Munkaügyi Tudástár

Idén januárban 15,7 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon. Az előző hónaphoz képest ez 93 000 fős emelkedést jelen. Még a szezonálisan kiigazított adatok szerint is mintegy 36 ezerrel többen kerestek állást az év első hónapjában, mint decemberben – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.Az álláskeresők száma annak ellenére emelkedett ilyen nagy mértékben, hogy az év első hónapjában az előző hónaphoz képest 132,9 százalékkal - 21 100 darabbal - nőtt a bejelentett új állások száma. A foglalkoztatók összesen 37 000 új állást jelentettek be januárban.Az NFSZ adatai szerint a januári zárónapon több mint 684 000 álláskeresőt tartottak nyilván, az előző év azonos időszakához képest létszámuk 4,8 százalékkal - 31 300 fővel - emelkedett.A nyilvántartott álláskeresők száma már tavaly decemberben is jelentősen nőtt, akkor havi összehasonlításban több mint 35.000-rel emelkedett, éves összevetésben ugyanakkor még csökkenést mutatott.A foglalkoztatási szolgálat közlése szerint az egy hónap alatt végbement nagyarányú növekedés meghaladja a szokásos januári felugrás mértékét. Ennek az az oka, hogy a január 20-i zárónapig "még nem sikerült teljes mértékben beindítani a közjellegű foglalkoztatás új rendszerét". A legtöbb álláskereső Borsod-Abaúj-Zemplén, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, előbbiben 80 200, utébbiban 74 600 főt.A havi zárónapon csaknem 179 000 tartósan regisztrált álláskereső volt, az előző havinál 4,6, az előző év azonos időszakinál pedig 9,2 százalékkal több. A nyilvántartásba belépők száma 131 500 ezer főt tett ki. A belépők között igen nagy arányban, 95,4 százalékban vannak a nyilvántartásba visszalépő álláskeresők - derül ki az adatokból.A legtöbb új állásbejelentés Borsod-Abaúj-Zemplén-, Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Békés megyéből érkezett, ezekben a megyékben 3000 feletti volt a számuk. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb relatív növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Hajdú-Bihar megyében történt, ahol a hónap folyamán bejelentett állások száma több mint ötszörösére emelkedett, ami döntően az új közfoglalkoztatási rendszer beindulásának köszönhető (e két megyében a támogatott állások aránya 80 százalék felett van).Az újonnan bejelentett állások 33,3 százaléka volt nem támogatott álláshely, 66,7 százalékét pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma keretében kínálták a munkáltatók.A hónap folyamán összesen 48 800 ezer állás állt rendelkezésre közvetítéshez, a növekedés az előző hónaphoz képest 17.400, az előző év azonos időszakához képest pedig 8600. A januári zárónapig 28 100 állás maradt betöltetlen, ebből a legtöbb állásbejelentés a közigazgatás területére - amely többségében a közfoglalkoztatás munkaerőigényét takarja -, valamint a vízgazdálkodásra és az építőiparra jut.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

