Munkaügyi Tudástár

határidők kiszámítás egyszerűnek tűnhet, azonban a jogszabályok által meghatározott keretek között időigényes feladat is lehet. A határidő utolsó napjának a meghatározása során a különböző eljárási jogszabályok rendelkezéseit és a munkaszüneti napokra vonatkozó rendeleteket is kell figyelembe venni, ezek alapján kell a naptárban lapozgatva megtalálni a keresett dátumot. Ezt az aprólékos és időrabló munkát lehet megspórolni a táblázattal.
(EU2020)

Egy-egy pályázat elkészítésekor fontos az alapos, mindenre kiterjedő információszerzés, illetve ezen túlmenően a jogszabályok, eljárási előírások pontos ismerete, az esetleges változások nyomon követése. Az alábbiakban azokat a leggyakrabban előforduló hibákat és hiányosságokat gyűjtötték össze, melyek a pályázat elkészítése közben merülhetnek fel. Az összefoglaló célja, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a hibákra és információt adjunk a hiányosságok elkerüléséhez.1. A leggyakoribb hiba, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják, ezért javasoljuk, hogy minden esetben győződjenek meg arról, hogy a legfrissebb útmutatóval, kitöltő programmal és mellékletmintákkal dolgoztak, illetve a közzétett kiegészítő információkat (Közlemény, Gyakran ismételt kérdések) is figyelembe vették a pályázat elkészítése közben.2. A pályázati előírások helytelen és/vagy félreértelmezéséből, egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, vagy egyes esetekben még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó. Ezen esetek elkerülése érdekében javasolt szakértő segítségét kérni, mielőtt az előkészítést, a pályázat elkészítését megkezdjük, megkímélve magunkat a felesleges anyagi terhektől is. Fontos tudni például, hogy a munkaügyi bírság kifizetésével az ún. rendezetlen munkaügyi kapcsolat továbbra is fennáll, tehát pályázat benyújtása továbbra sem lehetséges.3. Gyakran fordulnak elő nyomtatási hibák, melyek a kitöltő program nem megfelelő használatából, hibás kitöltéséből adódnak. Ezek legegyszerűbben a rendelkezésre álló segédanyagok helyes értelmezésével küszöbölhetők ki. Kérjük ezért, hogy minden esetben az utasításoknak megfelelően dolgozzanak a programban.4. Előfordulhat, hogy a pályázati adatlap kitöltését követően az adatlapnak a CD-re mentése közben hiba lép fel vagy az adatlapot nem az előírt módon (xdat kiterjesztésű fájlként) csatolják: ez a pályázat elutasításához vezethet, ezért a postára adást megelőzően célszerű ellenörizni az adathordozó tartalmát és épségét.5. A pályázók gyakran elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat. Ez szintén a pályázat elutasításához vezet, ezért kérjük, a postára adást megelőzően ezt is ellenőrizzék.6. A pályázatokhoz projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, melyekkel kapcsolatban a Pályázati útmutató ad iránymutatásokat. A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében pótlólag beadható, de javasolt minden rendelkezésre álló iratot, nyilatkozatot beküldeni a pályázattal, ezzel is gyorsítva a pályázat elbírálását. A benyújtandó mellékleteknél mindig ügyeljünk azok érvényességére és hitelességére.7. A beadási határidők, illetve a hiánypótlási időszak pontos betartásának hiánya is sok esetben okozhatja egy jó projekt támogatásának elmaradását. Az időpontokkal kapcsolatos informálódást a honlap felhasználóbarát szolgáltatásai is segítik.

(EU2020)

