Kevés az informatikus
Több informatikust kell képezni az egyetemeken, ezt mondta Deutsch Tamás digitális jólétért felelős miniszterelnöki kormánybiztos.
Részletek
(HírTv)
Csepreghy Nándor: 4,4 millió ember dolgozik Magyarországon
A magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet hogy a következő években az állami szférában több tízezres létszámleépítés várható.
Részletek
(Origo)
Tőzsde - Vegyes indexek az amerikai tőzsdéken
Mérsékelten veszteséges kezdés után a zárás közeledtével már vegyesen alakultak a főbb árfolyamindexek az amerikai tőzsdéken.
Részletek
(Web Rádió)
Munkaerőhiány az elektromos szakmában is
Túlórákkal és technikai fejlesztésekkel hidalják át a villamosenergetikai cégek a náluk is jelentkező munkaerőhiányt.
Részletek
A vállalatok közösen szerveztek a műszaki szakmákat népszerűsítő pályaválasztó fesztivált.
A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár szerint globális munkaerőhiányról nem beszélhetünk. „Szerintem a szakképző centrumok annyi leendő szakmunkást bocsátanak ki, amennyire szükség van. De egyéb okoknál fogva bizonyos szakmákban hiány merült föl. Ennek a lehetőségét próbáljuk úgy szűkíteni, hogy hiányszakmákban ösztöndíjjal ösztönözzük a diákokat, hogy jöjjenek azokra a szakmákra, és tanulják, vagy éppen a felnőttképzés, felnőttoktatás segítségét hívjuk, hisz a második szakma ingyenes lett az elmúlt évtől” – nyilatkozta Cseresnyés Péter.
„Megkérdeztük a cégeket, hogy hány szakembert akarnak felvenni a következő években: átlagosan nagyságrendileg évente 600 szakembert akarnak felvenni; ez a mérnöktől egészen a szakmunkásig terjed. Megkérdeztük ugyanígy a szakképzési centrumokat, hogy hány gyerek végez ilyen szakmákban, ez pedig 370-380. Tehát látszik, hogy a következő években lesz egy komoly »gap«, egy olyan hiány, amelyet be kell töltenünk” – ismertette Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
Ezért szervezték meg idén másodszor a Mi a pálya? elnevezésű műszaki pályaválasztó fesztivált. Az eseményre általános és középiskolásokat várnak, a főváros mellett Pécsett, Győrben és Miskolcon is. A diákoknak a Magyar Elektrotechnikai Egyesület honlapján kell regisztrálniuk.
(HírTv )
Válaszúthoz érkezett Magyarország - komoly változások jönnek
Egyszerre kell alkalmazkodnia a változó globális környezethez, megbirkóznia a digitális kor új kihívásaival és javítania a hazai vállalatok, elsősorban a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor termelékenységi hatékonyságát.
Részletek
Jelenleg olyan folyamatok zajlanak a világban, amelyek alapvetően határozzák meg a jövőnket. Ezek a változások minden gazdaság számára jelentős kihívást jelentenek, hiszen nem igazán látszik még, hogy pontosan mit is eredményeznek azok a fejlesztések, amelyeket már most meg kellene ahhoz lépni, hogy egy ország gazdasága a jövőbe is versenyképes maradjon.
Kis- és középvállalkozások (kkv-k): a kkv-k adják a magyar GDP 54 százalékát, az export 23 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig 70 százalékát. Az elemzés szerint jelenleg a kkv-k számára a legnagyobb akadályokat a helyi piacokhoz való kötöttség és az új ügyfelek korlátozott elérése jelenti. Ezek kiküszöbölése a digitalizáció korában egyre kevésbé jelent majd akadályt. Összehasonlítva a kelet-közép-európai országok kkv-szektorait a McKinsey szerint úgy véli, hogy ebben az ágazatban még lenne potenciál. A szektor jövőjének a kulcsa viszont a termelékenység növelése, melyhez kulcsfontosságú a megfelelő képességek fejlesztése, illetve az innováció ösztönzése. Ennek előmozdítása érdekében megfontolandó lenne egy olyan program elindítása, amely a legnagyobb potenciállal bíró beszállító és exportáló kkv-k számára testre szabott eszközöket alkalmaz. Ha ezeket sikerül a megfelelő eszközökkel javítani, a következő 10 évben akár 3,8 milliárd euró többlettel is hozzájárulhat ez a szektor a magyar gazdaság teljesítményéhez az elemzők szerint.
