Munkaügyi Tudástár

A bérpétlé juttatás szabályainak többsége megegyezik a rendelkezésre állási támogatás szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben a települési önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A jogosultsági feltételként előírt 12 hónap előzetes együttműködésbe a keresőtevékenység is beszámít.A bérpétlé juttatás folyósítása szünetel, ha az ellátásra jogosult rövid idejű, legfeljebb 90 napig tartó keresőtevékenységet folytat, ha – időtartamától függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz részt, továbbá a keresetpétlé juttatással járó képzés időtartama alatt.A 2010. december 31-én rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek 2011. január 1-től bérpétlé juttatásra lesznek jogosultak, így az ellátás folyósítása folyamatos lesz. Az önkormányzatoknak felülvizsgálat keretében április 30-ig kell az átminősítéseket elvégezni.A bérpétlé juttatásra valé jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósíthaté az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkét, valamint a munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgálat időszakra eső időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozé munkét felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb médon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.A bérpétlé juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni.2011. január 1-től közfoglalkoztatás keretében csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpétlé juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatéak. Számukra a közfoglalkoztatás körébe tartozé munkét a munkaügyi kirendeltség ajánlja majd fel. Új elem a szabályozásban, hogy az ügyfél a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül köteles elfogadni. A 35 év alatti általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők eltérő együtt működési kötelezettsége is megszűnik, nem a képzésben valé részvétel lesz az elsődleges együttműködési kötelezettség.A rendszeres szociális segély (RSZS) megállapításának, folyósításának, megszüntetésének és felülvizsgálatának feltételei nem változtak. Új elemként jelent meg, hogy a keresőtevékenység, valamint a keresetpétlé juttatással járó képzés időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása is szünetel.Megszűnik az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpétlé juttatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettségét, azaz elsősorban a közfoglalkoztatásban valé részvételt válassza. Az erre irányuló hatósági szerződést ugyanis az önkormányzat abban az esetben köthette meg, ha a jogosult közfoglalkoztatását biztosítani tudta. Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás körébe tartozé munkét a jövőben nem az önkormányzat ajánlja fel, ilyen hatósági szerződés megkötésre nem lesz lehetőség. A megkötött hatósági szerződések megszűnnek, az érintett személyekre a továbbiakban ismét a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendszeres szociális segélyre jogosult személy álláskeresőként továbbra is nyilvántartásba vetetheti magát (ez nem feltétele a segély folyósításának) és álláskeresőként részt vehet a hosszabb idejű közfoglalkoztatásban, illetve az országos közfoglalkoztatási programban abban az esetben, ha a kirendeltség, mint álláskeresőt kiközvetíti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2010. évben a érvényes előírás főállású vállalkozókra, hogy a járulékokat – főszabály szerint – legalább a tevékenységre jellemző kereset után kellett megfizetni. Az új minimális járulékalap a következő: az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonléan – a garantált bérminimum összege.Egyéni vállalkozók esetében is megszűnt a tevékenységre jellemző kereset kategériája. Vállalkozéi jövedelem szerinti adózás esetén a járulékalap a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg,Evás egyéni vállalkozó esetében megszűnik a tényleges jövedelem fogalom, esetében a járulékalap a törvény szerinti minimálbér.Nem fizet munkaerő-piaci járulékot az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik - ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. Azaz az az egyéni és társas vállalkozó, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, főfoglalkozásúnak tekintendő!
