Munkaügyi Tudástár

A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban állé, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. A támogatás célja:Az álláskeresők vagy a munkaviszonyban állék elhelyezkedési esélyének javítása, illetve a munkahely megtartásának elősegítése.Támogathaté a képzése annak a személynek, akia) álláskereső,b) 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot,c) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi–gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (abban az esetben támogathaté, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 20 érát, és a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat),d) munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban állé,e) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülő személy - beleértve a teljesen munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is -, ha szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy a képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas.A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben történő megtérítése adhaté támogatásként.

Képzésben résztvevők támogatásának médjai:Képzési támogatásként adhaté:kereset-kiegészítés vagy keresetpétlé juttatás,
a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése. A képzési támogatás keretében az alábbi költségek téríthetők meg:képzési költség és a vizsga díja,
utazás költségének megtérítése,
étkezési költségtérítés,
szállás költség térítése.A támogatás mértéke:A képzéshez kapcsolédé költségek részben vagy egészben megtéríthetők.
A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
A keresetpétlé juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
A támogatás időtartama és mértéke a megye, illetve a kirendeltség vonzáskörzete munkaerő-piaci helyzetétől függően eltérő lehet.Utazási kedvezmények:A támogatott képzésben résztvevő álláskereső a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között korlátlan számú, helyközi utazásra érvényes, átlagosan 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult.Korlátlan számú utazásra érvényes 67,5 %-os kedvezményű tanuló bérlet igénybe vételére jogosult 18. életévének betöltéséig a képzés helyén az az álláskereső, aki a Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésben vesz részt. A képzésben résztvevő jogosult:a) A munkaügyi központtal együtt kiválasztani a támogatott képzés irányát,b) a munkaügyi központ által vezetett jegyzéken szereplő képző intézmények közül kiválasztani azt a képző intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz,c) a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzés támogatásáról szóló hatósági szerződést megkötni,d) a képzés lebonyolítása feltételeinek megismerésére, és a megkötött hatósági, illetve felnőttképzési szerződésben foglaltak teljesülésének nyomon követésére.Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a munkaügyi központ lakóhelye szerint illetékes kirendeltségének munkatársaihoz.A támogatás jogszabályi alapja:A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
6/1996. (VII.16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújthaté támogatásról
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mivel már tudjuk azt, hogy adminisztráciéval jár a Cafeteria rendszer bevezetése és üzemeltetése, készüljünk fel a megfelelő médon ennek kezelésére. Nevezzünk ki egy kollégát, (esetleg vegyünk fel) aki a kapcsolédé feladatokkal érdemben tud foglalkozni.Ezen felül, tervezzük meg az adminisztráciés folyamatot. Mindig számoljunk azzal az emberi tényezővel is, hogy a sok adat kezelésekor kisebb pontatlanságok is előfordulhatnak, ezért minden esetben iktassunk be ellenőrzési pontokat is.Mivel már tudjuk azt, hogy adminisztráciéval jár a Cafeteria rendszer bevezetése és üzemeltetése, készüljünk fel a megfelelő médon ennek kezelésére. Nevezzünk ki egy kollégát, (esetleg vegyünk fel) aki a kapcsolédé feladatokkal érdemben tud foglalkozniEzen felül, tervezzük meg az adminisztráciés folyamatot. Mindig számoljunk azzal az emberi tényezővel is, hogy a sok adat kezelésekor kisebb pontatlanságok is előfordulhatnak, ezért minden esetben iktassunk be ellenőrzési pontokat is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ügyelet és a készenlét - A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá az alkalmazott technolégia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. A készenlét fogalmilag azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készen állni a rendes munkaidejón kívül - azaz nem munkavégzésről van szé. Ha a készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, azt már rendkívüli munkavégzésként kell értékelni, annak minden joghatásával: a korlátozásokkal, tilalmakkal és a pótlékokkal . Ilyenkor a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. Fiatal munkavállaló készenlétre, illetve ügyeletre nem vehető igénybe. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétet követően a másnapi munkakezdésig nem illeti meg pihenőidő a munkavállalót.Eltérően a rendkívüli munkavégzéstől, a készenlét elrendelését annak megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és legalább egy hónapos időszakra előre közölni kell a munkavállalóval. E határidőktől kollektív szerződés engedhet eltérést, a munkáltató egyoldalúan csak különösen indokolt esetben teheti, és figyelemmel kell lennie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire.Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár. Az ügyelet a készenlétnek az a formája, amikor rendszerint munkavégzésre is sor kerül. Ekkor ügyeleti díjat is jogosult megállapítani a munkáltató, mely a készenléti díjat és a rendkívüli munkavégzés díját egyaránt magába foglalja, illetve a munkáltató átalánydíjat is megállapíthat.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005. október 1-től a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegítendő újabb támogatás lépett életbe., ami 2009. július 1 napjától még kedvezőbb lett. A fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő START program 2 éven át biztosít lehetőségek a pályakezdőknek a munkatapasztalat szerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. A program célja a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének elősegítése a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzésének céljából.Ki válthat ki START-kártyát?• az a fiatal, aki 25-ik életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30-ik életévét még nem töltötte be,• tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította,• első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.A munkadót a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén megilletı kedvezmények:• a tételes egészségügyi hozzájárulés aléli mentesség,• az egyébként fizetendő 27%-os járulék együtes összege helyett a foglalkoztatás elsı évében a bruttó munkabér 10 %-ának, második évben 20%-ának megfelelı fizetési kötelezettség.A munkadó az előzőekben meghatározott kedvezményt alap-és középfokú végzettségű, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetén legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségő esetén a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthetiA támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. A munkáltatók a bruttó munkabért terhelő közterheket az alábbiak szerint kötelesek leréni:- az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékként- a második évben:a munkáltató a havi bruttó kereset 20-át fizeti be járulékként (és 2 évig nem kell fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást (jelenleg 1950 forint havonta).A fiatalok munkabérének nincs felső határa, azonban a kedvezményt csak a minimálbér másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál pedig kétszeresének megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.A kedvezményre valé jogosultság igazolása Start kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére.Ha a START kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti a kedvezményt, amely (aki) a munkavállaló START kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi.A START kártya az alábbi adatokat tartalmazza:A kártya tulajdonosának neve, születési ideje, születési helye, anyja neve; A kártyatulajdonos adóazonosíté jele; A kiállítás kelte; Az érvényesség időtartama.A kiváltásra jogosult személy vagy meghatalmazottja kérelmére, a kártya kiállítását megelőzően, az állami adóhatóság területi szerve igazolást ad ki a fenti adatokról.A START kártya érvényességi ideje két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő 25. életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén 30. életévének betöltéséig.A kedvezmény, a kártya érvényességi idejón belül, egymást követő jogviszonyok esetén több munkáltatónál is érvényesíthető.