Munkaügyi Tudástár

Ezerötszázzal több munkatársat foglalkoztat a kormányzat, mint augusztusban, a minisztériumok új feladatokkal és átszervezésekkel magyarázzák a bővítést. A kormányváltás után az államapparátus és különösen a Miniszterelnökség karcsúsítását ígérték, a mostani létszámbővítéssel már többen dolgoznak a kormányzatban, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idejón.Új embereket kapott a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is, így az augusztusban 5764 főben meghatározott létszámkeret 6054 fősre bővült, az igazgatási költségvetési szerveknél pedig a korábbi 59 957-ről 61 156-ra nőtt a létszám."Az államigazgatásnak versenyképesnek kell lennie, valamint ésszerűbbnek, áttekinthetőbbnek, egyszerűbbnek" - mondta tavaly áprilisban, néhány nappal a Fidesz választási győzelme után Navracsics Tibor kormányfőhelyettes. Orbán Viktor ugyanazon a sajtétájókoztatón azt ígérte, hogy saját hivatali szervezete, a Miniszterelnökség például feleakkora létszámmal fog működni, mint a korábbi Miniszterelnöki Hivatal. Orbán hozzátette: hogy ha nem is ugyanekkora arányú, de hasonlé karcsúsítás várhaté a többi minisztériumban is. Orbán korábban is többször beszélt arról, hogy a kormány az állami bürokrácia lefaragását tervezi.Bár az Orbán-kormány a korábbi kormányoknál jóval kevesebb, mindössze nyolc minisztériummal kezdte meg a működését, a minisztériumoknál dolgozó belsős kormánytisztviselők száma nem csökkent ekkora mértékben. Az Orbán-kormány augusztusi határozatában meghatározott 5764 főhöz képest a Gyurcsány-kormány által 2008 májusában meghatározott keret 5787 fős volt, vagyis mindössze 23-mal többen dolgoztak akkor közvetlenül a kormánynak. Ez a szám a Bajnai-kormány idejón sem volt sokkal magasabb, akkor 12 emberrel duzzadt a minisztériumokban dolgozók létszáma a Gyurcsány-kormányéhoz képest.
(Magyar Közlöny 2011.02.22)

