Munkaügyi Tudástár

Eppich Győző, a bank közgazdásza a Világgazdaságnak elmondta: empirikus adatok alapján a kapcsolatnak helyre kellene állnia, ám ezt csak a termelékenység jelentős növekedésével, vagy a reálbér-emelkedés lassulásával lehetne elérni. Az égető munkaerőhiány miatt azonban mindez rövid távon nem tud megtörténni.

A szakértő rámutatott: a létszámhiány előbb-utóbb olyan beruházásokra késztetheti a cégeket, amelyekkel ki lehet váltani a munkaerőt, így helyrebillentve a bérek és a termelékenység közötti kapcsolatot. Itt olyan beruházásokra, technológiákra kell gondolni, amelyek már most elérhetőek a cégek számára, mint például az önkiszolgáló pénztárak a kereskedelemben.

Eppich Győző szerint a reálbérek és a termelékenység közötti kapcsolat lazulása nem rontja majd érdemben az ország versenyképességét, mivel az összes régiós országban munkaerőhiány jellemző, így náluk is gyorsult a bérnövekedés. Ráadásul a forint többet értékelődött le 2010-2011 óta, mint a régiós devizák, ez pedig fedezetet ad a béremelésre.

A másik csatorna, ahol helyreállhat a kapcsolat, az infláció gyorsulása. Ha a cégek bátrabban emelnek árat, az javítja a cégek profitabilitását és egyben csökkenti a reálbérek gyorsulását. Emiatt az elmúlt évek alacsony inflációs környezete után elindulhat az áremelkedés a belföldi szektorokban, aminek már láthatóak az első jelei - mutatott rá az elemző.

(Portfólió)

Hirdetés

A KSH korfája szerint az Y generáció 2,4 millió tagjából 2,2 millió idősebb tizennyolcnál, így a teljes munkavállaló korú lakosság 34 százalékát teszik ki. Ha ugrunk 9 évet az időben, akkor 2025-ben az Y generáció aránya a munkavállaló korú, tehát 18 és 65 év közötti, lakosság körében 40 százalékos lesz.

A fentieknek megfelelően a munkáltatóknak, a vezetőknek illetve a munkatársaknak egyaránt meg kell szokniuk őket a munkahelyeken és fel kell ismerniük, mit vár tőlük az ezredforduló generációja.

A lista első helyén az őszinteség és a tisztesség (integritás) állnak. Ez a generáció nem a kiszínezett álomvilágot szeretné hallani a főnökétől, hanem az őszinte valóságot.

Második helyre került a hatékony döntésvégrehajtás. Fontos, hogy egy vezető ne csak meghozzon döntéseket, hanem végre is hajtsa azokat, különben óriási katyvaszba fullad a munkahelyi környezet.

Harmadik és negyedik helyen is a hatékonyság állnak, az előbbi helyezés a hatékony kommunikáció, az utóbbi pedig a hatékony döntéshozatal fontosságát emeli ki.

Az ötödik elvárás egy igazi Y generációs igény: a főnök tartsa értéknek a sokszínűséget és kezeljen mindenkit egyenlően.

A hatodik helyen a kreativitás áll illetve annak a fontossága, hogy a vezető hatékonyan tudja felmérni a különböző lehetőségeket.

A hetedik helyet a megközelíthetőség és az empátia foglalja el, ez sok munkahelyen szintén újfajta igényként merülhet fel a vezetőkkel szemben.

A nyolcadik és kilencedik helyen is olyan igények vannak, melyek azt mutatják, a szakmai vezető ne főnökösködjön, hanem tekintse önmagát is a munkahelyi csapat tagjának, azaz: ne szégyelljen tanulni másoktól és vegyen részt a feladatok elvégzésében is.

