Munkaügyi Tudástár

Az elmúlt években több kormányzati intézkedést is végrehajtottak annak érdekében, hogy minél több embert kitereljenek a munkaerőpiacra, illetve, hogy az ott lévőket minél tovább ott tartsák. Ezt a célt szolgálta például a korai öregségi és a rokkantsági nyugdíjazás megszüntetése, és a munkanélküli és más jóléti ellátásokra való jogosultsági szabályok szigorítása. Ezzel párhuzamosan pedig felfuttatták a közfoglalkoztatási rendszert, melynek keretében sok, korábban állami ellátásból élő embert vontak be mesterségesen a foglalkoztatásba (ami ugyanúgy adófizetői pénzből valósul meg, mint a jóléti ellátások kifizetése).

Emellett a Bajnai kormány által 2009-ben elfogadott, majd 2014-től effektívvé váló nyugdíjkorhatár emelés is felpörgette az aktivitás növekedését azzal, hogy egyre hosszabb ideig tartja az embereket a munkaerőpiacon. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság korhatára 2014-től kezdve 2022-ig folyamatosan emelkedik, abban az évben és utána már csak a 65. életévüket betöltöttek mehetnek nyugdíjba.

A piaci alapú foglalkoztatás Budapestre és kisebb mértékben a nyugati területekre támaszkodva egy ideig még tovább bővülhet, azonban e növekedés üteme várhatóan jelentősen lassulni fog.

Így látja ezt az MNB is, ami szeptemberi inflációs jelentésében az idei évre 3,2 százalékra, 2017-ben viszont már csak 1,1 százalékra becsüli a foglalkoztatottság bővülését a versenyszférában.
(Portfolio)

Hirdetés

Ha már arra készült, hogy csak néhány év, és a számítógépek meg a robotok kiváltják az emberi munkaerőt, ön pedig a feltétel nélküli alapjövedelemnek köszönhetően tétlenül szürcsölheti a borocskát Balaton-felvidéki házának teraszán, sajnos van egy rossz hírünk: ez jó eséllyel nem így lesz.

Hiába hallani ugyanis mindenhonnan, hogy az automatizáció elveszi a munkát, és hogy nemcsak a gyártósorokon, hanem lassan a szellemi foglalkozásokban is gépekre, jobban mondva mesterséges intelligenciát alkalmazó programokra cserélik majd le a hús-vér dolgozókat. Ezek egyelőre inkább elméleti feltételezések, mint a valós adatokra, tényekre támaszkodó helyzetértékelések.

Olyannyira, hogy egy friss kutatás arra jutott: ha megnézzük a valós adatokat, akkor az látszik, hogy ez a feltevés egész egyszerűen nem igaz, vagy legalábbis nem ebben a formában. Eszerint az automatizáció nemhogy nem csökkenti, hanem közvetett hatásaival együtt kifejezetten növeli a foglalkoztatást.

Azonban ez csak az érem egyik oldala, a másik nagy elmélet, azaz hogy a technológia növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, mégis igaz. Aminek az oka, hogy az automatizálás elsősorban jól fizető, de magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket teremt, miközben rosszabbul fizető, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyeket számol fel, tehát a szegényebbeket teszi még szegényebbé.

Ebből a szempontból pedig Magyarország számára azért továbbra is eléggé valós veszélyt jelent a dolog, hiszen a kormány gazdaságpolitikája láthatóan az alacsony hozzáadott értékű gyártósori állások számának növelésére irányul, ezek azonban pont az automatizálásnak leginkább kitett munkakörök.
(Index)

Hirdetés

A gazdasági minisztérium az idei éves GDP-növekedési prognózist 1,7 százalékról 1,8 százalékra emelte, míg a jövő évre vonatkozót lefelé, 1,5 százalékról 1,4 százalékra változtatta.

Az állami kiadások mellett a növekedés legerősebb motorja a lakossági fogyasztás – állapítja meg a gazdasági minisztérium előrejelzése. A lakossági fogyasztás az idén várhatóan 1,7 százalékkal, jövőre pedig 1,6 százalékkal növekszik.

Tavaly 1,5 százalékkal bővült a német GDP; az IMF napokban közzétett legújabb előrejelzésében az idei évre 1,7 százalékos, jövőre 1,4 százalékos gazdasági növekedést vár.

Németország hagyományosan Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, így ha ott bővül a gazdaság, abból a magyar exportőrök is profitálhatnak.
(HVG)

Hirdetés

A szakszervezet megítélése szerint azzal, hogy a kormány máig nem írta alá és nem iktatta törvénybe a szociális jogok európai egyezményének 4. cikkelyét, kiszolgáltatta a munkavállalókat a munkaadóknak.

A szövetség úgy véli, hogy a kormány a többször beígért "gazdaságfehérítés" ellenére az adópolitikájával inkább erősíti a fekete foglalkoztatást és szélesíti a csak minimálbérre bejelentett munkavállalók körét.

A MASZSZ ezért azt is követeli a kormánytól, hogy hatásos intézkedésekkel, elsősorban a béreket terhelő adócsökkentéssel állítsa meg ezt a folyamatot. Az ilyen foglalkoztatás csak pillanatnyilag jó a munkavállalóknak, ám mivel a fekete foglalkoztatásnak a járulékfizetés megspórolása a célja, számos hátrányt okoz az alkalmazottaknak - közölték.
(Web Rádió)

Hirdetés