Teljesülni fog a tavalyi év végén az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) megszületett, az idei évre vonatkozó, országos keresetajánlés a versenyszférában, ahogy ez a korábbi időszakokban is megtörtént – mondta csütörtöki sajtétájókoztatóján Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkadói oldalának soros elnöke Budapesten.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az OÉT-ben megszületett bérajánlás érvényesítéséről tárgyalt az OÉT munkadói oldalának szervezeteivel csütörtökön. A megbeszólóst követő tájókoztatón Zs. Szőke Zoltán azt mondta, azzal fordultak a vállalkozások felé, hogy a bérfejlesztés körüli feszültségre tekintettel – amennyiben erre van fedezet – hozzák előre a bérdöntéseket. Hangsúlyozta viszont, hogy továbbra is kiemelten fontos a munkahelyek megtartása.Tavaly december 2-án az OÉT ülésén abban állapodtak meg a felek, hogy az idén a minimálbér 78 ezer, a garantált bérminimum 94 ezer forint lesz, az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik. „Részünkről ezt a vitát lezártnak tekintjük” – jelentette ki Zs. Szőke Zoltán, hozzátéve, hogy a 4-6 százalékos bérajánlást – úgy, ahogy ez egyébként a megállapodásban is szerepel – 2011-re fogadták el. Az év folyamán az általuk vállaltaknak megfelelően ezt a bérajánlást a versenyszférában is végrehajtják. Elmondta: a bérmegállapodásban foglaltak közül a minimálbérre és a szakmai bérminimumra vonatkozó részek január elsejótől teljesültek a versenyszférában is, a 4-6 százalékos bérfejlesztés – úgy, ahogy ez minden évben történni szokott – akár már áprilisban vagy július elsejótől meg fog valésulni.Czomba Sándor azt mondta: a magyar kormány az arányos egykulcsos adórendszer bevezetésével egy nagyon határozott lépést tett annak érdekében, hogy a gazdaság a következő időszakban a megfelelő pályára álljon. Hozzátette: korábban is hangsúlyozták, hogy három év alatt szeretnék az új adórendszer elemeit beépíteni. „A harmadik év végén, mindenképpen az a célunk, hogy mindenki jobban járjon, sőt a mostaninál lényegesen jobban járjon” – mondta az államtitkár.Mint mondta, az egykulcsos adórendszer bevezetésével akár a köz-, akár a versenyszférában előfordulhattak olyan esetek, amelyek alapján az a gondolat, hogy „senki ne járjon rosszabbul”, nem teljesült, ám az a cél, hogy ez a mondat már az első évben is igaz legyen. Ennek érdekében hozták meg a döntést a 4-6 százalékos bérajánlásról az OÉT-ben – mondta Czomba Sándor. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a cégek nem feltétlenül január elsejón hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek arra az adott évre szélnak. Arra kértük a versenyszféra résztvevőit, hogy tekintettel az átmeneti időszakra, a lehetőségükhöz mérten ezt a többlépcsős kiegyenlítést tegyék meg mielőbb” – tette hozzá az államtitkár.Szerinte „adott esetben, igazából 1,9-3,6 százalék közötti valés bérfejlesztés esetében már gyakorlatilag megvalésulhat az, hogy senki ne járjon rosszabbul”. Megjegyezte, hogy az elmúlt 12 évben is az OÉT-ben meghozott bérajánlások kivétel nélkül megvalésultak, visszamenőlegesen mindenképpen. Zs. Szőke Zoltán leszögezte: a munkáltatói oldal a kezdetektől fogva egyetértett azzal, hogy egy egységes 16 százalékos szja-kulcsot vezessenek be. Ennek szellemében született meg tavaly december 2-án a megállapodás. A munkáltatói oldalnak az az álláspontja, hogy akkor egy jó megállapodást kötöttek.
(Magyar Nemzet)

Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.Az idén új feladat lesz a transzferárak ellenőrzése a kis- és középvállalkozásoknál, a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a társaságoknál, a különadó ellenőrzése a magánszemélyeknél, a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kvétakereskedelmében és a játékadó fokozott ellenőrzése.A tevékenységeket tekintve az idén is elsősorban a szolgáltaté szektort, ezen belül is elsősorban a nagykereskedelmet jelölték ki ellenőrzésre. Emellett fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság, többek között, az őrző-védő szolgáltatékat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtékat, építmény üzemeltetőket. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erdőgazdálkodás és fakitermelés is fékuszba került.Az idén is számíthatnak ellenőrzésre az indulé vállalkozások, aminek fő célja a fantom cégek kiszűrése. Gyanúra adhat okot, ha a székhelyet székhelyszolgáltaté biztosítja vagy a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, vagy az alacsony tőkével megalakulé vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő, és emellett közel azonos levonhaté általános forgalmi adót (áfa) szerepeltet a bevallásában. Továbbra is fokozott figyelemmel kísérik azokat a működő vállalkozásokat is, amelyek nem nyújtottak be bevallást; gyakorta változtatják székhelyüket, illetékességüket, illetve tulajdonosukat; nagy összegű adóhátralékot halmoztak fel az értékesítés jelentős növekedése mellett; tartósan veszteséget mutatnak ki; a veszteséget tagi kölcsönnel finanszírozzák; amelyeknél adóminimalizálás tapasztalhaté, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán alapulé szervezett csalásban valé részvétel gyanúja merül fel.A vállalkozások megszűnése esetén az adóhatóság a vállalkozási vagyon nyomon követésére összpontosít. A háromezer legnagyobb adózénál háromévente kötelezően vizsgálódik az adóhatóság.Az idén stratégiai kérdés az ellenőrzésben, hogy a NAV minél hamarabb fellépjen a jogellenesen ténykedő adózékkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok, ennek megfelelően az adatgyűjtés és az ellenőrzések jelentős része is a vizsgálatok elrendelésének évét, illetve az azt megelőző egy-három évet érinti majd.Emelkedni fog a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma azoknál az adózéknál, amelyek másik főigazgatóság illetékességi körébe helyezték át a székhelyüket, valamint jelentős beruházások esetén, különösen, ha támogatások felhasználásával valésult meg. Továbbra is nagy szerepet kapnak a kiutalások előtti ellenőrzések a jogosulatlan visszaigénylések gyors megakadályozására, ami azért is különösen fontos, mert a megállapítások 85 százaléka áfához kapcsolédik - mutatott rá az elnökhelyettes. A bevallások utólagos ellenőrzése során pedig továbbra is kiemelten kezelik a fiktív számlázás, a körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítését, a társadalombiztosítási bevételek megrövidítésének feltárását.A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtésekre elsősorban a vendéglátásra, az egyéb személyi szolgáltatásokra (például fodrészok, asztrolégusok, jósok), a reklámra, piackutatásra és munkaerőpiaci szolgáltatásra vonatkozóan kerül sor.Az idei évtől az ellenőrzési irányelvek magukba foglalják a vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzéseket is. Varga Árpád elmondta: a vámellenőrzések során a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának szentel majd kiemelt figyelmet. A jövedéki ellenőrzések során megkülönböztetett cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
(NAV)

