Munkaügyi Tudástár

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette: a megváltozott munkaképességűek számára biztosítani kell az esélyt a társadalmi integrációra, aminek legfontosabb eleme a foglalkoztathatóság javítása. „Nemzetstratégiai szempontból is fontos, hogy számukra munkavállalási esélyt biztosítsunk, a megváltozott munkaképességű és az egészségkárosodott emberek a gazdasági növekedés erőforrásait jelenthetik” ‒ fogalmazott az államtitkár.

Czibere Károly közölte, 2010 óta csaknem megduplázták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátáját, az érték jelenleg megközelíti a 27 százalékot. A rehabilitációs foglalkoztatás 30 ezer embernek nyújt esélyt, erre 34 milliárd forintot biztosít a kormány, valamint jelentős a rehabilitációs kártya kedvezményén keresztül megjelenő ösztönzés. Az érintettek foglalkoztatását segíti a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése, illetve a közbeszerzési törvény módosítása ‒ ismertette az államtitkár.

Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője elmondta, korábban egy fogyatékos embereket is foglalkoztató dán cégnél hívták fel a figyelmét a dolgozók arra, hogy a kettős támogatás tilalma miatt a fogyatékossággal élők betegség esetén csak táppénzt kapnak, viszont a rokkantsági járadékukat a keresőképtelenül töltött időre szüneteltetik.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az igazságtalanság megszüntetésére indított kezdeményezését az Emmi karolta fel, majd 2016. január elsejétől feloldották "ezt a méltánytalan helyzetet, közel százezer embernek segítve".
(Orient Press)

A miniszter beszélt arról is, hogy át kell gondolni az unión belüli partneri együttműködéseket, mert a kilépés mellett szavazó Nagy-Britannia példája azt mutatja, ha egy országot akarata ellenére kényszerítenek bele egy együttműködésbe, aminek nem minden feltételét tudja vállalni, olyan belső feszültség jön létre, amely akár a kiválást is reális alternatívává tudja tenni.

Hangsúlyozta, Magyarország számára az Európai Unió fontos érték, tagsága egy pillanatig nem kérdőjeleződik meg, de nem mindegy, milyen gazdasági és politikai alapon zajlik az együttműködés. A miniszter szerint stabilak a magyar gazdaság fundamentumai, már nem az államadósság vagy a deficit mértéke a kérdés, hanem az, hogyan lehet egy magasabb növekedési szakaszra átállni. Varga Mihály szerint át kell értékelni a foglalkoztatás helyzetét és ehhez igazítani a gazdaságpolitikai döntéseket, miközben továbbra sem szabad engedni a fiskális fegyelemből, az államadósság csökkenéséből, amelyet az Alkotmány is rögzít.

Felidézte, hogy 2010 után sokak szemében talán ellentmondásosnak tűnő, a klasszikus neoliberális gazdaságpolitikától különböző, unortodox válságkezelési módszereket alkalmazott a magyar kormány, amelyekre az OECD szakemberei nyitottak voltak. Ennek a gazdaságpolitikai mixnek köszönhetően 2014-ben már Magyarországon volt a harmadik legmagasabb gazdasági növekedés az unióban, a foglalkoztatottak száma pedig a második legnagyobb ütemben nőtt az elmúlt években és elérte a 64 százalékot, míg az államháztartási hiány 2 százalék alá várható az idén - ismertette a miniszter.

A konferencia másik előadója, Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza a globális kereskedelem és így a gazdaság lassulásának hátterét próbálta feltárni, amit elsősorban Kína változóban lévő "üzleti modelljében" vélt megtalálni. Míg korábban a technológiai transzfer, gyártás és a méretgazdaságosság volt az előtérben, a válság után a belső fogyasztás növelése és a szolgáltatások kerültek fókuszba. Kína egyre inkább maga állítja elő a korábban a globális értékláncból beszerzett termékeket, szolgáltatásokat - mondta. Még nem tudni, hogy Kína olyan lesz-e, mint az Egyesült Államok, amely nagy fogyasztóként külkereskedelmi hiányt termel, és ezzel hozzájárul a globális gazdasági növekedéshez, vagy olyan, mint Németország, ahol a külkereskedelmi többlet kivonja a keresletet a globális gazdaságból - mutatott rá. A hosszú távú problémák között említette, hogy lassul a termelékenység növekedése, amelynek egyik oka, hogy az innováció nem terjed el a gazdaságban, csak a vállalatok mintegy 5 százaléka használja ki annak előnyeit. További probléma az OECD vezető közgazdásza szerint, hogy lassan növekednek a bérek, még kevésbé, mint a termelékenység, így nőnek az egyenlőtlenségek az OECD országokon belül is.
(Web Rádió)

