Munkaügyi Tudástár

A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve is kiemelt védelemben részesíti azokat az idősebb munkavállalókat, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték ugyan be, de ehhez már kevesebb, mint 5 évük van csak hátra, vagyis 5 éven belül a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében öregségi nyugdíjra jogosultnak fognak minősülni.

A törvény kimondja, hogy ezeknek a dolgozóknak a határozatlan tartalmú munkaviszonyát a munkáltató kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos meghatározott magatartásával indokolt felmondással szüntetheti meg. Ilyen indok pedig csak akkor merülhet fel, ha a munkavállaló a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettséget szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi - írja a D.A.S.

Azt, hogy mi alapozhatja meg ennek értelmében az idősebb munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését, általánosságban igen nehéz lenne meghatározni, hiszen azt mindig az adott munkaviszony vonatkozásában kell megvizsgálni. Kétség kívül ebbe a körbe tartozik azonban, ha például egy gépjárművezető ittas állapotban jelentkezik munkára, vagy ha az ügyintéző goromba az ügyfelekkel és nem látja el a rábízott munkát. A törvényalkotó szándéka ezzel a rendelkezéssel egyértelműen az volt, hogy az úgynevezett "védett korban" lévők se dőlhessenek hátra és kaphassák meg a semmittevésért a fizetésükért, hiszen ez senkinek sem érdeke. Az idősebb dolgozók többletvédelme azonban kétség kívül indokolt.

Ez az eset is jól példázza azt, hogy nem szabad felülni a mendemondáknak és nem biztos, hogy a kollégák, barátok jobban ismerik a hatályos jogszabályokat, mint mi magunk. Épp ezért semmit ne vegyünk készpénznek, amit valamikor valakitől hallottunk. Mindig járjunk utána, igaz-e a hír, és csak kellő körültekintés mellett, megbízható forrásokra támaszkodva higgyük el a kapott tájékoztatást.
(Napi.hu)

Hirdetés

A Regus irodai szolgáltató cég kutatása szerint az üzletemberek világszerte kulcsfontosságúnak tartják a jótékonyság és a vállalati felelősségvállalás kérdését. A nemzetközi felmérésben részt vevő csaknem negyvenezer válaszadó felének fontos, hogy munkaadója részt vegyen jótékonysági programokban. Sőt, a vállalati felelősségvállalás kérdése is számít a munkahely kiválasztásakor.

43 százalékuk állította, hogy két hasonló álláslehetőség közül a többet jótékonykodó vállalat ajánlatát választanák. Vagyis azok a vállalkozások, amelyek bizonyíthatóan támogatják a közösséget, sikeresebben tudják megszerezni és megtartani a legjobb szakembereket.

A felmérés főbb eredményei:

A válaszadók harmada közvetlenül is szeretne részt venni a vállalat jótékonysági munkájában, 34 százalékuk többet szeretne tudni a témáról, 41 százalékuk értékeli a vállalati felelősségvállalási kezdeményezéseket, de 29 százalékuk úgy véli, kevés információt kap róluk, Negyedük szeretne tájékozottabb lenni a többi osztály jótékonysági és vállalati felelősségvállalási tevékenységével kapcsolatban, 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a szektorban működő cégek aktívabbak is lehetnének a vállalati felelősségvállalás és a jótékonykodás (37 százalék) területén.

A Regus szóvivője szerint már-már nyilvánvaló, hogy az alkalmazottakat ma már nemcsak az önző karrierépítési célok vezérlik, hanem egyértelműen kijelentik, hogy szívesebben dolgoznak olyan cégnél, amely eredményeket tud felmutatni a CSR terén is.

A vállalkozásoknak érdemes figyelembe venniük ezt a társadalmi munka iránti elkötelezettséget, tájékoztatniuk munkatársaikat a jótékonysági és felelősségvállalási projektekről, és felajánlaniuk a közvetlen részvétel lehetőségét.

