Munkaügyi Tudástár

Furcsa kettősség jellemzi a foglalkoztatást megyénkben, egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerő hiánya is. Míg ma is sokan keresnek munkát Somogyban, addig több munkaadó azt panaszolta, nem talál szakképzett munkaerőt. A probléma gyökerei hosszú évekre nyúlnak vissza. Korábban olyan szakmákat adtak fiataljaink kezébe, mellyel nem tudtak elhelyezkedni, nem találkozott a szakképzett munkaerő a piaci igényekkel. Az elmúlt években történt elmozdulás, megkezdődött a szakképzés átalakítása. A munkát keresők számának csökkenéséhez azonban elengedhetetlen a gazdaság motorjainak beindítása, ám emellett jól működő munkaerőpiac kialakítása a cél. Ebben segíthet az 1,878 milliárd összköltségű foglalkoztatási paktum, melynek végrehajtása során összhangot kell teremteni a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet között, a konkrét vállalkozói igényekre konkrét válaszokat kell adni – hangsúlyozta Jakó Gergely, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke.

Neszményi Zsolt kormánymegbízott a sajtótájékoztatón elmondta: nyolc paktum segítheti Somogyban a foglalkoztatás növelését, majd az elmúlt időszakban befejeződött és jelenleg is futó foglalkoztatást segítő képzésekkel kapcsolatban kiemelte: a Somogy Megyei Kormányhivatal által működtetett különböző munkaerő-piaci programokon (TÁMOP, GINOP) részt vevők közül eddig közel 1700-an részesültek bérjellegű támogatásban, illetve több mint hétezren képzésben. A foglalkoztatási paktum sikeres megvalósításával elérhető, hogy aki tud, akar és képes, mindenki dolgozhasson Somogyban. Cél, hogy versenyképes tudáshoz jussanak a program résztvevői. Ennek elősegítése érdekében a megyei kormányhivatal koordinációs szerepével összhangban bevonják a munkáltatói és munkavállalói képviseleteket, így jobban tudják azokat a térségeket támogatni, ahol nagyobb szükség van munkaerőre és ahol nagyobb a munkanélküliség.

Az 1,878 milliárd költségű, 100 százalékos támogatottságú projekt 2021. augusztus 15-ig tart. A Közreműködő Szervezet feladatait a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának igazgatója ismertette. Tapsonyi Tünde elmondta: az augusztus 30-án aláírt foglalkoztatási paktum az első támogatott TOP pályázat Somogyban, melynek végrehajtása szeptember elsején kezdődik.
(OrientPress )

Németh Dávid azt mondta, a közmunkaprogramnak egyre kisebb a szerepe a foglalkoztatás növekedésében, elsősorban a versenyszféra vesz fel egyre több munkavállalót. Emellett gyarapodik azok száma is, akik magyarországi lakcímmel, de szomszédos országban dolgoznak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy akik a válság idején elvesztették az állásukat, azokat már "felszívta" a piac. Hozzátette: sok év kell ahhoz, hogy befejeződjenek azok a szakképzések, amelyek a struktúraváltás miatt átrendeződött munkaerőpiacra is megfelelő számú dolgozót tudnak biztosítani.

A beruházásokkal kapcsolatban Németh Dávid azt mondta, az uniós források csökkenése miatt esett vissza a mutató, de az év végéig felgyorsul a támogatások lehívása és az építőipari megrendelés-állomány kivitelezése is beindíthatja a beruházásokat.
(Privátbankár )

Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának szembe kell néznie a munkaerő megtartásának nehézségével. Aki nem kap képzést, nem válik sokoldalúbbá, az számos területen nem fog labdába rúgni a robotok mellett. A hírek szerint ugyanis a jelentősen csökkenő uniós fejlesztési források fókusza az évtized végétől átkerül az infrastruktúráról a humán erőforrásokra. Mindennek oka pedig az egyre hatékonyabbá váló automatizáció jelentette szociális fenyegetés. A robotok akár a jelenleg létező munkakörök felét is elláthatják néhány éven belül. A gépeknek sok olyan előnyük van – legalábbis a munkaadók szemében –, amelyekkel a munkások nem versenyezhetnek: pontosak, nem vitatkoznak, nem kérnek fizetést, nem mennek szabadságra és összességében olcsóbbak.