A tizedik helyen pedig a pozitív attitűd és a belülről fakadó motiváció állnak. Ezzel a következőt üzeni az Y generáció: "Ha rajtad is az látszik, hogy fáj reggel bejönni a munkahelyre, akkor ne várd, hogy elfogadjam az irányításodat. "

(Pénzcentrum )

Hirdetés

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →

Adódott a kérdés, vajon valóban ennyi-e ma a gázsiplafon a kiskereskedelemben, vagy van még ennél feljebb is. Ezért megkérdeztük a nagyobb külföldi és hazai láncokat arról, mennyi náluk a csúcs, vagyis hogy mennyit keres a legnagyobb fizetéssel rendelkező bolti vezető bruttóban. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen juttatások járnak a kiemelkedő fizetéshez, s hány olyan dolgozó van, akiknek a munkáját ilyen szép összeggel ismerik el.

Firtattuk továbbá, hogy van-e lehetőségük a mezei bolti dolgozóknak, hogy a csúcsfizetés közelébe kerüljenek, vagy akár meg is kapják azt (karrierlehetőség). Azt gondoltuk, hogy ezekben a munkaerő-hiányos, ínséges időkben teríteni fogják a lapjaikat a boltláncok, kvázi egymásra licitálva, hogy hol lehet a legtöbbet keresni.

A szomorú valóság az, hogy nem sikerült áttörnünk a falakat. A megfogalmazás ugyan eltérő volt, de az eddig beérkezett válaszokból mind az derült ki, a fizetés: titok. Ezt írta a Metro és a Tesco is, utóbbi azt is hozzátette, hogy akárcsak a Lidlben, náluk is számos olyan kolléga dolgozik, akik valamikor áruházi munkatársként kezdték, és ma már a központi irodában dolgoznak, vezető beosztásban.

Az Auchan szintén szigorúan bizalmasan kezeli a fizetési információkat, így konkrét adatokkal ők sem szolgáltak. Viszont kitértek arra, hogy tavaly október óta mennyit költöttek bérfejlesztésre, 1,2 milliárd forintot, és jelezték, úgy érzik, náluk versenyképesek a bérek, az új dolgozók viszonylag hamar kaphatnak emelést, vannak béren kívüli juttatások, szociális háló, segítik a szakmai fejlődést, a karrierépítést, dolgozói részvényprogramot kínálnak.

A CBA-tól sem tudtunk meg konkrétumot, ők a franchise rendszerre hivatkoztak, vagyis arra, hogy egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel a magyar lánc. Emiatt az egyes üzletek saját hatáskörben maguk döntenek arról, hogy milyen bérezéssel javadalmazzák munkavállalóikat.

A központ rendelkezésére álló információi alapján azonban azt mégis kijelentették, hogy franchise partnereik az elmúlt időszakban már végrehajtottak, és az elkövetkezendőkben is foganatosítanak majd béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak biztosítani a munkavállalók számára.

Beidéztek még egy korábbi Blokkk.com-os cikket is, ami a mérlegadatok alapján vizsgálta meg, hogy a tavalyi évben hogyan fizették a dolgozókat az egyes üzletláncok. Ez alapján azt állapították meg, hogy egyedül a CBA furakodott be a multi áruházak közé.
(24)

Hirdetés

Erősítenék a gyermekvédelmet: a helyi és a járási szint mellett megyei szinten a kormányhivatalok is részt vennének a krízishelyzetet észlelő és jelző rendszer működtetésében – egyebek mellett ezt is tartalmazza a kormány előterjesztés-tervezete. Módosításra szorul a Biztos Kezdet Gyerekházak szabályozása is, a kötelező óvodáztatás miatt a célcsoporttá az óvodába még nem járó gyermekek szülei váltak – írja amagyarhirlap.hu portálja.

Augusztus 5-ig lehetett véleményezni az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, amely sok más változtatás mellett érinti a szociális átmeneti ellátási formákat, a szociális foglalkoztatást és a Biztos Kezdet Gyermekházra vonatkozó szabályozást is.

A tervezett változtatásokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részletes tájékoztatást küldött. Ennek alapján az éjjeli menedékhelyek és a hajléktalanok átmeneti szállásainak kivételével kivezetik a szociális ellátások rendszeréből az átmeneti szolgáltatási formát mint önálló szolgáltatási típust. Azoknak az intézményeknek, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, 2023-ig kell átalakulniuk.

