Munkaügyi Tudástár

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára kiemelte: kibővítették a válaszható nyelvek körét, így nemcsak angol és német, hanem francia kurzusokat is tartanak majd. Különböző intenzitású tanfolyamok, így 120, 180 vagy 240 órás közül lehet majd választani, a maximálisan adható támogatás fejenként 300 ezer forint lesz.Pákozdi Szabolcs, a programot megvalósító OFA ügyvezető igazgatója elmondta: a március 10-i határidőig mintegy 160 képző intézmény pályázata érkezett be az OFA-hoz; ezek feldolgozását még a héten elkezdik. Az egyéni érdeklődők április 4-ig regisztrálhatnak, de a regisztráció még nem minősül pályázatnak. A pályázati kiírások várhatóan április közepén jelennek meg, és azok is pályázhatnak, akik előzetesen nem regisztráltak.Pákozdi Szabolcs hangsúlyozta: a programra olyanok jelentkezhetnek, akik államvizsgájukat a hazai felsőoktatásban sikeresen teljesítették, és ezt igazolják, vagyis már csak a nyelvvizsga hiányzik ahhoz, hogy átvegyék diplomájukat. További feltétel, hogy ne álljanak hallgatói jogviszonyban, és vállalják az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését, valamint rendelkezzenek alapfokú nyelvismerettel.Hozzáfűzte: a regisztráció és a jelentkezés is elektronikusan zajlik majd. A programot az eredeti, 2015. augusztus 15. helyett 2015. december 31-ig meghosszabbították, vagyis eddig kell nyelvvizsgát szerezniük a résztvevőknek. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy azok is jelentkezhetnek, akiknek csak a nyelvvizsga egyik része van meg.Czomba Sándor elmondta: több 10 ezer diploma "porosodik" a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályain azért, mert a hallgatóknak már csak a nyelvvizsgájuk hiányzik a diplomához. A 3 milliárd forint forrásból megvalósuló Diplomamentő program körülbelül 10 ezer fiatalnak segíthet - tette hozzá.Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 6000 olyan regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, akinek már csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához. A diplomások foglalkoztatási rátája az európai uniós átlag közelében van, vagyis a magyar munkaerőpiac is díjazza a tudást, a magasabb végzettséggel rendelkezők könnyebben elhelyezkednek, a program javítja munkaerő-piaci esélyeiket - hangsúlyozta.Elsősorban azoknak szánják a tanfolyamokat, akik rendelkeznek alapfokú nyelvtudással, ugyanakkor nem kell alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány a képzés megkezdéséhez; a képző dönti el, megfelel-e a képzés megkezdéséhez szükséges szintnek a pályázó - jelezte Czomba Sándor.Hozzáfűzte: az előzetes regisztráció keretében lehetőség lesz megjelölni más nyelveket is, ez egyelőre annak felmérését szolgálja, hogy milyen nyelvismerete van még a jelentkezőknek, és ha később lesz még forrás, akkor azokat a nyelveket is bevonják a programba.Pákozdi Szabolcs kiemelte: minden megyében, összesen 73 helyszínen szeretnék elindítani a képzéseket, az időpontok és az intenzitás rugalmas lesz, a jelentkezők választhatják ki a nekik megfelelőt. A pályázás során előnyben részesítik a regisztrált álláskeresőket, és azokat, akiknek lakhelyén az országos átlag felett van a munkanélküliségi ráta.
(Kormány.hu)

A munkaadók nem adják meg a kellő mennyiségű pihenőidőt, nem fizetik ki a túlórát, vagy a hatóságok ellenőrzése után nem sokkal már nem is ők foglalkoztatják a dolgozókat, jelent meg az NMH jelentésében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) most a munkaidő és a pihenőidő betartását, a munkabérek védelmét, és a bejelentés nélküli foglalkoztatást vizsgálta több mint nyolcszáz foglalkoztató és több mint négyezer dolgozó esetében.Az elkövetett szabálytalanságok ötöde a munkaidőkeretet érintette, amit a cégek hamisan, hiányosan vagy egyáltalán nem tartottak nyilván. Több mint 10 százalékuk pedig többet dolgoztatott a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékénél is. Az is gyakran előfordult, hogy nem rögzítették nyilvántartásban a munkaidő kezdő és befejező időpontját.Azzal is gyakran trükköztek a cégek, hogy a be nem jelentett dolgozó munkaviszonyát csak a hatóság ellenőrzésének idejére jelentettlék be. Sokszor a pótlékokat (pl. műszaki vagy éjszakai) sem fizették ki, vagy ha ki is fizették, általában akkor sem legálisan. Az is többször előfordult, hogy az ellenőrzés után nem sokkal már nem is ők, hanem egy másik cég foglalkoztatta ugyanazokat a dolgozókat.Az NMH szerint a legtöbb cég még a munkáját is hátráltatta: nem reagálnak a hivatalos megkeresésekre, nem voltak elérhetők a hivatalos címükön, vagy egyszerűen megtagadták a kért dokumentumokat.Miért csalnak a cégek? A jogsértéseket több okból követik el a cégek. Hiányos ismeretek, gazdasági szükséghelyzet miatt, vagy azért, hogy mentesüljenek az adó- és járulékfizetés alól.A megnövekedett rendelésszámmal indokolják például a ki nem adott szabadnapokat, vagy a bérek elmaradását a rendelések visszaesésével.Magyarországon gyakran maga a munkavállaló sincs tisztában a jogaival, amit a munkáltató kihasznál, de sokan az állásukat féltve sem mernek a saját érdekükben fellépni.A nagyobb (több dolgozót foglalkoztató) cégek egyébként jellemzően kevesebb jogsértést követnek el, mint a kevesebb embert foglalkoztató munkáltatók.
(Index)