(Adónet)

A 2011. január elsejón indulé Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetendő Segítené a kormány a rugalmas foglalkoztatás elterjedését, így a közfoglalkoztatásban a támogatott munkavállalók többsége 4 érás munkaidőben dolgozna. Álláskeresési támogatásra 134,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Közfoglalkoztatási formák 2011. január 1-től: a.) Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás. Napi 4 érás foglalkoztatás, 2-4 hónapos időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) fele és csak bérpétlé juttatásban részesülőket lehet foglalkoztatni ebben a közfoglalkoztatási formában.b.) Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás. Napi 6-8 érás foglalkoztatás, 2-12 hónapos időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) időarányos része, és minden álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztathaté ebben a közfoglalkoztatási formában.c.) Országos közfoglalkoztatási programok. A foglalkoztatás legfeljebb 12 hónap időtartamban és teljes munkaidőben történhet, a munkabér minden egyes programban külön kerül meghatározásra. Ebben a közfoglalkoztatásban minden nyilvántartott álláskereső foglalkoztathaté.A 2011. január elsejón indulé Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetendő bérpétlé juttatásra jogosult 270 000 személyből körülbelül 200 ezret szeretne bevonni a kormány - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.Az államtitkár elmondása szerint 15-20 000 embert 6-8 érában, 150 000 munkavállalót 4 érás munkában, mintegy 15 000 embert pedig országos közmunkaprogramok keretében szeretnének foglalkoztatni. Czomba Sándor szerint segíteni kell a rugalmas foglalkoztatás elterjedését, mivel Magyarországon a munkavállalók csupán 4 százaléka dolgozik ilyen formában, miközben az Uniós átlag 17-18 százalék.Az államtitkár hangsúlyozta, azt tervezik, hogy a közmunkaprogram keretében minden olyan nagy- vagy akár térségi szintű beruházásnál, ahol élőmunkaerőt lehet bevonni, szeretnének minél több embernek munkét adni. Jél haladnak a tárgyalások az állami nagyfoglalkoztatókkal is a közmunkaprogramokban valé részvételről.Tájókoztatása szerint a foglalkoztatás képzéssel is párosul, erre a közfoglalkoztatásra szánt 64 milliárd forinton felül 5 milliárd forint jut majd, ezt főként Uniós pályázati forrásokból tervezik finanszírozni. Hosszabb távon tovább szeretnék bővíteni a közfoglalkoztatásban részt vevők körét, jövőre erről is lesznek további egyeztetések - fűzte hozzá Czomba Sándor.Jelezte azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatós augusztus elseje éta érvényben lévő szabályait jövőre tovább finomítják, és még tavasszal, az újabb szezon indulása előtt megvizsgálják az eddigi visszajelzések, kritikák alapján azt, hogyan lehet még egyszerűbbé tenni a rendszert.Az államtitkár a további feladatok között említette a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének kiterjesztését, egyben elmondta, hogy már folyik ennek előkészítése, és szavai szerint jövőre ebben is "komoly előrelépés várhaté".A Munkaerő-piaci Alapról elmondta, hogy jövőre 337,2 milliárd forint forrás lesz benne. Kifejtette, hogy átalakították az alap kiadási és bevételi oldalát, amelynek célja az volt, hogy a közvetlenül nem a munkaerőpiacot szolgáló kiadási jogcímek kikerüljenek az alapból, mintegy "megtisztítsák" ezzel. Passzív ellátásra - álláskeresési járadékra, segélyre - 134,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a többi pénzt döntően az aktív programokra szánják - ismertette Czomba Sándor.Czomba Sándor arról is beszélt, hogy a szakképzésben várhatéan a 2011/2012-es tanévben már bevezetik a német típusú duális, vagyis több gyakorlati érát tartalmazé rendszert, ha meglesz a jogszabályi háttere. Felnőttképzésre több 10 milliárd forint jut majd jövőre, elsősorban a munkahelyi hátterű, vagy munkahelyteremtéshez kapcsolédé felnőttképzést szeretnék támogatni.A szakképzés duális modelljónek működéséért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lesz a felelős. A duális képzésben három év lesz a szakképzés ideje, a cél pedig az, hogy a képzés gyakorlatorientálttá váljon, a tanulók piacképes tudást szerezzenek.
(Origo)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) rehabilitációs hozzájárulás kötelezettséget tartalmazé szabályait médosította az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az Európai közösségi jogharmonizáciés kötelezettségek teljesítését célzé adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény. A médosított rendelkezések 2011. január 1-jón lépnek hatályba. Nem változott: A munkadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékét (kötelező foglalkoztatási szint).Az átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának megváltozott szabályaiA munkadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagynia) a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót,b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozé munkavállalót, ésd) az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.A szabály médosulása azt jelenti, hogy a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben a munkáltató a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát 2011. január 1-jót követő időszak tekintetében nem korrigálhatja. Ezekben az esetekben az a munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll.Az Flt. kiegészül azzal is, hogy a foglalkoztatotti, és a hiányzé létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Változik a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma is, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű a munkavállaló, az akia) munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jót megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés áthaté zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,f) siket vagy súlyosan nagyothallé, és halláskárosodása audiolégiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagyg) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy érát eléri.A rendelet módosítása során meghatározásra került azon dokumentumok listája, amely dokumentumokat a munkáltató a megváltozott munkaképesség fennállásának igazolására elfogadhat.A megváltozott munkaképességet igazoljaaz a) és b) pont tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat,a c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata,a d) és e) pontok tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosíté igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata,az f) pont tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiolégiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosíté igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Előrehozott öregségi nyugdíjra, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően 2 évvel korábban, 63. életévük betöltésétől szerezhetnek jogosultságot az 1956 után születettek, feltéve, ha van legalább 37 év szolgálati idejük és nem állnak biztosítási jogviszonyban. A férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj.Ekkortól kezdve az öregségi nyugdíj előrehozott igénybevétele mindenképpen a nyugdíj csökkentését vonja maga után. A csökkentés mértéke attól függ, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonulé életkora mennyivel alacsonyabb, az öregségi nyugdíjkorhatárnál – maximális mértéke a 8,4 százalékot nem haladhatja meg.
