Munkaügyi Tudástár

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg. Ezt egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell, azzal a különbséggel, hogy utóbbi esetben a heti pihenőnapok a munkaidőkeret tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatóak. Míg tehát a pihenőnapok száma kötött, az ütemezésükben a munkáltatót meglehetősen tág mozgástér illeti meg. Egyrészt, a heti két pihenőnapnak nem kell egymást követő napra esnie, másrészt nem is kell feltétlenül hétvégére időzíteni őket.

Amennyiben a munkáltató hétvégére eredetileg pihenőnapot osztott be, ám mégis munkavégzésre került sor, az pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidőként számolandó el. Ilyenkor az alapbéren felül további 100 százalék bérpótlék jár a munkavállalónak, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a pótlék mértéke 50 százalék és a munkavállaló kap egy másik pihenőnapot. Ha a rendkívüli munkavégzésre vasárnap kerül sor, akkor – az alapbéren és a túlórapótlékon felül – a vasárnapi pótlék is járhat, két esetben. Egyrészt, ha a munkavállaló (a fentiek alapján) a rendes munkaidőre is jogosult vasárnapi pótlékra, másrészt, ha a munkavállalót egyáltalán nem lehetne beosztani vasárnapra.

A díjazás megállapítása szempontjából tehát a kulcskérdés a munkaidő-beosztás, amelyet a munkavállalóval (főszabály szerint) legalább egy héttel korábban, egy hétre vonatkozóan közölni kell. Ha az így kézhez vett beosztás már tartalmazza a hétvégi munkavégzést, akkor azért külön juttatás nem jár, feltéve persze, hogy a munkavállaló – ha nem is szombat-vasárnapra időzítve, de – minden heti pihenőnapját megkapja.
(Piac és Profit)

Kezdjük a számokkal: a 2000. év óta felére, 2 millió alá esett a mezőgazdaságban dolgozók száma a japán szigeteken, és a még munkaképesek kétharmada is idősebb 65 évnél – írja a Syngenta blog. Ennek ellenére – részben a yen gyengülése révén – a mezőgazdasági termékek exportja 2015-ben rekordszintet ért el, ám kétséges, hogy ez a szint fenntartható-e.

Jelentősen emelkedett az utóbbi években az önkéntes munkát – idetartozik például a ház körüli teendők ellátása, illetve a nagyszülők, az unokák gondozása is – végzők száma. A diplomások, a 45 év felettiek és a házasok közül jóval többen dolgoznak ingyen másokért, mint az elváltak, a fiatalok vagy a gazdaságilag inaktívak. A felmérés szerint az önkéntesek 3,3 százaléka folytatott szervezeten keresztül vagy szervezet javára ilyen tevékenységet.

A 15–74 évesek több mint harmada, kétmillió-ötszázötvenhétezren végeztek valamiféle önkéntes tevékenységet 2014-ben, ezzel a lakosságon belüli arányuk 34,3 százalékra nőtt, ami a 2011. évihez képest 5,9 százalékpontos emelkedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa szerint a nők továbbra is nagyobb számban és arányban kapcsolódtak be az ellenszolgáltatás nélküli tevékenységekbe, mint a férfiak: előbbiek 35, utóbbiak 33,6 százaléka segített munkájával. A férfiak gyakrabban vállalnak közéleti szerepet, aktívabbak a társadalmi szervezetekben, az önkéntes kuratóriumi munkákban. A nők ezzel szemben a közvetlen segítséget – a gyermekfelügyeletet, a betegápolást, az idősgondozást – vállalják nagyobb arányban.

A családi állapotot vizsgálva kiderült, hogy a házasságban élők jóval magasabb arányban végeztek önkéntes munkát, mint a nőtlenek, hajadonok vagy az özvegyek és az elváltak. A házasok 38,9 százaléka segített másokon, miközben az özvegyek és elváltak mindössze 32,7, a hajadonoknak és a nőtleneknek alig 29,1 százaléka tett így.