Azok a dolgozók, akik ismerik cégük ilyen típusú tevékenységét, elégedettebben és motiváltabban végzik munkájukat. A jótékonysági programok mindezek mellett azt is lehetővé teszik, hogy a vezetők és a beosztottak egy csapat tagjaiként, közösen dolgozzanak.
(24)

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Kiengedte a szellemet a palackból a Nemzetgazdasági Minisztérium a járulékcsökkentés felemlegetésével. Az intézkedéssel a munkaerőhiányt mérsékelné a kormány, ám a hatások akár ellentétesek is lehetnek. Veszélybe kerülhet a nyugdíjkassza és az egészségügyi ellátórendszer egyensúlya, de az is lehet, hogy béremelkedés helyett a munkaadók fogják zsebre tenni a többletpénzt. A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány az ősszel egyezkedhet a kérdésről - írta a népszava.hu.

Nem sokkal a bejelentést követően több érdekképviselő szervezet is üdvözölte a kormány ötletét, bízva annak mihamarabbi megvalósulásában.

Az elmélettel azonban több gond is akad. Az igaz, hogy a munkát terhelő adók és járulékok terén Magyarország igen magas mutatókkal rendelkezik. A Portfolio számolása szerint például a mai magyar átlagbért kézhez kapó alkalmazott után a munkáltató által fizetett bérköltségnek pusztán 52 százaléka megy a munkavállalóhoz, a maradék 48 százalék a költségvetéshez folyik be. Zsiday Viktor alapkezelő ezt úgy fogalmazta meg, hogy ma a munkaadónak 2 forintjába kerül az, hogy a munkavállaló 1 forintot kézhez kapjon.

Az azonban igencsak kérdéses, hogy a járulékok csökkentése valóban az foglalkoztatottak jövedelmét növelné-e. Az így nyert források felhasználására a vállalkozók előtt ugyanis három lehetőség áll: ugyanolyan foglalkoztatás mellett növelik a profitjukat, ugyanannyi bérért több alkalmazottat vesznek fel, vagy a meglévő munkavállalók fizetését emelik. Helyzettől függ tehát, hogy melyiket választják a munkáltatók. A Policy Agenda elemzése szerint például a kormányzati lépés csak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban vezetne béremeléshez, a többi területen nem erre használhatják fel a többletpénzt.

A kormány által szabadon felhasználható adóval szemben ugyanis a járulékoknak megvan az a sajátossága, hogy előre meghatározott célra lehet csak elkölteni. Szintén a kieső bevételek miatt aggódik a Népszavának nyilatkozó Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint a kockázatos lépés helyett inkább a személyi jövedelemadót (szja) kéne egy számjegyűre csökkentenie a kormánynak. Ez valóban a munkavállalók nettó bérét növelné, és nem a munkaadók belátására bízná a többletjövedelem felhasználását. A szakszervezeti elnök úgy vélte, hogy egy számjegyű szja esetén akár 7-8 százalékkal is javulhatna az alkalmazottak nettó jövedelempozíciója.
(Weborvos )

Hirdetés

Az euróövezet augusztusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexének (BMI) előzetes értéke kissé elmaradt ugyan a várttól, a szolgáltatóipari és az összetett index azonban kellemes meglepetést okozott.

A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index előzetes augusztusi értéke 51,8 pontra csökkent a júliusi 52,0 pontról. Elemzők a júliusival megegyező értéket vártak augusztusra is.

A szolgáltatóipari BMI 53,1 pontra emelkedett a júliusi 52,9 pontról. A piacon kissé alacsonyabb értékre, 52,8 pontra számítottak.

Az augusztusi BMI-adatok szerint az euróövezet stabil növekedési pályán marad a harmadik negyedévben is, és semmi nem utal arra, hogy a brexit erről letérítette volna - kommentálta a felmérés megállapításait Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza.

