Munkaügyi Tudástár

A vonatkozó törvény módosításával; az életpálya egyes elemeit 2012. január 1-jóig folyamatosan, több ütemben léptetik hatályba - közölte a tárca hétfőn.A közlemény szerint az életpályára vonatkozó részletes elképzeléseket a magyar közigazgatás fejlesztési stratégiája, a Magyar Program részeként mutatják be. A Magyary Program kidolgozása párhuzamosan halad az alkotmányozással, és ahhoz folyamatosan idomul, majd annak elfogadását követően öntik végleges formába. A program általános célja a "hatékony nemzeti közszolgálat" megteremtése. Az elmúlt nyolc hónapban a program mind a négy fő tengelyében, úgy mint: feladat, szervezet, eljárós és személyzet, már megtörténtek az első hatékonyságjavíté intézkedések.Az életpályarendszer kapcsán a KIM szakemberei áttekintették a kormányváltás éta eltelt nyolc hónap személyzeti munkáját, és megállapították, hogy az új kormánytisztviselői törvénynek és egyéb személyügyi intézkedéseknek köszönhetően lehetővé vált, hogy az új kormány hivatalba lépése után újrainduljon, és az elmúlt húsz év viszonylatában a leghatékonyabban működjön a központi közigazgatás - írják.A közleményben az áll: a kormányváltás után hatályba lépett az a rendelkezés, amely nemcsak a kormánytisztviselőnek, hanem a munkáltató államnak is lehetővé tette a jogviszony indokolás nélküli megszüntetését. Ez igazolta a szakmai elképzeléseket, ugyanakkor "nem váltak valéra a korábban megfogalmazott félelmek. A központi közigazgatásban a feladatellátás zavartalansága és elhúzédé, költséges perek, mélténytalan meghurcolások nélkül sikerült a személyi állományt megújítani". A tárca szerint az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottságának február 11-i ülésén az EU jelenlévő képviselői üdvözölték, hogy a korábbi, 2010 előtti időszakhoz képest "végre van stratégiája" a magyar közigazgatás-fejlesztésnek, amelynek központi célja a hatékonyság javítása.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Közös programban kapnak szakmunkás- és mentorképzést a Balassagyarmati Fegyház és Börtön elítóltjei, illetve bátonyterenyei munkanélküliek, a 2012 májusáig tartó program száz embert érint - jelentették be hétfőn Bátonyterenyén.A Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Bátonyterenye önkormányzata, valamint a városi Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola konzorciumi partnerként nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program pályázaton 141,4 millió forintot - mondta Nagy-Majdon József (Fidesz-KDNP), Bátonyterenye polgármestere. Ebből a pénzből a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő, rossz munkaerő-piaci pozíciójú, alacsony képzettségű embereknek biztosítják a jobb elhelyezkedés és a sikeresebb visszailleszkedés esélyét.Budai István börtönparancsnok és Kopcsányi Otté, a képzéseket végző szakközépiskola igazgatója a részletekről elmondta: a száz embert érintő programban 72 elítólt a börtönben szerezhet vízvezeték- és vízkészülék-szerelő szakképesítést, míg a Bátonyterenyén tanuló állástalanokat szerkezetlakatossá képzik 800-800 érában. Mindkét tanfolyam 140-140 érás számítástechnikai oktatással egészül ki. Lesznek olyan felsőfokú végzettségűek, akik mediátorrá vagy mentorasszisztenssé válnak, és ők a képzés végén segítik az elítólteket a visszailleszkedésben.A börtönben tanuló 72 elítólt a bátonyterenyei, az ézdi és a hevesi kistérségekből kerül ki. A program tagjai tréningeken is részt vehetnek, ezek magukban foglalják a humán készségek fejlesztését, a munkavállalási és a vállalkozás indításához szükséges ismereteket.