Az önkéntesség leggyakoribb megjelenési formája a házi- és ház körüli munka, az ügyintézés és vásárlás, a gyermekfelügyelet és -gondozás, illetve a betegápolás, idősgondozás volt. Házi- és ház körüli munkát megközelítőleg másfél millió ember végzett másnak ingyen, ügyintézést és vásárlást 1,1 millió, míg gyermekfelügyeletet és -gondozást 651 ezer, betegápolást, idősgondozást 305 ezer ember látott el térítésmentesen.
(MNO)

Korántsem csak az alacsony hazai bérek miatt krónikus itthon a munkaerőhiány, és jelentős az alkalmazottak cserélődésének sebessége a vállalatoknál. Bár általános vélekedés, hogy az emberek leginkább a jobb bérszínvonal miatt keresik a külföldi munkavállalás lehetőségét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség az elmúlt két hónapban több mint háromezer munkavállaló bevonásával készített felmérése szerint ennél sokkal mélyebb és összetettebb a probléma.

Emberségesebb körülmények és empatikusabb vezetők is szerepelnek az alkalmazottak kívánságai között – összegezte az eredményeket lapunknak László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke. A helyzet súlyosságáról az is árulkodik, hogy bár a felmérést azért indították, hogy kiderüljön, hogyan érzik magukat a munkavállalók, rövid idő alatt akkora panaszáradattal szembesültek, hogy újabb és újabb kérdéseket kellett feltenniük a problémákkal kapcsolatban.

A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel.

Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán.
(Nol.hu)

Örömmel fogadtuk az újabb munkahelyteremtő beruházást, hiszen a cég sok eszlári és környékbeli asszonynak ad munkát napi 8 órában, messze jobb fizetésért, mintha közmunkában dolgoznának. Tavaly 10 fővel indult a varroda, a dolgozók száma hamarosan megduplázódott, a bővítés révén pedig további 10–15 szorgos, ügyes alkalmazott ülhet varrógép mögé – mondta a településvezető, aki bízik benne, kellően motiváló lesz az eszlári asszonyok számára, hogy helyben és a nyílt munkaerőpiacon juthatnak jó kenyérkeresethez

A jelentkezők próbavarráson vesznek részt. Ha megfelelnek, kezdhetik is a teljesítménybéres munkavégzést a javarészt szervomotoros, programozható, modern gépeknél. Cégünk osztrák megrendelésre készít gyermekruhákat, melyek végül Németországban és Ausztriában találnak gazdára webáruházon keresztül. A budapesti szabászatban kiszabjuk az anyagokat, leszállítjuk a tiszaeszlári varrodába, ahol megszületnek a csodaszép, minőségi kis cipők, rugdalódzók, body-k, sapkák, nadrágok – vázolta fel a termelési folyamatot Huber Tímea.

– Bőven van megrendelésünk, a géppark is adott, már csak az elegendő munkaerő hiányzik. Bár a varrás tipikusan női szakma, férfiak is bátran bizonyíthatnak nálunk, ha elég tehetségesek, és fel tudják venni a versenyt a hölgyekkel! – tette hozzá mosolyogva az ügyvezető.
(Szon.hu)

Győrffy Balázs: A mezőgazdaság speciális gazdasági ág, amely rendkívül kitett az időjárási és piaci viszonyoknak, ezért annak teljesítményét csak több év átlagában lehet értékelni. Minden évben vannak olyan ágazatok, ahol jó eredmények születnek, de olyanok is, ahol veszteségeket kell elkönyvelnünk a termelőknek. Amennyiben a trendeket elemezzük, jól látható, hogy az éghajlatváltozással együtt fokozódnak a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek közvetett módon erősíthetik a piaci ciklikusságot is.

A kertészet elsősorban az idénymunka tekintetében küzd foglalkoztatási nehézségekkel, míg a szántóföldi gazdálkodás a magasabb gépesítettség okán inkább szakképzett munkaerő hiányában szenved. Az állattenyésztő gazdaságok pedig az egész éven át tartó folyamatos nehéz fizikai munka elrettentő hatása miatti vannak nehéz helyzetben. Gondot jelent továbbá a generációváltás és a gazdaságok zökkenőmentes átadása is. A problémák tehát léteznek, de megítélésem szerint egyik sem olyan, amit ne lehetne megoldani. Jó magyar szokás, hogy általában csak a negatív dolgokról beszélünk, a pozitív körülményeket pedig természetesnek vesszük. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években milyen mértékben javult az ágazat pénzügyi-finanszírozási helyzete. Korábban a fő problémát az jelentette, hogy nem jutottak a gazdálkodók beruházási és forgóeszköz hitelekhez, vagy olyan magas kamatszinten kapták a forrást, amit nagyon nehéz volt kigazdálkodni. Ehhez képest jelenleg a kedvező finanszírozási lehetőségek gyakorlatilag korlátlanul és igen alacsony kamatszinten rendelkezésre állnak a fejlesztésekhez.