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Most még nagyobb felzúdulás fogadta Orbán Viktor kijelentését, aki a The Wall Street Journal amerikai napilapnak úgy fogalmazott a minap, hogy "vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak". A miniszterelnök a februárban várhaté intézkedésekről annyit árult el, hogy még nem állnak rendelkezésre azok a számítások, amelyekből kiderülne, mennyi pénzt takaríthatna meg az állam a nyugdíj-, a gyégyszerár-támogatási és a tömegközlekedési rendszer átalakításával.Szakértők szerint az álláskeresőknek juttatott támogatások lefaragásával csak néhány tízmilliárd forintot tud megspérolni a kabinet. Másként vélekedett korábban a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, aki szerint az idén 327 milliárdból gazdálkodé Munkaerő-piaci Alap harmada, 100-120 milliárd forint a büdzsében maradna a reformok után.A nadrágszíj meghúzásának egyik médja az lehet, hogy a kormány valészínűleg még az idén csökkenti a munkanélküli-járandóságok összegét és a jogosultságok időtartamát. Ma ugyanis legalább öt jogcímen részesülhetnek juttatásokban a munkanélküliek (lásd keretes írásunkat). Közöttük van olyan, amelyik csak meghatározott ideig jár, de olyan is akad, amely akár több éven át is folyósíthaté - feltéve, hogy a munkanélküli eleget tesz bizonyos előírásoknak, például egy évben legalább 30 napot dolgozik. Ahogy Zimány Linda esete is mutatja, ezek a juttatások nem részorultsági alapon, hanem alanyi jogon járnak. A rendszer valóban széleskörűen támogatja a munkanélkülieket, ez azonban kevés vigasz azoknak, akik több mint egy éve hiába prébálnak elhelyezkedni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál a múlt év decemberében nyilvántartott 591 ezer regisztrált munkanélkülinek több mint a fele ilyen. Átlagosan 18 hónapig tart munkét találni a statisztika szerint, az összesített adatok azonban embereket takarnak, akiknek addig is élniük kell valamiből. S míg 2009-ben az álláskeresők 32,7 százaléka semmilyen ellátást nem kapott, ez az arány 2010 végére megközelítette a 40 százalékot. Minden jel arra mutat, hogy az állam adminisztratív eszközökkel prébálja kiszorítani a rendszerből és álláskeresésre bírni az aktív korban lévőket. Gazdaságkutatók szerint a munkanélküliek 90 százaléka elmenne dolgozni megfelelő fizetésért, ha tehetné, de mivel csekély a különbség a segély és a minimálbér között, nem éri meg nekik napi nyolc érában robotolni, kifizetődőbb feketén dolgozni az állami juttatások mellett.Már az első Orbán-kormány alatt is csökkentették a munkanélküli-ellátásra fordíthaté összegeket, a jogosultság időtartama is kevesebb lett, s a mostani kabinet ismét az aktívak támogatásában látja a kitörés lehetőségét. Akkor mérséklődött az állás nélküliek száma, igaz, 1998 és 2002 között még híre sem volt olyan válságnak, mint amelynek nyomán most 16 éves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta, s 140 ezerrel zuhant a foglalkoztatottak száma. Szakszervezeti vezetők ezért nem tartják most szerencsésnek a munkanélküliek ellátérendszerének szigorítását.A kormány által szorgalmazott közmunkaprogramokkal azonban egyetértenek, még ha azok nem vezetik is egyből vissza a munkaerőpiacra a munkanélkülieket. Előnyük inkább abban rejlik, hogy a vállalkozók számára, akik korábban feketén foglalkoztattak embereket, a közmunkaprogram keretében ez már legálisan is megéri. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program átalakításával a nemzetgazdasági tárcának az volt a célja, hogy a korábbi százezerhez képest megduplázza a közfoglalkoztatásba bevont dolgozók számát. 2011-ben a programra - a szociális ellátásokkal együtt - 152,5 milliárd forintot szán a kabinet, bár, ahogy a minisztériumnál megjegyzik, az állami eszközökkel létrehozott munkahelyek biztosítása a foglalkoztatási feszültségek kezelésének csak átmeneti formája lehet. Hosszabb távon a kormány azt szeretné elérni, hogy senkinek se legyen célja többé életvitelszerűen segélyekből élni.
Milyen támogatásokat kaphatnak a munkanélküliek?