Az Emmi tájékoztatása szerint a fejlesztő foglalkoztatás – a szociális szolgáltatások részeként – biztosítja az abban részt vevők számára, hogy aki egészségi állapotától függően képes és akar, „foglalkoztatásba kerülhessen", ami így a fejlesztését segíti. A fejlesztő foglalkoztatás egy „köztes forma", amelyben részesülhet pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, hajléktalan személy, illetve olyan, fogyatékossággal élő állampolgár, aki még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A tervezet alapján változás várható a gyermekek veszélyeztetettségét, illetve a család vagy adott személy krízishelyzetét észlelő és jelző rendszer működésében is, amelyet tovább erősítenének.
(Weborvos )

Hirdetés

A mostani felmérések szerint mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya, a kkv-k mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya. Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket.

Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25 százalékról 18-ra és 18 százalékról 10-re), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány –, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként – tette hozzá a szakértő.

A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban cafeteriával.
(Népszava)

Hirdetés

A "menő" munkahelyeken a cafeteria, ingyen kávé, csocsóasztal és csapatépítő rendezvények már teljesen normálisnak, mondhatni átlagosnak számítanak.

Van olyan munkahely, ahol egy telefonfülkét alakítottak át arra a célra, hogy elvonulhassanak a kollégák telefonos üzleti megbeszéléseket folytatni. De egyre gyakrabban alakítanak ki pihenő szobákat ággyal, tévével, masszázsfotellel.

Egyes cégeknél a konyhában a kávéfőző mellett olyan gépek is találhatók, amik vattacukrot és popcornt készítenek. Megint máshol egy kis mágneskártyát kreditekkel töltenek fel minden hónapban a dolgozók számára, és azokkal lehet "fizetni" a céges automatáknál a túró rudiért és az üdítőért. A dekorációra és az inspiráló környezetre is egyre többet adnak a cégek, de talán a legextrémebb munkahelyi installáció, amiről eddig hallottunk: az iroda közepén elhelyezett csúszda.

A kényelmi juttatások mellett nagyon gyakoriak és kedveltek a szakmai extrák is, például fizeti a cég a dolgozónak, hogy tréningeken, kurzusokon vegyen részt, nyelvet tanuljon, esetleg külföldi szakmai rendezvényeken vegyen részt. Ezek gyakran motiváló eszközök is.

Találtunk olyan álláshirdetést, amelyben ajánlási programot is feltűntettek: anyagi ösztönzéssel kérik a munkavállalót, hogy másoknak is ajánlja a céget. Tehát ha "viszel a vállalathoz új embereket", akkor azért pénzt kapsz, a hirdetés szerint a havi jövedelem 30 százaléka is elérhető ezzel.

A HR-szakértők már évek óta egyetértenek abban, hogy a legjobb toborzási módszer, ha a munkavállaló elégedett a munkahelyével, és szívesen beszél róla, ajánlja másoknak is. Továbbá ha valahol szeretnek dolgozni az emberek, akkor nem akarnak váltani. Tehát a fenti extra, béren kívüli juttatások mind azt szolgálják, hogy vonzó legyen az adott munkahely, a kollégák jól érezzék ott magukat, beszéljenek róla, ajánlják másoknak. Ezzel a cég márkája is épül, alacsonyabb lesz a fluktuáció, és nem kell aggódnia munkaerőhiány miatt.
(Pénzcentrum)

Hirdetés

A statisztikai hivatal rámutat arra, hogy az ír nemzetiségűek migrációjában is érzékelhető változás. A korábbi évekkel összevetve többen költöztek haza (21 100 fő, ami 76%-kal magasabb, mint egy évvel korábban) és rég nem látott alacsony ütemben hagyták el az országot (31 800 fő, ami éves szinten 9,9%-os csökkenésnek felel meg). Ezzel az ír nemzetiségűek nettó migrációja -10 700 főre mérséklődött a korábbi évek 20-30 ezre csökkenései után. A Bloomberg hírügynökség cikke itt emlékeztet arra, hogy 2013-ban, az ország válságának csúcspontján óriási volt a kivándorlás üteme Írországból, a 19. század óta nem látott számokat hozott az az év.