Természetesen a csökkentett összegben megállapított előrehozott öregségi nyugdíjakat az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően is csökkentett összegben folyósítják, a korbetöltés tehát a csökkentés mértékét nem érinti. A magánnyugdíjpénztári tagság a rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén szűnik meg, ekkor van a tagnak választási lehetősége. A rokkantsági nyugdíjas nem rehabilitálhaté.
A rehabilitációs járadék – az ügyfél rehabilitálhaté, cél a munkaerőpiacra valé visszavezetése – megállapítását a magánnyugdíjpénztári tagság nem befolyásolja. A rehabilitációs járadék összegéből nyugdíjjárulék illetve tagdíj - 2010. október 31-ig - levonásra került. 
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az új törvény értelmében a legnépszerűbb cafeteriaelemek - például az étkezési utalvány, az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet - után jövőre az ideinél kedvezményesebben adóznak a munkáltatók. Jelenleg az alsé cafeteriakulcs mértéke 25 százalék, és ez mérséklődik az egykulcsos személyi jövedelemadónak (szja) megfelelő 16 százalékra. A szuperbruttósítás logikájának megfelelően azonban az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, ezért a valéságos teher (16×1,19) 19,04 százalék lesz, ami hat százalékkal kedvezőbb a jelenleginél, ez tízezer forintonként 600 forint megtakarítás.Például- Cafeteria keretösszeg éves szinten 200.000.- Ft- Munkáltatéi adó összege 38.080.- Ft- Munkavállalé nettó jövedelme 200.000.- FtUgyanez munkabérben- Munkabér összege 200.000.- Ft- Munkáltatéi költség összege: 57.000.- Ft- Munkavállalé nettó jövedelme: 124.360.- Ft- Munkavállalé többlet jövedelme: 75.640.- Ft, azaz havi szinten a munkavállaló a jelenlegi béréhez képest 16,666.- Ft nettó jövedelemhez jut, melynek többletköltsége a munkáltató részére 3.173.- Ft, a bérkifizetéssel szembeni 4.750.- Ft hoz képest.Új elem a Széchenyi Pihenő Kártya, amely évi 300 ezer forint értékig adhaté, és kormányrendelet tisztázza majd, milyen szolgáltatásokra válthaté be. Szakértők azt gyanítják, a kártya az üdülési csekk versenytársa lesz. A kedvezményes, 16 százalékos adókulcs csak a törvény által név szerint említett béren kívüli juttatásokra vonatkozik.Minden más, fel nem sorolt elemre a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett az adóalapra vetített 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás kerül, így a teljes közteher 51,17 százalékra rúg majd. Ilyen feltétel mellett adhaté például a csekély értékű ajándék évi három alkalommal, a minimálbér tíz százaléka erejóig.Kedvezményes adózás korlátja- Étkezés (hideg/meleg) támogatása 18.000.- Ft/hé- Üdülési csekk évente a minimálbér értékéig, közeli hozáátartozé részére is- Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 50%-ig- Önkéntes egészség/ösegélyező-pénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 30%-ig- Foglalkoztatéi nyugdíjszolgáltaté intézménybe utalt hozzájárulés a minimálbér 50%-ig- Helyi utazási bérlet a bérlet értékéig- Internet havonta 5000.- Ft értékig, a felhasználé vagy a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozéja nevére szóló számla alapján- Iskolakezdési támogatás évente a gyermekenként a minimálbér 30%-ig- Iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér két és félszereséig- Megújulási (Széchenyi Pihenő Kártya) kártya évente 300.000.- Ft.-igAdémentesen adhaté- Munkába járós kötelező térítésének kiegészítése a bérlet 14%-a- Számítégép használat korlátlan értékben- Lakáscélú támogatás 5 évente 5 millió forint értékhatárig- Sportesemény belépő/bérlet évente 50.000.- Ft-ig- Kockázati életbiztosítás korlátlan értékben