(HVG)

A felügyelőség azt követően indított vizsgálatot, hogy a zrt. Tolna megyei munkavállalói 2010. júniusban bejelentést tettek a munka- és pihenőidő szabályainak megszegése miatt.Milliés nagyságrendű bírsággal sújtotta a munkaügyi felügyelőség az Orangeways Autébuszos Közúti Közlekedési Zrt.-t a munkaidő-nyilvántartás szabályainak megsértése miatt - közölte a felügyelőség szóvivője hétfőn az MTI-vel.Gedeon András tájókoztatása szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2010 nyarán, Tolna megyében végzett ellenőrzései nyomán 89 dolgozó esetében állapította meg a szabályok megsértését. A hiteles és ellenőrizhető nyilvántartás nélkül nem lehet vizsgálni sem a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, sem azt, hogy a munkáltató kifizette-e a munkavállalóknak a nekik járó munkabért - mutatott rá a szóvivő.A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége a társaságot a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte, és első fokon milliós nagyságrendű bírságot szabott ki. A bírság végleges összege változhat, amennyiben a munkáltató él a fellebbezés lehetőségével - közölte Gedeon András.A felügyelőség azt követően indított vizsgálatot, hogy a zrt. Tolna megyei munkavállalói 2010. júniusban bejelentést tettek a munka- és pihenőidő szabályainak megszegése miatt. Az Orangeways Zrt. a Gemenc Volán Zrt. alvállalkozójaként 2009-től foglalkoztat Tolna megyei közlekedési dolgozókat. A két cég szerződése a tamási és dombévári járatok üzemeltetésére 2012. december 31-ig szél.
(Somogy Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelős)

Legkésőbb mai napig adhatja be erre a kérelmet az, aki jogosult az egyszerűsített adóbevallásra. Az egyszerűsített adóbevallást 2008 éta lehet kérni. Azoknak az adózéknak érdemes ezt tenni, akiknek kevés helyről van jövedelmük. Az adót a hivatal számolja ki a rendelkezésre állé informáciék alapján. Persze erre meg kell kérni az adóhivatalt, egy erre acélra szolgáló nyomtatványon.Honyek Péter, az Nemzeti Adé-és Vámhivatal adóügyi szóvivője a Magyar Rádiénak pénteken elmondta: az egyszerűsített bevallást február 15-ig lehet kérni. Az adóhatóság a rendelkezésére állé informáciék, kifizetők, munkáltatók bevallásai alapján elkészít egy előre kitöltött bevallást, azt elküldi az adózénak, és ha a magánszemély ezzel egyetért, aláírja és visszaküldi.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2. főcsoportba tartoznak a felsőfokú képzettség önállé alkalmazását igénylő foglalkozások, tehát esetükben is legalább a garantált bér alkalmazása kötelező.A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek. E csoportba sorolandék az olyan foglalkozások, melyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozé tevékenységeket és általában egyetemi szintnél alacsonyabb végzettséget igényelnek. ( pl. 2116 Építőmérnök 3117 Építő-és építésztechnikus) Legalább a garantált bér alkalmazása ezen foglalkozások tekintetében is kötelező.A 4.5.6.7.8. főcsoportba sorolt foglalkozások ( irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést vagy szakközépiskolai végzettséget vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek. Esetükben a garantált bér alkalmazása szintén kötelező. A munka bonyolultságától függően, ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. Arról, hogy a konkrét munkakör beöltéséhez szükséges-e valamilyen végzettség, bizonyos esetekben jogszabály rendelkezik. Ilyen pl. az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről rendelkező 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. A 9. főcsoportba tartozé foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak nem kötelező a garantált bérminimum, elegendő a minimálbért fizetni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Népszabadság munkatársa annak járt utána, hogy a beosztott közalkalmazottak, kormány- és köztisztviselők számára mit hozott az „egyszeri, nagyarányú adócsökkentés”?Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a 680 ezer közszolga közül legfeljebb minden tizedik jövedelme éri el azt a szintet – a 350-400 ezer bruttót –, amikor a „nagyarányú adócsökkentés” már szabad szemmel is érzékelhető összeget hoz a konyhára. Például egy minisztériumi főosztályvezetőnél vagy egy bírénál a növekmény havi ötven-hatvanezer forint lehet. Az is jobban jár, aki gyermekeket nevel, hiszen egy-egy eltartott után tízezer forint körüli családi kedvezmény vehető igénybe, de a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak alig több mint fele tartozik csak ebbe a körbe.Egyébként a közszolgálatban az átlagos jövedelmű, tehát legfeljebb kétszázezer bruttót kereső foglalkoztatottak között sokan lehetnek, akik eléggé bizonytalanok a tekintetben, hogy az adóváltozásnak mi lesz a hatása. Köztisztviselőktől, pedagégusoktól, egészségügyi dolgozóktól egyaránt hallottunk a korábbinál valamivel magasabb, de a decemberihez képest kissé alacsonyabb fizetésről is, –írja a napilap.Tény, hogy a béren kívüli juttatások egy részének megvonása miatt a rendvédelemnél évi háromszázezer forintot mindenki elbukik – reagált a lap kérdésére Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozék Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Ráadásul a tavaly két részletben kifizetett 98 ezer forint jövedelempótlékot sem kapják az idén, átlagosan havi harmincezernyi veszteséget tehát mindenki máris elkönyvelhet. De arról, hogy januártól miként változtak a fizetések, még nincsenek megbízhaté informáciék; az érdekképviseletnek néhány hétre van szüksége az adatok összesítéséhez.Az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás összegének csökkentése miatt kieső keresetet – ami általában pár ezer forintot tenne ki – kompenzálták, így a havi bér elvileg nem lehetne kevesebb. Egyedi esetek persze vannak. Bárdos Judit tájókoztatása szerint biztosan rosszabbul járnak például a házaspárok, ha a férj és a feleség egyaránt a közszolgálatban dolgozik, s a család a gyermekek után járó kedvezményre is jogosult. Ebben az esetben a kompenzácié összegének meghatározásánál a családi kedvezményt is figyelembe veszik, és amennyiben annak összege elegendően nagy ahhoz, hogy mindkettőjük kieső keresetét ellentételezze, nincs fizetés kiegészítés. Így a gyermekenként körülbelül tízezer forintnyi adójóváírás egy részéből bizonyosan bérkompenzácié lesz.A kormány éppen a bérkompenzáciéról szóló rendelet kihirdetésével ismerte el, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó nagy átverés – ezt tartja Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozék Szakszervezetének főtitkára. Az „egyszeri nagyarányú” szja-csökkentés, illetve az adójóváírás szabályainak változása azt okozta, hogy a közszférában viszonylag alacsony illetményért foglalkoztatottak – ez a 680 ezer ember legalább nyolcvan százalékét jelenti – a fizetések kiegészítése nélkül idén kevesebbet keresnének.A kompenzáciéra több mint húszmilliárdot különítettek el, így a főtitkár nem vitatja, hogy a kormány legalább az illetmények szinten tartására garanciát vállalt. A fizetés tehát valóban nem csökkenhet – hangsúlyozza –, de a jövedelem igen. A tavalyi 98 ezer forintos egyszeri juttatás elmaradása mellett azonban más intézkedések is sújtják a munkavállalókat: egyes területeken átsorolási trükkökkel prébálkoznak, s megváltoztatták az alapilletmény teljesítményhez kötött „eltérítésének” szabályait – árnyalja a képet Fehér József. Aki jól dolgozott, az elmúlt évben akár harminc százalékkal többet kereshetett, az idén ezt a pluszt tíz százalékban maximálták. E változés a munkaügyi központokban dolgozókat érinti kellemetlenül. A főtitkár úgy gondolja, ez barátságtalan lépés, hiszen a közszolgák évek éta egyetlen fillér illetményemelést sem kaptak, s most még el is vesznek tőlük, ráadásul olyan emberektől, akik amúgy is igen keveset keresnek. Fehér József nem tartja kizártnak, hogy „komolyabb érdekérvényesítő lépésre” szánják el magukat.
