Munkaügyi Tudástár

Az építőipari szerződések számának növekedése a szakember szerint szintén azt mutatja, hogy a következő időszakban az ágazat ledolgozhatja hátrányát, majd megkezdődhet a növekedés. „Mindenképpen pozitív jel, hogy júliusban az épületépítésekre kötött szerződések volumene kiugró mértékben, 88 százalékkal nőtt. Emellett az épületépítések hó végi szerződésállománya 63 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szintén kedvező jel, hogy március óta minden hónapban 50-60 százalékkal nőtt az épületépítésekre vonatkozó hó végi szerződésállomány is.

Balogh László utalt a korábban megjelent lakásépítési adatokra is, amelyek szerint több mint 13 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 237 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva. A lakásépítésekre szükség is van, ugyanis az Ingatlan.com adatai szerint az év első hét hónapjában csaknem 25 százalékkal nőtt az új építésű lakóingatlanok iránti kereslet az előző év azonos időszakához képest. A szakember szerint tempósabb növekedés a következő évben várható, mert az idén elindított fejlesztések 2017-ben vagy azt követően jelennek meg a piacon. Balogh előrejelzése szerint a mostani kilátások alapján országszerte 15-20 ezer új építésű lakás átadására lehet számítani a következő másfél évben.

Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke szintén trendfordulót vár az építőiparban, méghozzá négy-hat hónapon belül. Azonban a szakember az ágazatban egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt akár elhúzódó kivitelezésekre is számít. Az ágazatból a képzett mérnökök ugyanúgy hiányoznak, mint a szakmunkások, a jól képzett dolgozók elvándorlása pedig ma is folyamatos. A munkaerőhiány ellen a vállalkozások egyrészt költségesebb külföldi munkaerő alkalmazásával, másrészt béremeléssel tudnak védekezni, ami mindenképpen áremelkedést eredményez.
(MNO)

Hirdetés

A Magyar Időknek Csaba László azt is kifejtette, hogy a járulékok csökkentése kisebb állami elvonást eredményezne, növekedhetne a foglalkoztatás, többen vállalhatnak legálisan munkát és a gazdasági növekedést is ösztönözné.

A járulékcsökkentés akkor lenne igazán hasznos és fenntartható, ha mellette az állam érdemi kiadáscsökkentő tervet is felvázolna - mutatott rá egyúttal a szakember. Az eddig bejelentett bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: további lépésekre lenne szükség, elsősorban a gazdasági szerepvállalás visszafogását tartaná fontosnak.

Az állami kiadások átrendezésére lenne szükség, aminek az egészségügyi ellátórendszer, a nyugdíjrendszer és az oktatás lehetne a haszonélvezője - javasolta Csaba László, aki szerint jó lenne, ha a költségvetés kezdeti és végső számai között nem lennének olyan nagy eltérések.

A közgazdász egyébként egy többéves programot tartana elfogadhatónak, három év alatt például nagyjából 10 százalékponttal lehetne mérsékelni a befizetéseket, de csak akkor, ha megtörténik a megfelelő ellentételezés.

A napilap itt emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján épp ehhez kötötte a programot.
(Portfólió)

Hirdetés

Az ellenzéki politikus szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Heti Válasznak adott interjúja arra a "vérlázító jelenségre" hívja a figyelmet, hogy a kormány "idegen munkaerőt importálna Magyarországra, miközben más típusú idegenek ellen a retorikai térben olyan keményen küzd, hogy még referendumot is kiír velük szemben".