Az Európai Unió támogatásával a 2007-2013 évi Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001-12/1-2012-0001 „Újra tanulok” elnevezésű kiemelt projektrőlAz Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, amelyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forrás az Európai Szociális Alap (ESZA), amelynek többek között fontos célkitűzése, hogy csökkentse a tagországok munkanélküliségét. Az ESZA támogatja a TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 „Újra tanulok” elnevezésű országos projektet, mely képzéssel kívánja elősegíteni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást. A TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 projekt lebonyolítója a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a megyei/fővárosi kormányhivatal alkotta konzorcium. A kiemelt projekt keretében támogatásban részesülhetnek – foglalkoztatási helyzetüktől függetlenül – azok a tankötelezettségüket teljesített, de öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért felnőtt személyek, akik az alábbi célcsoportba tartoznak:- munkaviszonyban állnak- közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak- nyilvántartott álláskeresők- egyébés képzési igényüket az alábbi okokra hivatkozva fogalmazzák meg:1. Akiknek tanköteles életkorukban nem sikerült az általános iskola befejezése, de rendelkeznek a legalább a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvánnyal, s a projekt keretében fejezik be az általános iskolát. A megszerzett ismeretek alapján bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. A projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a 7. és 8. osztály elvégzése külön képzési jogviszony keretében valósuljon meg.2. Akiknek a program időtartama nem teszi lehetővé az általános iskola befejezését, de a megfelelő kompetenciák megszerzése esélyt ad arra, hogy a munkaerő-piacon hasznosítható szakmai tudást szerezzenek, s a projekt keretében megszerzik a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákat. A megszerzett ismeretek alapján bekapcsolódhatnak a szakképzésbe.3. Akik a kívánt szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkeznek, s a projekt keretében megszerzik az állam által elismert, illetve akkreditált felnőttképzési program szerinti képzettséget. Ennek során elsősorban olyan szakmákat sajátíthatnak el, amely iránt a rendelkezésre álló információk alapján kereslet mutatkozik a munkaerő-piacon, vagy amelyek tekintetében az egyén a foglalkoztatásra munkáltatói szándéknyilatkozattal rendelkezik.4. Akik már rendelkeznek valamilyen szakmai előképzettséggel, s a projekt keretében megszerzik a magasabb szintű hiányszakmára irányuló szakképesítést.5. Akik elavult szakmával rendelkeznek, s a projekt keretében olyan új (rész) szakképesítést szereznek, amely iránt kereslet mutatkozik a munkaerő-piacon.6. Akik munkáltatói igényre épülő képzésben vesznek részt, s a projekt keretében megszerzik a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat. 7. Fentiek mellett a résztvevők megszerezhetik, illetve fejleszthetik a munkaerő piacon való megjelenésükhöz, előrelépésükhöz, fejlődésükhöz szükséges alapkompetenciákat.A projektben felnőttnek minősül a felnőttképzési törvény (2001. évi CI. törvény) alapján felnőttként meghatározott személy (felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.A kiemelt projekt keretében elavult, vagy nem hasznosítható szakképesítésnek minősül az, amit a személy - legalább 10 éve szerzett, és legalább 2 éve nem dolgozik abban a munkakörben, amelynek ellátásához az adott szakképesítés szükséges, vagy- egészségkárosodás miatt nem tud gyakorolni, vagy- a kirendeltség rendelkezésére álló információk alapján nincs (azaz az elmúlt negyedévben nem volt, és az előrejelzések alapján a következő időszakban nem lesz) olyan munkakör, amelynek betöltéséhez az adott szakképesítés lenne előírva, és az önálló elhelyezkedés sem valósult meg.Nem lehet a kiemelt projekt alanya, nem támogatható a képzése annak a személynek, aki:- iskolai tankötelezettségének nem tett eleget (1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról),- egyéb, az állam által támogatott képzésben vesz részt – beleértve az iskolarendszerű szakképzés keretében folyó képzéseket is,- a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból képzési támogatásban részesül,- a munkaügyi központ által jogerős határozattal a saját hibájából eredően visszakövetelt képzési támogatással összefüggő fizetési kötelezettséggel rendelkezik,- olyan képzési programban kíván részt venni, amely olyan szakképzettséggel zárul, mely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) információi alapján túltelített szakmának minősül,- olyan képzésre jelentkezik, amely a kérelem benyújtását megelőzően megkezdődött,- az adott munkaügyi központ aktuális TÁMOP 1.1.2, TÁMOP 1.1.1., illetve TÁMOP 1.1.4 képzési projektszakaszában részt vesz, - a TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 projektben másik munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,- más, hasonló célú ESZA projekt egyidejű résztvevője (kivéve TÁMOP 1.2.1 „Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények” elnevezésű projekt),- a TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 projekt keretében második, illetve további támogatott képzést kérelmez.A program keretében a támogatásban részesülő személy részére, - amennyiben megfelel a projekt feltételeinek - az alábbi képzéshez kapcsolódó támogatások nyújthatók:- a képző intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj átvállalása, valamint,- a képzés sikeres befejezését követően a képzés óraszámától függő egyszeri juttatás,- a képzésekkel összefüggő utazási költségek megtérítése, amennyiben az előző pontban foglalt egyszeri juttatásban a képzésbe vont nem részesül.A képzés eredményes befejezését követően – a támogató döntésének függvényében - folyósításra kerülő egyszeri támogatás összege maximum 100 ezer forint, melyet differenciáltan, a képzés teljes időtartamától függően kerül meghatározásra az alábbiak szerint:• 150 óráig: bruttó 50.000 Ft• 151-500 óra: bruttó 75.000 Ft• 500 óra felett: bruttó 100.000 FtEgyszeri juttatásban nem részesülnek azok a résztvevők, akiket munkaviszonyban (közfoglalkoztatási jogviszonyban) állnak, és munkáltatójuk a képzés teljes időtartama alatt mentesíti őket a munkavégzési kötelezettség alól.A képzési támogatást az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges és a képzés befejezését követő első záró vizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá ezen vizsga napjára biztosítja a projekt.A kérelem benyújtásának módja, elbírálásának meneteA kérelmeket a képzést megelőzően a TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 „Újra tanulok” projekt célcsoportjába tartozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltségére kell benyújtani. A támogatásról a kérelem beérkezését követő 30 napon belül születik döntés. A támogatással összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint kell eljárni.A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel megkötésre kerül a támogatási szerződés, melyben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek, a támogatás elszámolására vonatkozó szabályok. Amennyiben a támogatott a képzést önhibájából nem fejezi be, a kifizetett képzési támogatás időarányos részét vissza kell fizetnie.Reméljük, Ön is azok táborába tartozhat majd, akiknek az Európai Unió által támogatott Társadalmi Megújulás Operatív Programmal megvalósulhat képzése. Kérjük, további kérdéseivel forduljon bizalommal a munkaügyi központ munkatársaihoz.Bővebb információért kérjük, forduljon a a területileg illetékes járási/kerületi hivatal munkaügyi kirendeltségeinek munkatársaihoz!

(Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei
I. A munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei, a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében, szociális hozzájárulási adókedvezményt és szakképzési hozzájárulási kedvezményt nyújtanak.
A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények az alábbiak:• 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény• 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény• A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény• Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény• Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezményAz akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes. A kedvezmény mértéke részletesen az alábbiak szerint alakul:1. 25 év alatti természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztató adókedvezménye- 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló után, a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27 %-val, (igazolás: A kedvezmény érvényesítésének a feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadására irányuló kérelmet a munkavállaló kötetlen formában, vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatán térítésmentesen beszerezhető nyomtatványon, személyesen vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerinti illetékes adóigazgatóságon.)- 25 év alatti személy foglalkoztatása esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 %-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)2. 55 év feletti természetes személy- foglalkoztatása esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)3. Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása eseténTartósan álláskereső személy: akit az állami foglalkoztatás szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.- a részkedvezmény mértéke egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val. (igazolás: munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvány)4. Gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban (együtt: anyasági ellátás) részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény- gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítás alatt vagy folyósításának megszűnését követően, a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 14,5%-val. Részkedvezmény érvényesítése: a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig.- legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül; aki gyermeknevelési támogatásban részesül vagy részesült a részkedvezmény egyenlő foglalkoztatás első három évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%-val, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a bruttó bér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5%-val. Részkedvezmény érvényesítése: a folyósítás megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig. (igazolás: A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti, legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságáról szóló, kincstár által kiadott igazolás.)5. Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén- Foglalkoztatási Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben történő alkalmazás esetében, a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 14,5 %-val (azaz 27% helyett 12,5% lesz a szociális hozzájárulási adó)Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összefüggése. A szakképzési hozzájárulás mértéke a bruttó bér 1,5%-a. Amennyiben a munkáltató a munkavállalója után 27%-os szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosult és azt érvényesíti is 100 000 Ft bruttó bérig, a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie, de szintén csak 100 000 Ft-os bruttó bérig. Példa: Részkedvezmények nélkül:bruttó bér: 110 000 Ftszociális hozzájárulási adó: 110 000 Ft*0,27= 29 700 Ftszakképzési hozzájárulás: 110 000 Ft*0,015= 1 650 Ftkedvezmények nélkül a munkáltató által fizetendő közteher: 31 350 Ft
27%-os szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében:bruttó bér: 110 000 Ftszociális hozzájárulási adó: 100 000 Ft bruttó bérig 0 Ft (eddig részkedvezmény illeti meg) 10 000 Ft *0,27= 2700 Ftszakképzési hozzájárulás: 10 000 Ft *0,015= 150 Ftmunkáltató által fizetendő közteher: 2 850 Ftállami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott támogatás esetén, figyelembe vehető közteher: 2 700 Ft
14,5%-os szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében:bruttó bér: 110 000 Ftszociális hozzájárulási adó: 100 000 Ft *0,125= 12 500 Ft 10 000 Ft *0,27= 2700 Ftszakképzési hozzájárulás: 110 000 Ft *0,015= 1 650 Ftmunkáltató által fizetendő közteher: 16 850 Ftállami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott támogatás esetén figyelembe vehető közteher: 15 200 Ft
Amennyiben támogatott munkáltatóról van szó, mivel szakképzési hozzájárulást nem támogatunk, a befizetendő közterhekből csak a szociális hozzájárulási adóból fennmaradó összeget lehet figyelembe venni támogatás alapjául.
(Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal)

