Munkaügyi Tudástár

A Népszabadság szerint az indokolás nélküli elbocsátás miatt eddig csaknem harminc egykori kormánytisztviselő fordult már a Fővárosi Bírésághoz.Munkajogászok szerint nem esélytelenek a kirúgott közszolgák a bíróság előtt - írta pénteki számában a Népszabadság. A napilap ismertetése szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény január 1-jótől hatályos módosítása kimondja, hogy a közszolgálati jogviszony indokolás nélkül megszüntethető, ugyanakkor a munka törvénykönyvének egy olyan rendelkezésére is utal, amely szerint "a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet". Mint írták, a felmondás pedig tipikusan ilyen, hiszen írásban kell közölni, s még pert is lehet indítani ellene. A Népszabadság szerint a kormánytisztviselők jogállását szabályozé, tavaly nyáron elfogadott törvény – amely a minisztériumoknál és az országos hatáskörű szerveknél dolgozó mintegy hatvanezer köztisztviselőt minősítette át kormánytisztviselővé – esetében hasonlé a helyzet. Az indoklás nélküli elbocsátás miatt eddig csaknem harminc egykori kormánytisztviselő fordult már a Fővárosi Bírésághoz – nyilatkozta a lapnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozék Szakszervezetének főtitkára.A lap beszámol arról is, hogy eddig jóval kevesebb embert rúgtak ki, mint amennyire a korábbi fideszes nyilatkozatok alapján számítani lehetett: a nyolcezer fős minisztériumi garnitúra legalább negyedének menesztését helyezték kilátásba, de a szakszervezet adatai szerint ténylegesen csak mintegy nyolcszáz főnek mondtak fel.
(Népszabadság)

A varséi munkaügyi minisztérium előzetes számításai szerint a decemberi 12,3 százalékról 13,1 százalékra nőtt januárban a munkanélküliek aránya Lengyelországban.Január végén a munkanélküliek száma 2,112 millió fő volt, ami 156,9 ezerrel több, mint egy hónappal korábban. A lengyel központi statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta decemberben 12,3 százalék, novemberben 11,7 százalék volt.
(HVG)

Márciustól beadhatják többek között vállalkozásfejlesztésre és zöldgazdaságra is. Az új kormánynak 2011 és 2013 között mintegy kétezer milliárd forint felhasználásra vonatkozóan maradt érdemi döntési lehetősége a 2007 és 2013 közötti Uniós fejlesztési ciklus támogatási forrásaiból eredetileg rendelkezésre állt nyolcezer milliárd forintból - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke egy gazdasági férumon szerdán, Békéscsabán.Petyké Zoltán elmondta: a megmaradt forrásból több mint 1.100 milliárd forint értékben január 17-től 597 milliárd, március elsejótől pedig további 510 milliárd forint pályázati lehetőség nyílt, illetve nyílik meg, összesen 94 konstrukciéban az Új Széchenyi Terv keretében.Az elnök jelezte, hogy az első körben, egyebek mellett a közlekedés-fejlesztés és az atipikus foglalkoztatás területén lehet pályázni.A március elsejón megnyílé második körben pedig például a vállalkozásfejlesztés, a zöldgazdaság, a foglalkoztatás, az egészségipar és a tudomány, valamint az innovácié területein nyílnak meg pályázati lehetőségek. A fennmaradt forrásokra vonatkozóan márciust követően jelennek meg a további kiírások.A 2007-2013 közötti összes fejlesztési forrás sorsáról szélva kiemelte, hogy eddig 1440 milliárd forintot fizettek ki, további, mintegy 4500 milliárd forintnyi pályázat pedig megvalésítés alatt áll.Utébbiaknál van ahol megtörtént a döntés, kijelölték a kedvezményezettet, és vagy megtörtént, vagy nem a közbeszerzés, de szavai szerint "nem igazából haladnak a projektek".Az elnök szerint ezeknek a projekteknek a felgyorsítása, kezelése és a pénzügyi kifizetések minél erőteljesebb gyorsítása jelentheti a magyar gazdaság számára a további kitörést, hiszen "ezeknek 2011-2012-ben nagyjából le kell bonyolédniuk".A korábbi döntésekből származé fejlesztések, valamint az idén tavaszig kiírandé pályázatok, s azok multiplikétor hatásai, valamint a külföldi befektetések együttese pedig megalapozza az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott gazdaság- és foglalkoztatás-növekedési terveket - mondta Petyké Zoltán.
(Hiradó)

