Munkaügyi Tudástár

A kormányfő sajtónyilatkozatában mindezt azzal indokolta, hogy Magyarországon "a munkaerő elfogyott", sikerült munkát adni az embereknek, lassan elérjük a teljes foglalkoztatottságot, ezért a magyar ipar technológiai színvonalát kell folyamatosan megújítani, és ehhez kellenek a beruházások Indiából is. Hozzátette: 2014-2015-ben Magyarországon a legnagyobb zöldmezős ipari beruházó India volt, és az ázsiai ország további beruházásokat tervez itt.

Orbán Viktor a kétoldalú kapcsolatokat illetően kifejtette: India készen áll arra, hogy a magyar innovációs újításokat, a kutatás-fejlesztés eredményeit közösen használjuk, aknázzuk ki. Ezért technológiai munkacsoport áll fel, hogy az innováció területén a képességeket összekapcsolják - jelentette be a kormányfő, egyúttal gyors és hatékony munkát kérve a bizottságtól. Úgy vélte, a hadiiparban is jó együttműködési lehetőségek kínálkoznak, valamint a mezőgazdasági kapcsolatok is fontosak. Erősítik a filmipari együttműködést is, ezért filmipari delegáció tesz látogatást Indiában a lehetőségek felkutatására - mondta.
(Világgazdaság)

Hirdetés

A felmérés szerint a foglalkoztatás növekedése volt jellemző az unió szinte valamennyi tagországában 2015 és 2016 augusztusa között. Mintegy 1,6 millióval kevesebben voltak munka nélkül a tavaly mért adatokhoz képest, a vizsgált időszakban 3,2 millióval több embert foglalkoztattak, közülük 2,2 milliót az eurót használó országokban. Folyamatos növekedés jellemezte az állandó munkaszerződéssel rendelkezőket is, a munkanélküliség eközben 24 tagországban csökkent. A hosszú távú munkanélküliség a legtöbb tagállamban továbbra is csökken, a munkaerő 4,2 százalékát érintette az előző év 4,9 százalékos arányához képest.

A pályakezdő fiatalok munkanélküliségi mutatója a 2015. augusztusban mért 20,1 százalékhoz képest 18,6 százalékra csökkent. A jelentés megjegyzi, hogy az uniós ifjúsági garanciaprogram és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek köszönhetően 2013-hoz képest 1,4 millióval kevesebb az állástalan fiatal az EU-ban, és 900 ezerrel csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik nem vesznek részt a foglalkoztatásban, illetve nem részesülnek oktatásban vagy képzésben. Hozzátették, még mindig 4,2 millió fiatal keres munkát Európa-szerte.

A jelentés arra is kitért, hogy az 55 és 64 év közötti uniós polgárok tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon. 2016 első negyedévében a vizsgált korosztály tagjai közül 4-ből 3-an foglalkoztatásban maradtak. Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is a humánerőforrásba fektet, és támogatja a továbbképzéseket annak érdekében, hogy minél többen feleljenek meg a minden eddiginél jobban képzett munkaerőt megkövetelő munkaerőpiac elvárásainak.

Mint ismeretes, a legfrissebb statisztikai adatok szerint Romániában augusztusban valamivel több, mint félmillió, 529 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami 3,11 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. A felnőtt lakosság (25–74 év) körében a munkanélküliségi rátát 5 százalékra becsülték. A 25–74 év közötti állástalanok a munkanélküliek 78,2 százalékát tették ki augusztusban.
(Krónika)

Hirdetés

Magyarországnak már van Digitális Agrárstratégiája, amely kimutatta: ennek alkalmazásával évi 10 százalékkal bővülhetne az agrárpiac, azaz 300 milliárd forinttal növekedhetne az ágazat teljesítménye. Ezt a tartalékot akkor lehetne felszabadítani, ha a termésvolumen, a termőföld hatékonyabb kihasználása, felhasználása összeérne a piaccal és a gazdálkodási környezettel. Ezt a folyamatot – hogy a stratégia gyakorlattá váljon – kívánja elősegíteni a 2017. február 22-ei III. PREGA Konferencia.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködésen túl szeretnénk utat nyitni a fiatalabb generáció számára is, hiszen a jövő mezőgazdaságának sikeressége elsősorban rajtuk múlik – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője.