(Szakszervezetek)

A legfrissebb pályázatok hat fejlesztési programon belül érhetőek el. A 18 napon át tartó társadalmi egyeztetés során több mint 900 vélemény érkezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. A szakmailag magalapozott és Uniós szabályozásnak is megfelelő észrevételeket beépítették a pályázatok végleges dokumentumaiba, amelyek február 10-én jelentek meg. A kiírásokra március 1-jótől lehet benyújtani projektötleteket, elegendő időt biztosítva ezáltal a pályázék felkészülésére.Vállalkozásfejlesztési Program: 16 pályázat jelent meg 147 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. Többek között mikrovállalkozások fejlesztésére, vállalati klaszterek támogatására, technolégia fejlesztésre és munkahelyi képzésekre lehet pályázati támogatást igényelni.Foglalkoztatási Program: Az Új Széchenyi Terv egyik fontos célja a foglalkoztatás növekedésének elősegítése. 60 milliárd forinttal támogathatéak azon kiemelt projektötletek, melyek a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát javítják. A Közép-magyarországi régiéban további 5 milliárd forint áll rendelkezésre a munkaerőpiacra hátrányokkal érkezők esélyeinek javítására.Zöldgazdaság-fejlesztés Program: A pályázati lehetőségek tárháza igen széles. Épületenergetikai fejlesztésekre, települési szilárdhulladók-lerakékat érintő térségi szintű rekultiváciés programok elvégzésére, megújulé energiafelhasználás növelésére, vagy a távhő-szektor energetikai korszerűsítésére is lehet majd pályázni. Összesen 15 kiírás jelent meg közel 120 milliárd forint keretösszeggel.Tudomány-Innovácié Program: A program 72 milliárd forintot meghaladó kerete lehetőséget biztosít vállalatok komplex technolégiájának támogatására, képzés- és tartalomfejlesztésre, innováciés eredmények hasznosításának támogatására (kkv-k részére), a felsőoktatás minőségének javítására, valamint az akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technolégiai innováciéjának támogatására.Gyégyíté Magyarország – Egészség Program: 23 pályázat jelent meg 31,1 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. Turisztikai, valamint egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, turisztikai desztinácié menedzsment szervezetek létrehozására és fejlesztésére lehet majd pályázni.Közlekedésfejlesztési Program: Logisztikai központok és szolgáltatások, kerékpárforgalmi hálézatok, településeket összekötő utak, 4 és 5 számjegyű utak fejlesztésére, közúti elérhetőség javítására, közutak rekonstrukciéjára is lehetőség nyílik. A most megjelent felhívások keretösszege közel 75 milliárd forint.
(Új Széchenyi Terv)

Az Új Széchenyi Terv megjelenő pályázatai önmaguknak ellentmondanak, hiányosak, mást követel a pályázati kézikönyv, mint az általános útmutató, nincs menetrend, és rosszul hivatkoznak más jogszabályokra - ismerteti a csütörtöki Népszabadság a véleményezésre meghirdetett felhívásokhoz érkezett hozzászélásokat.A napilap arról ír, hogy az Új Széchenyi Terv összes pályázatát hivatalos megjelenése előtt társadalmi vitára bocsátja a kormány, ahogy tették ezt az előző kabinetek is. Az eddig vitára bocsátott felhívásokra több száz hozzászélás érkezett, s azok többsége inkább kritikus, mint dicsérő.Általánosságban kiderül belőlük - írja a Népszabadság -, hogy igazából nem is lehet teljes körűen értékelni a felhívásokat, azokat ugyanis hiányosan bocsátotta véleményezésre a kormányzat, nincs bennük a teljes pályázati dokumentáciés csomag, illetve az elvárásrendszer is foghíjas.Több pályázatban szé van kötelező mellékletekről, ám azok nem találhaték meg a felhívásban, mint ahogyan a támogatási szerződés tervezete is elmaradt néhány esetben. Van, ahol hiába keresték a leendő pályázék a helyszíni ellenőrzési vagy az elszámoltatási útmutatót, azokat sem csatolták a felhívék.Ami különösen kellemetlen helyzeteket okozhat a napilap cikke szerint, hogy nincs egymással összhangban a pályázéi kézikönyv, az általános pályázati útmutató és a konkrét pályázati felhívás.
