Munkaügyi Tudástár

A családi kedvezményt azok is érvényesíthetik, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük; mivel az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére nem tartalmaz határidőt a személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény.A NAV honlapján közzétett tájókoztató ismerteti: az szja törvény szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál valé érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.A törvény azonban az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen a havi/heti bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, a személyes közreműködés ellenértéke, az egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is.A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utébbi nyilatkozatát a kifizető szervnek (az egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.A NAV szerint téves az a nézet, amely szerint az egyéni vállalkozó az új szabályok alapján nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt.Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazé összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózé jövedelem után értelemszerűen nem érvényesíthető. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozé vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem.Ebben az esetben az adóelőleg-fizetésre az szja tv. 49. paragrafus (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni, amely szerint a negyedévenként fizetendő adóelőleg "a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított összeg". Az (1) bekezdés szerint ugyanis az adóelőleget a 47. paragrafus szerint megállapított adóelőleg-alap összege után kell kiszámítani úgy, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóelőleg-alapot csökkenteni kell a kedvezmény összegével. A (2) bekezdés pedig lehetővé teszi a személyi kedvezmény figyelembevételét is.Hasonlé a helyzet az egyéni ügyvédek, az állatorvosok, a közjegyzők, az önállé bírósági végrehajték és az egyéni szabadalmi ügyvivők esetében is, mivel őket egyéni vállalkozónak kell tekinteni.Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet, például választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttaté szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.A NAV kiemeli: a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek "lekövetésére". Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje - tartalmazza a tájókoztató.
(Nemzeti Adó és Vámhivatal)

Olyan dotáciéról van szé, amelyeket kifizettek az államhoz folyamodé cégeknek, de később kiderült, hogy nem felelnek meg az állami támogatási szabályoknak, amelyek az elmúlt években a korábbinál szigorúbbá váltak az EU-ban.A bizottság versenypolitikai felelőse, Joaquín Almunia elégedettségének adott hangot, hogy folyamatosan gyorsul a visszatérítés üteme is. A visszafizetések 57 százalékét bonyolítják le két éven belül, szemben a 2007-es 27 százalékkal.Tavaly 530 millió Euró szabálytalanul kiutalt támogatást fizettek vissza a cégek a 27 tagországban, Magyarországon három esetben került sor visszatérítésre.
(Index)

A munkaszerződést kötő feleknek bármikor lehetőségük van arra, hogy közös megegyezéssel megszüntessék a munkaviszonyt. Ilyenkor a munkaviszony megszüntetése valamely - a munkaviszony létesítésekor fennállé - körülményben bekövetkezett változás folytán a felek kölcsönös érdeke, és a munkaviszony megszüntetésének e médja a felek akarategyezésén alapul.Tekintettel a felek szabad megegyezésére, nincs akadálya például annak sem, hogy a felek a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetére - az egyébként törvény alapján nem járó - végkielégítést vagy munkavégzés aléli mentesítést kössenek ki.Nem lehet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének tekinteni azt az esetet, ha a munkáltató - közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre irányuló - egyoldalú nyilatkozatára a munkavállaló semmilyen formában nem reagál, és azt sem, ha valamely fél egyoldalú nyilatkozatának másodpéldányán a címzett az átvétel igazolása érdekében az értesítést aláírja.Munkaviszony megszűnésének időpontja közös megegyezés eseténA munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése lehet azonnali hatályú, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az csak a közös megegyezést követően, meghatározott időpontban szűnik meg. Ha a felek a munkaviszony megszűnésének időpontjában nem egyeznek meg, úgy azt vita esetén a bíróság nem pétolhatja.A munkaviszony e médon történő megszüntetése esetén is a felek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó szándékukat, illetve e tárgyban született megegyezésüket kötelesek írásba foglalni.Az esetlegesen felmerülő viták elkerülése érdekében a megállapodásban rögzíteni kell, hogy a munkaviszony megszüntetése mindkét fél határozott és egyértelműen kifejezett szándéka, továbbá hogy a megállapodást mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló elolvasta, értelmezte, megértette, és azt - mint akaratukkal mindenben egyező dokumentumot - írta alá.Az írásbeliség hiánya a megegyezés érvénytelenségét eredményezi.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az idei év első hónapjában 3,8 százalékos létszámbővülés valésult meg az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak szám a 9 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál a decemberi 5379 ezerre 5501 ezerre nőtt. Ekkora mértékű havi foglalkoztatás-bővülés a lengyel statisztikai hivatal által rendelkezésre állé adatok szerint eddig nem fordult elő. A bővülés éves alapon is kiemelkedő, de különösen a foglalkoztatottság hirtelen megugrása szembetűnő. Lengyelországban épp a válság előtt kezdett el felfutni a foglalkoztatottság, a kétezres évek elejón az egy helyben toporgé lengyel gazdaságban éveken át csökkent a foglalkoztatottak száma
(Portfólio)