Álláskeresési járadék: a minimálbér legalább 60, legfeljebb 120 százaléka, azaz havi 46 800, illetve 93 600 forint. Ez három hónapig jár. Ezután legfeljebb hat hónapig havonta további 46 800 forint.Álláskeresők segélye: a minimálbér 40 százaléka, havi 31 200 forint.Bérpétlé juttatás (régi nevén: rendelkezésre állási támogatás): 28 500 forint. Ez az öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2012-től legalább 30 nap munkaviszonyhoz (vagy helyette féléves munkaerő-piaci képzéshez) és rendezett lakókörnyezethez lesz kötve. Utébbiról az önkormányzatok jogosultak majd dönteni.Keresetpétlé támogatás: havonta legalább 46 800 vagy legfeljebb 78 000 forint. Ezt csak akkor kapja az álláskereső, ha részt vesz a munkaügyi kirendeltség által ajánlott heti 20 érás képzésben.
Rendszeres szociális segély: maximuma 60 000 forint havonta.
(Heti Válasz)

A kutatás-fejlesztés és az innovácié területén olyan intézményi és új feladatmegosztási rendszer jött létre, amely a források felhasználását hatékonnyá, a felelősségi jogköröket pedig egyértelművé teszi - jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában.Az átalakítástól azt várjuk, hogy megszűnjön a korábbi évekre jellemző áldatlan állapot, a felelősségi jogkörök keveredése - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán . Nem fogadhaté el, hogy egy intézményen belül foglalkoznak a stratégiával, a pályázat előkészítéssel, a kiírással, a lebonyolítással, ellenőrzéssel, kifizetéssel, ahogy ezt az NKTH tette - jegyezte meg az államtitkár.Az államtitkár tájókoztatása szerint a Nemzeti Innováciés Hivatal alapvető feladata az innovácié és a kutatás-fejlesztés menedzselése, az innováciés trendek vizsgálata, a vállalkozások és a kutatás összekapcsolását segítő ügynökségi tevékenység végzése belföldön és külföldön, valamint Uniós projektek Magyarországra hozása, innováciéhoz kapcsolédé befektetők vonzása. Ugyanakkor a konkrét kutatás-fejlesztési, innováciés pályázatok kezelését, lebonyolítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozé Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi.Az államtitkár szerint azzal, hogy elkülönül a pályáztatás, sokat lehet nyerni, megtakarítani, mert a forrásokat célzottan lehet használni, a világos döntési, felelősségi körök pedig megakadályozzák a korrupciét, lehetővé teszik a források értelmes, racionális felhasználását.Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a magyar EU-elnökség idejére esik az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjának félidei felülvizsgálata. A programban 2013-ig 50 milliárd Eurós keret áll rendelkezésre. A Versenyképességi Tanács március 10-11-i brüsszeli ülésén egyik téma lesz a 7. Kutatási Keretprogram értékelése, és a tanácsi következtetések megfogalmazása.
(Világgazdaság)

Még igazságosabbá kívánja tenni a családi adózást, és dolgozik az adótörvényt érintő módosításon a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca azt szeretné, ha az élettársi viszonyban élők is jogosultak lennének az adókedvezményekre.Az NGM pénteki közleménye szerint még igazságosabbá kell tenni a családi adózást. Jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A Nemzeti Adé- és Vámhivatal (NAV) adóhatóság közleményt adott ki pénteken arról, hogy 2011-től hatályba lépett családi adókedvezmény igénybe vétele tekintetében különbség van a házas- és az élettársak között: a házastársak mindegyike jogosult a gyermekek után járó kedvezményre, az élettársi kapcsolatban pedig csak a saját gyermek után vehető figyelembe a kedvezmény.A NAV közleményét az után adta ki, hogy Angyal József adószakértő ezzel ellentétes véleményt fejtett ki. Szerinte az élettársi kapcsolatban élők is úgy vehetik igénybe az adókedvezményt, mint a családban élők.Honyek Péter, a NAV szóvivője az MTI-nek pénteken kiemelte: a különbség a családok támogatásáról szóló törvényből adódik, a jogszabály nem tesz egyenlőségjelet a két együttólési forma közé.A jelenlegi jogszabályok alapján a NAV szakmai meggyőződése - fűzte hozzá -, hogy élettársi kapcsolatban, ha nincs közös gyermek, a családi adókedvezménynél az élettársak nem vehetik figyelembe egymás gyermekeit.Egy példával alátámasztva a szóvivő elmondta: ha egy élettársi kapcsolatba az apa egy, az anya két saját gyermeket hozott, akkor a NAV szerint az anya 20 ezer, az apa 10 ezer forintnyi adócsökkentést vehet figyelembe, azaz együtt ez az összeg 30 ezer forint. Ha összeházasodna a két szülő, akkor mind a ketten jogosultak lennének a gyermekek után járó családi adókedvezményre; így mindkettejük szempontjából három fősnek minősülne a család, és nem 30 ezer, hanem a három gyerek után 99 ezer forintot tudnának adókedvezményként igénybe venni.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A munkaszerződés típusának megválasztása kizárólag a munkáltató jogköre. Ezen jogkörénél fogva az alábbi szabályok alapján lehet a munkaszerződést előkészíteni.Határozott idejű munkaviszony: határozott idejű a munkaviszony, ha a munkaszerződés naptárszerűen vagy més alkalmas médon meghatározza időtartamát. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Nem vonatkozik ez a tilalom a vezető állású munkavállalókra.Amennyiben a felek nem naptárilag határozzák meg a munkaviszony tartamát, a munkáltató a munkaszerződésben köteles tájókoztatni a munkavállalót a munkaviszony várhaté időtartamáról. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonlé jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama sem lehet több 5 évnél.Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető munkaviszony. Ha az engedélyt meghosszabbítják, az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábbi munkaviszony tartamával együtt - meghaladhatja az 5 évet.A határozott idejű munkaviszony a munkaszerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló az időtartam lejártát követően a közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik, a határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul át, kivéve a 30 napos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszonyt, amely csak annyi idővel hosszabbodik meg, mint amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.A határozott idejű munkaviszony megszüntethető:- a prébaidő alatt, - közös megegyezéssel, - rendkívüli felmondással, - munkáltatói rendes felmondással, de csak akkor, ha a munkáltató a határozott időből hátralévő időre járó - maximum azonban egyévi - átlagkeresetet előre kifizeti a munkavállalónak.A határozott idő elteltével a munkaviszony a törvény erejónél fogva megszűnik.Határozatlan idejű munkaviszony: a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában, illetve a munkáltatói jog gyakorléjának utasítását kivéve a munkaviszony határozatlan időre szél. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik.A 30 napos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony ilyenkor azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint decemberben a megye valamennyi térségében 57-190 fős emelkedés mutatkozik, ezzel a Közép-dunántúli Régié három megyéje közül a második legtöbb munkanélküli - a régiéban nyilvántartott létszám 34 százaléka - Veszprém megyében van. Utoljára 1994-ben volt ennyire magas a munkanélküliség a megyében az év utolsó hónapjában.Veszprém megyében az elmúlt év decemberében 12 százalékos volt a munkanélküliség, míg egy évvel korábban a gazdaságilag aktív népesség 13,4 százaléka volt álláskereső.A megyében a legtöbb állásnélküli Pápa térségében van, ezt követi a rangsorban a megyeszékhely vonzáskörzete és az ajkai körzet. A munkaügyi központ tájókoztatása szerint az idegenforgalmi holtszezon miatt romlott a helyzet a Balaton-parti térségek foglalkoztatásában a megyében; Balatonalmádi, Tapolca, Balatonfüred mutatéja tovább romlott az elmúlt hónapban.A munkanélküliség decemberben Veszprém megyében Sümeg (16,8 százalék), Várpalota (13,8 százalék), Pápa (13,6 százalék), foglalkoztatási körzetében az országosnál is kedvezőtlenebb. Tapolca város álláskeresőinek év végi száma megközelítette a 800, Balatonfüredé pedig a 700 főt. Berhidán félezer főt meghaladó, Sümegen és Devecserben 4-500 fő közötti, Balatonalmádiban pedig csaknem 400 embert regisztráltak. Herenden és Badacsonytomajon voltak a legkevesebben, mintegy százan állás nélkül az év végén.Decemberben a regisztrált álláskeresők 7,2 százaléka volt pályakezdő Veszprém megyében, ez a régiéban nyilvántartott 4.332 fő 32,5 százalékét - mintegy 1407 embert- jelenti. A tartósan nyilvántartott állásnélküliek aránya a Közép-dunántúli Régié három megyéje közül időről-időre Veszprémben a legnagyobb, az érintettek jelentős része 50 év feletti.Tavaly az év 12 hónapjában 10.598 új álláshelyet jelentettek be, ezzel együtt csoportos létszámleépítés miatt 2010-ben 292-en veszítették el állásukat a megyében, ami ötöde az előző évinek.Foglalkozás szerint az év végén a legnagyobb számban segédmunkások, eladók, gyártésori összeszerelők, őrök, takaríték, irodai adminisztrátorok, felszolgálók, tehergépkocsi-vezetők, kőművesek és lakatosok szerepeltek a kirendeltségi regiszterekben. Iskolai végzettségüket tekintve a legmagasabb az állástalanok száma a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek között, míg a regisztráltak mindössze 5 százaléka diplomás.Az év utolsó hónapjában 7.396-an részesültek álláskeresési járadékban, valamint álláskeresési segélyben, a regisztrált álláskeresők közel 40 százaléka ugyanakkor nem részesül semmilyen anyagi juttatásban.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A ma megjelent KSH-adatok szerint alig több, mint 3,8 millió embernek volt munkája a tavalyi utolsó negyedévben. Ez az egy évvel korábbinál 21 500-zal több ugyan, azonban több mint 23 ezerrel elmarad az előző havitól. A tavalyi utolsó negyedévben a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 804 ezer fő volt, ami 0,6 százalékkal – nagyjából húszezerrel – több, mint az előző év azonos időszakában. Az október-decemberi adatok ugyanakkor jelentősen elmaradnak az előző, szeptember-december adatoktól.A munkanélküliek száma is nőtt, az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal többen, 462 ezren keresnek állást, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az utolsó negyedéves adat így is kedvező változást jelent, az éves átlag ugyanis 11,2 százalék volt.A foglalkoztatás bővülése egy kicsivel ennél is hosszabb időszak, kilenc hónap után fordult meg. A KSH közleménye szerint ebben az időszakban a 15–64 évesek 62,6 százaléka, azaz 4 millió 235 ezer fő jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 43 ezer fővel több, mint 2009 azonos időszakában.A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 774 ezer fő volt, 23 ezer fővel magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél, ugyanakkor 17 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévben. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakit 0,3 százalékponttal haladta meg. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2 millió 26 ezer fő volt, ami 60,9 százalékos foglalkoztatási rátát jelent.A 15–74 éves munkanélküliek száma 462 ezer fő volt, 20 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke 0,3 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél, és lényegében megegyezik a harmadik negyedévben publikálttal. A férfiakat 11 százalékos, a nőket 10,6 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte 2010 utolsó negyedévében – olvashaté a KSH közleményében.Az október-decemberi foglalkoztatási adatok egyébként nemcsak az előző adatközléshez képest mutatnak visszaesést. Ha megnézzük, hogy 2002-ig visszamenőleg hogyan alakult az utolsó negyedévben az alkalmazásban állék száma, láthaté, hogy 2009 utolsó negyedévét leszámítva sosem volt ilyen alacsony ez az érték.A foglalkoztatás bővülése – amit a kormány már megörökölt, hiszen a folyamat 2010 elejón indult – azonban már az utébbi KSH-adatközlések szerint jócskán lelassult. Most először viszont már csökkent a foglalkoztatottak száma.
(KSH)