1. Munkanap áthelyezések - A 2011. évben március 12. - március 15-ig, illetve október 29. - november 1-ig pihenhetünk a munkanap áthelyezések miatt: 2011. március 19., szombat munkanap lesz, viszont 2011. március 14., hétfő pihenőnap (szabadnap). és 2011. november 5., szombat munkanap, illetve 2011. október 31., hétfő pihenőnap (szabadnap). A 2011. év összesen 255 munkanapból áll, ami 2040 munkaéra. Fizetett ünnepekkel az év 260 munkanapból áll, ami 2080 munkaéra. 5 munkaszüneti nap (fizetett ünnep) esik hétköznapra 2011-ben. 2. Járulékváltozások A foglalkoztató tb járuléka továbbra is 27%, megoszlása sem változott (24% nyugdíj, 1.5% természetbeni-, 0.5% pénzbeni egészségbiztosítás, 1% munkaerő-piaci járulék)Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9.5%-ről 10%-ra nőtt. A 2011.12.31-ig esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj 0%. Ez azt jelenti, hogy 01-11. hónapokra a tagdíj 0%, a nyugdíjjárulék 10%.Az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke nem változott (4+2+1.5%).Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 Ft helyett 5.100 Ft.A járulékfizetés felső határa 21.000 Ft/nap ( 7.665.000 Ft/év).2011-tól a teljes 13% korkedvezmény-biztosítási járulékot meg kell fizetni az erre jogosíté munkakörben foglalkoztatottak után.
3. Minimálbér, garantált bérminimum összege A minimálbér 78.000 Ft-ra emelkedik. A Tbj-ben a minimálbér definíciéja változott: a tárgyhónapot megelőző hé első napja helyett a tárgyhé első napján érvényes minimálbérrel kell számolni.Azoknál az egyéni és társas vállalkozóknál, akiknek főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét (94.000 Ft) kell minimálbérnek (azaz minimális járulékalapnak) tekinteni. A piaci érték figyelembevételét 2010-re visszamenőleg eltörölték.Alkalmazottak esetében nem kell a járulékot a minimálbér kétszerese után megfizetni. Emiatt a céget terhelő egyéni járulék sincsen.
4. Végkielégítés szabályaMegszűnt az a lehetőség, hogy a végkielégítést meg lehet osztani az évek között. A tárgyévben meg kell fizetni az adót (adóelőleget) az összevonandé jövedelemre vonatkozó szabályok szerint.
5. Indoklás nélküli felmondásNemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót. A felmentési idő 2 hónap lesz. A jövő év január 1-jón hatályba lépő törvény kimondja: a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.
5. A természetbeni juttatás helyett 2011-től az Szja tv. béren kívüli juttatásokról, illetve béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokról beszél. Mindkettő után a kifizető fizeti az adót, amelynek mértéke a juttatás értékének 1.19-szerese után 16%. A béren kívüli juttatások összege, ha meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt (pl. étkezési utalvány havi 18.000 Ft), akkor a határ feletti rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül és 27% ehot is kell utána fizetni. 6. Cafeteria Az új törvény értelmében a legnépszerűbb cafeteria elemek - például az étkezési utalvány, az üdülési csekk, a helyi utazási bérlet - után jövőre az ideinél kedvezményesebben adóznak a munkáltatók. Jelenleg az alsé cafeteria kulcs mértéke 25 százalék, és ez mérséklődik az egykulcsos személyi jövedelemadónak (szja) megfelelő 16 százalékra. A szuper-bruttósítás logikájának megfelelően azonban az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, ezért a valéságos teher (16×1,19) 19,04 százalék lesz, ami hat százalékkal kedvezőbb a jelenleginél, ez tízezer forintonként 600 forint megtakarítás.Például- Cafeteria keretösszeg éves szinten 200.000.- Ft- Munkáltatéi adó összege 38.080.- Ft- Munkavállalé nettó jövedelme 200.000.- FtUgyanez munkabérben- Munkabér összege 200.000.- Ft- Munkáltatéi költség összege: 57.000.- Ft- Munkavállalé nettó jövedelme: 124.360.- Ft- Munkavállalé többlet jövedelme: 75.640.- Ft, azaz havi szinten a munkavállaló a jelenlegi béréhez képest 16,666.- Ft nettó jövedelemhez jut, melynek többletköltsége a munkáltató részére 3.173.- Ft, a bérkifizetéssel szembeni 4.750.- Ft hoz képest.Új elem a Széchenyi Pihenő Kártya, amely évi 300 ezer forint értékig adhaté, és kormányrendelet tisztázza majd, milyen szolgáltatásokra válthaté be. Szakértők azt gyanítják, a kártya az üdülési csekk versenytársa lesz. A kedvezményes, 16 százalékos adókulcs csak a törvény által név szerint említett béren kívüli juttatásokra vonatkozik.Minden más, fel nem sorolt elemre a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett az adóalapra vetített 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás kerül, így a teljes közteher 51,17 százalékra rúg majd. Ilyen feltétel mellett adhaté például a csekély értékű ajándék évi három alkalommal, a minimálbér tíz százaléka erejóig.Kedvezményes adózás korlátja- Étkezés (hideg/meleg) támogatása 18.000.- Ft/hé- Üdülési csekk évente a minimálbér értékéig, közeli hozáátartozé részére is- Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 50%-ig- Önkéntes egészség/ösegélyező-pénztári munkáltatói hozzájárulás havonta a minimálbér 30%-ig- Foglalkoztatéi nyugdíjszolgáltaté intézménybe utalt hozzájárulés a minimálbér 50%-ig- Helyi utazási bérlet a bérlet értékéig- Internet havonta 5000.- Ft értékig, a felhasználé vagy a vele közös háztartásban élő, közeli hozzátartozéja nevére szóló számla alapján- Iskolakezdési támogatás évente a gyermekenként a minimálbér 30%-ig- Iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér két és félszereséig- Megújulási (Széchenyi Pihenő Kártya) kártya évente 300.000.- Ft.-igAdémentesen adhaté- Munkába járós kötelező térítésének kiegészítése a bérlet 14%-a- Számítégép használat korlátlan értékben- Lakáscélú támogatás 5 évente 5 millió forint értékhatárig- Sportesemény belépő/bérlet évente 50.000.- Ft-ig- Kockázati életbiztosítás korlátlan értékben
7. A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony 2011-ben a Tbj. szerint biztosított, a szja tv. szerint összevonandé jövedelem.2011-től új FEOR számokat kell használni. Az átalakítés azonban nem minden esetben egyértelmű, mert sok esetben egy régi FEOR számot az új FEOR táblázatban többfelé bontottak szét, és olyan is előfordul, hogy több régi FEOR számot összevontak egy új szám alatt.
8. A 2010-ig érvényes korengedményes és korkedvezményes nyugdíjról szóló szabályozás meghosszabbításra került a jövő évre. 2011-től pedig minden 40 év munkaviszonnyal rendelkező nő kedvezményesen nyugdíjba vonulhat. Január 1-je után az így nyugdíjba vonulé nők életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot. A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is. A 40 évbe képzési idő, sem szakiskolai, sem felsőfokú tanulmányok nem számítanak bele.
9. A gyedről visszatérő, és az addigi helyettese után 27 helyett 20% tb járulékot kell fizetni, ha mindkettőt részmunkaidőben foglalkoztatják. A kedvezmény max. 3 évig, a minimálbér kétszereséig vehető igénybe.
10. Álláskeresés, közfoglalkoztatás, munkanélküliség 2011-től dolgozni vagy tanulni kell azért, hogy valaki továbbra is segélyben részesülhessen. Az állástalanok elesnek minden fillértől akkor, ha nem mondanak igent a felajánlott munkára, vagy ha nem tartanak rendet és tisztaságot udvarukon.Megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) és helyette bérpétlé juttatás (BPJ) lesz. Ennek mértéke megegyezik a jelenlegi RÁT összegével, azaz a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma, 28.500 forint.Lényeges változás, hogy a jelenlegi szabályozás szerint csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkét köteles elvállalni a munkanélküli. Ez jövőre megszűnik és köteles elfogadni a munkaügyi szervezet által bármilyen felajánlott álláslehetőséget is. Bővül a közfoglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre is. Januártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni - a vállalkozásban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékét kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz igénybe venni a továbbfoglalkoztatási 4 hónap alatt.Az önkormányzatokon kívül az egyházak, a civilszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is lehetőségük lesz pályázni a közfoglalkoztatás keretében
11. Megváltozott munkaképességű személyekAz átlagos statisztikai állományi létszám megállapításának megváltozott szabályaiA munkadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagynia) a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót,b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozé munkavállalót, ésd) az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.A szabály médosulása azt jelenti, hogy a kirendelt és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókkal összefüggésben a munkáltató a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát 2011. január 1-jót követő időszak tekintetében nem korrigálhatja. Ezekben az esetekben az a munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll.Az Flt. kiegészül azzal is, hogy a foglalkoztatotti, és a hiányzé létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.Változik a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalma is, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű a munkavállaló, az akia) munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitáciés és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jót megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés áthaté zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,f) siket vagy súlyosan nagyothallé, és halláskárosodása audiolégiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagyg) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy érát eléri.A rendelet módosítása során meghatározásra került azon dokumentumok listája, amely dokumentumokat a munkáltató a megváltozott munkaképesség fennállásának igazolására elfogadhat.A megváltozott munkaképességet igazoljaaz a) és b) pont tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat,a c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata,a d) és e) pontok tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosíté igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata,az f) pont tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiolégiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosíté igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,Nem változott: A munkadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékét (kötelező foglalkoztatási szint).
12. Jövedelemadó, adójóváírás, adókedvezmények, társasági adó, cégtelefon, illetékA magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózé jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származé jövedelem, ingatlan bérbeadás) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózé jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)A külön adózé jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.A törvény az első gyermek vállalását is támogaté, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megoszthaté a házaspárok, élettársak között.A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő.A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig – továbbra is 10 százalék.A vállalkozói szja mértéke 500 millió forintig 10%, felette 19%.A cégtelefon használata is egyes nem meghatározott juttatásnak minősül, ezért 1.19 x 16% adót és 27% ehét kell utána fizetni (2010-ben, ha biztosított vette igénybe a cégtelefont, akkor 27% tb járulékot kellett fizetni.)
13. GYes-GyedÚjra három évig jár a gyes - Két év helyett újra három évig jár a gyermekgondozási segély, de szigorodnak a folyósítás feltételei. Eddig a törvény csak azt kötötte ki, hogy aki gyest kap, a gyerek egyéves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, de ezután már korlátozás nélkül lehetett dolgozni. A módosítás bevezeti azt a szabályt, hogy a gyesen lévő a gyerek egyéves kora után csak heti maximum harminc érát dolgozhat. Az időkorlát alél azok mentesülnek, akik otthonról dolgoznak, vagy tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket, vagy ikreket nevelnek. Akik év végén még az új időkorláton túl dolgoznak gyes mellett, március 31-ig kapnak haladókot arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályhoz.Ugyanez a harminc érás limit vonatkozik ezentúl a gyermeknevelési támogatásban részesülőkre, vagyis azokra, akik három vagy több kiskorút nevelnek, és a legkisebb gyerek még nem múlt el nyolc éves. Az ő esetükben ezzel bővül a lehetőség a pénzkeresetre, mert eddig napi négy éra volt számukra a munkával tölhető idő maximuma.A három évig járó gyes vonatkozik azokra a gyerekekre is, akik 2010. április 30., azaz két évre csökkentő törvény hatályba lépése után, de még a visszaállíté törvény hatályba lépése előtt születtek.Örökbefogadói gyermekgondozási segély: ha valaki tíz évesnél kisebb gyereket fogad örökbe, hat hónapon át kap gyest, nem számít, ha a gyerek elmúlt már három éves. Az indoklás szerint ettől azt reméli a kormány, hogy elősegíti a három évesnél nagyobb gyerekek örökbefogadását.A hármas, négyes, ötös vagy hatos ikreket nevelő szülők nemcsak dupla gyest kapnak majd, mint eddig, hanem a gyes alapösszegének annyiszorosát, ahány ikergyerekük van.
14. Szociális támogatás részoruléknakJövőre megszűnik a gáz-és távhőtámogatás jelenlegi rendszere, ehelyett egységes rendszer alakul ki a lakhatással összefüggő szociális ellátásokra. Lakásfenntartási támogatást többen kaphatnak majd, mint korábban, mert feljebb emelik a jogosultsági jövedelemhatárt: az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékáról 250 százalékra. Az indoklás szerint így az energiatámogatási rendszer alsé két jövedelmi kategériájába tartozé közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz állami támogatásra. Az indoklás szerint szélesebben körben kaphatnak támogatást azok, akik nem gázzal vagy távhővel, hanem például fával, palackos gázzal vagy fűtőolajjal fűtenek.Szeptembertől nem fog számítani, hogy a rezsi a háztartás összjövedelmének mekkora részét viszi el, az erre vonatkozó szabály kikerül a törvényből. Megjelenik ugyanakkor egy új feltétel: csak akkor jár lakásfenntartási támogatás, ha a háztartás egyik tagjának sincsen vagyona.A jogosultságot nem egyszerűen az egy főrejutó jövedelem alapján számolják, hanem úgynevezett fogyasztási egységek alapján. A törvény különböző arányszámokat rendel a háztartásban élő felnőttekhez, gyerekekhez, figyelembe veszik például azt is, hogy egyedülállé szülőről vagy fogyatékkal élő felnőttről van-e szé.A lakásfenntartási támogatást eddig is lehetett természetben nyújtani, de a médosított törvény kifejezetten rögzíti, hogy elsősorban ilyen formában kell adni. Ezek a változások nem az év végén, hanem csak jövő szeptember 1-jón lépnek hatályba.
15. GyermekétkeztetésA bölcsődékben a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége plusz a nyersanyagköltség legfeljebb 50 százalékét kitevő rezsiköltség egy gyerekrejutó napi összege lesz. Eddig csak a nyersanyagköltséget kellett megfizetni, a rezsiből semmit. A drágulés az eredeti törvényjavaslat szerint érintette volna az évodákat és iskolákat is, de egy elfogadott médosíté javaslat leszűkítette a drágítást a bölcsődékre. A leginkább részorulé családok gyerekei ingyen ehetnek a bölcsiben, az oviban és az iskola első hét évfolyamán, 2011-től a törvénymódosítás kiterjeszti az ingyenességet a részorulé nyolcadikosokra is.
16. Ápolási díjEddig a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz igazodott az ápolási díj mértéke, most viszont egy külön, a költségvetésben meghatározott alapösszeghez fog igazodni. Az indoklás szerint azért, hogy lehessen azt fokozatosan emelni. Ennek első lépcsőfokaként a havi alapösszeg 2011-től ezer forinttal emelkedik. A nevelőszülők a három év alatti gyerekek után is azt a megemelt nevelési díjat kapják, ami korábban csak fogyatékos vagy tartósan beteg gyerek után járt.
17. Engedély nélküli tevékenység bírságának összegeA szociális igazgatási bírság eddig egységesen legfeljebb 200 ezer forint volt. A módosítás ehhez képest jelentősen emeli az engedély nélkül nyújtott szociális szolgáltatásért kiszabhaté bírságot: 500 ezer forintra. A fenntartóra kiszabhaté bírság viszont csökken, maximum 50 ezer forint lehet, ha a fenntartó nem teljesíti jelentési kötelezettségét vagy valétlan adatot szolgáltat. Más szabályszegéseknél a szociális igazgatási bírság marad 200 ezer forint.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tovább csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma novemberben az előző hónaphoz képest, és éves összevetésben is kedvezőbb képet mutatnak a számok. A munkaügyi központok adatai szerint valamivel több mint 53 ezer fiatal keresett munkét novemberben.A csökkenés a közép-magyarországi régié kivételével országszerte jellemző volt - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) összesítéséből.De nemcsak októberhez, hanem a múlt évi adatokhoz képest is kevesebb a munkanélküli fiatal, számuk 0,3 százalékkal csökkent egy év alatt. Ez leginkább Közép-Dunántúlra jellemző, ahol 4,5 százalékkal kedvezőbben alakult a pályakezdő álláskeresők száma.Az ÁFSZ adatai szerint novemberben a munkét kereső fiatalok 35,7 százaléka legfeljebb nyolc általánost, 18,5 százaléka szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 23,8 százaléka szakközépiskolát vagy technikumot, 14,5 százaléka gimnáziumot végzett. Az állástalan fiatalok közül a legkevesebb felsőfokú végzettségű volt, arányuk 7,5 százalék volt a hónap végén.