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen változások várhatóak 2020 után az uniós agrártámogatások terén. Úgy gondoljuk, hogy a támogatások rendszere megmarad a mostanihoz hasonló formában, mindössze szerkezetében várunk átalakulást. Várhatóan megnő majd a visszatérítendő források hányada, és kiegészül egyéb pénzügyi konstrukciókkal, például kamattámogatott hitelekkel. A közvetlen támogatások esetében pedig a jelenleginél is fokozottabb hangsúly kerülhet a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre, így a gazdálkodók várhatóan szigorúbb feltételek mellett tudják majd lehívni ezeket pénzeket. Egy biztos: a termelőknek javítaniuk kell a versenyképességüket, hogy kevésbé legyenek kitettek a változó támogatási rendszernek, és akkor is talpon tudjanak maradni, ha beszűkülnek ezek a források.
(Piac és profit )

A 2013-as növekedési fordulat óta minden évben három százalék körüli értékkel emelkedett a gazdaság teljesítménye, és az idén is ehhez hasonló adat várható – folytatta a miniszter. Kiemelte: 26 éve nem dolgoztak olyan sokan, mint most, hat éve még 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, mostanra 5 százalékra csökkent.

Az ország fizetési mérlege is évek óta többletben van, és az uniós források felhasználásában is élen jár Magyarország – ismertette az eredményeket Varga Mihály.

A növekedés nem társult a külső- és belső egyensúly megbomlásával, vagyis nem hitelből finanszírozta az ország a növekedést, az eredmények elérése közben az államháztartás stabil maradt, a költségvetési hiány és az államadósság csökkent – emelte ki a miniszter. Kijelentette, a magyar gazdaság átalakítása sikeres volt, ezt megerősítette az Európai Bizottság, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint a nagy hitelminősítő intézetek.

“Azt, hogy mennyire leszünk sikeresek ezen törekvések megvalósításában, alapvetően meghatározza, hogy az audit folyamatban milyen minőségű munkát tudunk elvégezni, az ellenőrzési folyamat ugyanis része az európai uniós támogatások felhasználásának” – fejezte be Varga Mihály. Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának főigazgatója azt mondta, két fontos kihívás előtt állnak most az audit hatóságok: a 2007-2013-as időszak lezárása és a 2014-2020-as időszak hatékony elindítása.
(Híradó )

Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD listán, ami a szakértők szerint komoly akadálya a magyar gazdaság versenyképesség javulásának, ami többek között a napról napra súlyosabb munkaerőhiányban is megjelenik.

A magas járulékok okozta problémát érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. A nemzetgazdasági miniszter néhány napja úgy nyilatkozott, az őszi adótörvény-csomagban lesznek munkaerőpiacot, foglalkoztatást kedvezően érintő javaslatok – egészen konkrétan járulékcsökkentés.

Az ötlet első pillanatban akár jónak is tűnhet, hiszen valóban magasak a munkáltatókat sújtó befizetések, ami akadályozhatja a foglalkoztatás bővülését, sőt, a gazdaság kifehérítését is, hiszen sok cég – különösen a kis- és középvállalatok – emiatt a mai napig minimálbéren, vagy ahhoz közeli fizetésen tartják alkalmazottaikat.

A szociálpolitikában jártasak azt is hozzáteszik a terv értelmezéséhez, hogy a munkavállaló által fizetett nyugdíj- és egészségügyi járulék, valamint a munkaadók (kormányzati taktikai okokból adónak nevezett) járulékfizetése tartja fent a nyugdíjrendszert és az állami egészségügyet – mondja idézett cikkében Bod Péter Ákos.

