Munkaügyi Tudástár

A hazai informatikai munkaerő-piacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátor-hatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban. Ám ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta – mondta korábban a Világgazdaságnak Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója. Ehhez képest a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) szakokra első helyen az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek, miközben az IVSZ szerint ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.
A fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya. Az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre). Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát – Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány. A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra). Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás: a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést.
A hiány alaposan feltornázta a béreket az IT-szektorban: a Hays idei felmérése szerint tavaly átlag 8-10 százalékkal emelkedtek a fizetések az ágazatban, amely a bankszektor után már eddig is a legmagasabb jövedelmeket kínálta. A cégek egymás elől vadásszák le nemcsak a tapasztalt szakembereket, de már a friss diplomás kezdőkért is sorban állnak. A szoftverfejlesztőknél már a junior pozícióban jellemzően bruttó 410 ezer forint körül alakulnak a bérek, a ranglétrán feljebb lépegetve már 600–900 ezer között mozognak az összegek, a vezető állásokban pedig jellemzően havi 1,1 milliót lehet keresni. A fejvadászcégek szerint még ennél is valamivel többet ki tudnak harcolni a keresett nyelveken, például Javában programozó fejlesztők.
A szektor vállalatai kénytelenek egyre több pénzt és energiát fektetni a munkaerőhiány elleni küzdelembe. A Szegeden és Debrecenben az idén 3,6 milliárd forintos bővítést végrehajtó amerikai szoftverfejlesztő, az EPAM Systems például duális képzést indít a helyi egyetemeken, emellett saját képzési programján, az EPAM Akadémián belül indított olyan kurzusokat, amelyek pár éves gyakorlattal rendelkezőkből faragnak néhány hónap alatt a cég igényeinek megfelelő szoftverfejlesztőket. A Magyar Telekomnál úgy gondolják, hogy a fiatalok motiválása és inspirálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben kedvezőbb munkaerőpiaci kép rajzolódjon ki. A tavaly ősszel indult és az idei iskolaszezonban is folytatódó „Legyél te is informatikus!” programban a vállalatcsoport önkéntesei járják az iskolákat, hogy bemutassák a hivatásban rejlő karrierlehetőségeket.
(Világgazdaság)

A felmérés alapján – amely 500 mikro-, kis- és középvállalkozás részvételével készült – a megkérdezett mikro- és kisvállalkozásoknak a 78, illetve 63 százaléka tartja hasznosnak a rugalmas munkaidőt. Az otthonról végezhető munka nem terjedt el a mikro- és kisvállalkozások körében, ennek a foglalkoztatási formának az aránya mindössze 8, illetve 7 százalékot ér el. (Pedig a munkavállalók kedvelik ezt a formát, és ha jól csinálják, hatékony is.)
A mikrovállalkozások szinte egyáltalán nem szoktak munkaerőt kölcsönözni, a kisvállalkozásoknak mintegy hatoda alkalmazza ezt. Jelentős azoknak a vállalkozásoknak a tábora, amelyek egyáltalán nem tartják hasznosnak a munkaerő-kölcsönzést: a mikrovállalkozásoknál 56 százalék, a kisvállalkozásoknál pedig 48 százalék ennek az aránya.(Pedig a munkaerőhiány sokat lendített a munkaerő-kölcsönző piacon.)
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy a garanciacég készfizető kezességvállalásával javul a társaságok hitelhez jutása, a finanszírozott fejlesztések saját forrásokat szabadítanak fel, így a bérek racionális fejlesztésére nyílhat lehetőség. A fejlesztések nemcsak forrásokat, hanem új ismeretek, kompetenciák bevonását teszik szükségessé. A mikro- és kisvállalkozások méretükből fakadóan nyitottak a rugalmas foglalkoztatásra, számukra sok esetben a lényeg a friss ismeretek megfizethető alkalmazása, amely megalapozza a további fejlődésüket – derül ki a kutatásból.
Az atipikus foglalkoztatás a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja, ráadásul a munkavégzés hatékonysága is nő.
(Piac és Profit)