Minden eddiginél több magyar állampolgár dolgozott januárban Ausztriában, átlépte a számuk a 63 ezer főt. A januári adatok szerint 63 251 magyar állampolgár dolgozott hivatalosan Ausztriában, több, mint eddig bármikor. Ez 1557 fővel több, mint decemberben és mintegy 9300 fős növekedés egy év alatt. Az eddigi rekordot egyébként tavaly augusztusban mérték 62 589 fővel az osztrák társadalombiztosítottak nyelvtörő nevű szövetsége, a Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger munkatársai.Az ilyen irányú változás várható volt, mivel az osztrák foglalkoztatásra a szezonalitás jellemző, télen és nyáron megnő, ősszel és tavasszal visszaesik a létszám. Legalábbis a magyarok körében, mert az összes foglalkoztatott száma visszaesett 22 ezer fővel, eközben a külföldieké ötezerrel nőtt. A magyarokon kívül még főleg a románok (2976 fő) és a lengyelek (1197 dolgozó) tudtak új munkahelyeket szerezni, a nyugat-európaiak, törökök, az ex-jugoszláv országok polgárai kissé visszaszorultak.Az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria a napokban azt írta, az ország lakossága tavaly 53 ezer fővel, 0,6 százalékkal nőtt és elérte a 8,5 milliót. A 2012-es évben még alacsonyabb, csak 43 700 fő volt a növekedés. A lakosság száma csakis a bevándorlás miatt nőtt, hiszen 60 300 külföldi állampolgárral volt több az év végén, mint az elején. Ez 1,06 millió főt jelent, ami 12,5 százaléka a teljes lakosságnak.Az előzetes számok szerint a külföldiek 48,6 százaléka az EU-ból érkezett, ez 517 ezer embert jelent. Az EU-hoz később csatlakozott úgynevezett „EU-14-ek”, köztük Magyarország erősen vezetnek a bevándorlásban, e régióból 30 ezer fő érkezett, a régebbi EU-tagállamokból csak 12 500. Az EU-n kívüli bevándorlás is csak 17 800 főt tett ki.