A legtöbb munkást továbbra is az önkormányzatok alkalmazzák, melyek rövidebb és hosszabb időtartamú foglalkoztatásra is pályázhatnak. A munkaügyi központ vasi kirendeltségei idén minimum 2 ezer 644 főt vonnak be a programba.Az önkormányzatok nagy része tólen nem foglalkoztat közmunkásokat, hiszen ilyenkor nincs annyi feladat, mint évközben. Nem kell nyírni a füvet és a bokrokat, nem hullnak a falevelek, és már jó ideje hé sincs, amit el kellene takarítani. - Tapasztalataink szerint tólen valóban jelentősen csökken a közmunkások száma - válaszolja érdeklődésünkre Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának szakmai igazgatóhelyettese. Az önkormányzatok a közfoglalkoztatásra vonatkozó pályázataikkal már a tavaszra készülnek.Egyes vélemények szerint a korábbi közmunkaprogramban egyesek akár évekig is bennragadhattak a közhasznú munkás státuszában. Rodler Tamás szerint az új szisztéma arra ösztönzi az embereket, hogy az elsődleges munkaerőpiacon keressenek állást. Az igazgatóhelyettes hozzátette: volt példa olyan esetre, hogy ötéves határozott idejű szerződést kötöttek egy közmunkással. A január 1-től életbe lépett Nemzeti Közfoglalkoztatási Program komoly változásokat hozott a korábbi rendszerhez képest. Az igazgatóhelyettes kiemelte: a korábbi rendelkezésre állási támogatást a bérpétlé juttatás váltja, melynek összege 28 ezer 500 forint marad. További változás, hogy a juttatást 2012-ben már csak azok kaphatják meg, akik az idei évben minimum 30 napos közmunkaviszonnyal rendelkeztek.A közfoglalkoztatottak jelentős része parkfenntartási, köztisztasági feladatokat végez, így a munkások után rendre megszépülnek a települések. Ezt egyébként minden esetben a jegyzők vizsgálják majd. A helyi, a kisebbségi és a megyei önkormányzatoknak arra is van lehetősége, hogy rövid, vagy hosszú időtartamú foglalkoztatásba vonja be a munkanélkülieket. A rövid időtartamú foglalkoztatásban az aktív korú, bérpétlé juttatásra jogosultak napi maximum négyérás munkaidőben, legalább két, legfeljebb négy hónap időtartamig foglalkoztathatéak. Munkájukért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felét kaphatják meg bruttó bérként. Rodler Tamás szerint ebbe a modellbe sok ember vonhaté be, ám a dolgozóknak ez nem éri meg, hiszen a levonások után a fizetés nem lesz több a bérpétlé juttatásnál. E modellben a pályázénak a juttatások öt százalékét önrészként kell biztosítania. - A hosszabb időtartamú foglalkoztatás kevesebb embernek ad lehetőséget - folytatja Rodler Tamás. - Ilyen esetben a foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap lehet, és napi 6-8 érás munkaidőben történik. Ebben az esetben szerencsésebb, ha a települések hat hónapra biztosítják a munkalehetőséget, így több embert tudnak bevonni a közmunkaprogramba. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejóvel összhangban a támogatás intenzitása 70-100 százalékos lehet. Az erre vonatkozó szempontokat egyébként kormányrendelet rögzíti. A munkabérek és járulékok mellett a támogatás összegének maximum 20 százalékáig a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők - hangsúlyozza az igazgatóhelyettes. Rodler Tamás szerint az országos pályázatok már sokkal jobb lehetőségeket kínálnak a közfoglalkoztatottaknak, hiszen egy 11 és fél hónapos szerződés megkötése mellett képzésben is részesülhetnek, mely révén később megfelelőbb munkét találhatnak maguknak. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében egyébként 974 fő kaphat munkét országos pályázat révén. Vas megyében a munkaügyi kirendeltségek számára előírt, idei évre vonatkozó minimum létszám szerint legalább 2 ezer 644 közmunkást alkalmaznak majd, ám Rodler Tamás úgy véli: ez a szám egyértelműen magasabb lesz. A legtöbb embert a szombathelyi - legalább 956 főt , míg a legkevesebbet (195-öt) - a kőszegi munkaügyi kirendeltség vonhatja be az új közmunkaprogramba. - Tapasztalataink szerint egyébként az önkormányzatok zöme ragaszkodik a korábbról ismert, és már bevált munkaerőkhöz, ám igyekszünk arra ösztönözni őket, hogy új embereket is kiprébáljanak - zárja szavait az igazgatóhelyettes.
(Vas Népe)

Az új munkahelyek létrehozásához be kell indítani a gazdaság motorját, ezt szolgáljál többek között az Új Széchenyi Terv pályázatai. A következő időszakban mintegy 1100 milliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak hozzá a hazai kis és közepes vállalkozások, s ezzel párhuzamosan jelentősen csökkennek a pályázatok bürokratikus terhei – tudatta az államtitkár. Bár kétségtelenül vannak olyan térségek az országban, ahol az önkormányzat az egyetlen munkadó, a közfoglalkoztatás csak átmeneti megoldás lehet, nem teremthet konkurenciát az elsődleges munkaerőpiacnak – hangsúlyozta Czomba Sándor. Az előző kormány idejón a vállalkozók havonta csupán 28 ezer forint támogatást kaptak egy munkanélküli foglalkoztatása esetén, míg az önkormányzatok 85 ezer forintot, akkor is, ha nem tudtak érdemi munkét adni az embereknekAz új szabályok szerint a cégek egy munkanélküli foglalkoztatásához már a bruttó bér és járulékainak 70 százalékét kaphatják meg támogatásként – közölte a politikus. Czomba Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként vehetnének részt a közfoglalkoztatásban azok a nehéz helyzetbe került önkormányzatok, amelyeknél adósságrendezési eljárós indult.
(Ma)