A Jobbik alelnöke azt helyesnek tartotta, hogy a kormány a határon kívül tartja az ide érkező migránsokat, azt azonban "arcátlan kettős mércének" nevezte, hogy eközben "a pénzesebbek számára" letelepedési államkötvényt értékesít, illetve a szezonális dolgozók számára is lehetőséget nyit. Szerinte kérdéses, hogy mennyire lenne átmeneti ez utóbbi lehetőség, hiszen kormánypárti politikusok már arról beszélnek, hogy olyan kultúrkörből hoznának idegen munkaerőt, ahonnan könnyebb a beilleszkedés Magyarországra. Hangsúlyozta: a Jobbik a szakképzés átalakításában, a kivándorlási spirál lassításában és a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításában látja a megoldást. Ehhez adó- és járulékcsökkentésre, valamint termelést támogató adórendszerre és átfogó munkabér emelésre van szükség - tette hozzá Z. Kárpát Dániel.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjúban ismét meggyőződését fejezte ki, hogy a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy az uniós tagállamokból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt csak olyan körben szabad engedélyezni, ahol nincs megfelelő magyar munkaerő és csak olyan országokból, ahol a "kulturális-történelmi hagyományok hasonlóak, mint nálunk".
(Web Rádió)

Hirdetés

A gazdasági tárcának néhány hónapja javaslatot tettek a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a főtevékenységként mezőgazdasági termelésből származó hazai alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira. Kiemelte: a mezőgazdasági termelők mellett ugyanis az élelmiszeripari vállalkozások is szakember- és munkaerőhiánnyal küzdenek. A járulékfizetési kedvezmény segítene a munkaerő megtartásban, az elvándorlás mérséklésében, növelné az élelmiszeripar versenyképességét.

A járulékkedvezmény mértékéről azt mondta: minden megoldásra nyitottak, ami forintban mérhető engedményt jelent a kamarai tagok számára.

A NAK elnöke beszélt arról is, hogy ősztől megjelenhetnek az uniós pályázati források, amire nagy szüksége van az élelmiszeriparnak. A Vidékfejlesztési Programban és GINOP-ban együtt az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forinttal enyhülhet az ágazatra nehezedő nyomás.

Felidézte, hogy a jelenleg elérhető támogatási formák munkahelyteremtési, és -megtartási kötelezettséget írnak elő. Ezért felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszeripar egy speciális ágazat, ahol a korszerűsítés, beruházás hatására a hatékonyság megnövekszik, viszont az élőmunka iránti igény csökken. A kamara szerint az élelmiszeripart a többi iparágtól elkülönülten kell kezelni.

Hirdetés

Zsákokban ruhákat vittek be a kispesti polgármesteri hivatalba a dolgozók. A sztrájkoló köztisztviselők a rászorulóknak gyűjtöttek, holott ők is nehezen élnek meg a fizetésükből. „A középfokú végzettségűeknek éppen hogy elég a fizetésük a rezsire, a plusz-, úgymond szabadidős tevékenységekre már egyáltalán nem jut” – mondta Póti Tímea, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) kispesti szervezetének elnöke.

Az önkormányzati köztisztviselők illetményalapja nyolc éve nem emelkedett, huszonnégyezren a szakmunkás-bérminimum környékén, nettó 75-80 ezer forintot keresnek. A szakszervezet ezért már októbertől 30 százalékos béremelést követel.

A Baranya megyei Szigetváron az egész hivatal sztrájkolt. „Azért csatlakoztunk hozzá, mert átnézve a munkatársaim fizetését, amely finoman fogalmazva nem magas, úgy ítéltük meg, hogy szeretnénk fölhívni a kormány figyelmét arra, hogy ugyanúgy, ahogy a kormányhivatalban végrehajtották a fizetésemelést, esetleg abban is érdemben kellene gondolkodni, hogy az önkormányzati dolgozóknak is járna fizetésemelés” – nyilatkozta Vass Péter polgármester.

A szakszervezet által készített életpályamodellt több önkormányzati szövetség is támogatja, de eddig a kormány által kijelölt Rogán Antallal nem tudtak tárgyalni róla.
(Hír tv)

Hirdetés

Simon Róbert Balázs elmondta, hogy a közel 1100 négyzetméter alapterületű központ építésére 253 millió forint támogatást kapott a cég a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból. A beruházás összértéke 713 millió forint.