Felszámolási eljáróst kezdeményezett a Tesco-Globál Áruházak Zrt. ellen a cég tizenhárom gépkocsivezetője, valamint a Kereskedelmi Dolgozék Független Szakszervezete (KDFSZ). A kezdeményezést azonban a cég minden alapot nélkülözőnek tartja. A Kereskedelmi Dolgozék Független Szakszervezete (KDFSZ) közleményben tudatta szerdán, hogy az eljáróst azért kezdeményezte a gyáli logisztikai központjának tizenhárom dolgozója, mert a társaság három évre visszamenőlegesen tartozik nekik a rendelkezésre állási díjak kifizetésével. Ezen felül követelik a társaságtól a rendelkezésre állás ideje alatt elrendelt munkavégzésért járó rendkívüli munkavégzésért járó díjukat is.A szakszervezet közleményében ismerteti: a Tesco az úgynevezett frissáru-kiszállítást végző mintegy kétszázhúsz gépkocsivezetőjónek több százmillió forinttal tartozik. Közülük egyelőre tizennyolcan szélították fel a vállalatot az elmaradt pótlékok kifizetésére, és tizenhárman kezdeményeztek a társaság által elismert rendelkezésre állási díj miatt felszámolási eljáróst.Emellett több munkavállaló sérelmezi, hogy 7 hónap alatt több mint ötszáz érát túlérázott, még sem fizetnek neki. Egyikük szintén felszámolási eljáróst kezdeményezett a céggel szemben,amely két ügyvédi felszélításra sem reagált, noha a követelést nem vitatta - teszi hozzá a közlemény.A szakszervezet informáciéi szerint a bíróság január 21-én küldte ki a kereskedelmi cégnek a felszámolás megindításáról az értesítést. A Tescénak az értesítés kézhezvétele után 8 napon belül kell reagálnia. Amennyiben nem fizet, úgy a bíróság megállapítja a fizetésképtelenségét és megkezdődik a mintegy százhuszonnyolcmilliárd forint jegyzett tőkéjű cég felszámolása - mutatott rá a KDFSZ közleményében.A Tesco minden alapot nélkülözőnek minősítette a kezdeményezést. Közölték: "a vállalat kétszáz hivatásos sofőrje közül mindössze húsz jelezte, hogy tárgyalni kíván a bérstruktúra és az ehhez kapcsolédé kifizetések kapcsán. A tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, és a Tesco arra törekszik, hogy minden érintett fél megelégedésére szolgáló megoldás szülessen".
(Vállalkozói negyed)

Az elhúzédé gazdasági válsággal küszködő ország 40 millió lakosából így már 4,2 milliónak nincsen állása. A madridi munkaügyi minisztérium szerdán közölt adatai szerint decemberhez képest 131 ezerrel, 3,2 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, és 182 ezerrel, 4,5 százalékkal haladta meg 2011 januárjában az egy évvel korábbit. Valamennyi szektorban voltak elbocsátások, a legtöbb embert a karácsony utáni pangást megszenvedő szolgáltaté szektorból küldtek el. A minisztériumi kimutatástól függetlenül, a statisztikai hivatalban (INE) végzett felmérések alapján negyedévente kalkulált hivatalos munkanélküliségi ráta - amely pontosabb mutaté, mert a segélyre nem jogosult állástalanokat is számba veszi - 20,3 százalék volt a tavalyi utolsó negyedévben, ami továbbra is Uniós csúcsot jelent.Az ingatlanszektor és az építőipar 2008-as összeomlása éta recessziéval küszködő Spanyolország elhúzédé válsága komoly aggodalmat okoz az Unióban, hozzáértők attól tartanak, hogy Athén és Dublin után Madrid is külső segítségre szorulhat, ami szétfeszítheti az Uniós mentőalap kereteit. Spanyolország esetleges megrendülése azért is különösen veszélyes lehet, mert a spanyol gazdaság kétszer akkora, mint a görög és az ír, valamint az ugyancsak nehéz helyzetben lévő portugál gazdaság együttvéve.
(HVG)