Máris más lehet a járulékcsökkentési terv visszhangja, ha feltételezzük, hogy ez negatívan érintené az amúgy is kétséges hazai nyugdíjrendszert, vagy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyet. „Ha a járulékfizetés egy részéről le tudna mondani a kormány, akkor a generális csökkentés helyett jobb lenne, ha a munkaadók a befizetéseikből jobban támogathatnák az öngondoskodást, egészségügyi és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást. Olyan országban élünk, ahol az eddigi és mai kiskeresetűekre nem vár elégséges állami nyugdíj, és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével komoly gondok vannak” – javasolja Bod Péter Ákos.
(Piac és profit )

Idén csaknem 440 ezer magánszemély bevallását készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV -, jövőre a rendelkezésére álló adatok alapján külön kérés nélkül, automatikusan tölti majd ki a személyi jövedelemadó bevallást a hivatal - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium - NGM - államtitkára az MTI-nek.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy az ügyfelek érdekének lehető leghatékonyabb kiszolgálása érdekében a NAV nemzeti adókonzultációt kezdeményezett az adószakma képviselőinek meghívásával, mely szeptember 22-én kezdődik. Mint mondta, szükség van az adórendszer további átalakítására, példaként az adóeljárást említve, amihez számítanak az adószakma minden szereplőjére.

Az Adó Online információi szerint nem kell adóbevallást beadni a magánszemélynek, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele, vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Például csak öregségi nyugdíjat kapott, vagy kizárólag adómentes bevétele volt.

Nem kell bevallást benyújtania a magánszemélynek akkor sem, ha az adóévben kizárólag az egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget - olvasható a honlapon.

Az adóhivatallal szemben elvárás, hogy egyrészt a cégek versenyképességének növelésével a lehető legjobban segítse a gazdaság fejlődését, ugyanakkor gyorsan megtalálja, és haladéktalanul fellépjen a csalárd résztvevők ellen - mutatott rá.

Tállai András ismertette: a közigazgatásban az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat a NAV bonyolította 2016 első félévében. Az ügyfélszolgálatokat csaknem 1,6 millió ügyfél kereste fel személyesen, és mintegy 430 ezer esetben kaptak telefonon keresztül azonnali tájékoztatást az érdeklődők. Az adóhivatal honlapját is egyre többen használják, szeptember 15-ig több mint 48 milliós megtekintést regisztrált a rendszer - tette hozzá.
(Femina.hu)

Az államtitkár beszédében kiemelte: a borvidéken működő nagyüzemek mellett a kis- és közepes méretű családi gazdaságokról is elmondható, hogy egyre nagyobb igényt mutatnak a fejlesztésekre. A borvidék jelentős fejlődésen megy keresztül, melynek köszönhetően növekszik azoknak a pincészeteknek a száma, amelyek nemzetközi mércével mérve is versenyképes borokat palackoznak.
A kormány elkötelezett a jelentős hagyományokkal rendelkező, munkaerő igényes ágazat támogatása iránt. A Vidékfejlesztési Program tervezésekor éppen ezért egy új intézkedés bevezetésével mintegy 40 milliárd forint jutott a borászat fejlesztésére.
A 2016. szeptember 12-től pályázható kiírás lehetőséget biztosít új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésére, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítésére, illetve építéssel járó fejlesztési beruházások megvalósítására.A Szekszárdon és térségében tevékenykedő borászok számára egyaránt nagy lehetőséget kínál a pályázat – mondta el.
Kis Miklós hangsúlyozta: az elmúlt időszakban hallható rémhírekkel ellentétben a Miniszterelnökség nem tervezi a pályázat első szakaszának vége előtt a felhívás felfüggesztését. A rugalmas, gazdabarát rendszernek köszönhetően a pályázat megjelenését követően két hónap felkészülési idő, valamint a felhívás megnyitása után, értékelési szakaszonként egy-egy hónap áll rendelkezésre a támogatási kérelmek benyújtására.
A Szekszárdi Szüreti Napok a hétvégén kiváló lehetőséget teremtenek közel 40 helyi pincészet bemutatkozásához, valamint a legfinomabb szekszárdi borok megkóstolásához. A forgatagba látogatók a bor és kultúra tökéletes elegyét felsorakoztató igényes programokkal, kiállításokkal, ízekkel és illatokkal találkozhatnak.

(Orient Press)