A hírügynökség cikke szerint pedig most, hogy az ír gazdaság szárnyal és a legnagyobb multik sorra jelentik be bővítéseiket az országban, egyre többen költöznek haza. Az ír foglalkoztatottak száma az idei második negyedévben átlépte a 2 milliót.

A pozitív nettó migrációs adatban fontos szerepet játszhatott, hogy új csúcsra emelkedett a nem uniós tagállamokból bevándorlók száma, 31 800 fő érkezett innen. A nem uniós országok nettó migrációs adata 13 300 főt ért el, ami szintén új csúcsot jelent.

Kedvező tendencia Írországban továbbá, hogy az élveszületések száma stabilan meghaladja a halálozások számát, a 2016 áprilisában záruló egy évben a népesség természetes növekedése így 35 300 fővel növekedett. Összességében a legutolsó adatok szerint az ír népesség 4,67 millió főre nőtt a migrációnak és a természetes növekedésnek köszönhetően.
(Portfolio)

Hirdetés

Kifejezetten élőmunka-igényesnek a paradicsom, az uborka és főleg néhány gyümölcs, így az alma, körte, barack, valamint az eper és a málna termesztése, illetve betakarítása mondható.

A toborzás nem könnyű, és az sem igaz, hogy a mezőgazdasági feladatokra bárki alkalmas - nyilatkozta Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a lapnak.

Kétségtelen, hogy szakképzettség nem kell az idénymunkához, ám rendkívül sok esetben a szóba jöhető dolgozók munkához való hozzáállása sem megfelelő. A kérdés pedig pénzre megy: "Ha az almát rendesen, precízen szedik le, akkor akár száz forintot ér kilónként, ha viszont hanyagul dobják, és megnyomódik, akkor csak léalmának lehet eladni. Ez nemritkán csak tizenöt forintért kel el a piacon" - említett példát az elnök.

Ledó szerint azok, akiknek a munkához való hozzáállásuk megfelelő lenne, a legtöbb esetben már dolgoznak valahol.

A szakma szerint a megoldás a gépesítés és a béremelés lehet csak. Az automatizálás meglehetősen magas fokra jutott az elmúlt években, Hollandiában például igen precíz uborkaszedő robotokat alkalmaznak betakarításra. Egy-egy ilyen rendszer azonban nagyon komoly beruházást igényel, amelyet a legtöbb szereplő nem tud kigazdálkodni. A gépesítés és a béremelés fedezete a legnagyobb, leghatékonyabb cégeknél látszik csak, így a kevéssé automatizálható feladatokat minőségi munkaerővel végeztethetik el - a mainál lényegesen magasabb bérezésért - írja a lap.

A másik megoldás a politikai okokból manapság kényes kérdésnek számító bevándorlás lehet. Erre más országok is rájöttek már. Annak dacára, hogy például Spanyolországban magas a munkanélküliség, a déli állam zöldség-gyümölcs szektora mintegy 200-300 ezer afrikainak ad munkát, Lengyelországban pedig ukrán vendégmunkások tömegei dolgoznak.
(Portfolio)

Hirdetés

A vállalatok gyakran akkor is ragaszkodnak a főállású munkavállalókhoz, amikor bizonyos munkaköröket több személlyel is betölthetnének vagy kiszervezhetnének. Pedig a négy órában dolgozó munkavállalók egységnyi idő alatt akár hatékonyabban is dolgozhatnak, mint a teljes munkaidősök, és komplexebb feladatok kihelyezése az ezekre szakosodott cégekhez is könnyen megtérülhet (marketing, HR-szolgáltatások). A munkavállalók viszont gyakran nem merik felvetni a rugalmasabb munkavégzés iránti igényüket, mert félnek, hogy ez csökkenti a piacképességüket.