Arról is beszélt, hogy az augusztusi BMI-adatok az év első felében is tapasztalt átlagnak megfelelő 0,3 százalékos negyedéves és 1,2 százalékos éves GDP-növekedésre engednek következtetni a harmadik negyedévben is.

A BMI-mutatók augusztusban tanúsított ellenálló-képessége alapján az EKB valószínűleg nem látja majd szükségét azonnali gazdaságösztönző intézkedések alkalmazására. A foglalkoztatás alakulása azért még nem kielégítő, a megrendelések lassan növekednek. Az erőtlen üzleti hangulatindexek és az infláció alakulása alapján azonban a döntéshozók az év hátralévő részében még folyamodhatnak ösztönző intézkedésekhez - mondta Chris Williamson.
(Origo )

Hirdetés

Még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint az idei második negyedévben – derül ki a legfrissebb adatokból. A KSH közölte: április és június között 4,3 millió főnél is magasabb volt a foglalkoztatottak száma.

Az elmúlt hat év következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően 2010 óta a munkaerőpiac több mutatója is nagymértékben javult. 2016 júliusában, a közmunkaprogramban résztvevőkkel együtt 633 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2010 januárjában. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján 2010 óta 6,7 százalékkal, 68,6 százalékra növekedett a magyar aktivitási ráta, emellett a munkanélküliek aránya rekordalacsony szintre, 5,1 százalékra mérséklődött, amivel az uniós országok között az ötödik legjobb mutatóval rendelkezünk.

Első-, második-, harmadik-generációs munkanélkülieket kell visszavezetni a munkaerő világába. Itt a X, Y, Z generáció azt jelenti, hogy olyan fiatalról van szó, akinek a szülei és a nagyszülei sem dolgoztak már. Szakértők szerint az elvándorolt munkaerő pótlására a nagyjából 10-20 éve inaktív réteg lehet alkalmas. Ezeket a munkaképes korú embereket azonban meglehetősen nehéz és hosszú idő visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra. Az inaktívak munkaképességét szakemberek szerint a 2010 után megreformált szak- és felnőttképzés hatékonyságának további növelésével lehet megteremteni.
(Híradó )

Hirdetés

Az atipikus foglalkoztatási lehetőségek közül leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a távmunka (otthoni munkavégzés), az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás, a szerződésben rögzített határidőre történő foglalkoztatás, a munkakörmegosztás (job-rotation), a munkaerő-kölcsönzés vált egyre elterjedtebbé.

Terjedésüket a technológia fejlődése, a cégek költségcsökkentési törekvései, az Y-generáció kötetlenség iránti vágya és az egyébként foglalkoztatási szempontból szigorúnak számító nyugati államok engedékenyebb szabályozása is segítették.

Az USA-ban 2015 végén is 17,8 millió “független dolgozó” volt, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a számuk jelentősen nőni fog, ahogy a munkáltatók rákapnak a szabadabb foglalkoztatás ízére. A nagyvállalatok 80 százaléka tervezi rugalmas foglalkoztatási profiljának bővítését, 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát teszi majd ki az atipikus foglalkoztatás, és valószínűleg Európa sem sokkal marad majd el mögötte. Az USA-ban a 1511 millió aktív munkavállalón belül 3 millió a közvetített munkaerő állománya, ami 2 százalékos arány.

A vállalatok gyakran akkor is ragaszkodnak a főállású munkavállalókhoz, amikor bizonyos munkaköröket több személlyel is betölthetnének vagy outsource-olhatnának. Pedig a négy órában dolgozó munkavállalók egységnyi idő alatt akár hatékonyabban is dolgozhatnak, mint a teljes munkaidősök, és komplexebb feladatok kihelyezése az ezekre szakosodott cégekhez is könnyen megtérülhet (marketing, HR-szolgáltatások). A munkavállalók viszont gyakran nem merik felvetni a rugalmasabb munkavégzés iránti igényüket, mert félnek, hogy ez csökkenti a piacképességüket.