A Delta-Tech Kft. Balassagyarmaton, Bátonyterenyén és Győrben összesen 73 embert foglalkoztat, közülük 15-öt Győrben, 49-et Balassagyarmaton, kilencet Bátonyterenyén. A győri beruházást, amellyel tíz új munkahely jön létre, az idén év végére fejezik be.

A politikus hangsúlyozta: a nemzetközi nagyvállalatok mellett a megyeszékhelyen a hazai cégek is folyamatosan fejlődnek. A városnak pedig a fejlődéshez a folyamatos szakképzett munkaerő biztosítása a legfontosabb feladata. Emlékeztetett: ezért fektetnek nagy hangsúlyt a duális képzésre, s a Széchenyi István Egyetemmel és az Audi Hungaria Motor Kft.-vel a folyamatos együttműködésre.

Beszélt arról is, hogy idén júliusban a megyében hetven százalékos volt a foglalkoztatottság, amely 4,9 százalékkal haladja meg az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig 2,2 százalék volt a győri járásban, amely már a teljes foglalkoztatottság határán van.

A Delta-Tech Kft. 1995-ben alakult Balassagyarmaton. Kezdetben csak kisebb berendezések - például kábelipari gépek - tervezését és gyártását vállalta. 2003-ban 21 fősre duzzadt a cég és létrehozott egy saját telephelyet a balassagyarmati ipari parkban. 2006-ban Bátonyterenyén hoztak létre telephelyet gyártó és tervező kapacitással, 2008-ban Győrben létesítettek irodát, 2012-ben a balassagyarmati telephely szerelőcsarnokának alapterületét megduplázták, a győri irodát pedig gyártó területtel bővítették.

A vállalkozás vevői között van többek között az Audi, a Bosch, a Coninental, a Johnson Elctric, a Mahle, az Opel és a Suzuki, de a cég képviseli magát a műanyag- és fémfeldolgozó iparban, az energetikai iparban és a vegyiparban is. Gépsoraik Oroszországban, Mexikóban, Kínában és Brazíliában is működnek.

A Kft. itthon egyebek mellett a paksi atomerőmű részére 2003 óta végez folyamatos fejlesztést egy speciális motorszelepvezérlő blokkon, de az utóbbi években nagy hangsúlyt fektet a gyártásközi ellenőrzés-technológiák tovább fejlesztésére.

A cég nettó értékesítési árbevétele tavaly 980 millió forint volt, amelyből közel 98 millió forint exportértékesítésből származott.
(Web Rádió)

Hirdetés

Az informatikai ágazat folyamatos és lendületes fejlődése miatt a szakemberek iránti kereslet egyre csak nő. Két éve még tízezres nagyságrendű munkaerőhiányt mutattak ki a kutatások, mára ez a szám 22 ezerre emelkedett. Az IT szakmát tanuló fiatalokat igyekeznek minél előbb megtalálni a cégek, előfordul, hogy még a diplomaszerzést sem várják meg. (Persze nem csak ebben a szektorban nagy a baj.) És míg a legtöbb diákmunka esetében a nyári felélénkülés jellemző, a szakmai munkát végző fiatalokra szeptembertől mutatkozik a legnagyobb kereslet.

„Informatikusként, fejlesztőként 1200-1800 forint között mozognak a diák órabérek, de sok esetben ez elérheti akár a 2300 forintot is. A fizetések kiemelkedőre rúghatnak akkor, ha valaki egy nemzetközi céghez megy dolgozni, kiváló idegennyelv tudással „– tájékoztatott a szakértő. „A fiatal munkaerő esetében azonban nagyon fontos a fizetésen felüli motiváció, legyen szó otthonról végezhető munkáról, előrelépési lehetőségekről vagy akár szakmai gyakorlatként igazolható tevékenységről. „