„A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint januárban jelentősen, mintegy 15,7%-kal nőtt az álláskeresők száma az előző hónaphoz képest. Mivel az általunk megkérdezett kkv vezetők többsége egyelőre az alkalmazottak létszámának stagnálásával számol, és a munkaerő-felvételben gondolkodé vállalkozások többségénél is csak néhány fős létszámbővítést valészínűsítenek, ezért a kkv szektorban a következő hónapokban nem várjuk a foglalkoztatás látványos megugrását” - mondta el Németh Lászlé, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.„A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásainak megismerésére negyedévente végzett kutatásunk azt mutatja, hogy nem változott jelentős mértékben az új munkahelyek létesítésének szándéka a cégeknél. Az elmúlt negyedévhez képest csupán 1 százalékponttal, 17-ről 18%-ra nőtt azoknak a kkv döntéshozéknak az aránya, akik 1-4 fővel tervezik növelni a dolgozók létszámát. A 4 főnél több munkaerőt felvenni szándékozé vállalkozások aránya továbbra is 5%, miközben 9% azon vállalkozások aránya, akik leépítésben gondolkodnak” – foglalta össze a kutatás eredményeit a kkv szakértő.Jelenleg az ipari cégek közül tervezik legtöbben, hogy növelik a dolgozók létszámát. „Habár a decemberi ipari termelési adatok a vártnál rosszabbak lettek, az átmeneti megtorpanás ellenére azonban továbbra is az ipar lehet a magyar gazdaság húzéágazata, ami így a foglalkoztatásra is pozitívan hathat” – mondta el Németh Lászlé. Emellett további fontos tényező lehet a kkv-k foglalkoztatásának bővülésében az az 5 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását szolgáló pályázat, amelyre csütörtöktől lehet benyújtani a pályázati dokumentáciékat.
(Világgazdaság)

Már a gazdasági növekedési mutatékat csak jelentős késéssel követő munkaerőpiac is egyértelműen jelzi a német gazdasági élénkülést: a most nyilvánosságra hozott adatok szerint az újraegyesítés éta soha annyi foglalkoztatott (41,4 millió) nem volt Németországban, mint 2010 utolsó negyedévében.A német statisztikai hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott mutatéi szerint a foglalkoztatottak száma 422 ezerrel, 1,0 százalékkal 41,4 millióra nőtt a tavalyi negyedik negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest, és ezzel az egy negyedévben elért foglalkoztatás-növekedés tekintve ez volt a legjobban sikerült negyedév a német újraegyesítés éta.A legnagyobb növekedés a szolgáltatási ágazatban mutatkozott, amely jelenleg már több mint 30 millió főt foglalkoztat. Ugyanakkor az utébbi években gyengélkedő építőiparban és feldolgozóiparban is növekedett a foglalkoztatottak száma. Az egész német gazdaságra vetítve a negyedévben 3,0 százalékkal, 14,9 milliárd munkaérára nőtt az elvégzett munka mennyisége az egy évvel korábbival összevetve.A 82 milliós Németországban a munkanélküliek száma az idén októberben csökkent 3 millió alá, 18 éves mélypontra. A 2008 őszén kiteljesedett világméretű gazdasági válság munkaerőpiaci hatásai korábban is viszonylag mérsékeltek voltak Németországban, a megelőzésre hangsúlyt helyező gazdasági intézkedéseknek köszönhetően. Eleinte nőtt ugyan a munkanélküliség, de meg sem közelítette a 2005 elejón mért 12,6 százalékos történelmi csúcsot, nem csekély mértékben amiatt is, hogy Németország sikerrel kapcsolédott rá a nagy feltörekvő gazdaságok - elsősorban Kína - növekedésére, így aztán rohamléptekkel lábalt ki a válságból.
(HVG)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség legfrissebb, 2010-es ellenőrzési adatai alapján mintegy 8 százalékkal – 65-ről 57-re – csökkent egy év alatt a munkaügyi jogsértések aránya. Míg 2009-ben az ellenőrzött munkavállalók 63 százaléka szenvedett el valamilyen jogsértést, addig ez a szám tavaly már „csak” 50 százalék volt. Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője kiemelte: az ellenőrzéseknek évről-évre erősebb visszatartó ereje van.A munkáltatók körében valamelyest javult a foglalkoztatási kultúra, illetve esetükben tapasztalják a jogszabályi rendelkezések alaposabb ismeretét is - tette hozzá.Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanságnak számít hazánkban a feketefoglalkoztatás. Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékét teszi ki a munkaszerződés és a bejelentés nélküli munkavégzés. Az ismertté vált alkalmi munkavállalói könyves visszaélések visszaszorulásához nagyban hozzájárult az egyszerűsített foglalkoztatás új, visszaéléseket is nehezítő szabályozása. Árnyalja viszont a képet, hogy helyettesítő megoldásként sokan választották a hagyományos munkaviszony szerinti, gyakran részmunkaidős foglalkoztatást az egyszerűsített helyett. A visszaélések lehetőségét kereső munkáltatók a papíron 4, valéjában 8, esetleg több érás munkaidő elrendelésének jogsértő gyakorlatával, és jellemzően a munkaidő nyilvántartások manipulálásával prébálják megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését.
(JobLine)

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a pályázat forrását a Munkaerő-piaci Alapból biztosítják, a céljai ugyanakkor illeszkednek az Új Széchenyi Terv prioritásaihoz, vagyis a munkahelyteremtéshez és a magyar vállalkozások helyzetbe hozásához. Hozzátette: a várakozások szerint a most kiírt pályázattal 2700-3000 új munkahely jöhet létre, ezenkívül további 5-6 ezer munkahely megőrzése válik lehetővé.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújthaté támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. és 18/A. §-ai alapján - az MPA foglalkoztatási alaprész 2011. évi központi keretéből - a Nemzetgazdasági Minisztérium

Alkotmányellenesnek ítólte az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését.A taláros testület közleménye szerint a törvény szövegezéséből adódéan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg A Magyar Kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróság mai, a kormánytisztviselői törvény (2010. évi LVIII. törvény) indoklás nélküli elbocsátásra vonatkozó részeit május 31-ei hatállyal megszüntető határozatát és a jövőben az alkotmányozás során, valamint a kormánytisztviselői életpálya-modell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít e döntés és a döntés indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére - írta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Az egykulcsos családi jövedelemadózés a gyermeket vállalék számára kedvezőbb az adóalapból történő levonás miatt, ugyanakkor a gyermektelenek rosszul jártak a csökkenő és szűkebb körű adójóváírás miatt.Finoman szélva is "érdekes" helyzet lenne, ha a kormány jogi eszközökkel „kényszerítené ki” a béremelést olyan esetekben is, amikor egy-egy cég azt nem tekinti indokoltnak vagy kivitelezhetőnek.Fel kell gyorsítani a bérkompenzáciét a magánszektorban, hogy senki ne kereshessen rosszabbul az új adórendszer miatt - mondta Szijjárté Péter, a miniszterelnök szóvivője a Magyar Televízié Az Este című műsorában.A szóvivő szerint ahol az állam a munkáltató vagy a tulajdonos, ott a kormány elérte, hogy senki ne kereshessen rosszabbul, a magánszektorban pedig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban sikerült megegyezni a munkáltatókkal, hogy milyen mértékben emelik a minimálbért. Az OÉT-ben 6,1 százalékos minimálbér-emelésről döntöttek, ami 78 ezer forintot jelent, a szakmunkás bérminimum 94 ezerre emelkedett, míg a nemzetgazdasági bérajánlás 4-6 százalékos emelés.Szijjárté szerint 5-6 hónapig is eltarthat, amíg a magánszektor is felzárkézik a béremeléssel. A folyamatot fel kell gyorsítani, ezért komoly együttműködésre van szükség a gazdasági élet szereplőivel, egyesületeikkel és az érdekképviseleti szervezetekkel - vélte."Szeretnénk, ha a vállalatok minél előbb végigpörgetnék ezt a béremelést" - fűzte hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, mindenképpen érvényt szereznek a kormány azon vállalásának, hogy senki nem kereshet kevesebbet az új adórendszer miatt.


(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)