(Hírhatár)

Az Európai Bizottság kiadta a „Guide to Cost-Benefit Anlysis of Investment Projects” című útmutatóhoz kapcsolódó „Guidance on the methodology for carrying out the Cost-Benefit Analysis” című kiegészítő útmutatóját, melyben az EU támogatásra javasolt beruházások költség-haszon elemzésének elkészítéséhez nyújt módszertani segítséget.A dokumentum felkéri a tagállamokat, hogy mérjék fel, illetve dolgozzák ki az országukra jellemző sajátos adatokat, mutatókat, korrekciós tényezőket különös tekintettel a környezetvédelmi és közlekedési szektorra. Az Európai Bizottság iránymutatása alapján az Irányító Hatóság módszertani útmutatót dolgozott ki a környezetvédelmi és közlekedési szektor beruházásainak költség-haszon elemzéseinek elvégzéséhez.
(EU020)

Az uniós támogatások felhasználásához számos dokumentumot kell átolvasni, megismerni már a pályázat megírása során. Amennyiben szerződéskötésre kerül sor, érdemes ezeket újraolvasni (pályázati kiírás, útmutató, támogatási szerződés, általános szerződési feltételek, nyilvánossághoz, horizontális vállalásokhoz kapcsolódó útmutatók), mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kedvezményezettek nem ismerik kellő mélységben ezeket a dokumentumokat, ami a későbbiekben félreértésekhez, szabálytalanságokhoz vezethet.Jogszabályok ismerete, változások nyomon követéseKedvezményezettként kövesse nyomon a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok változását, ugyanis, az ajánlatkérő felelőssége a szabályos közbeszerzés lebonyolítása.- Az uniós támogatásokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok megtalálhatók az NFÜ honlapján a Jogszabályok pont alatt.- Szintén az NFÜ honlapján található a „Közbeszerzési eljárások előkészítésére és lefolytatására vonatozó útmutató”.
(EU2020)

Az NFÜ honlapján a Közbeszerzés menüpontban elérhető a „Közbeszerzési eljárások előkészítésére és lefolytatására vonatozó útmutató”, mely sok mindenben eligazítást nyújthat.- A kedvezményezett nem küldi meg ellenőrzésre a közbeszerzési dokumentációt a KSZ-nek / NFÜ KFF-nek, vagy késve teljesíti e kötelezettségét, emiatt szabálytalansági eljárás indul- Az eljárás típusának megválasztása nem a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban történik. Típushiba: tárgyalásos, gyorsított eljárás indokolatlan alkalmazása, mely felveti a versenykorlátozást. A gyorsított eljárás alkalmazása esetén az eljárási határidőket vizsgálva sokszor kiderül, hogy nem gyorsított eljárásrend szerint is lefolytatható lett volna az eljárás.- A beszerzés tárgya (mennyiség, minőség) nem azonos a projektben elfogadottakkal. Kedvezményezettek ajánlatkérőként jelennek meg közbeszerzésben:- Nem érvényesülnek megfelelően a következő alapelvek: verseny, esélyegyenlőség, nyilvánosság, átláthatóság. - A kizáró okok nem elég egyértelműek, illetve amennyiben valamely ajánlattevőt kizárták, e döntés nem volt megfelelően alátámasztott.- A pénzügyi-gazdasági és a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek előírása nem volt megalapozott, és az alkalmassági feltételek előírt igazolási módja nem volt megfelelő. A versenyt indokolatlanul korlátozó, az adott közbeszerzéshez nem kapcsolódó feltételek meghatározása.- A bírálati szempontok meghatározása nem megfelelően történt. Az bírálat szempontjainak objektívnek, átláthatónak, esélyegyenlőséget megfelelően biztosítónak kell lennie.- Szerződéses feltételek meghatározása nem megfelelő. Kiemelten kell figyelni azon szerződéses feltételek megfelelőségére, melyek a későbbiekben a Kbt. rendelkezései alapján különös (elsősorban hirdetmény közzététele nélkül induló) eljárások lefolytatásának jogalapjaként szolgálhatnak (pl. szerzői jogi feltételek meghatározása).- A projektek végrehajtása során számos esetben történik szerződésmódosítás az előre nem láthatóságra való hivatkozással. Ez azonban sokszor nem kellően megalapozott, gondos kezdeti tervezéssel a legtöbb módosítás elkerülhető lenne. Az ilyen jellegű módosítások (legyen az határidő-, vagy költség-módosítás) szabálytalannak minősülhetnek.- Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a kedvezményezettnek figyelemmel kell kísérnie a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok módosulását.
(EU2020)