (húsvét: április 5-6., pünkösd: május 24-25.),során további két háromnapos hétvégével is tervezhetünk.
2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarend a következőképpen alakul:- január 10., szombat munkanap- január 2., péntek pihenőnap- augusztus 8., szombat munkanap- augusztus 21., péntek pihenőnap- december 12., szombat munkanap- december 24., csütörtök pihenőnap
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A következő két évben 40 milliárd forintot fordít a kormány mintegy 40 ezer álláskereső fiatal képzésére, illetve foglalkoztatására - jelentette be a munkaerőpiacért felelős államtitkár. Czomba Sándor hozzátette: jelenleg 40-50 ezerrel több 25 év alattinak van munkája, mint 2010-ben. Eközben egy felmérés szerint egyre több kis- és közepes vállalkozás tulajdonosa éri el a nyugdíjkorhatárt, így egyre nagyobb szükség van az utánpótlásra.A hazai kis- és közepes vállalkozások egy harmadában okozhat gondot néhány éven belül, hogy a nyugdíj előtt álló tulajdonosok nem tudják kinek átadni a vállalkozásukat.A magyar vállalkozóknak csupán a negyede 40 év alatti - mondja a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. A fiatalok vállalkozóvá válását képzésekkel és 7 milliárd forintnyi pályázati pénzzel támogatja az állam.A munkaerőpiacért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései - pédául a képzések vagy az adókedvezmények - jó hatással voltak a fiatalok foglalkoztatására. Czomba Sándor azt mondta: amikor például a pályakezdők munkáltatói terheit fél évre átvállalta az állam, sokan attól tartottak, hogy a program végén utcára kerülnek a fiatalok.„Nem ez történt - láss csodát. Február, március-április környékén, amikor megint vizsgálódtunk, a 7000 fiatalnak több mint a fele még ott dolgozott, most már támogatás nélkül. Magyarul beváltak ezek a fiatalok és a cégek azt mondták, hogy vigyük tovább - ugyan most már nem kapok rá pénzt, de a cégem jövője függ attól, hogy van-e utánpótlásom” – mondta Czomba Sándor.Az Európai Unióban csaknem öt millió 25 év alatti fiatalnak nincs állása. Görögországban vagy Spanyolországban szinte minden második fiatal munkanélküli. Itthon pedig minden ötödik. A magyar kormány ezért 2016-ig összesen 40 milliárd forintot fordít, mintegy 40 ezer álláskereső fiatal képzésére, foglalkoztatására.
(Híradó)

Három hónappal meghosszabbították a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható munkavállalók támogatott foglalkoztatásának határidejét – jelentette be a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatói tanácsadója pénteki sajtótájékoztatóján Tatabányán.Popovics Réka tájékoztatása szerint a hosszabbítás után a projekt támogatási szakasza 2015. július 31-ig tart, amelyre még közel 500 millió forint áll rendelkezésre. A projektben a munkaerőerő-piac bármelyik foglalkoztatója, illetve a költségvetési szervek is részt vehetnek, bérköltség-támogatást igényelve.Elmondta, a napokban kötötték meg a hétezredik támogatási szerződést, a szerződések teljes összege 4,8 milliárd forint. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak a projekt 100 százalékos támogatást nyújt.A rehabilitációs ellátásban vagy járadékban részesülők elsődleges munkaerő-piacra való visszavezetését támogató intézkedéssorozat keretében az ország 94 pontján várják az érintetteket, új ügyfelek bevonására az év végéig van lehetőség. A munkabér mértékét a foglalkoztatás 4, 6, vagy 8 órás időtartama határozza meg, havi 100, 150, illetve 200 ezer forintos maximális értékben.A projekt munkatársai eddig 16 ezer megváltozott munkaképességű emberrel vették fel a kapcsolatot és 11 ezernél több együttműködési megállapodást kötöttek. Különféle képzéseken eddig 1972 ember vett részt, túlnyomó többségük már sikeresen befejezte az elhelyezkedésüket segítő tanfolyamot.
(MTI)