Noha jelenleg a munkaerőhiány az égetőbb probléma és kevésbé a munkaerőpiac rugalmassága, e két tényező is összefügg egymással. A megfelelő munkaerő megtalálásában és megtartásában ugyanis a munkavállalók igényeihez is igazított foglalkoztatási formák versenyelőnyt jelenthetnek a cégeknek, az Y generáció megszerzésében pedig egyre fontosabb lesz a személyre szabott munkarend.
(24)

Hirdetés

A felsőoktatási intézményben nemrég zárult le a nyári beiratkozási időszak. A legtöbben az élelmiszermérnöki szakra jelentkeztek, de a génsebészet és a mérnökmenedzser szakokra is szép számban iratkoztak be a végzős középiskolások. Mindössze a környezetmérnöki szakon volt a kelleténél kevesebb jelentkező, így még kilenc tandíjmentes hely vár betöltésre a szeptember 5–9-e között zajló őszi felvételin.

Az utóbbi időben tíznél is több hallgatónk helyezkedett el a környékünkön működő intézményeknél, cégeknél, például az Olt Vízügyi Igazgatóságon, az Eco Csík Kft.-ben, a Kovászna megyei vízszolgáltatónál, illetve sörgyárak szennyvíztisztítóiban” – sorolta Máthé. Hozzátette, olyan diákjuk is volt, aki most Szaúd-Arábiában dolgozik kutatómérnökként a vízgazdálkodás terén.

A szakon folyó oktatás színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt tanévben hallgatóik tucatnyi díjat nyertek helyi, országos és nemzetközi tudományos diákkonferenciákon mesélte Dr. Mara Gyöngyvér szakkoordinátor. „A környezetmérnök-hallgatók a képzés során jártasságot szereznek olyan területeken, mint a fenntartható vízgazdálkodás, ivóvíz-előállítási technológiák, melléktermék-feldolgozás, bioüzemanyagok előállítása, megújuló energiaforrások hasznosítása, szennyezett talajok és vizek biológiai úton történő megtisztítása és levegőtisztaság” – számolt be. Elmondta, közel tíz környezetmérnök szerzett doktori oklevelet az egyetem korszerű laboratóriumaiban elvégzett kutatásuk eredményeként, akikből négyen jelenleg a biomérnöki szakok oktatói.

A környezetmérnök szakember feladatai közé többek között a szennyvízkezelési technikák kifejlesztése, a szennyvízhálózat megfelelő kiépítése vagy épp a levegőtisztaság és talajvédelem tartozik. A vállalatoknak, cégeknek fontos a környezeti hatásokra a megfelelő megoldást kereső szakember alkalmazása. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi professzor szerint bár elvégzése nem könnyű, és az utána való kenyérkeresés is kemény munkával jár, aki elvégzi, és munkába áll, lehetősége van karriert építeni Székelyföldön, amely pár év múltával kiváló fizetéssel kecsegtet.
(Krónika )

Hirdetés

Az ICM intézet által készített közvélemény-kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy széles rétegeket "aggaszt" a bevándorlás ügye, ugyanakkor azt is elismerik, hogy munkájuk révén a bevándorlók hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez és a társadalom hasznára vannak. Sokan támogatják, hogy további képzett munkaerő érkezzen Nagy-Britanniába: mindössze 12 százalék szeretné, ha csökkenne a képzett munkaerő beáramlása, 46 százalék támogatja, hogy növekedjen, 42 százalék pedig a mostani arányt tartja megfelelőnek.

A megkérdezettek 62 százaléka támogatná viszont, hogy csökkenjen a képzetlen munkaerő beáramlása.

Csak a kilépéspártiakat vizsgálva a közvélemény-kutatók megállapították, hogy mindössze 15 százalék ellenzi a magasan képzett munkaerő további beáramlását, 45 százalék támogatja, hogy még többen jöjjenek, 40 százalék a jelenlegi szintet tartja megfelelőnek.

A megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal, hogy olyan bevándorlási politikára van szükség, amely révén ellenőrizni lehet, ki jön az országba, de fenntartja a gazdaság és a társadalom számára hasznos mértékű bevándorlást.

A szakmákat illetően kiderült a felmérésből, hogy a britek többsége támogatná, ha növekedne a külföldi ápolók, orvosok, informatikai szakemberek és tudósok száma.

A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja, hogy viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
(Adó )

Hirdetés

A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási (Intra-Corporate Transfer, ICT) engedélyt az Európai Unió területén kívüli cégek vezető állású munkavállalói, szakértői, illetve diplomás gyakornokai igényelhetik, amennyiben az adott vállalatcsoport valamely EU-tagállamban letelepedett tagjához helyezik át őket. Az ICT engedéllyel rendelkező külföldiek mobilitási engedélyt igényelhetnek, hogy egy, vagy akár több, valamely uniós tagállamban működő leányvállalatnál végezzenek munkát.

A magyarországi ICT engedély kérelmezéséhez a külföldi munkavállalót foglalkoztató cégnek igazolnia kell, hogy az EU területén megvalósuló, vállalaton belüli áthelyezés során a munkatárs a legtöbb időt Magyarországon dolgozza le.

Az engedély megszerzéséhez a vezető állású munkavállalónak vagy szakértőnek legalább három, de legfeljebb 12 hónapos, míg a gyakornokoknak legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkezniük az adott cégcsoportnál.

"Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz népszerű ez az engedélytípus, nem lehet csak a magyar jog szempontjából válaszolni, hiszen a tagállamok az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedélyre az irányelv keretein belül eltérő szabályokat határozhatnak meg, és így előfordulhat, hogy egy tagállamban kevesebb adminisztratív terhet jelent majd egy ilyen engedély beszerzése" – tette hozzá a szakértő.
(Tőzsdefórum )

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben 7,5, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 8,1 százalékkal emelkedtek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt – tette hozzá a KSH.

Az alkalmazásban állók létszáma júniusban 2,775 millió volt, 70 ezerrel, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 259 900 forint volt. A családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset 172 800 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva júniusban 275 700 forint volt a bruttó és 183 400 forint a nettó átlagkereset.

A vállalkozásoknál 4,9 százalékkal volt magasabb az átlagos júniusi bruttó és 6,5 százalékkal a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül. A költségvetésben 9,9, illetve 11,6 százalékos keresetemelkedés volt egy év alatt.

A júniusi átlagos 5,7 százalékos éves béremelkedéshez képest a mezőgazdaságban 7,0, az iparban 5,0, az építőiparban pedig 5,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ezzel a bruttó átlagkereset 280 ezer forint volt az iparban, 202 ezer az építőiparban és 207 ezer a mezőgazdaságban. A legmagasabb átlagkereset változatlanul a pénzügyi, biztosítási szektorban volt 515 ezer forinttal, ami 1,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelemben és a szállítás raktározás területén 240-242 ezer forint volt a bruttó átlagbér júniusban, míg az infokommunikációban 462 ezer forintos átlagbért mért a KSH. A költségvetési szektorban a közigazgatás és védelem területén 14,3, az oktatásban 7,5, az egészségügyben 5,8 százalékkal magasabbak voltak a bruttó bérek, mint tavaly júniusban, ami 290, 226, illetve 227 ezer forintnak felel meg.

Az első fél évben 6,0 százalékos volt a bruttó és 7,6 százalékos a nettó keresetek átlagos emelkedése a tavalyi év azonos időszakához képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,6, illetve 8,3 százalékos volt a növekedés. Az első fél évben mindössze 0,1 százalék volt az infláció, azaz a reálbérek emelkedése gyakorlatilag megegyezik a nettó béremelkedés ütemével.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, aminek összege az első fél évben átlagosan 9700, illetve 9500 forint volt – tette hozzá a jelentés. (MTI)
(Trade magazin )

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →