Munkaügyi Tudástár

Összesen kilenc új börtön épül Magyarországon, egy ezer fős és nyolc ötszáz fős befogadóképességű – mondta a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a Népszabadságnak. Egyszerre építik fel a létesítményeket, és a tervek szerint 2018 második félévére kell elkészülniük.

Az új fegyintézetek helyének kiválasztásakor az volt az egyik fő szempont, hogy az elítéltek a lakóhelyükhöz közel tölthessék le a büntetésüket. Borsodban már eddig is kevés volt a férőhely, ezért döntöttek Ózd mellett, emellett Szabolcsban is előfordult, hogy 200-250 százalékos telítettséggel működött a megyei börtön, ezt enyhíti a kemecsei és csengeri létesítmény. Komádiban, Békésen, Bátonyterenyén, Komlón is építkeznek, az egyetlen ezerfős fegyintézet pedig Kunmadarasra kerül.

A börtönépítésre az önkormányzatok pályáztak, az értékelésnél nagy súllyal esett latba, hogy a települések milyen és mennyi munkát tudnak biztosítani az elítélteknek. Csengeren például súlyos a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, folyamatosan tudják dolgoztatni a rabokat, de lesznek olyan intézmények is, ahol „házon belül” oldják meg a foglalkoztatást.

Egy-egy férőhely kialakítása mintegy tízmillió forintba kerül az adófizetőknek, a kormány az egész programra 102 milliárd forintot hagyott jóvá. 2500 új munkahelyet teremtenek, ami a fegyőröket, nevelőket és egyéb foglalkoztatottakat illeti. A fizetések bruttó 220-240 ezer forintnál kezdődnek, de ezek cafeteriával is kiegészülnek – az érintett térségekben nem sok munkáltató kínál ennyi pénzt.

A meglévő fegyintézeteket is felújítják, az év végéig minden zárkában leválasztják a mellékhelyiségeket, amelyeket eddig sokszor csak egy függöny választott el a lakórésztől. Ezt főleg fogvatartottak foglakoztatásával oldják meg.
(24)

Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forintos bruttó bért – írja a blokkk.com, a KSH adataira hivatkozva. 2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, amit a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása is hajthatott. Ez egyértelműen megnövelte a boltok humán erőforrás igényét, megszaporodtak az álláshirdetések, lázas munkaerő keresés folyik, mindhiába. 2016 januárjához képest nem nőtt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, sőt: amíg januárban 193 ezren dolgoztak az iparágban, júniusban már csak 192 ezren. Az árukiszállítás pedig itt-ott akadozik, a pénztárak előtt kígyózó sorok a karácsonyi tumultust idézik – csakhogy nem a vásárló több, a kiszolgáló személyzet létszáma nem igazodik a piaci trendekhez.

A bérek pedog nőttek: 2016 júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, amíg egy évvel korábban még csak 182 ezer, ami közel 10 százalékos fizetésemelést jelent átlagosan. A bérek között persze nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forintos fizetést.

Tehát a foglalkozottakban benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok és persze a diákok, továbbá a külföldön dolgozók is. Ennek megfelelően 2016 első negyedévéhez képest a második negyedévben 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, de ez aligha enyhíti a munkaerőhiányt. Inkább a kiskereskedelem általános bővüléséről, az online pénztárgépek miatti alkalmazottak bejelentéséről, és a szezonális dolgozók, diákok miatt létszámemelkedésről van szó.
(Hvg )