A McKinsey szerint az e szektorokban végrehajtott kedvező változások 2025-ig a jelenlegi 1,8 százalékos GDP-növekedéshez évi 0,5-0,7 százalékpontos reál GDP többletet hozhatnak.
(Napi.hu)
38 hónapja egyre többet költünk
A kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal nőtt augusztusban az előző év azonos időszakához képest.
Részletek
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Január-augusztusban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
A magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése 38 hónap óta folyamatosan tart, és érezhetően az európai uniós átlag fölött van - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi kiskereskedelmi adataira reagálva.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy az év során hasonló mértékben folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom emelkedése a reálbérek jelentős és a foglalkoztatás növekedése miatt, így éves átlagban 5 százalékhoz közeli bővülésre számít. Hozzátette, hogy gyorsabb lehet a bérkiáramlás, így a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja.
(Origo )
Így szabályos az idénymunka
Az őszi betakarítások idején a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor. A legjobb megoldás az átmeneti létszámnövelésre az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, amely az idénymunkások alkalmazásának legcélszerűbb módja.
Részletek
Egy munkáltató ugyanazt az idénymunkást maximum 120 napra alkalmazhatja egyszerűsített foglalkoztatás formájában egy naptári éven belül. A feleknek elég szóban megállapodniuk, de a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-nál ezt a foglalkoztatást – írja az adóhatóság tájékoztatója.
A bejelentést elektronikusan, ügyfélkapun keresztül a 16T1042E jelű elektronikus adatlap megküldésével, vagy a 185-ös telefonszámon lehet teljesíteni, de mindkét lehetőséghez szükség van ügyfélkapus regisztrációra.
A bejelentést szigorúan a munkavégzés kezdete előtt kell teljesíteni, és a módosításra, visszavonásra a bejelentéstől számított 2 órán belül van lehetőség.
Ha a foglalkoztatás a bejelentés utáni napon kezdődik, aznap reggel 8 óráig kell a módosítást bejelenteni, különben a munkáltatónak meg kell fizetnie a közterhet az adott napra is. Ha pedig a foglalkoztatás több napra szól, mint az az eredeti bejelentésben szerepel, a plusz napokon is reggel 8-ig kell a módosítást bejelenteni.
(Piac és profit )
Egyre többet vásárolunk
Gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése augusztusban az előző havi lassulás után, és az év hátralévő részében is hasonló emelkedésre számítanak a megkérdezett elemzők.
Részletek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán tette közzé, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal nőtt augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében meghaladhatja az 5 százalékot a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés elsődleges motorja idén és jövőre is - közölte. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének oka a reálbérek jelentős emelkedése, mert az infláció továbbra is alacsony, a személyi jövedelemadó csökkent, valamint a munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált - fejtette ki a szakértő.
Az előző hónapok részletes kiskereskedelmi adatai alapján kifejtette, hogy főként a ruházati termékek, valamint a bútorok, műszaki cikkek, nagy értékű háztartási felszerelések forgalma nőtt, illetve erőteljesen bővült az internetes kereskedelem. Vámos György szerint összességében az OKSZ év eleji várakozásainál erőteljesebb ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első nyolc hónapban, az év egészében 5 százalék körüli emelkedésre számít a kereskedelmi szövetség főtitkára.
(Tőzsdefórum )
Jön a hatalmas adócsökkentés, és jól felpumpálhatja a nettónkat
Kedden írtuk meg, hogy hatalmas adócsökkentés jöhet: 500-700 milliárd forintos mozgástere keletkezett a kormánynak, mert már most látszik, hogy kisebb lesz jövőre is a hiány, mint tervezték. Megnéztük, mit jelenthet ez, mire lenne elég, és mire nem.
Részletek
Szóval lesz mintegy 500-700 milliárd forintos mozgástér. Varga Mihály korábban már szólt arról, hogy melyik kisadókat szüntetné meg – ezek eltüntetése összesen 32 milliárd forintból meglenne. Mondjuk, ezt meglépik. Marad tehát még 468-668 milliárd forintnyi adócsökkentési lehetőség.
