Munkaügyi Tudástár

Hosszú távon is folytatódhat a munkahelyteremtés a kelet-közép-európai országokban, azonban egyes szektorokban a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is megnehezíti majd a munkáltatók dolgát - írják elemzésükben a KB Bank elemzői.
Meglátásuk szerint a képzett munkaerő hiánya akár több részmunkaidős pozíció létrejöttéhez, illetve a fiatalok és a nők magasabb foglalkoztatásához vezethet. A társadalom e csoportjai ugyanis még komoly munkaerő-tartalékot rejtegetnek a gazdaságok számára. Mindeddig a cégek a túlórák növelésével kompenzálták a hiányzó munkaerőt, azonban ez hosszú távon fenntarthatatlan.
A cseh bank elemzői szerint az infláció gyorsulását továbbra is visszahúzzák majd az alacsony importárak és az alacsonyan lehorgonyzott inflációs várakozások. A régió nagy részében defláció uralkodik, így a reálbér-növekedés stabilan alakulhat az előttünk álló időszakban is, ami a háztartások költekezéseit is várhatóan megdobja majd. Emiatt a belső fogyasztás maradhat a GDP-növekedés fő motorja a térségben.
(Portfólió)

A 2000-es években hatalmas fejlődésnek indult a hazai informatikai szektor, akkor az olcsó munkaerő jelentette a versenyelőnyt. Ez ma már nincs, hiszen az olcsó munkaerőt Indiában, és Keleten találják a multik. Ami miatt mégis vonzó a befektetőknek a magyar piac, az a hozzáadott érték. Ezt jó ideje felismerték a hazai cégek, aminek hatalmas növekedés és bővülés lett az eredménye. Olyannyira, hogy a szektor a teljes magyar gazdaság húzóágazata lehetne.
A piac igényeit viszont nem tudta követni az oktatás, így sem mennyiségben, sem minőségben nem áll rendelkezésre megfelelő munkaerő.
A tanulmány szerint valódi informatikaoktatás - az informatikai szakközépiskolák kivételével - nincs a közoktatásban.
Valójában csak alapvető irodai alkalmazásokat, és felhasználói szintű készségeket sajátíthatnak el a tanulók, tehát nem megfelelő az oktatás tartalma. Valamint az informatikatanárok felkészültsége is hiányos, az alacsony minőségű eszközpark pedig gyorsan elavul, és a pótlása sem megoldott.
A felsőoktatás nem tudja felvenni a kesztyűt a versenyszférával, így a jól képzett oktatókat a piac 5-8-szoros fizetéssel elcsábítja az egyetemektől. Egyszerűen nincs forrás arra, hogy a piachoz hasonló javadalmazást kapjanak az oktatók. A másik probléma, hogy sok oktatónak viszont teljesen hiányzik a piaci tapasztalat, és az átlagéletkor is jóval magasabb, mint kellene.
(Pénzcentrum)

Wolfgang Keller és Hale Utar új tanulmánya szorosan a kínai exporthoz köti a munkapiaci átalakulást. A kutatók a dán népességnyilvántartásban követték nyomon azokat a dán embereket, akik olyan termékeket gyártottak, amiket Kína később exportálni kezdett; és azokat is, akik más termékeket gyártottak.
A tanulmány azt is megmutatja, hogy a Dániában így állásukat vesztők közül azok tudták elkerülni a lecsúszást, akik szakképzettséggel rendelkeztek, különösen, ha szolgáltatóipari volt a végzettségük. A számítástechnikai, informatikai szakképzettséggel rendelkezők pedig akár a jobban kereső harmadba is fel tudtak emelkedni.
A Defacto szerint érdemes odafigyelnünk arra, hogy a közepes keresetet nyújtó foglalkozásokban az egész nyugati világban kevesebb lett az állás. Várhatóan Magyarországon is a magas képzettséget igénylő területeken lesz több állás, erre lenne érdemes tervezni a közoktatást. Egy későbbi bejegyzésben megmutatjuk, pontosan hogyan hatott a külkereskedelem a magyar állásokra.
(Index)

Fekete Zoltán, az Optima Zrt. vezérigazgatója elmondta: a 7,5 hektáros területen több mint 200 ezer négyzetméteren iroda, kereskedelmi terület és lakások építhetők. A beruházással Magyarországon és a közép- és kelet-európai régióban is egyedülálló üzleti centrumot építenének fel, amely szerintük több olyan pénzügyi profilú cég számára is vonzó lehet, amelyek a brexit hatására új európai központot keresnek.

