Munkaügyi Tudástár

Azt, hogy a magyar állampolgároknak jobban megy, és élni, úgy egyáltalán, sokkal jobb, mint hat évvel ezelőtt, gyakran hallani – hol cinikusan, hol ironikusan – a médiából, és lehet látni súlyos közpénzeken fizetett plakátokon. Mint ahogyan azt is szuggerálják a kormánykékbe öltöztetett hírmondók, hogy ez a bármiféle életminőségbeli javulás kizárólag az Orbán-kormány áldásos nemzetvédő és –mentő tevékenységének köszönhető.

A nemzetet belső és külső támadásoktól óvó, „mi” vs. „ők” filozófián élősködő untortodox gazdaság-, szociál- és biztonságpolitika teljesítménymutatóit elemezve azonban kiderül: aki szegény volt, az most még inkább az, aki gazdag volt, azok egy része sokkal gazdagabb, a politikai véleményformáló középréteg pedig eltűnt. Az OECD Better Life-mutatója szerint a magyar nép az egyik legelégedetlenebb az életével, a listán minket csak Portugália és Dél-Afrika követ. Ugyancsak az OECD 2016-os adatai szerint, az átlagos háztartásnak évente rendelkezésre álló pénze szerinti listán (azaz, amiből fizetheti a fűtést, vehet kenyeret, költheti a gyerek iskoláztatására, autóra, ruhákra), a vizsgált OECD tagok között a 32. helyen van. Az évi 4.3 millió forint lehangolóan kevés, a fele az OECD-átlagnak – és a társadalom rétegei közötti távolságot jellemző szociális egyenlőtlenség is igen széles. Viszont mivel a várható élettartam az OECD tagok között az egyik legalacsonyabb, ez nem fog sokáig zavarni senkit. A hurráoptimizmust jellemző mutatók közül most egy viszonylag könnyen érthetőt nézzünk meg: a munkanélküliségi rátát.

Munkanélküliségi ráta alatt a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosát értjük, a könnyebb érthetőség kedvéért, százalékos formában bemutatva. Munkaerő-állománynak az aktív lakosság munkavégzés szempontjából értékelhető részét tekintjük, azaz a 15-74 év közöttiek közül azokat, akik nem járnak iskolába és dolgoznak vagy dolgozhatnának. Másképpen, dolgoznak vagy képesek, akarnak dolgozni, de nem tudnak, mert nem találnak munkalehetőséget.
(HVG)

Hirdetés

A hiány magasabb fluktuációval is együtt jár, mert könnyebb elcsábítani már kis jövedelemkülönbség mellett is a munkavállalókat. Kutatások szerint azonban egy erős vállalati kultúrával rendelkező, a munkavállalóival jól bánó, azokhoz lojális cégnél gyakran magasabb bérajánlat esetén sem mennek el a dolgozók, mert jól érzik magukat, és a kockázat nem feltétlenül éri meg nekik. Ha a vállalatok olyan kiválasztási rendszereket működtetnek, amelyek jobban felmérik, hogy az adott munkavállaló nem csak kompetenciákban, hanem személyiségben, motivációs rendszerében is jobban illeszkedik a vállalati kultúrába, akkor csökkenthető a fluktuáció.

Csákvári Róbert, az egyik vezető munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, a Work Force ügyvezetője ezért már azt javasolja partnereinek, hogy a toborzási folyamat elején cége munkatársai ne csak a HR-es kollegákkal egyeztessenek, de a termelés-gyártás területén is, művezetői, műszakvezetői szintet és a munkatársakat is vonják be az egyeztetésbe. Így sokkal nagyobb lesz az esélye, hogy az adott miliőbe illeszkedő munkatársakat találjanak.

Míg korábban Magyarországot munkaerőpiac-mobilitás szempontjából rugalmatlan országnak tartották, addig mára ez a helyzet változóban. A Work Force egy korábbi kutatása szerint a már kölcsönzött munkaerők több mint 60 százaléka hajlandó költözni egy jobb munkahely érdekében. A McDonald’s nemrég jelentette be, hogy bizonyos területen szállást is biztosít dolgozóinak. A Work Force pedig mobil szállást létesített Oroszlányban, amely átlagban mintegy 90 százalékos kihasználtság mellett működik. A mobilabb munkavállalás jelentős mértékben segíthet a jövőben a hiány csökkentésében, ebben akár az állam is szerepet vállalhatna.
(HVG)

Hirdetés

Összességében elmondható, hogy erős társadalompolitikai fordulat történt az elmúlt években és pozitív változások indultak el Magyarországon - mondta Czibere Károly az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatóján. Az államtitkár kiemelte, hogy 2010-2011 óta van erős növekedés, a foglalkoztatás nő, az inaktivitási ráta csökken, és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma. Czibere szerint a Társadalmi riport 2016 kötetének kutatásai megerősítik a KSH számait.