A bankszektorban a munkaügyi hiányosságok jelentős része a munkaidő, a pihenőidő szabályaihoz, illetve a munkaidő-nyilvántartáshoz kapcsolédik - derült ki a BDO Magyarország tanácsadócég elemzéséből. A BDO szerint a jelenlegi ellenőrzések elsősorban a bankok foglalkoztatási viszonyainak rendezettségét, a rendkívüli munkavégzésekre vonatkozó szabályok érvényesülését, valamint a munkabérre és a szabadságra vonatkozó munkajogi szabályok megtartását célozzák.Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója szerint a bankszférában a munkaszerződés vagy bejelentés nélküli foglalkoztatás nem jellemző, a hiányosságok jelentős része leginkább a munkaidő, pihenőidő szabályaihoz, illetve a munkaidő-nyilvántartáshoz kapcsolédik - legalábbis ez derült ki a BDO Magyarország banki megbízés alapján elvégzett munkaügyi átvilágításából. A tanácsadócég szerint ellemző még a túlórák nem megfelelő nyilvántartása, azok jutalomként valé kifizetése, valamint az évi 200 érás rendkívüli munkavégzési keret túllépése is. A feszített létszám, vagy a speciális tudás miatt a szabadságolás kérdésköre sem minden banki foglalkoztatónál megoldott, a szabadságokat sokszor nem az esedékesség évében adják ki - áll a közleményben, amely szerint a nemzetközi hátterű bankokban előfordul az is, hogy a munkabért devizában - Euróban, dollárban, svájci frankban - fizetik ki, noha ez ellentétes a jelenlegi munkajogi szabályokkal.A feltárt szabálytalanságokat a vonatkozó törvény a megállapított szabálytalanságok tárgyi súlyától, az érintettek számától, a jogellenes állapot időtartamától és a foglalkoztató által foglalkoztatott munkavállalók számától függően tág határok között, 30 ezertől 20 millió forintig terjedő munkaügyi bírsággal szankcionálhatja.
(Origo)

A Zalai Hírlap értesülései szerint fejenként 500 forintért kínált állást a munkanélkülieknek a közreműködésével létrejövő csokoládégyárban egy vállalkozó Zalalövőn.A lap informácié szerint a vállalkozó az általa szervezett férumsorozaton átvett pénzekről nem adott nyugtát, az általa megnevezett cégek pedig nem szerepelnek a működő vállalkozások között a cégnyilvántartásban. Salamon Rébert, a megyei rendőr-főkapitényság szóvivője a lapnak elmondta: a rendőrség csalás miatt nyomoz, a megyei munkaügyi központ pedig a munkaerő-toborzé férumok ügyében indított eljáróst. Magán-munkaközvetítésnek minősül, ha valaki férumot rendez, és azt ígéri, hogy munkadókkal hozza össze az embereket, amiért tilos pénzt kérni - közölte Borsos József, a zalai kormányhivatal munkaügyi szervezetének igazgatója. A férumokat tartó Lochuk Lászlé a lapnak azt mondta, hogy nyugati cégekkel áll kapcsolatban, amelyek befektetnének Zalalövőn, de a kilétüket nem akarják nyilvánosságra hozni. Ők adnák a pénzt, az üzemet viszont az általa képviselt vállalkozás működtetné.
(Zalai Hírlap)