Az év eleje jelentős változást hozott az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) életében. Az OMMF átalakulása nyomán mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket korábban a regionális felügyelőségekhez tartoztak, január 1-től megyei szinteken látják el. A feladatokat a kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervének keretében működő munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőségek látják el, vagyis ismét egy kézbe került a két terület. A korábbi regionális felügyelőségek gazdasági, humánpolitikai és gazdasági feladatokat nem végeztek, így az átadás-átvétel az OMMF központja és a Veszprém Megyei Kormányhivatal közt történik. A Veszprém megyei kormánymegbízott, dr. Kovács Zoltán a megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv vezetésével Nesztinger Péter korábbi regionális munkavédelmi igazgatót bízta meg. A munkavédelmi terület vezetői feladatainak ellátására Troják Lászlé, míg a munkaügy irányítására Szabé Miklés kapott megbízást.A hatósági munkában jelentős változás nem történt, a két terület munkatársai korábban is egy épületben dolgoztak. A szervezeti változáss előrelépést jelent, ugyanis az erőforrásokkal közösen gazdálkodnak, így megszűnneka felesleges kettősségek, nyilatkozta lapunknak Nesztinger Péter.Január 1-jón a regionális felügyelőségnél még folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben a továbbiakban az érintett megyei munkavédelmi, illetve munkaügyi felügyelőség jár el. Hatésági ellenőrzés lefolytatására és intézkedéseket hozni változatlanul a munkavédelmi, illetve a munkaügyi felügyelők jogosultak. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében jelentős szerepet betöltő tanácsadó szolgálat munkatársának elérhetősége változatlan maradt. A munkavédelmet érintő aktuális jogszabályváltozásokról a veszprémi kormányablakban, vagy az OMMF weboldalán tájókozédhatnak az érdeklődők.
(Napló)

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a közfoglalkoztatás új rendszerének sikere fontos a munkahelyek létrehozásával kapcsolatos kormányzati célok eléréséhez.„Szeretnénk, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ebből a szempontból pedig nagyon lényeges, hogy a tartós munkanélküliek ne csak papíron, hanem a valéságban is munkaképes állapotban legyenek” – mondta Czomba Sándor szerdán, Pécsen egy szakmai férumon. Czomba hozzátette: olyan szociális elláté- és foglalkoztatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely a munkára és nem az attól valé távolmaradásra ösztönöz. Úgy vélte, erre azért van szükség, mert a régi rendszer – amelyben együtt voltak a foglalkoztatás és a szociális ellátások forrásai – pazarlénak és finanszírozhatatlannak, a megvalésítása átláthatatlannak bizonyult. A munkavégzés alacsony hatékonyságú volt, kevés, társadalmilag hasznos új értéket hozott létre, és egyebek mellett a szociális ellátásban részesülőket nem ösztönözte az önállé, közfoglalkoztatáson kívüli munkavégzésre.„A program mintegy 150 milliárd forintba került, s a 270 ezer fős célcsoport nagy részét nem érte el, 170 ezren egy alkalommal sem jutottak munkához” – jegyezte meg Czomba Sándor. Az államtitkár hangsúlyozta: az új rendszerben azt kívánják elérni, hogy minél több munkára kész és képes tartósan munkanélküli dolgozzon, értékteremtő munkét végezve. A korábbinál nagyobb támogatást kapjanak a bérpétlé juttatásban részesülőket alkalmazé vállalkozások, egységes és hatékonyabb legyen a finanszírozás, területileg differenciált a forráselosztás, egyszerűbb a pályázati adminisztrácié, s a munkaügyi központok kulcsszerephez jussanak a közfoglalkoztatás támogatásában, a munkaerő közvetítésében.„Az új közfoglalkoztatás finanszírozására a Munkaerő-piaci Alapból az idén 64 milliárd forint jut. Ebből 28 milliárd forint a rövid, 12 milliárd a hosszabb időtartamú önkormányzati közfoglalkoztatásra, 20 milliárd az országos közmunkaprogramokra fordíthaté” – közölte. Czomba Sándor hozzáfűzte, 246 millió forinttal támogatják a „téli átmeneti” közmunkaprogramot a hátrányos helyzetű kistérségekben, a bérpétlé juttatásban részesülők foglalkoztatását a vállalatoknál, továbbá közfoglalkoztatás-szervezők alkalmazását önkormányzatoknál.Az államtitkár úgy vélte: ezen támogatásokkal több mint 200 ezer ember foglalkoztatására nyílik lehetőség. Reményeik szerint hosszabb távon elérhető az alacsony iskolai végzettségűek fokozatos visszaintegrálédása a versenyszférába, és az is, hogy a jövőben a közfoglalkoztatás fenntartása csak ott legyen indokolt, ahol a piaci szereplők nem teremtenek megfelelő számú munkahelyet.
(Magyar Nemzet)