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a vártnál lassabb kiskereskedelmi forgalom-növekedés csak átmeneti, augusztustól újra gyorsulásra lehet számítani. A bizalmi indexek alapján megállapítható, hogy a magyar fogyasztói bizalom stabil, ezért az első hét hónapban tapasztalt átlagos 5 százalékos növekedési ütem az év további részében is megmaradhat.
Az elemző szerint a kiskereskedelmi forgalmat júliusban is a nem élelmiszer-kiskereskedelem húzta. Mindeközben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben látott lassulás az egy évvel ezelőtti magas bázissal magyarázható - vélekedett az elemző. Az üzemanyag-forgalom alacsony növekedési ütemének pedig az lehet az oka, hogy az előző évhez képest már nem jelentős az üzemanyag fogyasztói árának csökkenése, az kevésbé stimulálta a kiskereskedelmet - tette hozzá.
Ürmössy Gergely hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalomban az egyhavi ingadozás nem szokatlan.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a következő hónapokban visszatérhet a kiskereskedelmi forgalom lendülete, így az éves bővülés akár a várakozásokat is meghaladhatja.
Az elemző idén 5 százalékos átlagos növekedést vár az ágazatban, a tavalyi fehéredési hatást is tükröző 5,8 százalékos növekedés után.
Hozzátette: az előző hónaphoz viszonyított jelentős lassulást részben az egy évvel ezelőtti bázis jelentős felfelé módosítása, részben pedig az okozhatta, hogy az előző évekhez képest többen nyaralhattak. A forgalom növekedéséhez az elemző szerint a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése is hozzájárul. Idén az 5,8-6 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja-csökkentés is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó reálbérek 7 százalék körül emelkedhetnek.
Suppan Gergely a felfelé mutató kockázatok közé sorolta, hogy az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás, és a kiskereskedelmi forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét a kamatcsökkentések hatására a referencia kamatlábakhoz rögzített hitelek csökkenő törlesztőrészlete is - mutatott rá.
(Webrádió)

Az élelmiszerek és üzemanyagok forgalma jelentősen lelassult az év hetedik hónapjában, de az iparcikkek kereslete is enyhébb növekedési ütemet mutatott mint az előző fél évben.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben a júniusi 3,4 százalékról 1,5 százalékosra fékeződött a forgalom növekedése az egy évvel korábbihoz viszonyítva, amikor 13 havi rekordot döntött a kereslet és 6,9 százalékos éves növekedést ért el.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,4, százalékkal emelkedtek az eladások a júniusi 9,7 százalékos növekedést követően, amivel továbbra is a legdinamikusabb növekedést mutatta, ha szerényebb volt is mint január óta idén bármikor.
Az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene júliusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Több mint két éve, 2014 májusa óta ez volt a legalacsonyabb éves növekedési ütem.
2016. első hét hónapjában a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a nyers adatok szerint 4,9 százalékos volt a növekedés.
A kiskereskedelmi forgalom júliusi részletes adatait szeptember 23-án közli második becslése alapján a KSH.
(Híradó)

Az adózással kapcsolatos jelenleg hatályos rendelkezések az általánosnál egyszerűbb jövedelemszámítási, adózási módot kínálnak a vállalkozások és a magánszemélyek részére egyszerűsített foglalkoztatás esetén annak érdekében, hogy számukra az adminisztrációs terhek csökkenjenek, és az adókötelezettségüket is optimalizálni tudják a gazdasági tevékenységük végzése során.
Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvényben (efo-törvény) meghatározott feltételekkel létesíthető munkaviszony. Ennek megfelelően ilyen jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Az efo-törvény szerint létesíthető munkaviszony többek között mezőgazdasági, idénymunkára. Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
(Borászat)

A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteria rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy év során a kkv-k mindössze 37%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.

Az európai feltörekvő gazdaságokban mindenhol feszesedik a munkaerőpiac, a bérek és a munkaerőköltségek emelkedésnek indultak. A munkanélküliség és a bérek közötti kapcsolat (amit a Phillips-görbe ír le) ugyanakkor lazulni látszik, hiszen az alacsonyabb munkanélküliséggel nem járt egyelőre magasabb infláció, de azért még ne könyveljük el, hogy ez örökre így marad - mondja a Morgan Stanley.

A bérnyomás ismét megjelent a régióban és várhatóan csak erősebb lesz a jövőben. Inflációs szempontból fontos, hogy az egységnyi munkaerőköltség (ULC) jóval a maginfláció üteme felett növekszik, ami azt is jelenti egyben, hogy a vállalatoknak árat kell emelni, ha nem akarják a hasznukat csökkenni látni.

A nagyon kompetitív környezetben működő vállalatok ugyanakkor az áremelésektől is tartózkodhatnak, különösen, ha a haszonkulcsaik magasak és el tudják viselni a bérköltségek emelkedését. Elnézve a cégek aggregált bruttó működési eredményét, ilyen lehet a helyzet Lengyelországban, azonban nem Magyarországon.

Hazánk a régióból is kilóg abból a szempontból, hogy a magyar cégek profitrészesedése a legalacsonyabb. Szemben a lengyel és a cseh cégekkel, amelyek rendelkeznek némi pufferrel a béremelésekhez.