A gazdasági szereplők számára számos esetben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül ki, hogy helytelenül választották meg a jogviszony típusát, és a ténylegesen létrejött jogviszony nem tükrözi az alapjául szolgáló szerződés tartalmát. A tévedés jelentős mértékű bírság kiszabását eredményezheti, így célszerű áttekinteni azokat a megkülönböztető szempontokat, amelyek segítik a gazdasági szereplőket a tényleges jogviszonynak megfelelő helyes szerződés megkötésében, majd az annak megfelelő eljárásban. Ebben segít nekünk a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mivel a színlelt jogviszony alapján történő foglalkoztatás munkajogi rendelkezésekbe ütközik és gyakorlatilag a munkavállaló érdekeit is sérti, így munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet. Az összeg megállapításakor a jogellenes állapot időtartamát, a megsértett előírások, valamint az érintett munkavállalók számát is figyelembe veszi a munkaügyi hatóság. A fizetendő bírság harmincezer forinttól akár tízmillió forintig is terjedhet. Abban az esetben, ha az elmúlt három évben már ugyanilyen jogsértés miatt elmarasztalták a munkaadót, úgy a bírság összege akár a felső korlát kétszerese is lehet. Érdemes meggondolni tehát, hogy megéri-e a munkavállalóval járó költségeken való spórolás színlelt szerződés megkötésével.
(Piac és profit)

A World Economic Forum tanulmánya szerint 5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban - igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. Természetesen a megszűnő és az előálló munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik, ezért óriási felelőssége van az országok oktatáspolitikáinak abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

David Daming, a Harvard Egyetem docense szerint a jövőben nagyon fontosak lesznek az olyan képességek, mint tárgyalókészség, empátia, együttműködés. Egy ábrát is készített, ami egyrészt a matematikai és közösségi készségek két dimenziós terében helyezi el a jelen és a jövő foglalkozásait, illetve színekkel jelölte, hogy az adott szakma előretörőben vagy visszaszorulóban van-e a munkaerőpiacon. Nincs mese, képeznünk kell magunkat.
(Portfólió)

Csaknem 130 ezer diákszövetkezeti munkavállalót érint az a jogszabályi változás, amelynek eredményeként a rendszeren belül munkát vállaló fiataloknak is jár fizetett szabadság – mondta lapunknak a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) főtitkára. Simon Balázs szavai szerint a terület szabályozása szeptember elsejétől már nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény alá tartozik, a változás miatt pedig az összes szerződéses partnerrel új megállapodásokat kell kötni az idei év végéig. Ebben kell rögzíteni egyebek között azt is, hogy 13 ledolgozott nap után egy pihenőnap jár. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diák munkavállalók több pénzt fognak keresni.

Simon Balázs tájékoztatott arról, hogy krónikus munkaerőhiány jelentkezik a diákszövetkezetnél is: egyre több vállalat nyitott arra, hogy olyan rugalmasabb foglalkoztatási módok irányába mozduljanak, mint a munkaerő-kölcsönzés. Kedvező fejlemény az is, hogy a munkaadók – legalábbis a fővárosban és vonzáskörzetében vagy Nyugat-Magyarországon – már nem óránként bruttó 600 forint körüli minimálbért kínálnak, hanem 750-800 forintért keresnek munkaerőt. De a fizetés akár 1000-1200 forintot is elérhet azon munkák esetében, ahol nyelvtudásra és számítógépes ismeretekre van szükség. A DiákÉSZ főtitkára kitért arra is, hogy legnagyobb számban az ipari jellegű betanított, valamint a kereskedelmi munkákra alkalmaznák a diákokat; folyamatos az igény az áruszállító és polcfeltöltő feladatkörökre, de sokan találnak állást telefonos ügyfélszolgálatokon is, emellett vidéken népszerűek a mezőgazdasági idénymunkák. A diákfoglalkoztatás terén jelentősebb változás, hogy idén szeptembertől lehetőség nyílik a fiatalokat szakmai gyakorlat formájában alkalmazni, amit elismer a képző intézmény, ráadásul magasabb bérezést is jelent.

Mint arra a szakember felhívta a figyelmet, a fiatal munkavállalóknak érdemes nagyon körültekintően, szülői segítséget igénybe véve áttekinteni a munkaszerződéseket. Fontos tisztázni az alapvető feltételeket, amelyek rögzítik az adott tevékenység jellegét, a munkavégzés helyét, valamint a bérezést.
(MNO)

Míg februárban "csak" 5-6000 betöltetlen takarítói álláshely volt hivatalosan, mára ez a szám már 8-9000 fölé nőtt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hivatalos adatai szerint 8509 betöltetlen takarítói álláshely van, ugyanakkor a legtöbb cég nem jelenti a hivatal felé üres helyeit, így ez a szám a valóságban sokkal magasabb - írja közleményében a Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség (MATISZ).

A képzett munkaerő jelentős része ugyanakkor vagy külföldre távozott, vagy elcsábították őket például a multik gyártósorai. Így a cégek sokszor szembesülnek azzal a problémával, hogy a magasabb bérért is csak képzetlen, esetenként megbízhatatlan munkaerőt találnak.

Az államkassza bevételi adatsora is igazolta a társadalmi elvárást: az online pénztárgépek 2014-ben 150-200 milliárdot hoztak a kincstárnak.

Az elmúlt idők legfontosabb feketegazdaság elleni intézkedései bizonyítottak. Nem véletlen, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai rendre keresik fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt azért, hogy adoptálják az online pénztárgépek, vagy éppen az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) szabályozását.