Újdonság, hogy a harmadik konferenciát megelőző, úgynevezett nulladik napon már külön tudományos tanácskozást is tartanak, ahol az elmélet hazai és külföldi szakemberei megvitathatják a precíziós gazdálkodás eredményeit, hogy február 22-én már a gyakorlati információk következhessenek.

Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense szerint ahol nagy tömegű fejlesztések hiányoznak, az elsősorban a gépesítettség, de ami jelenleg ennél is kritikusabb, az a jól képzett munkaerő. Hiányzik a piacról az a réteg, akik egyrészt tisztában vannak a precíziós gazdálkodás alapjaival, másrészt kellően felkészültek a modern munkagépek használatára.

A most bemutatott kötet (szerkesztő: Erdei Gabriella és dr. Milics Gábor) az informatika és az agrárium egyre szorosabban összefonódó kapcsolatának jelenlegi és jövőbeli irányvonalait veszi górcső alá, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az új, innovatív technológiák minél hangsúlyosabban és hatékonyabban lehessenek jelen a magyar gazdálkodók termelési folyamataiban, így mindennapjaiban is.
(Agro Napló)

Hirdetés

Ezzel a táncelőadással nyílt meg a „Helló meló, na de melyik szakma...” című rendezvény. A pályadöntését elősegítő rendezvényen és a Pályaválasztási Vásáron az iskolákkal, a felnőttképzési intézményekkel, munkáltatókkal személyesen találkozhattak a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a pályakorrekcióra kényszerülő felnőttek. Az ápolók mindennapi munkájába is betekintést nyerhettek.

Kiss Evelin Ivett másodéves ápoló hallgatóként vett részt az eseményen: - én kint tanulok legtöbbet a kórházban, amikor látom és elvégzem a feladatot. Túl nagy nehézsége nincs. Tanulni kell nagyon, de azáltal, hogy tudom és felhasználom az ismereteim öröm tölt el.

A rendezvény legfontosabb célja, hogy olyan információt nyújtson a pálya, szakma és iskolaválasztás előtt álló általános iskolák, közép és felső fokú oktatási intézmények tanulói számára, amellyel segítheti a munkaerő- piaci igényekhez igazodó pályadöntés meghozatalát.

A 2010 évekig a diplomaszerzés irányába indultak el a fiatalok, a szakmunkaképzésben pedig olyan szakmák kerültek a képzés körbe, ami elvégzése után állás nélkül maradtak – mondta el Vantara Gyula. Az ösztöndíjrendszerekkel és duális képzéssel ezen a problémán segített a kormány a véleménye szerint.

- A kormány felismerte, hogy különböző ösztöndíjrendszerekkel támogatásokkal lehet ösztönözni, hogy a hiányszakmákban legyen képzési rend, és jöjjenek a fiatalok. Ezenfelül a munkahelyek is bejelentik az igényüket az úgynevezett duális képzésben. A fiatalok részt vesznek a képzésben és talán kialakul az az egyensúly, hogy mire van szüksége az iparnak és mire van szüksége a tanulóknak - foglalta össze Vantara Gyula országgyűlési képviselő.
(Behir)

Hirdetés

Ezt mondta Lázár János a 65-ik Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács belügyminiszterek tanácskozásán azt kezdeményezik, hogy vegyék le a napirendről a kötelező kvótát.

A Kormányinfó elején Lázár János értékelte az október 3-i népszavazást, amelyet eredményesnek ítélt, mert a kormány erős politikai támogatást kapott az unióban zajló küzdelemben.

Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék – közölte a miniszter. Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet pénteken az MSZP elnökével, jövő héten pedig a Jobbik elnökével.

Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak a népi műemlékek – malmok, tanyák – felújítására, megmentésére.