Bár egyelőre még korai lenne kamatemeléseket fontolgatni, az valószínűsíthető, hogy az általánosságban óvatos jegybankoknak (mint például a lengyel) lesz okuk óvatosnak maradni, míg másoknak, mint például a magyar jegybank, amelyik nagyon galamb-hangvételű volt végig, nehezebb lesz a választás a gazdaság támogatása és az inflációs célkitűzés biztosítása között - vélik a bank londoni elemzői.

A Morgan Stanley szakértői szerint egyébként teljes mértékben indokolt volt az MNB részéről, hogy a kamatcsökkentési ciklust a feszesedő munkaerőpiacra és a bérkiáramlás felgyorsulására hivatkozva fejezték be májusban.

Az elemzők szerint azonban ha csak a munkaerőpiacot nézik, fennáll a veszély, hogy a monetáris politikai kondíciók túlságosan lazák maradnak.

2013 óta először fordul elő, hogy a nyersanyagárakhoz kötődő bázishatások és a feszesedő munkaerőpiacoknak köszönhetően az inflációs kockázatok felfelé mutatnak Kelet-Közép-Európában. Ez persze nem azt jelenti, hogy az infláció jövőre elszabadul, de számottevő lesz a különbség a drágulás eddigi üteméhez képest.
(Portfólió)

Ahogyan azt a 2016. évi közép- és kelet-európai befektetési jelentés - A küldetés: túlszárnyalni a többieket (angolul: CEE Investment Report 2016: Mission to Outperfrom) kiemeli, a közép- és kelet-európai országok kedvező makrogazdasági feltételei is hozzájárultak ahhoz, hogy a befektetői érdeklődés ilyen irányba mozdult el. A Világbank-csoport azon a véleményen van, hogy a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia lesznek az elkövetkező években is az Unió leggyorsabban növekvő gazdaságai. A Moody's előrejelzései szerint ezek az országok a közeljövő nemzetközi gazdasági és társadalompolitikai kihívásaira is megfelelően fognak tudni reagálni. Lengyelország és Csehország, melyek Közép- és Kelet-Európa legérettebb piacai, a kereskedelmi ingatlanügyletek mennyiségének tekintetében még mindig regionális vezetők a maguk 40% és 18,5%-os piaci részesedésével.Nemzetközi befektetők azonban a többi közép- és kelet-európai országban már olyan új befektetési lehetőségeket látnak, amelyek magasabb hozamot ígérnek, mint Prága és Varsó.

Magyarország és Románia két olyan piac, amely a fővárosban minőségi termékeket kínál nagyon vonzó legfelsőbb kategóriás irodai hozamokkal: 6,75% Budapesten és 7,5% Bukarestben, ami majdnem kétszerese a nyugat-európai országokban jelenleg elérhető hozamoknak. Nem meglepő, hogy a közép- és kelet-európai helyszínek egyre nagyobb számban vonzzák az olyan nemzetközi piaci szereplőket, akik eszközportfóliójuk jövedelmezőségét és sokrétűségét egyformán fontosnak tartják. A 2016-os év első felében megfigyelhettük, hogy olyan befektetők, mint a Zeus Capital és a KGAL léptek be a budapesti kereskedelmi ingatlanok piacára, és úgy véljük, hogy a közeljövőben további újoncok is várhatók, mondta el Adrian Karczewicz, a Skanska Commercial Development Europe közép- és kelet-európai tranzakciós menedzsere.

A JLL szerint egyre nagyobb számban érkezik külföldi tőke Budapestre, továbbá a bankok egyre növekvő étvággyal kívánják finanszírozni az ügyleteket, és ezeknek köszönhetően jelentősen megnőtt a likviditás.3 A budapesti ingatlanpiac alapvető mechanizmusai továbbra is meghatározóak, hiszen a kereslet szilárd, a szabad ingatlanok aránya csökken és korlátozott a várható fejlesztések száma. A modern irodai területek iránti keresletet fokozza az üzleti szolgáltatások ágazata, ami Magyarországon a foglalkoztatás növekedésének is egyik meghatározó tényezője. A kedvező üzemeltetési feltételek miatt az UNICEF Budapesten nyitotta meg globális szolgáltatási központját, mivel itt jól képzett munkaerő, megfelelően kiépített infrastruktúra áll rendelkezésére, és az üzleti tevékenységhez kapcsolódóan viszonylag alacsony költségekkel kell számolnia. Magyarország a jövőben további új, meghatározó külföldi közvetlen befektetőket fog magához vonzani.
(Portfólió)

A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái azt mutatják, hogy a munkaerő-kölcsönzés továbbra is jellemzően a fizikai munkakörökben fordul elő: a kölcsönzöttek 88,4 százaléka fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát végez.

