Munkaügyi Tudástár

Mint írják, a központban magasan képzett, ipari internet megoldásokat fejlesztő informatikusok dolgoznak majd. Ez a központ egyike lesz annak a hat központnak, amelyeket világszerte nyit a cég.

Jelenleg egy középfokú végzettségű informatikus átlagos fizetése, vidéken bruttó 190 ezer forint, Budapesten bruttó 367 ezer forint – írta a Mennyit keresel oldal.

A diplomás informatikusok esetében Budapesten bruttó 450, vidéken 290 ezer forintos fizetés fordul elő leggyakrabban. A vezetői fizetések 574 ezer forinttól indulnak, egy team leader a fővárosban 872 ezer forintot is megkereshet. Természetesen ezek az összegek munkakörönként, tapasztalattól függően eltérőek lehetnek, és nem csak a GE-re vonatkoznak.

Már csak a kérdés, a vállalat honnan fogja kiválasztani a magasan képzett informatikusokat, hiszen a magyar munkaerő piacról több tízezer informatikus hiányzik. Sokan mennek külföldre, az informatikus munkahelyek száma is növekszik, az oktatás viszont nem tud lépést tartani a kereslettel.

A Portfolió szerint 22 ezer informatikusra lenne szükség a magyar munkaerőpiacon. Viszont az évente nyugdíjba vonuló 3000 ezer főnél is kevesebb informatikus végez évente a magyar oktatási rendszerben.

Megfelelően képzett munkaerő hiányában viszont nem lesz tartós gazdasági fellendülés, különösen, ha külföldön egy magyar autóipari mérnök, szimulációs területen, évi bruttó 88 ezer eurót (havi bruttó 2,2 millió forintot) is megkereshet sima beosztottként, több éves tapasztalattal, míg a kezdő mérnökök fizetése kb. 50 ezer euró évente, heti 35 órás szerződéssel.
(24)

Hirdetés

A 2011-ben alapított cég digitális marketinggel foglalkozik. A főnöknek feltűnt, hogy alkalmazottai nem veszik ki a szabadságukat. Pedig szerinte erre szükség lenne, a munkaerő akkor marad igazán kreatív, ha időnként kikapcsolódik. Ezért aztán Douglas közölte: 2000 dollár prémiumot kap az a dolgozó, aki igénybe veszi teljes évi szabadságát.

Az Egyesült Államokban már több széleskörű vizsgálat készült arról, hogy az emberek egyszerűen félnek szabadságra menni. Attól tartanak, hogy veszélybe kerül karrierjük, netán a főnökük lustának tartja őket. 10-ből 4 amerikai munkavállaló ezért szabadságának csak egy részét meri kivenni, ha egyáltalán.

Azt is kiszámították a vizsgálat végzői, hogy az amerikaiak túlzott szorgalma 50 milliárd dollár körüli bevételtől fosztja a meg a hazai turizmust. A SteelHouse most egy, korábban már alkalmazott modellt követ és fejleszt tovább. A The Motley Fool nevű cég 2007 óta minden évben sorsolást tart. Az összes alkalmazott nevét beteszik az urnába. A szerencsés nyertes 1500 dollárt kap, viszont kötelező kivennie két hét szabadságot.

Az önmagukat túlhajtó dolgozók Japánban is problémát, súlyos egészségügyi gondokat okoznak. Ezért a kormány ott is kampányt indított azért, hogy évente legalább egy hét szabadságot vegyen ki minden munkavállaló – írja a Business Insider.
(Hvg )

Hirdetés

Ünnepélyes keretek közt adták át szeptember 30-án, pénteken a spanyol Funderia Condals vállalat új üzemét Párkányban, az ipari park területén. A beruházás összértéke 30 millió euró, az új gyár a térség egyik legkomolyabb befektetésének számít, a foglalkoztatás szempontjából is könnyít a párkányi régió helyzetén. Az autógyári fékalkatrészeket készítő új öntöde jelenleg 70 embernek ad munkát, viszont a cég jövőre 120, két éven belül pedig 300 főre szeretné emelni a dolgozók létszámát. Éves szinten nyolcezer tonna termékkel számolnak, két év múlva viszont már évi tizenötezer tonna alkatrészt állítanának elő. Párkányban szerintük minden feltétel adott volt a termelés beindításához.