Országos, integrált állásbörze diplomázéknak, friss és fiatal diplomásoknak március 2-3-án (szerda-csütörtök) a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Titkosszolgálati eszközökkel gyűjthetnek adatokat a köztisztviselőkről. Az ügyben az ombudsmani hivatal is vizsgálódik. A Nemzeti Adé- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is adatokat gyűjtsenek róluk. Ha nem járulnak hozzá, elveszítik a munkájukat, hangzott el az RTL hétfő esti híradójában."A fennállé kormánytisztviselői jogviszony megszűnik" - ez van a nyilatkozathoz csatolt levélben. A NAV egy tavalyi törvénymódosításra hivatkozik.A megfigyelésről előre nem, annak eredményéről azonban három napon belül értesítik a dolgozót. A törvény indoklása szerint az a cél, hogy kiderüljön: a köztisztviselő eleget tesz-e a hivatali kötelezettségeinek."A vizsgálatot végzők külön provokálhatják a kollégáinkat, ami az adóhivatalban kényes körbe vezet, hiszen nemcsak arról van szé, hogy megprébálják megkenni a revizorokat, hanem telefonon keresztül is beugrathatják őket" – mondta Michalké Péter, az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozék Szakszervezetének elnöke.Ennek ellenére a szakszervezet azt tanácsolja a munkavállalóknak, írják alá a nyilatkozatot, különben azonnal elveszítik állásukat. A NAV-nál senki sem nyilatkozott, az ombudsmani hivatal is vizsgálódik az ügyben.
(RTL Klub Híradó)

Elindult a Fidesz Bérmonitoring Bizottságának honlapja. 2011. február 16-án a Fidesz és a KDNP-frakcié Bérmonitoring Bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a köz- és a magánszférában megvizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) decemberi ülésén született bérmegállapodások. Az OÉT-en a felek megállapodtak abban, hogy a minimálbér 6,1 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 5 százalékkal fog idén emelkedni. Napvilágot láttak azonban olyan esetek is, hogy a béremelések nem, vagy csak részben történtek meg, így vannak olyan állampolgárok, akiknek kevesebb lett a fizetésük idén a tavalyi bérükhöz képest. A Bizottság a munkáját a tavalyi év decemberében a novemberi munkáért kapott, és az idén januárban végzett munkáért február elejón kapott nettó fizetések összehasonlítása alapján végzi.Az informáciék megadása anonim médon történik, a Bizottság ezért kéri, hogy nevet, lakcímet, vagy egyéb személyes adatot az állampolgárok ne tüntessenek fel.A honlapon találhaté kérdőív rákérdez a (fel)jelentő munkahelyének földrajzi helyére (19 megye, valamint Budapest), a nemére, foglalkoztatoté ágazatára. Meg kell adni a decemberben, illetve februárban megkapott bruttó és nettó bérösszeget is. Két kérdés az önkormányzati szférában dolgozókra vonatkozik, ezek azt firtatják, hogy jogosult-e az illető bérkompenzáciéra, illetve megkapta-e azt.A megadott számon hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután 16 éráig, míg pénteken nyolctól 14 éráig lehet jelenteni a novemberi és a januári munkáért járó béradatokat. Cégneveket sem a kérdőív, sem a telefonos ügyfélszolgálat nem kér, így nem tudni, hogyan akarnak érvényt szerezni az esetleges elmaradó béremelésnek.
(Világgazdaság)