Noha jelenleg a munkaerőhiány az égetőbb probléma, és kevésbé a munkaerőpiac rugalmassága, e két tényező is összefügg egymással. A megfelelő munkaerő megtalálásában és megtartásában ugyanis a munkavállalók igényeihez is igazított foglalkoztatási formák versenyelőnyt jelenthetnek a cégeknek, az Y generáció megszerzésében pedig egyre fontosabb lesz a személyre szabott munkarend. (Ez a nyári munkaundorra is megoldás lehet!)

Az atipikus foglalkoztatási lehetőségek közül leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a távmunka (otthoni munkavégzés), az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás, a szerződésben rögzített határidőre történő foglalkoztatás, a munkakörmegosztás (job-rotation), a munkaerő-kölcsönzés vált egyre elterjedtebbé. Terjedésüket a technológia fejlődése, a cégek költségcsökkentési törekvései, az Y generáció kötetlenség iránti vágya és az egyébként foglalkoztatási szempontból szigorúnak számító nyugati államok engedékenyebb szabályozása is segítették.

A hatékonyság javítása örök kihívás a vállalatok számára, a munkavállalókat pedig piacképesebbé, kívánatosabbá teheti rugalmasságuk. Ma még inkább az életkörülmények miatt, alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal választják ezeket az elhelyezkedési formákat azok, akik számára a hagyományos foglalkoztatás kevésbé elérhető. Egyre többen szeretnének, főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak, a korábban megszokottnál kevesebb, de otthonról végezhető feladatot ellátni, akár egyszerre több munkaadónak is. Ez a szabadság olyannyira értékes lehet számukra, hogy a fizetésük egy részét is hajlandók feláldozni érte. (A rugalmas foglalkoztatási formák a munkahelyi stressz szintjét is csökkentik, így egészségesebbek maradunk mi is és dolgozóink is!)

A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége. Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is.
(Piac és profit)

Hirdetés

2016 júniusában az igazítatlan és a naptárhatással igazított adatok is egyaránt 5,7 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülést mutatnak éves alapon. 2010 januárja óta 17,5 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 14,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, amivel hazánk a régiós országok között is előkelő helyet foglal el.

A forgalom összetevőit tekintve a nemélelmiszer-kiskereskedelem júniusi 9,7 százalékos növekedésével tovább folytatódott a három éve tartó bővülés. Ebben a teljesítményben komoly szerepet játszhatott – a nemzetközi tendenciáknak megfelelően – a csomagküldő szolgálatok forgalmának jelentős emelkedése, amely az interneten végrehajtott vásárlások számának növekedését tükrözi. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a statisztika a nemélelmiszer-kiskereskedelembe sorolja az egyre népszerűbbé váló online élelmiszer rendeléseket is. Júniusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma így is 3,4 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi forgalmi adatok megerősítik, hogy a háztartások vásárlási kedve visszatért, miután jövedelmi kilátásaikat sokkal pozitívabban látják. Ezt alátámasztják az első negyedéves GDP-adatok is. A fogyasztás számottevő 2003 óta nem látott mértékű, közel 5 százalékos bővülése figyelhető meg.

A lakosság vásárlóerejét támogatja egyebek mellett a növekvő keresetek, az élénkülő foglalkoztatás, valamint a mérsékelt inflációs környezet is. Várakozásaink szerint az idén tovább folytatódik a kiskereskedelem bővülése és ezzel párhuzamosan a háztartások fogyasztásának növekedése, amelynek hátterében több tényező áll. Egyrészt a kedvező munkaerő-piaci folyamatokkal összhangban tovább javul a családok jövedelmi helyzete.

Másrészt az alacsony inflációs környezet növeli a bérek reálértékét. Harmadrészt, a kormányzat intézkedései is támogatják a fogyasztás élénkülését. A személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének köszönhetően összességében több mint 100 milliárd forint marad a háztartásoknál. Ezen túlmenően a kétgyermekes családi adókedvezmény fokozatos emelése is támogatja fogyasztás bővülését.
(Népszava)

Hirdetés