Ezek után három dologra koncentráltunk: a már többször beígért egy számjegyű szja-ra, aztán a korábbi munkáltatói járulék (most szociális hozzájárulási adó = szocho) csökkentésére, és végül arra, hogy Varga Mihály nemrégiben jelezte, 50 százalék alá szeretné vinni a foglalkoztatást terhelő közterheket. Ami, mint írtuk, álomfizetést jelenthet.
Varga Mihály által nemrégiben bejelentett tervére (hogy 50 százalék alá vigyék a foglalkoztatást jelenleg terhelő összesen 62 százalékos adókat és járulékokat) egyelőre még nincs meg a keret. Az 500-700 milliárd forintos mozgástér nem elég a 12,5 százalékos mérséklésre.
Viszont a felét meg lehetne lépni, akár az egy számjegyű szja-val, akár a 6-7 százalékos szocho-csökkentéssel, akár egy vegyes konstrukcióval, azaz mondjuk 3 százalékos szja, és 3 százalékos szocho-csökkentéssel.
Úgy tűnik tehát, hogy álomfizetésünk nem lesz egy lépcsőben, de azért érezhető pluszt kaphatunk nettóban jövőre, az adócsökkentés révén.
(24)
Komoly kihívás az utódlás megoldása a családi tulajdonú vállalatoknak
A jelentős gazdasági szerepű családi tulajdonú vállalkozásoknak speciális problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező években. A generációváltás égetőprobléma számukra.
Részletek
A nagyvállalati szektoron belül a családi tulajdonú vállalatok a GDP több mint felét adják, és a dolgozók felét foglalkoztatják. Jelentős gazdasági szerepük miatt a K&H feltérképezte a szegmens várakozásait, amely alapján egyelőre növekedés látható, azonban ennek fenntartása nagyban függ az előttük álló legnagyobb kihívás, a generációváltás sikeres levezénylésétől.
A családi vállalatok nem csak Európa-szerte, hanem hazai szinten is jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban. Magyarországon a vállalatok mintegy 70%-a családi tulajdonú vállalat, a bruttó hazai termék több mint felét ők állítják elő, valamint a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet.
A családi vállalatok várakozásait felmérő K&H kutatás alapján elmondható, hogy a családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző. A gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele (52%) stagnálásra számít a következő egy évben, 39%-uk azonban egyértelműen bővülésre, és csupán minden tizenegyedik cég vár visszaesést. Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti (59%) a következő egy évben, de egy jelentős részük (37%) ezen a téren is növekedésre számít.
Nemcsak pénzügyi eredményeikben, de a fejlesztések terén is inkább a növekedés jellemzi a családi vállalatokat, több mint negyedük (27%) növelni kívánja a beruházásokra fordítandó összeget a következő egy évben. A legnépszerűbb beruházási cél a technológiafejlesztés, amit a kapacitásbővítés és az értékesítés fejlesztése követ. A foglalkoztatásban is látható némi javulás, hiszen a családi vállalatok 16%-a készül növelni dolgozói létszámát, bár közülük legtöbben maximum 5%-os bővítést terveznek. Ez az arány azonban még mindig kedvező, hiszen a nem családi tulajdonú vállalatoknál mindössze minden kilencedik (11%) vállalat tervez munkaerő-felvételt.
Van néhány olyan kihívás, amelyek speciálisan a családi vállalkozásokra jellemzők, ezek közül a legégetőbb probléma a generációváltás kérdése, ami a vállalatok felénél az elkövetkezendő öt évben aktuális lesz, 13%-uknál pedig már jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére a cégek közel felénél nincsen kidolgozott utódlási terv, aminek következtében a családi cégek 2/3-a elvérzik az utódlás során. Másfelől a növekedésüket meghatározó feltételeknél a munkaerőpiac javulása - és ezen belül is főként a rugalmasabb piaci szabályozás és a béren kívüli munkaerőköltség mérséklése -, valamint az adminisztratív terhek csökkentése befolyásolják leginkább a családi vállalatok jövőjét. Így ezen tényezők javulása makrogazdasági szinten lehet pozitív hatással a szegmens további növekedésére.
(Gazdaság tv)