Az Otthon Melege Program mostani kiírásából húsz évnél idősebb családi házak szigetelésére, nyílászáró-cseréjére, megújulóenergiás ellátására és fűtésfelújítására lehet jelentkezni. Attól függően, hogy a tulajdonos ezekből mennyit vállal be, a vissza nem térítendő támogatás aránya 40-55 százalék, plafonja pedig lakásonként 1,5-2,5 millió forint. A tárca közleménye szerint eddig 3500-an jelentkeztek, átlag 1,2-1,6 millió forintos igénnyel.
Habár a kiíráson érvényes pályázatot csak számos, előzetesen beszerzett dokumentum bemutatásával lehet feladni - tehát a jelentkezők nagy valószínűséggel érdemben készültek a lehetőségre és így már beadták anyagukat -, információink szerint a szaktárca a később jelentkezők igényeit kielégítendő erős reményeket táplál további ötmilliárdos forrás megszerzéséhez.
Ellenben, mint azt Szabó Zsolt, az NFM illetékes államtitkára legutóbbi sajtótájékoztatóján kérdésünkre kifejtette, idén ez volt az utolsó vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági támogatási kiírás. Igaz, jövőre is ígér hasonlókat.Az ötmilliárdos keretből támogatható néhány ezer családi házhoz képest Magyarországon közel hárommillió lakás szorulna felújításra - hangsúlyozza az új kiírás kapcsán a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. és a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation. Az évi 5-10 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatáshoz képest 2020-ig 1600 milliárdos a hazai épületállomány felújítási szükséglete - írja a MEHI.
Égető szükség van további támogatásra - fogalmaz Aszódy Tamás, a Knauf ügyvezetője. Ha anyagi helyzete engedné, a lakosság 70 százaléka költene energiatakarékosságra. Ezzel számítások szerint akár közel felére is eshetne a rezsi. A Knauf a családi házak felújítását tartja a legégetőbbnek. Mivel a támogatást a befogadott számlák ellenében utalják, a munkálatokat első körben mindenkinek saját zsebből kell állnia, ami a módosabbakat hozza helyzetbe - véli a MEHI. Az intézet a kiírásokat ötletszerűnek tartja, a beígért visszatérítendő támogatási formák pedig szerintük kevéssé vonzóak. A MEHI egy energiahatékonysági alapot látna szívesen.
(Népszabadság online)

Szakítani kellene végre azzal a gyakorlattal, hogy stikában hozzák meg a kormányzati döntéseket – jelentette ki kérdésünkre Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Így kommentálta lapunk értesülését, amely szerint felvetődött: törvényben szabályoznák, hogy az üzletek csak egy bizonyos időpontig, például déli 12 óráig tarthassanak nyitva vasárnap, s ha ezt egy négyszáz négyzetméternél nagyobb üzlet nem tartaná be, a délutáni forgalom után többletadót vetnének ki. A szakszervezet egyetért azzal, hogy a boltok vasárnapi nyitva tartásával foglalkozni kell, de Sáling szerint semmiképpen nem úgy, hogy a kabinet egyeztetés nélkül fogalmazzon meg különféle elképzeléseket. Az érdekvédő álláspontja: valamennyi érdekelt bevonásával tárgyalni kell, s véget kellene vetni a „multizásnak" is.
Hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányzati cél a kisebb üzletek támogatása, annak legkevésbé célszerű módja a nagy áruházláncok büntetése. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a nyolc legnagyobb multi hatvanezer embernek ad munkát. Ráadásul az egyelőre hivatalosan meg nem erősített ötlet megint arra utal – tette hozzá –, hogy a baráti vállalkozásokat hoznák előnyösebb helyzetbe. Sáling azt gondolja, ha a kormány segíteni akar a kicsiknek, csökkentse a minimálbért terhelő járulékokat vagy írjon ki pályázatot a számukra.
Újra népszavazást indítanak, ha a Fidesz „támadást intéz" a vasárnapi nyitva tartás ellen – közölte az MSZP. Kérdéses azonban, hogy mire mennének, mert adókról, vámokról, illetékekről, és járulékokról nem lehet referendumot kezdeményezni. Ha tehát a parlament olyan törvényt fogadna el, amely az üzleteket a vasárnap délutáni forgalmuk után különadóval sújtaná, erről valószínűleg nem lehetne népszavazást tartani. Egy ilyen szabályozás viszont az Európai Bizottság aligha találna eurokonformnak, és csaknem bizonyosan kötelezettségszegési eljárást kezdeményezne Magyarország ellen. Ugyanaz lenne a helyzet, mint a progresszív, a multikra nézve hátrányosabb élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal, amellyel kapcsolatban a bizottság súlyos versenyjogi aggályokat fogalmazott meg.
(Népszabadság online)