- Szerződéskötést követően érdemes újra olvasni az uniós támogatások felhasználására vonatkozó dokumentumokat (pályázati kiírás, útmutató, támogatási szerződés, általános szerződési feltételek, horizontális vállalásokhoz kapcsolódó útmutatók)- Fontos, hogy a kedvezményezettek nyomon kövessék a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok változását, hiszen a projektek végrehajtása során az egyik legtöbb problémát okozó terület a közbeszerzések szabályossága.- Lényeges pont, hogy a projekt folyamataihoz kapcsolódó időigény megfelelően kerüljön felmérésre és beépítésre a projekt ütemezésébe, hiszen ellenkező esetben a felmerülő probléma a projekt végrehajtását veszélyeztetheti.- A beruházás megvalósulását igazoló dokumentumok rendelkezésre állása - összhangban a támogatási szerződéssel, mely rögzíti a pénzügyi elszámolás rendjét - nélkülözhetetlen a projekt szabályos végrehajtásához. - A tapasztalatok azt mutatják, hogy a benyújtott elszámolások nagy része hiánypótlásra szorul. Ez jelentős kapacitásokat köt le és lassítja a kifizetéseket, ezért fontos, hogy az elszámolások hiánytalanul kerüljenek benyújtásra.- A kedvezményezettek az adataikban történő változásokat, valamint a projekt műszaki tartalmában bekövetkezett változásokat minden esetben kötelesek bejelenteni és azt megfelelően indokolni. Ezek elmulasztása lassítja a jóváhagyási, kifizetési, projekt zárási folyamatokat.- A végrehajtás során kitöltendő elszámolások, előrehaladási jelentések sikeres kitöltéséhez segítséget nyújtanak az ún. Kitöltő programok (UMFT/ÚSZT). Így a kedvezményezettek elektronikus úton nyújthatják be anyagaikat, illetve tájékozódhatnak azok előrehaladásáról.- Nem beruházás jellegű projektek esetén gyakran előfordul, hogy a teljesítések dokumentálására nem fordítanak kellő figyelmet. Ez pedig utólag nem pótolható.
(EU2020)

Tájékoztató a KKV minősítés megállapításához és a partner és kapcsolódó vállalkozások meghatározásához a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról alapján1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelyneka) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyneka) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyneka) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, ésb) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.c) megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek.Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.4) A vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.5) Nem kell alkalmazni a 4) pontban meghatározott korlátozást az alábbi befektetők részesedése esetében:- állami befektető társaságok;- finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg;- szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;- felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként – költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontjában meghatározott intézményi befektetők;- az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.6) Az 1-3) pontban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatottilétszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kellfigyelembe venni.7) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az 1-2) pontban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a kis- vagymikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.8) Önálló vállalkozás esetében az 1-3) pontban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.9) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, az 1-3) pontban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.10) A 9) pontban említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban levő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.11) A 9) és 10) pontban említett adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.12) A 9) és 10) pont alkalmazásában az adott vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kellmeghatározni. A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.13) A 9) és 11) pont alkalmazásában az adott vállalkozáshoz kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni. A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban levő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban legalább a 10) pontban megjelölt százalékkal arányosan már szerepelnek.Önálló vállalkozás: az a vállalkozás, amely nem minősül az alábbiak alapján partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.Partnervállalkozás: az a vállalkozás, amely az alábbiak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25 %.Kapcsolódó vállalkozások: azok a vállalkozások, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagyb) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagyc) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján –függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagyd) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.e) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az a)-d) pontokban felsorolt kapcsolatban.f) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az a)-e) pontokban meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (Szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.A befektetők érdekeltsége tekintetében - az előzőekben ismertetett partner-, illetve kapcsolódó vállalkozásoktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 5) pontban meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak az a)-e) pontokban meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.
(EU2020)

Már több mint 1500-an vették igénybe a lakóhelyüktől távol dolgozók lakhatási támogatását a program elindítása, 2012 október eleje óta - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.A lakóhelyüktől távol dolgozók lakhatási támogatása azok számára jelenthet megoldást, akik az ország határain belül szeretnének munkát találni, de ott, ahol laknak, nincs erre lehetőség. Az 1500 igénybevevő pedig a program életszerűségét bizonyítja szavai szerint. (A korábbi alacsony érdeklődés miatt a kormány tavaly nyáron átalakította a támogatásigénylés feltételeit, többek közt kibővítették a foglalkoztatási jogviszony körét, és bevonták az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban lévőket a kedvezmányezetti körbe.)A települési korlátozást is hatályon kívül helyezik. A programot folytatják, mivel már korábban úgy ítélték meg, hogy azzal 1000-2000 ember kaphat segítséget. Eddig egyetlenegy kérelmet sem utasítottak el forráshiány miatt, és ezután sem fognak, mert felülről nyitott a rendszer - tette hozzá.A lakhatási támogatást maximum 18 hónapig lehet igénybe venni, az első hat hónapban legfeljebb 100 ezer, a második hatban 60 ezer, a következő fél évben pedig 40 ezer forintot kaphatnak a pályázók.Az ezerötszázadik támogatást nyert pályázó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fiatalember, aki egy Mátészalka melletti faluban lakik, és most a fővárosban él. Egy ipari takarítógépeket szervizelő cégnél kapott munkát.
(Kormány.hu)