Mintegy tizenegy hónapja úgy nő a foglalkoztatás Magyarországon, hogy a növekedés döntő többségét a versenyszféra adja - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a Vállalati felelősségvállalás - felelős foglalkoztatás elnevezésű konferencián.Jók a munkanélküliségi és foglalkoztatási tendenciák, de uniós szinten messze nem ott tartunk, ahol szeretnénk, a 62-63 százalékos lakossági foglalkoztatási ráta óriási eredmény, de az uniós elvárás 75 százalék - jelezte Czomba Sándor. Hozzátette: 2010-hez képest a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatása 40-50 ezerrel javult. 2012 végén jött be az első munkahely garancia program, onnantól kezdve elkezdett nőni a foglalkoztatás a fiatalok esetében is - mondta. Az uniós átlag itt 32,3 százalék, a magyar 23,1 százalék, ezt kell folyamatosan közelíteni az uniós szinthez - jegyezte meg. Kifejtette, sok munkalehetőségtől a tapasztalat hiánya miatt esnek el a fiatalok. Ezért az első részletben 2016 júniusáig összesen 40 milliárd forintot fordítanak az ifjúsági garancia programra - közölte. Ebből mintegy 40 ezer, 6 hónapnál hosszabb ideig a munkanélküli regiszterben lévő fiatalt szeretnének megszólítani, elhelyezni, képzést biztosítani számukra - jelentette ki.Az ifjúsági garancia programmal az uniónak az a célja, hogy a 25 év alatti fiatalokat a munkanélkülivé válástól számított 4 hónapon belül valamilyen aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel szólítsák meg, színvonalas állásajánlatot kapjanak, vagy képzésben részesüljenek - mondta Czomba Sándor. A magyar kormány már számos, kifejezetten fiatalokra koncentráló intézkedést tett - mondta. Magyarországon a 25 éven alattiak tanulás melletti munkavégzése azonban klasszisokkal alacsonyabb szinten van, mint tőlünk nyugatra, ezért ezen a területen is van feladatunk - mondta az államtitkár. Az első munkahely garancia programmal kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: a végén a programban részt vevő fiatalok több mint fele ugyanott dolgozott, de már állami támogatás nélkül. Ma is több mint 16 ezren vesznek részt a programban - tette hozzá.Czomba Sándor kitért a munkahelyvédelmi akciótervre, amely, amellett, hogy megőrizte a munkahelyeket, újakat is generált. Az indulás óta a program keretében mintegy 100 milliárd forint maradt a vállalatoknál - mondta. Aláhúzta, a tartós munkanélküliség az egyik legsúlyosabb probléma. A több éve munkanélküli embereknek szinte lehetetlen automatikusan az elsődleges munkaerőpiacra kimenni, mivel nincsenek rá felkészülve - jegyezte meg. A munkanélküliség leküzdésében az is gondot okoz, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nullához közelít - mondta Czomba Sándor.
(Hiradó)

2014. III. negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 102 ezer fővel, 333 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal, 7,4%-ra mérséklődött. 2014. július–szeptemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 173 ezer fő volt, 59 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, munkanélküliségi rátájuk pedig 2,6 százalékponttal, 7,1%-ra csökkent. A munkanélküli nők 160 ezer fős létszáma 42 ezer fővel volt alacsonyabb az előző év azonos időszaká- ban mértnél, munkanélküliségi rátájuk – a 2,3 százalékpontos csökkenésének eredményeként – 7,7% volt.A munkanélküliek 21,4%-a a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 21,3%-os munkanélküliségi rátája 6,1 százalékponttal alacsonyabb, mint egy év- vel ezelőtt. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2,3 szá- zalékponttal, 6,3%-ra, az 55–64 éveseké pedig 1,6 százalékponttal, 6,1%-ra csökkent.A munkanélküliek 50,2%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,5 hónap volt. A hét statisztikai régió mindegyikét csökkenő munkanélküliség jellemezte. Közülük négyben – Közép- Magyarországon, Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon – 7,0% alatti a munkanélküliségi ráta. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint (http://www.munka.hu/) 2014. szeptember végén 380,2 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 21,5%-os mérséklődést jelent 2013 szeptemberéhez képest.
(KSH)