Munkaügyi Tudástár

A gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre szegényebbek, mert a múltból felhalmozott vagyon gyorsabban növekszik, mint mások bérből megkeresett jövedelme, így egyre nagyobb lesz az egyenlőtlenség azok között, akiknek vagyonuk van, és azok között, akik a havi keresetükből élnek. A vállalatok potentátjai szeretik azt hangsúlyozni, hogy a “jövedelmi egyenlőtlenség már nem jelentős probléma” vagy hogy a “középosztálybeli amerikainak nagyobb a vásárlóereje, mint eddig valaha,” de a valóság ezzel szemben még a világ “legpompásabb” nemzetgazdaságában is másképp fest.
Az emberek többsége egyetértene azzal, hogy a középosztálybeli, havi fizetésükből eleve nehézkesen kijövő polgárokat nem adóztassák nyomorba adóztatni. Mégis pont ez történik, tömeges méretekben.
7,5 millió gyermektelen amerikai állampolgár csúszik évről-évre egyre mélyebben a szegénységbe, mert a szövetségi törvények értelmében jobb adózási sávba esnek a szűkölködő gyerekes családok.
A három gyerekkel rendelkező családok 6269 dolláros adókedvezményt kapnak, vagyis ha keveset keresnek, tulajdonképpen nem kell semmit adózniuk a jövedelmük után. A körülbelül ugyanannyit kereső gyerektelen polgároknak viszont csak 506 dollár az adókedvezmény. Nekik tehát jócskán kell adózniuk a szerény jövedelmük után, vagyis kevesebbet visznek haza.
(Piac és Profit)

Kijelentette, hogy a V4-es országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) nem kötnek kompromisszumot. Ha úgy találjuk, hogy nem bánnak egyenlően a Nagy-Britanniában élő és dolgozó emberekkel, akkor megvétózunk bármiféle megállapodást az EU és Nagy-Britannia között - idézi a portá.
Pénteken az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy Nagy-Britannia addig semmiképpen nem kaphat hozzáférést az európai közös piachoz, amíg nem fogadja el a munkaerő szabad áramlásának elvét. Robert Fico mindenképpen el akarja kerülni, hogy a tárgyalások során a britek kimazsolázhassák maguknak azokat a nekik előnyös elemeket. A brit kormány szándékai szerint idén még nem indulna el a hivatalos kilépési folyamat, csak jövőre, ami aztán két évig tartana.
A szlovák miniszterelnök a menekültkvótákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a v4-ek országai továbbra is ellenzik annak bevezetését, kitartanak az eredeti álláspontjuk mellet. Ugyanakkor hozzátette, ezt nem szeretnék odáig tolni, ami már ártana az EU-nak.

(Napi)

Lehetséges, illetve könnyebb lesz a CSOK-igénylése mostantól a nagyobb - 25 év alatti - és a sajátos nevelést igénylő gyermeket nevelőknek, a terhesség elején járóknak, az árvákat nevelő gyámoknak, a hivatásuk miatt szolgálati lakásban élőknek, az új építésű társasházi illetve ikerlakást vásárlóknak.
Változás, hogy mostantól a kedvezmény igénylésénél már 25 éves korig figyelembe lehet venni a gyermeket, függetlenül attól, hogy az egyetemre jár vagy dolgozik, a sajátos nevelést igénylő - pl. súlyosan fogyatékos - gyermeket nevelők pedig a gyermek életkorától teljesen függetlenül igényelhetik utána a csokot.
A magzatot az eddigi 24 hetes kor helyett pedig már 12 hetes korától figyelembe lehet venni.Tovább bővül a kedvezményre jogosultak köre a családos lelkészekkel illetve lakóhelyétől eltérő szolgálati áthelyezésben érintettekkel is. A foglalkozásuk, hivatásuk ellátása érdekében szolgálati lakásra kötelezett személyek ugyanis felmentést kapnak az alól, hogy a támogatásból megvásárolt vagy felépített lakóingatlanban 10 éven keresztül életvitelszerűen kell lakniuk.
Könnyítés az is, hogy mostantól akár még tervezés alatt álló lakást is meg lehet vásárolni CSOK-kal.
Az Otthonteremtési programot januárban indította a kormány. A program célja, hogy a magyar családok olcsóbban jussanak saját otthonhoz, emellett hozzájárul az építőipar fellendüléséhez, a foglalkoztatás és a gyermekvállalási kedv növeléséhez is. A program legfontosabb elemei: a CSOK, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége, és az államilag támogatott hitel. Jövőre a kormány 211 milliárd forintot fordít az otthonteremtési programra.