630 ezren mentek el alkalmi munkákra tavaly, és összesen 13 millió nap után fizették meg a munkáltatók az adót. Egyre többen vállalnak alkalmi munkát legálisan az országban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesítései szerint. A lap szerint tavaly 630 ezren szegődtek el idénymunkára, legtöbbször kereskedelmi, mezőgazdasági, turisztikai és épít?ipari cégek vettek fel embereket id?szakos tevékenységre. Egy évvel korábban százezerrel kevesebben szerepeltek a bejelentésekben. A munkáltatók összességében 13,3 millió munkanap után fizették meg az adót, ami tízmilliárdos bevételt hozott az államnak
(Magyar Nemzet)

A munkavédelemr?l szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 60. § (1) bekezdésében foglalt el?írás alapján a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelel?en végezhet munkát.A 2010. évi LXXV. törvény 6. §-ában foglaltak értelmében a munkavégzés megkezdése el?tt a munkáltatónak meg kell gy?z?dnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Meggy?z?dés egyenl? az orvosi alkalmassági vizsgálattal. Amit ebben az esetben „foglalkoztathatósági vizsgálatnak” nevezünk, melyet a foglalkozás-egészségügyi orvos „foglalkoztathatósági szakvéleményben” állít ki.A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésér?l szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 161 A. § (2) bekezdése alapján.Az egyszer?sített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatáraa) a munkáltató vagyb) az egyszer?sített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor.¹ [NM rendelet 16/A. § (1)]Kivételek:c) Az NM rendelet az egyszer?sített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyre vonatkozóan kimondja, hogy kivételekkel ugyan, de nem kötelez? feltétele a foglalkoztatásnak a foglalkoztathatósági szakvélemény.- 16/A. § (1) A foglalkoztathatósági szakvélemény – a betöltend? munkakörre vonatkozó érvényes el?zetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkez? fiatalkorú és id?söd? munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó n?k és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével – nem kötelez? feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekb?l kiemelt munkakörben történ?, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban el?írt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét. -- Egynapos munkánál a munkáltató a vizsgálat költségét nem szívesen fizeti ki, mert ez jelent?s többletterhet jelentene, ezért inkább nem is foglalkoztatja az illet?t. Ilyen esetben az lehet a megoldás, hogy a munkáltató helyett a munkavállaló – saját költségén – végezteti el a foglalkoztathatósági vizsgálatot. A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehet? egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján a vizsgálatot kezdeményez? viseli. (A Kormányrendelet 2. számú melléklet 15. c) pontja szerint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése 3300 forint/f?/eset.) - Ezután már a szakvéleményt bemutatva jelenik meg a munkáltatónál, aki így meggy?z?dhet az illet? alkalmasságáról. Az egy évig érvényes szakvéleményt az alkalmi munkavállaló minden egyes munkahelyen bemutathatja.
(Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság)

2014. január 1-jétől már nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a nyugdíj- és egészség-biztosítási járulékból is lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt. Már a januárra járó bér kifizetésekor (vagyis februárban) is alkalmazhatóak az új, kedvezőbb szabályok. Ehhez azonban a szülőknek nyilatkozniuk kell.A családi kedvezmény egy vagy két gyermek után (gyermekenként) legfeljebb 10 ezer, a harmadik gyermektől pedig gyermekenként maximum 33 ezer forintnyi adómegtakarítást jelent. A kiskeresetű szülők eddig nem tudták igénybe venni a teljes összeget ha a jövedelmük alapján kevesebb volt az adójuk, mint a gyermekenként járó adókedvezmény.Azzal, hogy az adókedvezményt idén januártól kiterjesztették a két járulékra (a nugydíj- és az egészség-biztosítási járulékra) is, többen tudják majd érvényesíteni a teljes kedvezményt. Hiszen az eddigi 16 százaléknyi közteher helyett 33 százaléknyiból lehet levonni a gyerekkedvezményt.A családi kedvezményt és járulékkedvezményt a februárban kézhez kapott januári fizetést bér kifizetését megelőzően ún. adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni a szülőknek. A nyilatkozatot mindkét szülőnek és mindkét szülő munkáltatójának alá kell írnia. Az adóelőleg-nyilatkozat bármilyen írásos formában megtehető, de célszerű azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintája alapjánelkészíteni.Ha a szülő a januári bérszámfejtési határidőt lekési, a munkáltató a nyilatkozatot csak februári hónapra tudja majd figyelembe venni, és így a családi kedvezmény, járulékkedvezmény hatása a januári nettó bérben nem jelentkezik. Az elmulasztott kedvezményt a 2015-ben benyújtandó szja-bevallásban utólag is érvényesíteni lehet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)