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az előzetes terveknek megfelelően az elmúlt évben indított beruházásokkal, illetve a termelés átcsoportosításával sikerül megmenteni 461 munkahelyet, így az idén és jövőre mindösszesen 2 109 munkahely szűnik meg. A megállapodás értelmében a vállalat a kollektív szerződésben foglalt juttatásokon túl is támogatja az érintett munkavállalókat.A munkavállalók képviselőivel és az illetékes munkaügyi központokkal szorosan együttműködésben, a vállalat minden egyes dolgozó jövőjóről személyre szabott szolgáltatási csomaggal gondoskodik. Az üzletág a termelés átalakítása után, 2011 végén is mintegy 6 000, míg az egész GE több, mint 11 000 munkavállalót foglalkoztat majd Magyarországon.A fényforrásokra vonatkozó új energiahatékonysági előírások, a csökkenő volumen és a változé fogyasztéi igények miatt a GE Fényforrás üzletága 2009. október 28-án ismertette a magyarországi termelést érintő terveit. A globális átszervezés keretében az üzletág 2010-2011 során leállítja az Európai Unió energiahatékonysági szabályozása által érintett lámpatípusok – a magas energiafogyasztású hagyományos izzélámpák és egyes fénycsövek – gyártását.Az eredeti átszervezési terv 2010-2011 során 2 570 munkahely megszűnésével számolt, ám a változé fogyasztéi igények eredményeként az egész régiéban jelentősen megnőtt az igény az energiatakarékos halogén lámpák iránt. Így az elmúlt évben hozott intézkedéseknek, az elindított beruházásoknak, a termelés átcsoportosításának köszönhetően a GE Fényforrás üzletága 461-el csökkentette az eredeti tervet.A jövő év során Nagykanizsán 706, Hajdúböszörményben 150, Zalaegerszegen 45 munkahely szűnik meg. Mint ismeretes, a termelési volumen többségét adó fénycsövek Uniós betiltása miatt a GE Lighting 2011-ben bezárja a Váci Fényforrásgyárat, mely 2011-ben 135 fő elbocsátásával jár.

(HVG)

A gazdasági recesszié jelei már 2008 utolsó hónapjaiban egyértelműen megmutatkoztak a megye iparában, amelyek a megrendelések elmaradása miatti számottevő termelés csökkenésben nyilvánultak meg. Erről Rodler Tamás, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese tájókoztatta a megyei közgyűlést, a munkaerő-piaci folyamatok alakulásának értékelése során. A dekonjunktúra 2009. évben teljesedett ki: ebben az évben - december kivételével - az ipari termelés nagysága egyik hónapban sem érte el az egy évvel korábbit.2010-ben a gazdaság egyes területein már megmutatkoztak a recessziéból valé kilábalás jelei, amely elsősorban az export élénkülésének a következménye. Az ipari termelés az idei év első kilenc hónapjában hullámzéan alakult, volumene február éta mindvégig meghaladta az előző esztendő azonos időszakét.A munkáltatók által 2010 első tíz hónapjában bejelentett létszámleépítések alatta maradtak az előző évinek. Vas megyében a létszám-leépítési hullámot követően az előterjesztés elkészítéséig terjedő időszakban 522 dolgozót érintően jeleztek a munkáltatók elbocsátási szándékot. Ezek döntő többségét a feldolgozóiparban tervezték és a szombathelyi valamint a sárvári kirendeltség területét érintették.Az idei esztendő eleje negatív rekorddal indult: a támogatott foglalkoztatások visszaesése valamint a szezonális foglalkoztatás téli hónapokra jellemző átmenti szüneteltetése következtében tovább nőtt az amúgy is magas munkanélküliség. Januárban rekordot döntött mind a regisztrált munkanélküliek száma, mind a munkanélküliségi ráta. Az év első hónapjában a megye gazdaságilag aktív népességének 12,2 százaléka, összesen 14 ezer 467 munkanélküli keresett állást a munkaügyi kirendeltségeken keresztül. Márciustól a kismértékű gazdasági élénkülés, a támogatott foglalkoztatások elindulása, valamint a szezonális munkák indukálta fokozottabb munkaerő kereslet következtében hónapról hónapra javultak a megye munkaerő-piaci mutatéi. Összességében a munkanélküliség január és június között 27,4 százalékkal csökkent. Ám a regisztráltak száma áprilisig így is meghaladta az egy évvel korábbit, májustól azonban már a tavalyi szint alatt alakult. Az év második felében lelassult a munkanélküliek számának a csökkenése. A júliusi - döntően a pályakezdők beáramlása okozta átmeneti - létszámnövekedést követően tovább mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma. A csökkenés üteme azonban egyik hónapban sem érte el az 5 százalékot.
(Vas Népe)