(Orient Press)

Az oktatási államtitkár kiemelte a finanszírozás, a pedagógusok, a kisgyermekkori nevelés, a szakképzés és a felsőoktatás témáját, amelyre vonatkozóan a 2013/2014-es adatokat tekintették át 35 ország esetében.
Palkovics László rámutatott: megállapították, hogy a minőségi oktatáshoz szükség van fenntartható finanszírozásra. A tanulmány szerint a GDP-arányos oktatási kiadások 3,8 százalékon voltak az említett időszakban az OECD 5,2 százalékával szemben. Ennek javítására számos intézkedés született az elmúlt időszakban - tette hozzá az államtitkár.
Az egy tanulóra eső költségszintről szólva kiemelte: ez 2013-tól folyamatosan nő, részben a költségvetési támogatás bővülése, illetve a tanulói létszám kismértékű csökkenése miatt.
Az iskolai előkészítésre, az alapfokú oktatásra szánt összeg 2013 és 2016 között lényegesen, 22 százalékkal nőtt, a középfokú oktatásban a bővülés 6,3 százalék. A felsőoktatási központi költségvetési finanszírozása 5,8 százalékkal lett magasabb - jelezte.
Kitért arra, hogy a diplomával rendelkezők keresetét tekintve Magyarország jól áll, alapképzésben szerzett diplomával 82 százalékkal keresnek jobban, mint középfokú végzettséggel.
Célként az unió azt tűzte ki, hogy a 30-34 éves korosztályban a diplomások száma érje el a 40 százalékot, Magyarország 2011-ben 30,3 százalékot vállalt, 2014-ben már 34,1 százalékot ért el. A növekedés az unió átlagában 4,1 százalékos, Magyarországon 8 százalékos volt öt év átlagában.
(Dunaújváros.com)

A Magyar Idők úgy tudja, arra van a legnagyobb esély, hogy a béremelésként odaadott többletpénz lenne járulékmentes vagy erre a bérrészre lenne alacsonyabb az elvonás. Tehát ha valakinek a bérét felemelik mondjuk bruttó 150 ezer forintról bruttó 200 ezer forintra, akkor erre az 50 ezer forintos különbözet után már ne kelljen egyik félnek sem járulékot fizetni, vagy a járulék mértéke legyen jóval alacsonyabb a különbözetnél. Ez a megoldás viszonylag kevéssé terhelné meg az egészségügyi és nyugdíjkasszát.
A Munkástanácsok elnöke azt sem tartja kizártnak, hogy első körben a hiányszakmákban, tehát a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban vagy a kereskedelemben vezessenek be könnyítéseket. Ez ugyanakkor legfeljebb ösztönzés lenne, elsősorban a cégeknek kellene bért emelniük, főként a nemzetközi, nagy tőkeerejű vállalkozásoknak. Viszont a minimálbér nagyobb arányú emelését is fontosnak tartanák.
A VOSZ elsősorban a munkaadói járulékok csökkentését szeretné, mivel a térségben nálunk kell a foglalkoztatás után az egyik legnagyobb terhet fizetniük a vállalkozásoknak. Hiszen pl. a bruttó 111 ezer forintos minimálbérből a dolgozó nettó 73 815 forintot kap kézhez, miközben a munkáltatónak 142 635 forintba kerül összesen a foglalkoztatás.
(24.hu)

Bár a törvény szerint legalább a minimálbér 30 százalékát ki kell fizetni azoknak a fogyatékkal élőknek és pszichiátriai betegeknek, akiket a bentlakásos intézmények szociális foglalkoztatás keretében dolgoztatnak, a valóságban a foglalkoztatók 15 százaléka még ezt a csekély összeget sem adja oda az intézetlakóknak – derül ki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) lapunk által megismert jelentéséből.
A hatósági ellenőrzés során 134 foglalkoztatót vizsgáltak, a foglalkoztatottak között voltak fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek. A szociális foglalkoztatás lényege, hogy az ellátottat az intézményen belül foglalkoztatják, amire szociális foglalkoztatási támogatást kapnak az államtól. A foglalkoztatás az ellátott korának, fizikai és mentális állapotának, képességeinek függvényében lehet munkarehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő jellegű. A munkarehabilitáció célja az ellátott munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése. A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, de el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát.
A jogszabály előírja, hogy a szociális foglalkoztatás megvalósítása esetén 30 foglalkoztatottanként legalább egy segítőt, 90 foglalkoztatottanként pedig foglalkoztatáskoordinátort kell alkalmazni. A megfelelő dolgozói létszámra vonatkozó előírásokat szinte minden intézményben sikerült teljesíteni, de a segítők szakképzettsége esetében már közel sem ilyen jó a helyzet. A foglalkoztatók 12 százalékánál a segítők nem rendelkeztek vagy az előírt gyógypedagógiai, illetve szociális végzettséggel, vagy a munka jellegének megfelelő szakismerettel.
(MNO)