A kabinet jóváhagyta a 2016 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégiáját is, amely vidéki munkaerő támogatását, faipari fejlesztéseket tartalmaz.

Lázár János beszámolt arról, hogy decemberben felülvizsgálják a CSOK-ot, ami megítélése szerint már így is nagyon sikeres és hogy bekapcsolják Esztergomot az M1-es autópályába, a településeket elkerülve. Az intézkedés a Suzuki-gyárnak segít majd.

A vidéki kórházakra 500 milliárdot fordított a kormány, míg a fővárosi kórházak kimaradtak az EU-s forrásokból, így a jövőben a adófizetői forrásokból folytatódnak a fővárosi fejlesztések.

Hirdetés

Ez év első felében az adóhatóság munkatársai 16 540 esetben folytattak le kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékokkal kapcsolatos ellenőrzést, és több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tártak fel – tájékoztat a feketelista.hu.

Tavaly a revizorok egész évben valamivel több mint 20 milliárd forint járulékkülönbözetet állapítottak meg, 2012 óta ez volt a legnagyobb összeg. Az eddigi adatok alapján várható, hogy a 2016. évi feltárás a tavalyit is meghaladja.

Az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 000 forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkora összeget (410 000), mint a múlt év azonos időszakában.

Az elmúlt öt esztendő alatt (beleszámítva a 2016. év első kilenc hónapját is), az adóhatóság revizorai összesen 112 544 esetben ellenőrizték a kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékok befizetését, és több mint 82 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet tártak fel. A mulasztónak az elmaradt bevallás befizetésén kívül bírság kiszabásával is számolnia kell. Ennek összege elérheti a 1 millió forintot.

A feketelista.hu a bejelentés nélküli munkaerőt foglalkoztató cégeket is naprakészen követi, tizenhárom más közhiteles állami adattár adatait is összegezve. Ezek alapján a körültekintő üzletember pontosan tájékozódhat a kiszemelt partner megbízhatóságáról. Meggyőződhet például adómoráljáról, vagy arról, hogy nem áll-e felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, folyik-e ellene adóvégrehajtás. A megbízható információk ismeretében hozhatja meg üzleti – döntését fűzi hozzá a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
(Tőzsdefórum)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Baján október 6-án tartottak egyeztetést a segélyszervezet helyi és regionális munkatársai az önkormányzat, valamint más karitatív és civil szervezetek képviselőivel. A Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatási paktum (kistérségi szereplők szerződésben rögzített összefogása a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a munkanélküliség csökkentése érdekében – a szerk.) konzorciumi partnereként indította el programját. 2021-ig tart a két és fél milliárd forintos keretösszegű projekt, mely azt a célt tűzte ki, hogy a segítségért folyamodó hátrányos helyzetű, csökkent munkaképességű vagy inaktív embereket komplex foglalkoztatási programmal, képzések, tréningek segítségével integrálja az aktív munkaerőpiacra. A projekt előkészítéseként megkezdődtek a megyei szintű igényfelmérések, melyek minden érintett településen feltérképezik a keresletet és kínálatot, azaz a helyi vállalkozások munkaerő-igényét, valamint a munkát kereső emberek végzettségét, tapasztalatát.

A Baján tartott egyeztetésen Maros Beáta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bajai csoportjának vezetője rámutatott: hátrányos helyzetűnek számítanak az alacsony iskolai végzetséggel rendelkezők, a huszonöt év alatti vagy ötven év fölötti munkavállalók, a harminc év alatti pályakezdők, a gyesről, gyedről vagy ápolási díjról visszatérők, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Inaktívnak tekinthetők a megváltozott munkaképességűek, a romák, akik foglalkozáshelyettesítő támogatásban részesülnek, valamint azok a nem regisztrált álláskeresők, akik nem rendelkeztek korábban munkahellyel, és nem volt rendszeres munkaviszonyból származó jövedelmük.