Két fontos feltételnek kell megfelelnie egy robotnak, hogy hatékonyan tudjon működni az emberek között. Az első, hogy a rábízott feladatot el kell tudnia végezni. Ez nem olyan magától értetődő, hiszen ma a robotok számára sokszor még az emberi szempontból legegyszerűbb feladatok is megoldhatatlannak tűnnek. Milyen jó lenne egy utcai takarító robot. Sajnos azonban a sokféle szemét feltakarítása, a mai utcaszerkezet, a közlekedés, a jövő-menő gyalogosok túl összetett problémát jelentenek egy robot számára – mondja Miklósi Ádám egyetemi tanár, az ELTE etológia tanszékének vezetője. – A másik feltétel a szociális kompetencia, azaz a robotnak fel kell tudnia ismerni, hogy az adott szociális szituáció milyen viselkedést kíván a részéről. Egy utcai takarító robotnak képesnek kell lennie, hogy megfelelő távolságból kikerülje a mellette elhaladó embereket vagy éppen a sétáltatott kutyákat. Egy közértben dolgozó robotnak például figyelembe kellene vennie, hogy egy gyerek vagy idős ember kér tőle segítséget.

Miklósi Ádám szerint a robotok biztos nem csökkentik összességében az emberek munkaerőpiaci lehetőségeit, de – ahogy mindig is – a piac folyamatosan átalakul. A robotok megjelenésével egyes szakmák valóban eltűnhetnek, de ez legalább tíz-tizenöt éves folyamat lesz, és így van idő felkészülni. Abból sem lett felfordulás, hogy már nincs szükség telefonközpontos kisasszonyokra, mert a telefonhálózat automatikusan működik. Sokkal több szakember kell viszont, aki ért a robotokhoz. Ma ez a szakma még csak kialakulóban van, itthon pedig kifejezetten hiányoznak az ilyen szakemberek. Persze kérdés, hogy az alacsony képzettséget igénylő munkájukat a robotok miatt elveszítő emberek képesek lesznek-e programozóként, mérnökként visszatérni a munka világába.

Leginkább olyan szakmákban várható a robotok térnyerése, ahol nem kell sokat mozogni, és az elvárt mozgássorok egyszerűek. Szupermarketekben a pénztáros szerepét átvehetnék, de már vannak olyan megoldások, ahol a vevő egyedül intézi a fizetést, és robot sem kell hozzá. Sokan próbálkoznak a kórházi robotokkal, amelyek különböző tárgyak szállításában segítenek. Éttermieket is próbálnak fejleszteni, de még messze vannak attól, hogy egy igazi pincér munkáját átvegyék – folytatja a kutató. – Egyelőre nem kell attól félni, hogy a gépek az emberek között tudnának hatékonyan munkát végezni. A technológia még nem érte el a szükséges fejlettségi fokot. Fontos lenne, hogy a műszaki fejlesztések mellett viselkedéskutatók, különösen etológusok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, mert csak így lehet megvalósítani a megfelelően kialakított szociális robotokat.
(MNO)

A május-júliusi időszakban 4 millió 372 ezer foglalkoztatottat számolt a KSH, amiből: 4 millió 18 ezer ember a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozott, 236 ezren közfoglalkoztatottak voltak, 118 ezren külföldi telephelyen vállaltak munkát.
A munkanélküliek száma 228 ezer fő volt a vizsgált időszakban, ami 78 ezer fős csökkenést jelent egy év alatt. A munkanélküliségi ráta 5 százalékot tett ki, ami rekord alacsonynak számít.
Közben a közmunkások 236 ezren voltak, 13 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. A közmunkások aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 5,1 százalékra emelkedett, a munkanélküliekkel együtt így az aktív népesség 10,1 százalékát képviselik.

(Portfólió)

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2,7 százalékpontot javult, így 66,9 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak számának nemek szerinti alakulását tekintve látható, hogy a férfiak és a nők körében egyaránt javultak a mutatók. A 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási aránya az előző év azonos időszakához képest 2,6 százalékponttal, 73,2 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatás újabb csúcsot ért el. A foglalkoztatási ráta ismét meghaladta a hatvan százalékot, a munkanélküliségi pedig 4,8 százalékra mérséklődött.
A fiatalok esetében is folyamatosan javulnak a mutatók, hiszen a 15-24 éves korosztályban már több mint 300 ezren, 24 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve. Eközben a fiatal munkanélküliek száma 15 ezerrel, 45 ezerre csökkent, így az ifjúsági munkanélküliségi ráta 13 százalék alá mérséklődött.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van.
(Népszava)