Az elvándorlás intenzitása ugyanakkor aggasztó jelzés, a szociális és társadalmi következményei érezhetőek. Hárs tanulmánya szerint az elvándorlás az aktív népességet a jelentős demográfiai fogyásnál nagyobb mértékben csökkenti, de ez korcsoport és iskolai végzettség szerint nagyon eltérő. Különösen a 30-45 éveseket érinti, kevéssé befolyásolja az alacsony iskolai végzettségűeket. A migráció esélye pedig a magasabb iskolai végzettségűek, a fiatalabbak, a férfiak és az egyedülállók esetében nagyobb.

Hárs a fentiek mellet megjegyezte, hogy Magyarországon a migráció növekedésével együtt gyorsan megjelent a közbeszédben is a "migráció kultúrája", a külföldi munkavállalás komoly lehetőségként fogalmazódik meg az érintett csoportokban, így felülértékelve a migráció előnyeit, ennek megfelelően alakulnak az életstratégiák kialakítására, az iskolázásra vonatkozó döntéseik.

Hárs elmondása szerint a magyar orvosok körében végeztek erre vonatkozó kutatást, amely azt igazolta, hogy a migrációval remélhető béreket és a külföldi munkavállalás lehetőségét is felülértékelik a migrációs tapasztalattal nem rendelkező otthonmaradottak a külföldön dolgozókhoz képest és ez az eltérés szignifikáns. Ebben a szakember szerint az lehet a veszélyes, hogy ez a narratíva felerősítheti a migrációt meghatározó tényezők hatását, azaz ez az elvándorlást jobban motiválhatja, felgyorsíthatja, mint ahogy ehhez a hazai munkaerőpiac alkalmazkodik.
(Napi)

Hirdetés

Traktor zúgása, fűrészelés és kalapálás hangja üti meg a Lovardába látogatók fülét kedden, miközben friss gulyásleves illata terjeng a levegőben, a távolban pedig mentősök mutatják be az újraélesztés folyamatát. A tömegben befelé haladva néhány fiatal robotokkal játszik, páran a rendőrségi rabosítás folyamatát gyakorolják, miközben a színpadon éppen táncbemutató veszi kezdetét. Idén is megrendezték a látványos és interaktív programokban gazdag „Szelet a vitorlába!” Pályaválasztási Kiállítást, ahol több mint 120 szakmával ismerkedhettek meg az általános és középiskolás diákok, valamint az álláskereső fiatalok.

Fontos, hogy azoknak a diákoknak, akik még nem tudják milyen pálya illik hozzájuk a legjobban, tanácsokat adjunk, érdeklődési körüket és képességeiket figyelembe véve – osztotta meg velünk Békési Izabella, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. – Pszichológiai tanácsadást nyújtunk azoknak a szülőknek is, akiknek gyermeke szociális nehézségekkel – például zárkózottsággal, önbizalomhiánnyal – küzd. Megpróbáljuk mindenkinek azt az iskolát megtalálni, ami a legjobban illik hozzá. Amennyiben a pályaválasztást illetően a szülő és gyermeke között nézeteltérés alakul ki, mi segítünk kibontakoztatni mindkét fél érdekeit, hogy ezáltal közös kompromisszumra jussanak.

Legjobban az esemény mozgalmassága és változatossága tetszik – mondta Székely Zsolt, a debreceni Svetits Katolikus Általános Iskola és Gimnázium nyolcadikos tanulója. A színpadon előadott tánc- és énekbemutatók, valamint a kémiai és fizikai kísérletek egy pillanatra sem hagytak unatkozni. Külön örülök annak, hogy a hagyományőrzésre is figyelmet fordítottak a szervezők. Jó ötletnek tartom a kézművesség népszerűsítését – fűzte hozzá a diák.
(Haon)

Hirdetés

A nemzetgazdasági miniszternek október 31-ig kell létrehoznia a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt határozat szerint a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, valamint az oktatási és tudományos intézmények képviselői fogják alkotni. A tanács feladata a magyar versenyképességet érintő kezdeményezések véleményezése lesz, valamint javaslatokat is tehet ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre.