Az önkormányzat részéről Vedelek Norbert alpolgármester, valamint Szabó Hajnalka és Zöld Lászlóné önkormányzati képviselő vett részt az egyeztetésen. Zöld Lászlóné elmondta: nagyon fontosnak tartanak minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a munkaerőpiaci integrációt. Ebben az ügyben folyamatosan együttműködnek a helyi karitatív és civil szervezetekkel.
(Magyar Kurir)

Hirdetés

Jelenleg három kereskedő- és két eladótanuló teljesít gyakorlatot a cégünknél – adott helyzetjelentést Balogh Zoltán kereskedelmi igazgató, tanulófelelős. Kijelentette: – Több szempontból is fontosnak tartom ezt a foglalkoztatási formát.

Egyrészt a tanulók a forgalmasabb időszakban tehermentesítik a dolgozóinkat, másrészt az általuk hozott, új szemlélettel színesítik a szervezeti kultúránkat. A tanulók foglalkoztatása révén megismerhető a személyiségük, a viszonyuk a munkához, és ez alapján az iskola elvégzése után lehetőség nyílik a további foglalkoztatásukra. Tehát a munkaerő-utánpótlás táptalaja ez a forma. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy napjaink legégetőbb problémája a szakképzett munkaerő hiánya.

A tanulók valós környezetben sajátíthatják el azokat az ismereteket, amiket az iskolai képzés során elméletben megalapoztak. A teljes áruforgalommal találkoznak a beszerzéstől a készletezésen át egészen az értékesítésig.

Megismerkednek a termékekkel, a bolti munkafolyamatok szervezésével és kapcsolatba kerülnek az eladások során a vevőkkel – említette Balogh Zoltán. Hozzáfűzte: – A dolgozóink elfogadják a tanulókat, hiszen sok esetben segítik a munkájukat. Ugyanakkor, ha nem végzik el megfelelően a rájuk bízott feladatokat, vagy nem megfelelően állnak hozzá a munkához, akkor azt szóvá teszik, jelzik nekem.

Augusztusban az év egyik legjelentősebb feladatát teljesítették az iskolaszezon lebonyolításával.

– A következetes üzletpolitika révén Nyíregyházán az egyik legnagyobb forgalmat sikerült realizálnunk az iskolaszerek eladása terén. Ebben a sikeres projektben aktív szerepet vállaltak a nyári gyakorlatot töltő tanulók is – nyugtázta örömmel Balogh Zoltán.

(Szon)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Iain Lindsay budapesti brit nagykövet viszont elismételte, amit a brit miniszterelnök nemrég Szlovákiában és Lengyelországban is elmondott. Theresa May arról beszélt, hogy garantálják a már kint lévők jogát a maradáshoz, miután kilépnek az Európai Unióból.

Bajok csak akkor lehetnek, ha az uniós tagállamok is megpróbálnák hazaküldeni az ott dolgozó briteket. Szükség van a külföldiekre, mert „az Egyesült Királyság gazdasága sokat nyert és nyer az uniós munkavállalók, köztük a magyarok hozzájárulásával” – mondta a nagykövet.

Ha végül arra jutnának, hogy véget vetnek a szabad munkaerő-áramlásnak, azzal számos tagállami és uniós vezető szerint a közös piac többi elemét, így a szolgáltatásnyújtás szabadságát is buknák. Ez problémát jelenthet a londoni pénzügyi negyednek, a Citynek, amely fontos szerepet játszik a brit gazdaságban.

Csakhogy a brit miniszterelnök szerint a brexitre nincs egy „polcról levehető” modell, mondta Iain Lindsay a felvetésre. Egy kivétellel mindegyik tagállam többet exportál az Egyesült Királyságba, mint amennyit onnan vásárol, ezért az EU-nak is érdeke, hogy jó maradjon az üzleti kapcsolat.

Londonnak, mint világszintű pénzügyi központnak egyébként sem ér egyetlen uniós város sem a közelébe. Még Párizs vagy Frankfurt is csak regionális jelentőségű, utóbbinak például az összlakossága sem akkora, mint ahányan a Cityben dolgoznak, ezért a pénzügyi központi szerep átvétele csak „fantázia”.
(Index)

Hirdetés