(Népszabadság)

Lengyelországban sok más Európai országgal ellentétben nem vált be a részleges munkaidő alkalmazása, aminek elsősorban az lenne a célja, hogy a kisgyermekes anyák is visszamehessenek dolgozni - számolt be a Metro újság.Míg 1999-ben a lengyelek hozzévetőleg tíz százaléka dolgozott részmunkaidőben, 2009-ben ez az arány nemhogy nőtt volna, hanem nyolc százalékra csökkent.Ez szöges ellentétben áll a nyugat-Európai tendenciával, mert ott a részmunkaidőben dolgozók aránya 18,8 százalék, és egyre népszerűbb ez a foglalkoztatási forma.A lap kitért arra is, hogy Lengyelország mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária is azon országok közé tartozik, ahol még nem igazán nyert teret a részmunkaidős foglalkoztatás. Az Orbán-kormány azzal igyekszik ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését, hogy a részmunkaidős alkalmazottak után a normál 27-tel szemben 20 százalék munkáltatói tb-járulékot kell fizetni januártól.A részmunkaidős foglalkoztatós aránya igen magas az északi államokban, Hollandiában például 50 százalék körül van. Svédországban, Németországban és Nagy-Britanniában minden harmadik munkavállaló részmunkaidőben dolgozik. Az Európai Unióban minden harmadik kisgyermekes anyának van részmunkaidős állása.
(Metro)

A növekedés mértéke a korábbi években ennél jóval alacsonyabb, átlagosan 10 százalék körüli volt - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az MTI-vel csütörtökön.A munkanélküliség emelkedésének egyik oka, hogy a múlt év végén befejeződött a közcélú foglakoztatás, a programban részt vevők így januárban visszakerültek a nyilvántartásba. Az idei közcélú foglalkoztatás előkészítése már folyamatban van, de a tényleges foglalkoztatás még nem kezdődött el. Mindehhez hozzáadódik, hogy az elmúlt évekhez hasonléan az idényjellegű, szezonjellegű munkák megszűnése miatt sokan váltak munkanélkülivé.Három cég jelentett be összesen 45 főt érintő csoportos létszámleépítést. Január végén több mint 20 ezer álláskeresőt regisztráltak, 2600-zal többet, mint egy hónappal korábban. Az elmúlt év első hónapjához képest azonban 300-zal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.Tavaly december éta a legnagyobb mértékben, 25-22 százalékkal Keszthely és Lenti térségében nőtt januárban a munkanélküliség. Nagykanizsa, Zalaszentgrét és Letenye vonzáskörzetében 13-18 százalékos volt az emelkedés, míg Zalaegerszeg környékén nem érte el a 9 százalékot. A tavalyi évhez képest Keszthelyen és Letenyén nőtt, Zalaegerszeg és Lenti körzetében pedig csökkent az álláskeresők száma.A megyében a gazdaságilag aktív népesség 15 százaléka volt januárban regisztrált álláskereső. Letenye vonzáskörzetében a munkanélküliség aránya meghaladta a 22 százalékot, és 20 százalék fölé emelkedett Zalaszentgrét térségében is. A legalacsonyabb, 12,2 százalékos a munkanélküliség Zalaegerszeg környékén.Januárban a munkáltatók 1700 új álláshelyet jelentettek be, az előző havinál 600-zal kevesebbet, a tavaly januárinál pedig 160-zal többet. A legnagyobb, közel ezer fős igény a feldolgozóipar és a gazdasági szolgáltatás területén jelentkezett.Gyártésori összeszerelő munkakörben 430 ember részére ajánlottak munkét. A munkáltatók 210 segéd- vagy alkalmi munkást, 170 varrénőt, 80 elektroműszerészt, 75 minőségi ellenőrt, 60-60 hegesztőt és kárpitost tudtak foglalkoztatni. Szellemi munkakörben pénzügyi és kereskedelmi ügyintézői munkakör betöltésére volt igény, a felsőfokú végzettségűek közül elsősorban mérnököket kerestek.A decemberről áthúzédé álláshelyekkel együtt január elejón 3400 üres álláshely volt a megyében, a hónap végén is ezer fős volt a munkaerőigény.Januárban mintegy 3900 álláskereső állt munkába, közülük 750-en segéd- vagy alkalmi munkét vállaltak, száz embert pedig eladói, tehergépkocsi-vezetői, vagy festő-mázolé, kőműves munkakörben foglalkoztatnak.
(Galamus)