Hazánk versenyképességének gondjai a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) szeptember végi rangsorával kerültek előtérbe, amelyből kiderült: ebben az aspektusban Magyarország 6 pozíciót rontva csak a 69. helyen áll a világban, a 28 tagú Európai Unión belül pedig mindössze a 25. helyet foglalja el. A WEF szakértői szerint a világban már megfigyelhetőek a 4. ipari forradalom jelei és felértékelődik a tudásalapú versenyképesség. Orbán Viktor ezzel szemben a közrádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: a cél továbbra is a munkaalapú gazdasági rendszer kialakítása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ezt a vélemény látszik alátámasztani Varga Mihály tegnapi nyilatkozata is, amely szinte egy az egyben mond ellent a miniszterelnök gondolatainak. A nemzetgazdasági miniszter az SAP Hungary Kft. rendezvényén úgy fogalmazott: a magyar gazdaságban paradigmaváltásra van szükség, tehát a támogatások jövőbeni szétosztásánál a technológiaváltás és a hozzáadott-értéknövelés lesz a fő szempont, nem pedig a munkahelyteremtés. A megszólalás annak tükrében is érdekes, hogy a Varga által vezetett tárca korábban lekezelően nyilatkozott a WEF rangsoráról, nem sokkal később mégis a nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot a versenyképességi tanács felállítására.

A testületről Vakhal Péter úgy nyilatkozott, hogy ez lehet az első lépés a javulás felé, ám önmagában ettől még nem kerül kedvezőbb helyzetbe az ország. Szerinte rövidtávon az intézményi feltételeken lehetne alakítani: a korrupció és a fehérgalléros bűnözés visszaszorításával akár néhány év alatt javítani lehetne versenyképességünkön. Jelentős előrelépést csak az oktatás színvonalának javítása jelentene, ugyanakkor ez legjobb esetben is két évtizedes projekt: meg kellene várni egy új generáció kinevelését, amelyikre már építeni lehetne. Sajnos jelenleg nincs ilyen réteg, vagy nagyon szűk és az is kivándorol külföldre – vázolta fel a szomorú állapotokat a szakértő.
(Népszava)

Hirdetés

Egy Londonban élő magyar beszélt erről a Hír TV-nek. A kormány a héten kezdte összeírni, hogy hány külföldi dolgozik Nagy-Britanniában. Állítólag a jövő márciusban kezdődő kilépési tárgyalásokra készülnek ezzel.

Az élelmiszeriparban a kétkezi munkát szinte kizárólag a gazdasági bevándorlók végzik. A belügyminisztérium október elején kezdett összesítést kérni a brit cégektől, hogy hány külföldi dolgozik náluk, milyen munkakörökben, hogy ez alapján tudjanak tárgyalni az uniós kilépésről.

„Egyelőre senki se tudja, hogy a külföldiekkel mi lesz. Van, aki azt mondja, hogy hazaküldenek majd mindenkit, mások szerint minden változatlan marad. Nem tudom, ezt a munkát ki venné át tőlünk, angolok biztos nem – mondta Jerzy Kwapniewski lengyel vendégmunkás.

A kilépési tárgyalások jövő márciusban kezdődnek, a britek 2019 nyaráig kilépnek. Az uniós vezetők azt mondják, Nagy-Britannia elveszti a közöspiaci tagságát, ha korlátozzák a szabad munkaerő-áramlást. A brit kormány viszont ausztrál típusú kvótarendszert akar: könnyebben kap vízumot, aki hiányszakmában helyezkedik el.

A magyar kormány egy év után, idén szüntette be a Gyere haza programot. 100 millió forintból 105 munkavállalót tudtak hazacsábítani.
(Hír tv)

Hirdetés

Ildenfono Guarjuardo Villareal ambiciózus tervvel zárja ünnepi beszédét: „az a célunk, hogy a világ autógyártásában a hetedikről az ötödik helyre lépjünk elő”, és a tények igazolják, 48-féle kocsi készül ma országában. A csibészes mosolyú gazdasági miniszter persze azt is elárulta, hogy komoly kihívás volt meglépni a német minőséget Mexikóban, de úgy értékelte, sikerült. Mindenképpen dicséretére szól, hogy nem politikai kortesbeszédet tartott, mint előtte Puebla tartomány kormányzója.

Senior Villareal végül megnyomta a nagy piros gombot, amivel jelképesen elindult a gyártósor, rázendített az Audi-zenekar és -kórus, mindenki feszülten figyelt. Egyszer csak a „Vorsprung durch Technik” feliratú fal mellett megérkezett a darura akasztott első Q5-ös, és leereszkedett a színpadra. Persze ez a sokadik kocsi volt, mint minden más gyár nyitóünnepségén, de nem is ez a lényeg. A szériagyártást jelképező óceánkék SUV történelmet írt, mint az első Made in Mexico prémiummodell.