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint rövid távon nem lehet növelni Magyarországon a munkaerő mobilitását, éppen ezért munkahelyeket kell teremteni azokban a térségekben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Czomba Sándor beszélt arról is, hogy mit tervez a kormány a szakképzés javításának az érdekében. Vannak olyan térségek, ahol jól működik a gazdaság, amelyre könnyen fel lehet fűzni foglalkoztatáspolitikai eszközöket, itt könnyen rendbe lehet tenni a foglalkoztatást érintő problémákat - mondta az InfoRádié Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. Czomba Sándor azonban hozzátette: a többi térségben ériási problémák vannak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a magyar munkaerő mobilitása a nullához közelít. Ha magyarok mobilabbak lennének, akkor enyhíteni lehetne a foglalkoztatási problémákon is, de érthető, hogy csak nehezen mozdulnak az emberek - véli az államtitkár. Az, aki egy beregi kistelepülésen eladja a lakását, legfeljebb albérletet tud bérelni a pénzből Budapesten, így nehezen mozdíthaté, még akkor is, ha a fővárosi régiéban jobbak a munkalehetőségek - emelte ki a politikus, aki úgy véli: a mobilitást visszatartja az is, hogy "nem egyszerű ma Magyarországon közlekedni".Czomba Sándor hangsúlyozta: a keleti és a nyugati régié közötti ériásira nyílt ollét mindenképpen szűkíteni kell, de nem úgy, ahogy a gazdasági és pénzügyi válság idejón történt. Akkor ugyanis a jó helyzetű régiék rossz mutatékat kezdtek el produkálni, bár ez a folyamat azéta megállt. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt hónapokban sokat tett a kormány a szakképzés átalakításáért és a Németországban, valamint Ausztriában már jól működő duális szakképzési rendszert prébálja bevezetni Magyarországon. Úgy véli: a szakképzés problémája az, hogy nagyon hosszú, és hiába szerez valaki papírt, igazán az életben tanulja meg, mit is takar a szakmája. Éppen ezért a kormány szűkítené a képzés időtartamát, és azt tervezi, hogy 18-ról 17 évre viszi le a tankötelezettségi kort és visszahozná a három éves szakképzést. Lényegesen több lesz a gyakorlati éraszám, és prébálunk minél több vállalkozást bevonni a gyakorlati képzésbe, így el lehetne érni, hogy a harmadik évre piacképes szakképzettséggel rendelkezzenek a fiatalok - hangsúlyozta Czomba Sándor.
(Inforádió)