Az informatikushiány pótlása érdekében számos cég maga végez oktatást, vagy tart toborzást, esetleg előadásokat akár már középiskolásoknak, hogy ezzel is vonzóvá tegye számukra a szakmát. Mindenesetre, a piac jelenlegi és várható helyzete szerint az IT szakmát választóknak nem kell majd attól tartaniuk, miből vesznek kenyeret a boltban – sőt bátran gondolkodhatnak akár libamájban is. Ebben a szektorban ugyanis már bruttó 600-900 ezer körül alakulnak a bérek.
(Piac és profit)

Hirdetés

Banai Péter Benő elmondta: jelentős hangsúlyt kívánnak helyezni a munkaerőpiaci lépésekre. Ilyen a szakképzett munkaerő pótlása egyre több területen, ágazatban, illetve a foglalkoztatás további növelése.

Megerősítette, hogy 2016-ban továbbra is stabilitás jellemzi az államháztartást, ami a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhető, így például a foglalkoztatottság növekedésének, a reálbérek emelkedésének, illetve a fogyasztás bővülésének. Így ugyanis növekednek a költségvetés foglalkoztatáshoz, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó bevételei.

Banai hozzátette: a lehetséges költségvetési mozgástér mértéke számos további tényező függvénye.

Az idén a kormány továbbra is 2,5 százalékos GDP-növekedést vár – mondta.
(MNO)

Hirdetés

A nemzetközi szinten is jegyzett magyar felsőoktatási intézmények pozíciója évről évre romlik a világranglisták átlagában. Míg tavaly még a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem is bekerült a sanghaji JiaoTong Egyetem által a világ 500 legjobb egyetemét rangsoroló ARWU-listára (Academic Ranking of World Universities), idén már sem ez a két intézmény, sem bármely más magyar iskola nem fért be a legjobbaknak ítélt félezer közé - írja a Népszabadság. A londoni Quacquarelli Symonds 2016–17-es világrangsorán viszont 6 magyar egyetem szerepel. A Szegedi Tudományegyetem az 501–550. helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601–650. helyen, a Debreceni Egyetem a 651–700. helyen végzett, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 701+ kategóriába sorolták.

Kampis György tudományfilozófus szerint azon listákat, amelyek nem jól dokumentálható, akadémiai szempontokat vesznek figyelembe (tudományos publikációk száma, idézettsége,az intézményhez köthető szabadalmak), nem kell komolyan venni. Ugyanakkor a diákokat és szüleiket joggal érdekelhetik más tényezők is, mint például az infrastruktúra vagy a sportlétesítmények, csakhogy az ilyesmiről nehéz megbízható adatot szerezni.

A legismertebb rangsorok első tíz helyezettje az utóbbi években rendszerint a következőképp alakulnak: többségében amerikai és néhány brit egyetem kerül be. Ennek Polónyi szerint egyszerű az oka: Ha megnézzük az élen végző amerikai egyetemek költségvetését, láthatjuk, hogy az nagyjából a teljes magyar felsőoktatás költségvetésének többszöröse. Nem véletlen az sem, hogy magasak a tandíjak. Hiszen ha az számít, hány Nobel-díjas tanít ott, akkor azt meg is kell fizetni. Ráadásul a nagy koponyák sok kutatási pénzt tudnak hozni.

Polónyi szerint a legnagyobb gond a pénzkérdésen kívül, hogy a közép-európai felsőoktatás nem a versenyszellemre épül. Az Egyesült Államokban ugyanis természetes, hogy egy Nobel-díjas oktató többet keres, mint a többi tanár. A kutatói munkát és a publikációkat is megfizetik, hiszen a befektetés megtérül, egy híres szakember mágnesként vonzza a diákokat. Amíg azonban itthon nincs versenyhelyzet és egységes bértábla szerint kapják az egyetemi tanárok a fizetésüket, jelentős változás nem várható.
(Vs)

Hirdetés