Mint azt Milan Karoli, az SKC Foundry Slovakia képviselője szerkesztőségünknek elmondta, a gyártás helyszínének kiválasztásakor a spanyol anyacég főleg Budapest és Pozsony közelségét vette figyelembe, de kulcsfontosságú szempont volt az is, hogy a párkányi ipari parkban magasfeszültségű távvezeték, több trafó és ipari áramfejlesztő is található, rendelkezésre áll a vasútvonal, és műszaki szempontból megfelelő infrastrukturális bázison fejleszthetnek.

- A szerencsés paraméterek miatt gyorsan be tudtuk fejezni a gyártócsarnok építését, ma pedig hivatalosan is átadtuk az üzemet. Indukciós kemencéket használunk, nagy az energia- és az áramigény, ezt viszont az ipari park folyamatosan biztosítani tudja – részletezte az indokokat Milan Karoli.

A spanyol befektető világcégek partnereként van jelen a piacon, Barcelona mellett hasonló öntödét működtetnek. Az új üzemet azért is létesítették Párkányban, mert nagyok sok közép-európai, szlovákiai partnerük van. A gyártócsarnok 3 hektáros területen épült meg és a legkorszerűbb berendezésekkel dolgoznak. Az avatóünnepségen részt vett Spanyolország szlovákiai nagykövete is, Párkány nevében pedig Eugen Szabó polgármester üdvözölte a vendégeket és méltatta a beruházás jelentőségét.

A polgármester szerint munkahelyteremtési és gazdasági szempontból is fontos az új öntöde működése, mert az üzem tevékenysége hosszú távon is pozitív irányban segíti elő Párkány és környéke fejlődését.

Az SKC Foundryban már hetek óta sikerrel zajlott a próbaüzemelés, az avatóünnepség után már hivatalosan is megkezdődött a gyártás. Mint azt a spanyol cég elnöke kifejtette: céljuk az, hogy stabil, komoly közép-európai központjuk legyen Párkányban.
(Paraméter.sk)

Hirdetés

A gazdaságpolitikai kormányzatnak még az ősszel olyan javaslatokkal kell előállnia, melyek alkalmasak a gazdaság növekedését munkaerőoldalról korlátozó akadályok csökkentésére, ha lehetséges eltüntetésére. A nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy a járulékcsökkentés megoldás (vagy annak része) lehet, azonban óvott attól, hogy az államháztartás hosszú évek alatt normalizált helyzetét elhamarkodott lépéssel veszélyeztessék.

A ténylegesen egykulcsos, az alacsony jövedelműek adóját adójóváírás technikájával nem csökkentő SZJA-rendszerre a kormány úgy tekint, mint adópolitikájának szimbólumára, s minden kritika ellenére ragaszkodik hozzá. Kétségtelen, hogy a 16 (ma már 15) százalékos kulcs annyiban kétségtelenül nem volt rossz döntés, hogy ez a mérték önmagában biztosan nem ösztönzi a külföldi munkavállalást. Ennek ellenére nagy szükség volna arra, hogy a kormány - átlépve saját árnyékát - visszahozza az adójóváírás intézményét, így növelve az alacsonyabb keresetűek jövedelmét. Magyarországon ugyanis a "kétkezi" munkások bérei az igazán alacsonyak, s már a segéd- és betanított munkásokból is hiány van és esetükben a legerősebb az inaktivitás és a közmunka negatív hatása. Az esetleges munkáltatói járulékplafon szintjén ugyanolyan mértékű legfelső szja-kulcs léphetne be.