Az ingatlanvásárlás része annak a folyamatnak, amely során az Optima az alapítványok vagyonának egyre nagyobb részét helyezi át állampapírokból ingatlanokba, az Európai Központi Bank észrevételeivel összhangban. Az állampapír-állomány az eredeti több mint kétszázmilliárdról 155,27 milliárd forintra csökkent, míg az ingatlanoké 6,8 milliárdról 70,78 milliárdra nőtt – mondta Fekete Zoltán, aki közölte azt is, hogy a korábban megvásárolt, Széll Kálmán téri Buda Palota és a mostani fejlesztésekhez összesen százhúsz–százharmincmillió euró hitelt vehetnek fel. Mint mondta, minden beruházási lépcsőt a közbeszerzési hatósággal egyezte fognak végrehajtani. Ez nem is meglepő annak a fényében, hogy 66 ügyben nyolcvannégymillió forint bírságot szabott ki rájuk a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzések elmaradása miatt.
(MNO)

A forint az euróval szemben veszteséges volt, így elveszítette múlt heti nyereségeit.

A volatilitás a hét végén növekedhet, mivel új amerikai munkaerő-piaci adatokat fognak közzé tenni. Ezek az adatok befolyásolhatják a Fed által tervezett kamatemelést. Ha minimálisan az elvárások alapján fog alakulni a helyzet, akkor az ún. „hike“ esélye várhatóan növekedni fog.

A beruházások Magyarországon jelentősen csökkentek. 2016 második felében éves viszonylatban 20%-os csökkenés történt. Az I. negyedévhez hasonlítva 0,8%-os volt a csökkenés. „Ez a nem túl biztató eredmény nem olyan meglepő, hiszen már hosszabb ideje kisebb mennyiségű felhasználások történnek az Európai Uniós forrásokból. Ez a tény azt eredményezte, hogy a közszektorba való befektetések csökkentek 53,5%-kal” – említette az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője. Ami az üzleti szektort illeti, itt még nincs ok az aggodalomra, a teljes áttekintést és elemzést csak később fogják közzétenni. Jó hír viszont, hogy termelő iparban a befektetések 11%-kal növekedtek.
(Profitline)

Egy összetett csomag várható, nagyon sok területet figyelembe fogunk venni annak érdekében, hogy összehangolt, egységes gazdaságfejlesztési terv alakuljon ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy februárban a kormány elfogadta az Irinyi Iparfejlesztési Tervet, ezen belül nagyon sok részterületen dolgozunk, és bizonyos eredményeket már el is értünk. Ez is része lesz a gazdaságfejlesztési programnak, de részei lesznek azok a kérdések is, amelyek az utóbbi időben gyakran felmerültek, így például a járulékok kérdése, ahol alapos elemzéseket kell még végezni, illetve a társadalmi szereplőkkel folytatnunk kell a már megkezdett párbeszédet.

A magyar gazdaságnak még számos kihívást kell leküzdenie annak érdekében, hogy gyorsabban fejlődjön. Jelen pillanatban a foglalkoztatás elég magas, a munkanélküliségi ráta 5 százalék. Amit hangsúlyoznom kell: kimondottan a szakképzett munkaerőben van bizonyos területeken hiány. Ezért nagyon ügyelnünk kell arra, hogy hogyan javítjuk a szakképzést, vagy hogyan biztosítjuk az életen át biztosított szakképzést és tanulást. Digitális társadalomról beszélünk és digitális gazdaságról, amit egy szakmunkás 10 évvel ezelőtt megtanult, arra öt év múlva már valószínűleg nem lesz szükség, ezért van szükség a folyamatos képzésre. Ennek érdekében hoztuk létre az Ipar 4.0 nevű platformot, ami többek között azt határozza meg, hogy hogyan kell a szakképzést átalakítani annak érdekében, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre.

Rendkívül fontos, hogy a gazdaság minden területének át kell mennie az extenzív fejődésből az intenzívbe, vagyis a hatékonyság növelése a feladatunk, a kkv-k esetében is. Ha megnézzük a statisztikákat, jól látjuk, hogy jelen pillanatban a kkv-k hatékonysága elmarad az elvárt szinttől. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban a másik lényeges megállapítás, hogy a szakmunkáshiány területileg jól behatárolható. Amit tudunk és akarunk tenni, hogy oda visszük a munkásokat, ahol van munkahely, illetve oda visszük a munkahelyeket, ahol van még munkaerő.
(Portfólió)

A szállás biztosítása csak egy a juttatások közül, amivel a régió munkáltatói megpróbálják betölteni az üres álláshelyeket. A több mint 100 országban jelen lévő McDonald's-nál egyébként ritkán biztosítják ezt a kedvezményt a dolgozóknak.

Az elöregedő társadalom, a tömeges bevándorlástól való idegenkedés és a gazdagabb nyugati országokba való kivándorlás miatt több ezer állás üresen áll, a bérek pedig meglódultak.

A McDonald's Magyarországon újsághirdetésekben reklámozta idén, hogy a munkavállalóknak ingyen szállást kínál, ahol csak a rezsiköltségeket kell a dolgozónak vállalni.