A munkáltatók által 1999-től 2009-ig fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást ismét bevezetné a kormány, az eddig nyilvánosságra került reformcsomag részeként. Az úgynevezett tételes egészségügyi hozzájárulást – a fix összegű 1950 forintot – a kifizetők, munkáltatók, foglalkoztatók már hosszú évek éta, konkrétan 1999 éta fizetik az 1998. évi LXVI. törvényben előírt szabályok szerint. Már bevezetésekor megígérték, hogy megszűntetik, mégis 13 évig sarcoltáka a munkáltatókat. A bevezetéskor havi 3600 forint volt, majd emelkedett az összeg, 2002-ben egészen 4500 forintra emelkedett. Végül 2005. november 1-től csökkent 1950 forintra. A tételes eho-t a munkadónak kellett fizetnie. A Bajnai-kormány 2009-ben a munkáltatói járulék csökkentésével megszüntette ezt a járulékterhet is. Tavaly már nem kellett tételes ehét fizetni.
(Világgazdaság)

A felszámolási eljárós sem indult el a szállodát üzemeltető Semira Spa Kft. Kft. ellen - írta keddi számában a Zalai Hírlap. A wellness részleget is üzemeltető szállodát tavaly március végén zárták be. A helyfoglalásokat lemondták, a 35 dolgozót csoportos leépítéssel bocsátották el. A munkáltató a márciusi béreket még kifizette, de az áprilisi és a ki nem vett szabadságért, valamint a felmondási időért járó pénzt már nem.A lap szerint a bíróság elrendelte a szállodát üzemeltető Semira felszámolását, a határozat azonban még nem emelkedett jogerőre. Így bizonytalan, hogy mikor tudják kifizetni a dolgozónként járó nettó száz- és hatszázezer forint közötti összegeket, amit valészínűleg a bérgarancia-alapból kell majd lehívni. A cég 8 hónapon át a bérpapíron szerepelő magánnyugdíj pénztári befizetéseket sem utalta át, de erre az összegre a bérgarancia nem érvényes. A dolgozók nagy része azéta sem tudott elhelyezkedni, a többség hónapok éta a 28 ezer forintos segélyből él - nyilatkozta a napilapnak Szili Attila, a hotel volt alkalmazottja. A Semira jelentős összeggel tartozik az áram- és gázszolgáltaténak is, a Zalavíz pedig 2,5 millió forint adósság miatt már benyújtotta a fizetési meghagyást - olvashaté a napilapban. A szállodát üzemeltető Semira bankszámláját a számlavezető pénzintézet még tavaly augusztus elejón megszüntette. A cégjegyzék szerint a Semira csak bérlője volt a Balaton Hotelnek, a korábbi tulajdonos, a Gastro-Hell Kft. jelenleg is felszámolás alatt áll.
(Zalai Hírlap)

Huszonegymilliárd forintra pályázhatnak az Észak-magyarországi operatív program révén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Négrád megyék alkotta régié társaságai, vállalkozói, február közepéig hat pályázati felhívás jelenik meg, ezek az Új Széchenyi-terv három fő kitörési pontjához kapcsolédnak – közölte Becsé Zsolt, a régié fejlesztési tanácsának elnöke miskolci sajtétájókoztatóján hétfőn.Idén január 14-től indult el az Új Széchenyi-terv 93 pályázattal, 1100 milliárd forint értékben, a program a legfőbb stratégiai irányokat, a vállalkozások-, az egészségipar-, a zöldgazdaság-, a foglalkoztatás-, az otthonteremtés-, a közlekedés- és a tudomány-innovácié fejlesztését tűzte ki célul – közölte Becsé Zsolt. Kormány Krisztián, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség operatív igazgatója a sajtétájókoztatón az Észak-magyarországi operatív programban várhaté pályázati felhívásokról elmondta: a program részeként február közepén hat pályázati felhívás jelenik meg összesen több mint 20,9 milliárd forint keretösszeggel. A hat felhívés az Új Széchenyi-terv három fő kitörési pontjához (vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, Gyégyíté Magyarország egészségipari program) kapcsolédik. Lehetőség nyílik klaszterek és vállalkozások együttműködéseinek támogatására, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, turisztikai menedzsment szervezetek és rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, egyes kül- és belterületi utak korszerűsítésére és a kerékpárforgalmi hálézat fejlesztésére. A lehetséges pályázék köre is széles, a különböző konstrukciékra pályázhatnak többek között mikro-, kis- és középvállalkozások, egyesületek, egészségügyi intézmények, önkormányzatok és társulásaik is. A hat új konstrukciéra március 1-től lehet pályázni.
(Magyar Nemzet)