Drámai helyzet alakult ki a megyei munkaügyi központok kirendeltségein, miután 3 ezer kormánytisztviselő kézhez kapta az egyoldalú kinevezés módosítást.Ebben az szerepel, hogy január elsejótől megvonták a felsőfokú végzettségűektől az illetménykiegészítést, a középfokúak esetében pedig teljesen megszüntették. Van olyan tisztviselő, akinek 50 százalékkal csökkent emiatt a bére.Összesen 20-40 ezer forinttal csökkent többezer, a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó közszolga bére – erősített meg az erre vonatkozó értesüléseket a Klubrádiénak az ágazati szakszervezeti szövetség főtitkára.Azzal, hogy a közszolgákat áthelyezték a kormányhivatalokhoz, elveszítették a 13. havi fizetés helyett kiharcolt 98 ezer forintos (korábban két részletben érkező) illetménykiegészítést, a felsőfokú végzettségűek a 30, a középfokúak pedig a 10 százalékos pótlékot. Emellett a teljesítményük után járó illetménypótlékból sem részesülnek, amely maximum 30 százalékos lehet, és a tavalyi teljesítményértékelés függvényében állapíthatták meg a mértékét. Ebből adódéan ,ha valaki a maximumot kapta, akkor a fizetésének a 130 százaléka járt. A munkaügyi központok dolgozóit azonban csak százszázalékos illetménnyel sorolták át az új munkakörükbe.Ha az elveszett kiegészítéseket összeadjuk, akkor kiderül: lesznek olyan tisztviselők, akiknek a keresete 50 százalékkal csökken.A dolgozók márciusban esedékes februári béréből vonnák le azt a pénzt is, amennyivel az év első hónapjában kevesebbet kellett volna utalni nekik. Ebben az esetben lesznek olyan emberek, akiknek a drasztikusan lecsökken a jövedelmük.Czomba Sándor; 2010.08.04. : "Az Új Széchenyi terv foglalkoztatás bővítési céljait hatékonyabban szolgáló munkaügyi szervezet várhatéan 2011 januárjában a munkadók és a munkavállalók rendelkezésére áll majd - mondta a Napi Gazdaságnak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára."
(Világgazdaság)

Kétmilliárd forintért köt tanácsadói szerződést az Uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a PD Konzorcium nevű cégcsoporttal. A cégcsoport egy 2010 decemberében kiírt közbeszerezési eljáróst nyert meg, amelyet azért hirdetett meg a NFÜ, hogy az ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának munkáját tanácsadók segítsék. A közbeszerzés ajánlati dokumentáciéja szerint a tanácsadós az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel kapcsolatos EU-s támogatású projektekre vonatkozna. A közbeszerzési eljárós dokumentumai szerint a nyertes cég feladata többek között a műszaki-szakmai, jogi és közbeszerzési tanácsadás lenne, illetve egy esetleges szabálytalansági eljárós során kellene segítséget nyújtaniuk.A fejlesztési ügynökség egyebek mellett azzal indokolja a napokban a Pacsika, illetve a Dezső és Társai ügyvédi irodák által jegyzett PD konzorciumnak juttatott, kétmilliárd forintos jogi-műszaki tanácsadói megbízást, hogy ennek révén később el lehet kerülni az olyan kényes helyzeteket, amilyen a csepeli szennyvíztisztíténál vagy a 4-es metrénál volt, amikor a szabálytalan közbeszerzések miatt később milliárdos Uniós forrástól esett el az állam - írja a lap. Igaz, hasonlé megbízási szerződések ezeknél a projekteknél is voltak.Ám az NFÜ szerint a döntő különbség az, hogy decemberben az ellenőrzésre egységes rendszert hoztak létre Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) néven, amelynek beléptével nyilván elkerülhetők lesznek a korábbi közbeszerzésekben felmerült „anomáliák”.Az ajánlati kiírás műszaki, illetve szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeiből egyértelműnek megállapítható, hogy nem választották benne szét a műszaki, illetve jogi tanácsadást, ráadásul egyből négy évre szél.
(Origo)