Ők többségében a feldolgozóiparban kaptak munkát, míg a szellemi munkát végzők jobbára adminisztratív szolgáltatásokat végeznek.

A kölcsönzött munkavállalók több mint 90 százaléka teljes munkaidőben dolgozott tavaly, ami azt jelenti, hogy 2014-hez képest 11 százalékkal csökkent a részmunkaidőben, míg 25 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben dolgozók létszáma, közölte a Trenkwalder. A cég szerint az összes foglalkoztatott 81 százalékát határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazták a munkaerő-kölcsönző cégek, ami azt mutatja, hogy egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad.

„A feldolgozóiparban jelentkező egyre erősödő munkaerőhiány a munkaerő-kölcsönzés piacán is érezteti a hatását” – idézi Fehér Tamás ügyvezető igazgatót a Trenkwalder közleménye. Szerinte országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma.

„Egyre szélesebb területen zajlik a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, mivel számos cég a betöltetlen álláshelyeinek egy részére is kölcsönzött munkatársakat állít be. A kölcsönzött munkaerőnek egyébként tavaly 19 százalékát át is vették saját állományba, lehetővé téve számukra a cégen belüli karrier építését” – mondta Fehér Tamás.

A munkaerő-kölcsönzés jelenleg mintegy 5 ezer munkáltatónak kínál rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. Míg 2009-ben a gazdasági válság hatására a kölcsönzött munkavállalók száma alig haladta meg a 79 ezret, a 2010-es években a kölcsönzött munkavállalók száma már folyamatosan 100 ezer felett alakult.

A Trenkwalder közleménye szerint Magyarországon közel 1100, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (202 milliárd forint) 28 százalékán a lista élén álló három szereplő – a Prohumán, a Trenkwalder és az Adecco – osztozott.
(Origo )

A Foglalkoztatási paktum Békés megyében című pályázatnak köszönhetően összesen 2,4 milliárd forintot fordíthat a hátrányos helyzetűek és a közfoglalkoztatottak munkába állítására a térség. A támogatást a munkáltatói igények alapján osztják majd el. A program a képzés, a bér és az utazási költséget is fedezi. A program elsődleges célja az, hogy az álláskeresők, illetve a közfoglalkoztatottak ismét munkába álljanak.

– Hosszútávon szeretnénk, hogy a teljes foglalkoztatás megvalósuljon Békés megyében is. Ennek fontos eleme lehet az, hogy a programba bevonandó emberek munkához juthatnak, illetve olyan képzettségre, tudásra tehetnek szert, amellyel tartósan el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon – fogalmazott Zalai Mihály a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Gajda Róbert kormánymegbízott elmondta: számos fejlesztés, munkahelyteremtő program van kilátásban az elkövetkező években. Új munkahelyek jönnek létre és mintegy 80 milliárd forint értékben jelennek meg beruházások a megyében.

– Ugyanakkor van az éremnek egy másik oldala is. Ha országos kitekintésben nézzük a Békés megyei statisztikai adatokat, láthatjuk, hogy itt még mindig sok a regisztrált álláskereső. A piaci keresletet és a kínálatot össze kell hangolni úgy, hogy ezeknek az embereknek tartósan legyen munkájuk – jegyezte meg Gajda Róbert.

A jelenlegi program éppen erre ad lehetőséget. Az alacsony iskolai végzettségűeknek, a gyesről, gyedről visszatérőknek, az 50 év felettieknek, a pályakezdő fiataloknak, és azoknak is igyekeznek segíteni, akik ápolási díjról térnek vissza a munka világába. A résztvevők számára a program számos támogatást biztosít.

– Komoly képzéseket fogunk lebonyolítani az álláskeresők számára, illetve tanácsadásra, mentori szolgáltatásra is van lehetőség a program időtartama alatt. A munkáltatók pedig akár 100 százalékos bérköltség-támogatást is kaphatnak. Lehetőség van utazási költségtérítésre és az önfoglalkoztatóvá válás támogatására is – tudtuk meg Nagy Ágnestől, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetőjétől.

A megállapodás 2021. február 28-áig tart. Ez idő alatt a tervek szerint 1600 hátrányos helyzetű ember vesz majd részt benne és legalább 803 regisztrált álláskeresőt juthat hosszú távú, biztos munkahelyhez.
(Behir )