Azzal az OECD-megállapítással is egyet tudunk érteni, amely szerint a szakképesítést szerzett, 25-34 éves korosztálynak nagyobb esélye van a foglalkoztatásra, mint az általános középfokú végzettséget szerzetteknek - jelezte az államtitkár.

A szaktárca közleménye rámutat: ugyanakkor tény - ahogy a jelentés is megállapítja -, hogy hazánkban alacsony a szakképzésben részt vevők aránya az általános (gimnáziumi) képzéshez képest. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azon törekvései, amelyek a szakképzésbe belépő és azt elvégző tanulók arányát növelik, szintén összhangban állnak az OECD jelentésével - emelte ki Cseresnyés Péter.

A kormány célja továbbra is a szakképzés presztízsének növelése, a szakma becsületének visszaállítása és a szakmatanulás népszerűsítése - szögezte le.

A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi 4 évben 6 százalékkal, 23 százalékra növekedett a szakképzésben várhatóan végzők aránya Magyarországon - emlékeztet az NGM közleménye.
(Web Rádió)

A közlemény szerint a minisztérium kiemelt figyelemmel kíséri a Palóc Nagykereskedelmi Kft. körül kialakult helyzetet, különös tekintettel a munkavállalók sorsára és az elmaradt bérek kifizetésére.

A járási hivatalok foglalkoztatási osztályai ugyanakkor felkészültek az esetleges elbocsátásokra, és szükség esetén átképzésekkel, munkaerő-közvetítéssel, illetve különböző munkaerő-piaci programokba való bevonással mindent megtesznek az érintettek újbóli alkalmazása érdekében.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója szerdán azt mondta az MTI-nek, hogy csütörtökön és pénteken leltároznak a Kft. Nógrád megyei CBA-boltjai, megállapítják a készletmennyiséget, és az üzletek a jövő héten várhatóan újra kinyitnak.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként 1300 embert alkalmaz.
(24)

Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Mint fogalmazott, ki kell használni az alapellátás lehetőségeit a népegészségügy területén.

Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságra, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet 4729 háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki.

A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze javarészt.

Arra a kérdésre, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a legtöbben a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (válaszadók 68,4 százaléka) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség tanácsadó szakembert is.

A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez, vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást.
(Híradó )

A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója azt mondja, az elmúlt időszakban változott a hozzáállás, korábban elsősorban szakképzetleneket kerestek, még akkor is, ha az adott munkakör betöltéséhez szükség volt a szakmai tudásra.

Jelenleg például 322 állást kínálnak a vállalkozók az ügynökségen keresztül, ebből 163 munkahelyre, vagyis a felkínált állások felére szakmunkásokat vennének fel, csak a felkínált munkahelyek egyharmadára alkalmaznának szakképzetleneket.

Azonban azt tapasztalták, hogy az esetek többségében szakképzetlenként alkalmazzák a cégek a munkavállalót, mert hiába van képesítése, nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. „Lobogtatják a különböző utakon megszerzett oklevelet, de a mesterséget nem tudják, így végül mégis szakképzetlenként alkalmazzák őket, majd ha szereznek tapasztalatot, újratárgyalják a feltételeket” – részletezte az ügynökség vezetője, aki abban látja a jelenség okát, hogy a fiatalokat nem vonzza a hároméves szakiskola, mert inkább a rövidebb időtartamú, gyorstalpaló tanfolyamokon tanulnának mesterséget.

Mint a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében augusztusban 0,03 százalékkal, 5,15 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta, ez annak tulajdonítható, hogy 600 friss végzős regisztrált az ügynökségnél. Közülük sokan októbertől kikerülnek a nyilvántartásból, mert folytatják a tanulmányaikat. Az igazgató elmondta, a könnyűiparban szívesen alkalmazzák a pályakezdőket, a nadrággyárak, az autóalkatrész-gyárak több tucat munkahelyet ajánlanak az ifjaknak.
(Krónika )