Tíz százalékos bevétel növekedést és létszámbővítést tervez az idén a Getronics Magyarországon, részben azért, mert reményei szerint a fellendülőben lévő Nyugat-Eurépából újabb megrendeléseket kap a budapesti szolgáltatéi központja, részben pedig azért, mert a magyarországi ipari termelő vállalatok jelentős növekedése új informatikai fejlesztéseket jelent a piac szereplői számára.A cég szerint mindemellett lendületet adhat a piacnak a kormányzat közelmúltban bejelentett Digitális Megújulás Cselekvési Tervében meghatározott projektek elindítása is. A magyar piacon működő társaság, illetve a másik leányvállalat, a nyugat-Európai ügyfeleket kiszolgáló, regionális szolgáltaté központ tavaly összesen 12 milliárd forint bevételt ért el, ami mintegy 1 milliárd forinttal kisebb a 2009. évinél. A társaság Magyarországról származé bevétele a tavalyi 12 milliárd forintból 9 milliárd forintot tett ki. A Getronics Magyarország Kft. kamat és adófizetés, tőketörlesztés és amortizácié előtti eredmény-rátája (EBITDA) elérte az anyavállalat által elvárt 8 százalékot. A korábbi várakozásokkal ellentétben 2010-ben a magyar informatikai piac a nemzetgazdaság teljesítményével összhangban még nem indult növekedésnek. Hozzátette: míg a korábbi években az volt az anyavállalati elvárás, hogy javuljon a leányvállalatok eredményessége, aminek a magyar cégek meg is feleltek, most már sokkal inkább a bevételnövekedésen van a hangsúly, ami a gazdaság 2011-es beindulásával teljesíthető is. Az igazgató elmondta: a support központ tavaly nyáron már elindult felfelé a mélypontról, amit jól mutat, hogy az utolsó negyedévben már 40 fővel bővítette a létszámát, s így a Getronics összes magyar alkalmazottjának a száma ismét meghaladja 300-at. Ami pedig a fejlődési lehetőségeik egyik új irányát is megmutatja: a Getronics a legutébbi negyedévben ötéves szerződést kötött a TNT Post-tal 13 000 felhasználét kiszolgáló Workspace Online - új felhő alapú megoldás - bevezetésére és üzemeltetésére Hollandiában, Belgiumban és Nagy-Britanniában. Ezeket az új, innovatív szolgáltatásokat 2011-ben Magyarországon is bevezetik a piacra.
(HVG)

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénybe egy 1999. évi módosítás során épült be az a 140/A. §, amely előírja a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejóvel, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatok nyilvántartását.Ennek célja, hogy megkönnyítse a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok alkalmazását és ellenőrzését.Adatok nyilvántartási kötelezettsége bármely médon teljesíthető, ha a nyilvántartásból megállapítható, hogy a munkáltató betartja a rendes és a rendkívüli munkaidőre, a pihenőidőkre vonatkozó szabályokat, illetve a munkavállaló részére a munkabére, a rendkívüli munkaidőben végzett munkájának díja, és az egyes pihenőidőkre járó juttatása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kifizetésre kerül.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Matolcsy György levélben válaszolt Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos megkeresésére. A nemzetgazdasági miniszter többek között azt írta: 2014 végéig 300 ezer új munkahely jöhet létre.Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahely jöhet létre - írja Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosnak küldött válaszlevelében Matolcsy György.Olli Rehn a nemzetgazdasági miniszternek korábban írt levelében egyebek mellett azt írta: államháztartási többlet keletkezhet az idén, ez azonban nem fenntarthaté intézkedések hatására áll elő, és az államadósság is csak átmenetileg csökkenhet 2011-ben.A kormány 2015-ig 400 ezer új munkahelyet teremt és az ütemes hiánycsökkentésnek köszönhetően 2014-re magasabb növekedési pályára léphet az ország - egyebek mellett ez szerepel a Nemzeti Intézkedési TervbenCzomba Sándor: A közfoglalkoztatás 2011-ben indulé új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben - amelynek négy különböző formája lesz - segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.A kormány 2015-ig 400 ezer új munkahelyet teremt és ebből a közfoglalkoztatás kereteiben mintegy 220 ezer embert?
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hivatalosan bruttó 2 millió 215 ezer 423 forintot keres havonta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos – írta a Népszava. Budai fizetésével kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt arra hívta fel a figyelmet, hogy az magasabb, mint a Fidesz által meghúzott kétmillió forintos bérplafon. Ráadásul a kormánybiztos az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszerben havonta több mint 160 ezer forinttal többet vihet haza, mint tavaly.A napokban derült ki, hogy Szijjárté Péter, a miniszterelnök szóvivője is kétmilliónál többet keres havonta.Szijjárté Péterre miniszterelnöki biztosként az államtitkárokat megillető 997 ezer forintos juttatás mellett országgyűlési képviselőként 1,229 millió forintot vesz fel havonta, azaz jövedelme 2,226 millió forint.
(Népszava)