A munkaerőhiány ugyanakkor nem csak a vendéglátást érinti. A Lidl Csehországban 25 százalékkal, Magyarországon 20 százalékkal emelte a béreket emiatt. Romániában az informatikusokat kondibérlettel és wellness-utalványokkal próbálják megfogni.
(Portfólió)

Emelkedett az első fél évben a munkaidővel, pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélések száma a munkáltatói oldalon, de alapvetően több a jogsértés a dolgozó bejelentésével kapcsolatban is – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium első féléves jelentéséből. Több mint 11 ezer munkaadót ellenőrzött a munkaügyi hivatal, s a dolgozók 65 százalékát érintette valamilyen jogsértés. Június 30-ig összesen több mint nyolcszáz munkáltatóval szemben szabtak ki bírságot a hatóságok összesen 125,7 millió forintos összegben, azonban az esetek kilencven százalékában nem szankcionált a hatóság, csak a jogsértések megszüntetésére szólított fel.

Érdemben nem változott a dolgozók bejelentésével kapcsolatos jogsértések száma, s továbbra is az építőiparban fordul elő a legtöbb visszaélés, melyek 64 százalékát a bejelentés elmulasztása tette ki. Ilyenkor a lebuktatott munkaadók továbbra is adminisztrációs hibára, a könyvelő mulasztására szoktak hivatkozni, vagy azt állítják, az illető próbamunkán van, vagy első munkanapját tölti. Több cégnél a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig – hetekig vagy akár egy-két hónapig – úgymond próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül.

A második leggyakoribb visszaélés az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása. Az ellenőrök szerint az időszakos, egy-egy napig tartó foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében a vállalkozások kockázatvállalási hajlama nagyobb, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél.
(Vs.hu)

2016 első felében összességében 1,9 százalékos volt a növekedés üteme, melyhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy április és június között szinte minden szektor jól teljesített.

Az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, és a mezőgazdaságban a belvíz-, a vihar- és a fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik. Az ágazat termelése 13,4 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, amelyben nagy szerepe van annak, hogy kukoricából ősszel mintegy nyolc millió tonna betakarítása várható, szemben a tavalyi 6,5 millió tonnával.

A fogyasztás mellett a nettó export is érdemben élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével.
(OrientPress )

Száz érintett magyar cégből 42-nél olyan fokú gépészmérnökhiányt várnak 2017 végére, amely miatt nem tudják megvalósítani üzleti stratégiájukat. Ez a szakma az elmúlt években mindig a hiánylisták élén állt, most azonban még ezzel a 42 százalékos aránnyal sem lett első. A HVG megbízásából az Aon Hewitt által végzett kutatás szerint ugyanis előretört egy még fontosabbnak látszó végzettség: a jármű- és közlekedésmérnök.
A felmérés csak a diplomás munkaerő iránti igényekkel foglalkozik, ezek a szakmák azonban olyan fontos elemei lettek a magyar gazdaságnak, hogy várható hiányukat a cégek 44 százaléka látja stratégiai blokkolónak jövő év végére.
A versenyszféra 100 főnél többet foglalkoztató hazai vállalatainak diplomás munkaerőre vonatkozó kereslet-kínálati prognózisa szerint a következő 3 évben a cégek 45 százaléka vár stagnálást, 31 százaléka számol keresletnövekedéssel, és minden hetedik vállalkozás üzletmenete visszaesésére számít.Meglepő, de három megkérdezett magyar közepes és nagyvállalat közül egynek nincs is tudatos, legalább három évre előretekintő terve a diplomások foglalkoztatására.
A vállalatok a számukra fontos foglalkozási csoportokba átlagosan csak 12 százalékban terveznek frissdiplomásokat felvenni, vagyis a megüresedő pozíciók betöltésekor döntően a tapasztaltakat részesítik előnyben.
A szakértő szerint azonban a szükséges munkaerő ott van a piacon, csak az eddigiektől eltérő módon lehet megszerezni. „A dolgozóinkat valódi befektetésként kell kezelnünk. Durva lesz, amit mondok, de lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe, megtartásába is több százezer vagy akár egymillió forintot is invesztálni kell, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe” – mondja Tokár Péter.
Egy-egy cég milliókat vagy milliárdokat invesztál abba, hogy a termékét népszerűsítse a vásárlók körében, de ezentúl arra is áldoznia kell, hogy népszerűsítse magát, hogy vonzónak találják az emberek, hogy akarjanak nála dolgozni. A hvg.hu a következő hetekben cikksorozatot szentel annak bemutatására, hogy a magyar gazdaság különböző ágazataiban hogyan jelentkezik a munkaerőhiány, és a cégek miként próbálják megoldani az ebből eredő problémákat.
(HVG)