Most még csak a 400 hektáron fejlő terület felét használják ki, de egy üveg tequilában le mernénk fogadni, hogy öt éven belül a mostani évi 150 ezres kapacitás sokszorosával folyik majd a termelés. Hiszen vasút, autópálya, kórház, tűzoltóság és megannyi más infrastrukturális fejlesztés készült itt az Audi kedvéért, és a 8000 lakosú San José Chiapa körzetében egy másik építkezésbe is belekezdtek. Egy új város születik – azt rebesgetik, gyári és beszállítói dolgozók tízezreinek.
(Origo)

Hirdetés

A létrejövő új munkahelyeket betöltő szakemberek a negyedik ipari forradalomként is emlegetett ipar 4.0 fogalomkörébe tartozó, a digitális gazdaságot működtető technológiák fejlesztésén, szoftvertermékek és szolgáltatások támogatásán fognak dolgozni az SAP Hungary Graphisoft parkbeli, összesen közel 15 ezer négyzetméter alapterületűvé bővülő székhelyén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az év elején indult beruházás hivatalos bejelentésén úgy fogalmazott, a kormány elkötelezett a beruházásokat ösztönző és a növekedést támogató gazdaságpolitika mellett, és nagy hangsúlyt helyez az innováció-vezérelt, az új technológiákat alkalmazó ipari termelés további térnyerésének elősegítésére. Magyarország újraiparosítási programjában, az Irinyi Tervben ezért a fejlesztendő ágazatok között kitüntetett helyet foglal el az infokommunikációs szektor.

Felhőtámogató központunk tavaly júliusban élesítette szolgáltatásait, ami elsősorban nem technológia, hanem a humánerőforrás-kezelés szempontjából jelentett kihívást - mondta Anthony Sanchez -, mivel szerteágazó kompetenciákkal és sokrétű képességekkel bíró szakemberekre volt szükségünk. Az SAP meglévő, egyetemi kapcsolatai mellett ezért gyakornokok képzésére és a frissen diplomázott tehetségek korai felkutatására irányuló programot is indítottunk. Alig több mint egy év alatt 15 gyakornokot fogadtunk, és közülük hármat azóta már kollégáink közé sorolhatunk. Tíz korai tehetséggel is foglalkozunk, velük hosszabb időn keresztül, akár fél éven át dolgozunk, szakmailag és emberileg is megismerjük egymást, mielőtt döntünk a továbbiakról. Meggyőződésünk, hogy az emberi kapcsolatok fejlesztése ugyanolyan fontos, mint a technológiáé, mert a család után a kollégák a legfontosabb emberek az életünkben. Egy kezdő kolléga esetében az intelligencia, a megfelelő hozzáállás ellensúlyozza a tapasztalat hiányát. Ha a cég vezetői ezt felismerik, és minden alkalmazottat egyenlőnek tekintenek, odafigyelnek rájuk és jól bánnak velük, akkor a legjobb, fiatal szakemberek szívesen csatlakoznak a csapathoz, és örömmel kitartanak mellette. Felhőtámogató központunkban jelenleg közel 100 szakember dolgozik, és további létszámbővítés van folyamatban.
(Computer world)

Hirdetés

Ahhoz, hogy jobban megértsük a független munkaerő jelentését, és hogy mi motiválja azokat, akik így dolgoznak, a McKinsey 8000 európai és egyesült államokbeli embert kérdezett meg kutatásában. A megkérdezettek elmúlt egy évi jövedelmére, a szakmai elégedettségére és törekvéseire voltak kíváncsiak.

Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy akár 162 millió ember Európában és az USA-ban, vagy máshogy fogalmazva a munkaképes korú népesség 20-30 százaléka valamilyen formában önálló munkában vesz részt.

Míg demográfiailag változatos az eredmény, a független munkavállalók négy szegmensbe illenek: szabad ügynökök, akik az önálló munkát választják, és abból kapják elsődleges jövedelmüket; alkalmi keresők, akik alkalmi munkákkal egészítik ki keresetüket; a vonakodók, akik a független munkából élnek, de a hagyományos munkahelyeket részesítik előnyben, és végül azok, akik szükségből csinálják kiegészítésként.

Az önálló vállalkozóknak és a hagyományos munkahelyen dolgozóknak nagyobb együttműködésre van szükségük a karrierjük szempontjából, ahogy a digitális technológiák egyre jobban átformálják a munka világát.
(Tőzsdefórum)

Hirdetés

Palkovics Imre hozzátette, a járulékok a munkaerő fenntartását, a munkaerő újratermelési költségét fedezik, hosszú távú gondoskodási funkciójuk van. Ha ezeket csökkentik, az a jövőbeli tartalékok felélését jelenti.

Az elnök szerint a vállalatok által megtermelt hozzáadott értékből kellene a munkabérek bruttó értékét növelni, a másik megoldás pedig a személyi jövedelemadó (szja) vagy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése lehetne.

Mint mondta, van olyan ki nem fizetett profit, amiből lehetne a béreket emelni. Az építőipar például 21-22 százalékkal bővült termelékenységben és hozzáadott értékben az elmúlt 4 évben, miközben a bértömeg, az összes munkavállaló összes kifizetett bére 2,5 százalékkal nőtt.
(Vs)

Hirdetés