A magyar fiatalok egyre tudatosabban készülnek a nyugdíjas éveikre, miközben a lakosság egésze még mindig elsősorban az állami pillértől várja a megoldást - állapította meg az Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatása.
Magyarország a kutatásban részt vevő 15 országból a tizenharmadik helyen áll a 2016-os Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) rangsorában: a maximális tízből öt pontot ért el, ami a nyugdíjfelkészültség alacsony szintjére utal. Hazánk pontszáma öt éve nagyjából változatlan - biztató jel ugyanakkor, hogy a részindexek többsége 2012-höz képest ugyan számottevően javult, de tavalyhoz képest majd minden területen romlott a mutató.
A nyugdíjrendszer változásai miatt a vizsgált országok közül a magyarok érzik magukat a legkevésbé felelősnek a nyugdíjaskori jövedelmük megteremtéséért (53 százalék). A felelősséget vállalók aránya 2012 óta négy százalékponttal csökkent: a döntő többség azt gondolja, hogy az államnak kell oroszlánrészt vállalnia az idősek ellátásában.
A nyugdíjtervezés terén jó megoldás lehet a világ sok országában működő, ún. vállalati nyugdíjprogram, amikor a munkáltató automatikusan vonja le a dolgozóktól a fizetésük bizonyos százalékát annak érdekében, hogy időskorukra megfelelő összegű megtakarítást érjenek el. A felmérés szerint a megoldással a magyar munkavállalók többsége is egyetért: fizetésének hat százalékát tízből hat munkavállaló odaadná, de nyolc százalékos elvonással is egyetértene 54 százalék.
Horváth szerint a pénzügyi kultúra és a tudatosság fejlesztésére az államnak, a pénzügyi intézményeknek és a munkáltatóknak is nagy hangsúlyt kell fektetniük, nem csak a nyugdíjtervezés, az öngondoskodás és a hosszú távú befektetések, de a hosszabb ideig tartó aktív foglalkoztatás előnyeire is fel kell hívniuk a figyelmet. Fontosnak tartja, hogy a kampány kitérjen a családtagok, a barátok szerepére, hogy azok is végig gondolják nyugdíjstratégiájukat, akiknek nincs lehetőségük vállalati nyugdíjprogramokban részt venni.
(Napi)

A KSH jelentése szerint május-júliusban 78 ezerrel volt kevesebb a munkanélküliek száma, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig egy év alatt 1,8, a második negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal, 5,0 százalékra mérséklődött.A foglalkoztatottak száma 148 ezerrel, 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva, 4 millió 372 ezerre emelkedett. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,8 százalékponttal 66,9 százalékra emelkedett. A 15-74 éves népesség aktivitási rátája egy év alatt 1,2 százalékponttal 61,3 százalékosra emelkedett.
A gazdaságilag aktív lakosság ezzel 70 ezerrel nőtt, az ő belépésük és a munkanélküliek számának 78 ezres csökkenése adta a foglalkoztatotti létszám 148 ezres növekedését. A 15-64 évesek között pedig 1,6 százalékponttal 70,4 százalékosra emelkedett az aktivitási ráta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy az aktivitási ráta emelkedése azt mutatja, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási ráta emelkedése pedig egyebek mellett a nyári idénymunkáknak is köszönhető, ennek hatására a munkanélküliségi ráta nyár végére, ősz elejére akár 5 százalék alá is eshet.
Suppan Gergely, a Takarékban Zrt. elemzője kommentárjában kifejtette, hogy a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben tovább gyorsulhat.
A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják.Az elemző hozzátette: jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek számának csökkenése, így jövő év közepére már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliség.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője úgy fogalmazott, hogy a tartósan munkanélküliek, akik több mint 1 éve álláskeresők nem azért nem tudtak elhelyezkedni, mert a cégek és a vállalakozások nem kínáltak munkát, hanem azért, mert a munkakeresők képzettségét és földrajzi elhelyezkedését tekintve eltérés van a munkaerő kereslet és kínálat között.
(Tőzsdefórum)

A mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben újabb rekordot ért el, 2453,5 milliárd forintos értéke 45,5 százalékkal haladta meg a 2010-es évét. Az élelmiszeripar teljesítménye 2015-ben dinamikusan, az előző évihez hasonló mértékben bővült, az ágazat kibocsátása 2015-ben folyó áron 2833,4 milliárd forint volt, 39,4 százalékkal emelkedett öt év alatt.
Fazekas Sándor emlékeztetett arra, az oroszországi embargó bevezetésével hazánknak új piacokat kellett találnia, amelyet a magyar mezőgazdaság a Kormány támogatása mellett sikeresen teljesített. Az agrárexport a több szempontból is kedvezőtlen nemzetközi piaci és politikai helyzet ellenére 2015-ben újra bővült, és ismét megközelítette a 8 milliárd eurót.
A földművelésügyi miniszter kiemelte, a tavalyi évben is bővült a mezőgazdaság foglalkoztatása, ennek köszönhetően 203,2 ezer fő dolgozott főállásban az ágazatban. A mezőgazdasági foglalkoztatás az elmúlt öt évben 30,4 ezer fővel, 17,6 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripari vállalkozások 2015-ben 140,3 ezer főt foglalkoztattak, az ágazat foglalkoztatása 18,3 ezer fővel, 15 százalékkal meghaladta a 2010. évit.
Több éves távlatban dinamikusan növekedett az agrártermékek külpiaci forgalma, export értéke 35,3 százalékkal, az egyenleg 40,9 százalékkal haladta meg 2015-ben az öt évvel korábbit.
A legnagyobb mértékben az állati és növényi zsír, olaj kivitele növekedett, 2015-ben 472,6 millió eurót tett ki, ami 2010-hez képest 107,3 százalékos növekedést jelent.
Az élő állat és állati termékek exportjának értéke 2015-ben 2010-hez képest 22,7 százalékkal emelkedett. Jelentős mértékben és fokozatosan nőtt a baromfihús export (2015-ben 515,1 millió euró).
A növényi termékek exportja 2015-ben 2509,9 millió eurót tett ki, ami 19,3 százalékos növekedést jelent a 2010-es értékhez képest. A gabonafélék kivitele pedig hat év alatt 27 százalékos növekedést mutat, 2015-ben 1393,6 millió eurót tett ki.
Az agrárexport 2016 első öt hónapjában az előző évi magas szinten maradt, január-májusi 3189,5 millió eurós értéke 2,2 millió euróval haladta meg az egy évvel ezelőtti forgalmat.
(Agro Napló)

„Sajnos van, hogy két hét munka után továbbállnak Németországba, Ausztriába, Svájcba” – mondta Nóberer Mária, a HRC Consultat Kft. egyik ügyvezetője – „de olyan is volt már, hogy valaki egy hónap Németország után könyörgött, hogy had jöjjön vissza a magyarországi helyére, hiszen ott nem tudta megoldani a szállást.”

Már régóta nemcsak vendéglátóiparba keresnek külföldi munkaerőt, hanem fémipari szakmunkásokat és mérnököket is. Győr és környéke főleg a járműiparra, valamint az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra bízta a jövőjét, a fémipari munkaerőhiány ezért igen érzékenyen érinti. A győri klaszter vezetője úgy látja, hogy a munkaerőt részben kiváltó intenzív technikai, technológiai fejlesztésére szintén nagy hangsúlyt kellene fektetni.

Még a kétezres évek elején Magyarországra jártak át dolgozni Szlovákiából, mára ez megfordult. Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt százezren vándorolnak ki Nyugat-Európába, akik közül sokan nem térnek vissza. A képzett munkaerő kivándorlása pedig egyre több gondot okoz a hazai gazdaságnak, idővel beruházások fognak elmaradni, majd a külföldi cégek elköltöznek olyan országba, ahol találnak elég képzett munkaerőt.

A Prohuman Kft. a Népszabadságnak például arról számolt be, hogy sok cég már felfedezte a környező országok határ menti településeinek munkaerő-potenciálját. A vállalatok ugyanakkor törekednek a kettős állampolgárok alkalmazására, EU-n kívüli országokból érkezők foglalkoztatottsága elenyésző a nehézkes adminisztrációs folyamatok miatt is.
(Világgazdaság)

A Randstad 2015-ös felmérése szerint a 18-25 év közöttiek mindössze 16%-a igényli, hogy rendszeresen irodában dolgozzon – ennek egyik oka az lehet, hogy sokkal közvetlenebbül kommunikálnak online, mint személyesen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szeretnek csapatban dolgozni, sőt: fontos számukra a közösség, egész egyszerűen csak arról van szó, hogy szívesebben dolgoznak egy virtuális team tagjaként. Ez a közösség-központú hozzáállás kihat arra is, milyen típusú szervezet mellett kötelezik el magukat szívesen; sokkal vonzóbb számukra egy innovatív környezet, mint a hagyományos hierarchikus berendezkedés.