A kormány legeredetibb húzása azonban az volna, ha a bruttó bért tovább bruttósítaná a szociális hozzájárulási adóval (SZHO), amivel a cink jórészét lekaparhatná a kártyalapokról. Így a kormány és a vállalkozói szervezetek között kizárólag a minimábér és a társasági adó szintjéről eshetne szó - mert csak ez tartozik rájuk, míg a kormány az ország polgáraival arról folytatna diskurzust, hogy munkavállalói jövedelmükből mennyit és mi módon von el és azt mire költi. Ezzel racionálisabbá válhatnának gazdaságpolitikai vitáink.
(Portfólió)

Hirdetés

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lapnak elmondta: az elvándorlás, valamint az ebből eredő szakemberhiány nemcsak Magyarországot, de az egész közép-európai régiót sújtja. A hiány azonban hosszabb távon veszélybe sodorja a működőtőke beáramlását.

Hangsúlyozta, hogy első lépésben a képzés átalakítását kell megoldani, a szakképzés mellett az egész oktatásét. Az elvándorlás megfékezéséhez hozzájárulnak olyan szempontok is, mint az általános közérzet, a lakhatás megoldása. Emellett a felnőttképzés erősítésére is nagyobb súlyt kell helyezni, mivel ez a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci elhelyezéséhez is hozzájárul, ahol még több mint százezres munkaerő-tartalék van.

A szakember szerint az uniós pénzek feltételeként elsődlegesen nem a létszámbővítést, hanem a hatékonyság, valamint a termelékenység növelését kellene ösztönözni. A harmadik lépcső a munkaerőhiány kezelésében a béremelés. Tavaly 6,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az idei első fél évben pedig már 7,5 százalékkal.

A járulékcsökkentéssel kapcsolatban Parragh László óvatosságra intett. Úgy vélte, a közterhek mérséklése csak a gazdasági egyensúly megtartásával történhet, nagy mozgástere pedig sem a nyugdíj-, sem az egészségügyi kasszánál nincs a kormánynak.
(Origo )

Hirdetés

Az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) háromhavi csúcsra, 52,6 pontra emelkedett az augusztusi 51,7 pontról. A végleges adat megegyezik az előzetes értékkel, illetve összhangban áll az elemzői várakozásokkal.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig csökkenését jelzi. Az előzőnél magasabb 50 pont feletti érték a növekedés ütemének gyorsulására utal. Az euróövezeti feldolgozóipari BMI márciusban már a 39. hónapja volt az 50 pontos határ felett.

Mindazonáltal a kibocsátási árak nem változtak, mivel a németországi és az írországi drágulás hatását ellensúlyozta a többi országban tapasztalt árcsökkenés. A szeptemberi felmérésnek az a fő üzenete, hogy az euróövezeti feldolgozóipar továbbra is egy biztatóan szolid ütemben bővül, a beszerzésimenedzser-index azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 2 százalékkal bővült a termelés, és szeptemberben erősödött a növekedés üteme - kommentálta a felmérés megállapításait Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.
(Tőzsdefórum )

Hirdetés

A Civil Supportot eredetileg egy kísérletnek szántuk. Azt szerettük volna kipróbálni, hogy civil szervezetek is fejleszthetők-e hasonló módon, ahogy a vállalkozások, illetve képesek és hajlandók-e a nekik nyújtott szolgáltatásokért fizetni. A második év végén 50 ügyféllel, 50 milliós árbevétellel és 8 munkatárssal a kísérletet sikeresnek minősítettük, és a két év tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg stratégiánkat.

A társadalmi vállalkozásoknak pontosan ugyanolyan támogatásokhoz kell hozzáférniük, mint bármely más vállalkozásnak. Ma Magyarországon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása pozitívan diszkriminált. Az EU által társfinanszírozott pályázati források középpontjában van az egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztése, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése és a foglalkoztatás bővítése.