Az online pénztárgépek és az EKÁER mellett számos fehérítő intézkedés segíti a tisztességes vállalkozókat, így pl. az étel- és italautomaták regisztrációja és online bekötése, az áfa belföldi összesítő nyilatkozat, az adóregisztráció (céglovagok kizárása cégalapításkor), a fordított adózás a gabona- és a fémkereskedelemben, s a munkaerő-kölcsönzésnél, a készpénzfizetés korlátozása a cégeknél, az áfabevallások gyakoribbá tétele egyes kockázatos adózói körökben.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az ún. – fentiekben már többször is hivatkozott - áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít pl. a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összege is.
(OrientPress )

Navracsics Tibor úgy értékelte: szembetűnő az a különbség, amely az utóbbi években az egyre rugalmasabbá váló közös munkaerőpiac és a továbbá is viszonylag merev nemzeti oktatási rendszerek között áll fenn.
A munkaerő-piaci nehézségek orvoslása érdekében a magyar biztos szerint három szempontból rugalmasabbá kellene tenni a nemzeti oktatási rendszereket.
Egyrészt intézményi szinten a művelődést nemcsak a hagyományos oktatási intézményekkel kellene azonosítani, hanem emellett informális oktatási módszereket – például iskolán kívüli gyakorlati foglalkoztatásokat, műhelymunkákat – is kell keresni.
Másrészt az oktatásban az életkorra vonatkozó rugalmasságra is szükség van, itt a cél az általános iskolától a felsőoktatásig terjedő képleten túlmutató rendszerek működtetése lenne – fejtette ki Navracsics. Az óvodai nevelés szintjén a magyar biztos a szociális együttműködési képességek fejlesztésének fontosságát emelte ki, az egyetemi végzettségűek továbbtanulására kitérve pedig a folyamatos képzés szükségességét húzta alá.
Az oktatásnak tartalmi szempontból is rugalmassá kell válnia – vélte a magyar biztos, kiemelve a digitális és a pénzügyi képzettség nélkülözhetetlenségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hatásosabbá kell tenni az alapvető képességeket tanító, hagyományos oktatási módszereket is. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden ötödik európai az írásban, olvasásban, minden negyedik pedig a számolásban az analfabetizmus problémájával küzd” – mutatott rá Navracsics Tibor.
(Orient Press)

Ez a beruházás is mutatja, hogy az autóipar továbbra is a magyar gazdaság gerincét jelenti. Az amerikai cég ezzel a beruházással 200 új munkahelyet hoz létre Győrött 2020-ig, a magyar kormány a beruházást 2,9 milliárd forinttal támogatja.
A tervek szerint az építkezés 2017 első negyedévében kezdődik. A vállalat mintegy 46 millió eurót fektet be az új gyáregység felépítése során, és a várakozások szerint 200 új munkahelyet hoz létre 2020-ig.
A miniszter az amerikai cég győri beruházása kapcsán kiemelte: soha ennyi amerikai beruházás nem volt még az országban, az amerikai befektetések értéke napjainkban mintegy 9 milliárd dollárra rúg, 1650 amerikai érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik az országban, amelyek több mint 100 ezer dolgozónak adnak munkát.
(Vs)

Magyarország legnagyobb munkaerő-közvetítő cége szeptember 8-án Budapest és Tatabánya után az Alföld fővárosában, Debrecenben nyitotta meg harmadik irodáját. A terjeszkedést az általános munkaerő-piaci trendek, így elsősorban a munkaerőhiány fokozódása indokolta: „Egyre több területen alakulnak ki hiányszakmák, nehezen érhetők el a munkavállalók, sokan költöznek külföldre, a legtöbb itthon maradt álláskereső pedig passzív, vagyis foglalkoztatásban van, csak egy jó pozíció felajánlása esetén hajlandó váltani. Ezek a trendek felértékelik tevékenységünket, hiszen hagyományos módszerekkel iparágtól függetlenül egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni” – mondta el Czellecz Zoltán, a Randstad Hungary üzletfejlesztési igazgatója.
A többi vidéki városhoz képest az iparági fókusz is speciális hazánk második legnagyobb városában. „Máshol jellemzően a gyártás-termelés, a mezőgazdaság, illetve bizonyos régiókban a turizmus a húzóágazat. A szolgáltatás nagyon erősen Budapestre koncentrálódik, mégis az előzetes felmérések alapján azt látjuk, hogy a debreceni térségben már most jelentős foglalkoztatónak számít a szolgáltató szektor, ráadásul nemcsak erős, hanem növekedésben lévő ágazat” – számolt be Czellecz Zoltán. Ez különösen biztató figyelembe véve, hogy a Randstad Award 2016 reprezentatív felmérés szerint a magyar munkavállalók számára ez a legvonzóbb szektor, megelőzve az autó-, illetve gyógyszer- és vegyipart. A munkavállalók több szempont – így a fizetés, a kellemes környezet és az érdekes munka – tekintetében is a legjobbnak ítélték ezt a területet.
A Randstad irodanyitásának előkészületeiben az EDC (Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ) közreműködésével a debreceni városvezetés is komoly segítséget nyújtott.
(ProfitLine)