A Civil Support ezért indítja el idén a régió országai közül először Impact Accelerator programját, amely egyszerre kínál a már működő társadalmi vállalkozásoknak intenzív képzést és tőkebevonási lehetőséget. A féléves program során a résztvevők közel 300 órányi fejlesztéshez, nagyvállalati és befektetői kapcsolatokhoz és – a záróeseményen társadalmi célú befektetőknek bemutatkozva – akár 30-50 millió forintos befektetéshez jutnak.

Ettől a programtól azt reméljük, hogy a befektetők érdeklődése is megnő a szektor iránt, és néhány sikertörténeten keresztül utat mutathatunk a szektor szereplőinek a valódi, vállalkozói fejlődés irányába.

(Vs.hu)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által idén kiadott 2015. évről szóló statisztikából.

Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell.

A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bűnügyi szervének első számú kedvence. A 2015-ös évben az egyik legnagyobb ilyen körhintacsalást egy Hajdú-Bihar megyei lakos által irányított bűnszervezet követte el. Különbözó vasipari termékeket, munkagépeket szerzett be, majd azt közel 40 magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton többször átfuttatva, az áfa megfizetése nélkül hozta Magyarországon forgalomba. A Hajdú-Bihar megyei lakos 3 milliárd forint feletti adóhiányt okozott.

A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek kedvencei közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában.
(HVG)

Hirdetés

A foglalkoztatási ráta már 70 százalék fölött van, de nagyon sokat kell még tenni szavai szerint annak érdekében, hogy elérjük azt a 75 százalékos foglalkoztatási szintet, amit az Európai Unió 2020-ig önmaga elé tűzött ki, mint uniós átlagot.

Hozzáfűzte: a munkaadóknak nyújtott járulékkedvezményekkel kiemelten segítették a hátrányos helyzetű munkavállalók, az 55 év felettiek, a 25 év alattiak és a kisgyermekes anyák elhelyezkedését, valamint sikeres volt munkahelymegtartó akcióporogramjuk is, amely 900 ezer ember munkahalyét segített megtartani.

Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a különböző kedvezmények 440 milliárd forint szabadon elkölthető pénzt hagytak a vállalkozásoknál.

Szavai szerint 2017-től tovább szélesítik a kedvezmények körét, támogatni kívánják a munkaerő-mobilitást, ezért egyrészt az adótörvényben a saját gépkocsival munkába járás elszámolható összegét kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelik, másrészt olcsóbbá teszik a munkásszállók építését és fenntartását, üzemeltetését is.

Az államtitkár szerint a munkaerőhiányt például inaktívak aktívvá tételével, a rugalmas munkaidő lehetőségeinek kiszélesítésével és a közfoglalkoztatottak képzésével, minél nagyobb arányban az elsődleges munkaerőpiacra való visszairányításával kívánják enyhíteni.
(Hirado.hu)

Hirdetés

Bogsch Erik azt írja: a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság a gyógyszeripart érintő gondokat is felszínre hozta. Itt megemlíti a hosszadalmas termékfejlesztési szakaszt, a sokszor fojtogató szabályozási környezetet, a beszűkülő innovációs lehetőségeket, az áreróziót és az egyes nemzeti költségvetések egészségügyi megszorításának való kitettséget.

A gyógyszeripari vezér a szektor globális trendjeiről szólva kifejti: a generikus gyártók közül többen igyekeznek globálissá válni. Ezzel példátlan koncentráció valósult meg az iparágban. Ezzel szemben mások az úgynevezett specializációs modellt választották, így például a Richter is.

A munkaerő-elvándorlás hosszú évek óta probléma, amellyel rövid távon még csak-csak megbirkózunk, de tartós megoldása nem lehet csak a versenyszféra feladata - hangsúlyozza Bogsch Erik, aki megemlíti, hogy a cég cserébe 2015-ben önállóan 90 milliárd forintos nemzetgazdasági hozzájárulást termelt.

Zárásképp kifejti: a magyar központi cégek nemzetközi versenyképességéhez patrióta iparpolitikára és megfelelő piaci pozícióra van szükség. Ez utóbbi feltétele a stabil belföldi piac.
(Portfolio)

Hirdetés