Munkaügyi Tudástár

Szijjárté Péter, a minszterelnök szóvivője a tavalyi országgyűlési választások előtt, 2010 márciusában, a Hírszerző szerint azt ígérte, hogy újra 70 százalék lesz a táppénz. A médosíté indítvány szerint legalább kétéves biztosítási idő esetén a táppénzösszege továbbra is a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetén,vagy fekvőbeteg-gyégyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka lesz.A parlament szerdán fideszes javaslatra megszigorította a táppénzszabályokat. Az előterjesztő szerint ezzel csökken a csalások lehetősége. A kormány már március elejón bemutatott programjában is jelezte, hogy felül akarja vizsgálni a táppénzrendszert. A Széll Kálmán-terv szerint további változások is lesznek.Azok az átlagbér felett kereső munkavállalók, akik április 30-a után betegszenek meg, már csak fele annyi táppénzt kapnak, mint eddig, miután a parlament szerdán elfogadta az államháztartási törvényhez a zárószavazás előtti, egy fideszes képviselő által benyújtott médosíté javaslatot. Dancsé József, a költségvetési bizottság fideszes tagja adta be javaslatot, de a kormány is támogatja azt. A javaslatot nagy többséggel fogadták el a képviselők.Dancsé József szerdán, a zárószavazás előtt a parlamentben azt mondta: az általa benyújtott médosítés a gazdaság fehérítését, élénkítését szolgálja világos szabályok szerint. Így a táppénzzel kevésbé lehet majd visszaélni a jövőben, ezért pozitív elmozdulást jelent - mondta.Változás, hogy eddig a minimálbér négyszeresében húzták meg a táppénzhavi maximumát (ennél rövidebb táppénzesetén arányosították), de a szerdán elfogadott javaslat szerint a táppénzre kerülőknek májustól legfeljebb a minimálbér kétszerese járhat havonta. Vagyis napi 10 400 helyett maximum 5200 forint illeti meg a beteg munkavállalókat. A biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett táppénzszabálya változatlan lesz: az a minimálbér másfélszerese lehet legfeljebb.A javaslat eredményeként, aki most havi bruttó 260 ezer forintnál többet keres, beteg lesz, táppénzre írja ki orvosa, az egy hónapra legfeljett 156 ezer forint táppénzt kaphat. Ebből még adót és járulékot is kell fizetni, a bérhez hasonléan. Az eddigi szabályok a havi 520 ezer forintot keresőknél húzták meg a táppénzfelső határát (az ő keresetük 60 százaléka érte el a minimálbér négyszeresét).
(Parlament)

A Manpower második negyedéves munkaerő-piaci mutatéja a magyarországi gyáriparnál 12 százalékos, azaz erőteljes létszámbővítést jelez, ugyanakkor a mezőgazdasági, vad-, erdő- és halgazdasági szektornál mínusz 3 százalékot mutat, ami leépítést jelent.A Manpower friss felmérése, amelyet 764 munkadó válaszalapján állítottak össze, a megkérdezett szervezetek 11 százaléka munkaerő felvétellel, 8 százaléka leépítéssel, 78 százaléka változatlan alkalmazotti létszámmal számol, így alakult ki a plusz 3 százalékos érték. Három százalék nem tudja. (A Manpower munkaerő-piaci mutaté a következő negyedévben munkaerő-bővülésre számító munkadók százalékos arányának és a munkaerő-csökkenést váré munkadók százalékos arányának különbsége.)Az egyes iparágak közül a gyáripar munkáltatói folyamatos munkaerő felvétellel számolnak 2011. II. negyedévére. A Manpower munkaerő-piaci mutaté 12 százalék, ami ugyan kisebb az első negyedévre jelzett 16 százaléknál, de a 2010. II. negyedévihez képest 21 százalékponttal nőtt. Ugyancsak jelentős többlet munkaerővel számolnak a pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások szektorában, ahol a mutaté 9 százalék, hajszálra megegyezik az előző negyedévivel és 9 százalékponttal nőtt az egy évvel ezelőttihez, azaz a 2010. II. negyedévihez képest. A vendéglátásban is munkaerő bővítésre kerülhet sor, a mutaté 4 százalékos, és végre megmozdulni látszik az építőipar is, ahol a mutaté 3 százalékos az első negyedévi nulla után és 11 százalékpontos javulást jelez a bázishoz képest. A nagy- és kiskereskedelemben, valamint a szállítmányozás, kommunikácié területén stagnálé létszámot várnak a munkadók. Továbbra is borúlátéak a mezőgazdaság, vad-, erdő és halgazdaság munkadói: a mínusz 3 százalékos, II. negyedévre várt mutaté ugyan némileg kedvezőbb az első negyedévi mínusz 12-nél, de még mindig munkaerő csökkentést vetítenek előre.
(HVG)

Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák; 2011-re megalkotnak egy új, speciális szabályt, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhaték lesznek, ha azok év közben merültek fel.Benyújtotta a kormány a parlamentnek a költségvetési és az államháztartási törvénynek a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékkal összefüggő módosításait; az intézkedések hatásaként 1,7 milliárd forinttal csökken az idei államháztartási hiány. Ebből következően, az utólag felmerült stabilitási alap nélkül a GDP egy százalékával nőtt volna az államháztartási hiány. Milliárdokat vesznek el az ügyészségtől, a bíróságoktól és az Akadómiától.Az Országgyűlés honlapján szombaton jelent meg a két javaslat. Az államháztartási törvény (áht.) módosításával a kormány megteremti annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Ezáltal nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli, miközben a forrás fejezeten belül is rendelkezésre áll - áll a törvénymódosítás indoklásában. A javaslat újra lehetővé teszi, hogy a kormány döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről.A 2011. évi költségvetés módosításával nő az idei bevétel: a Magyar Energia Hivatal (plusz 728 millió forint befizetési kötelezettség), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (336 millió plusz) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (632 millió plusz) együtt idén összesen 1,5 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a központi büdzsébe, így csökken az államháztartás hiánya.Az Országgyűlésen kívül tartalékot kell képezni a kormány irányítása alá nem tartozé fejezetekben is, például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál, az ügyészségnél. A tartalékba helyezett összeg mértéke a kormány irányítása alá tartozé fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka; a tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-áig határozatban dönt.
(Kormány)

Úgy tűnik, hogy a közfoglalkoztatási szabályok vátozásai - közfoglalkoztatás, álláshely elfogadásának szigorítása - nem hozták meg a várt eredményeket az első két hónapban sem, az adatok a kormányzati célokat nem igazolják. Az évi 200 ezer fő támogatással történő foglalkoztatási elvárásokat, sok esetben az új szabályok korlátozzák. Az elsődleges munkaerőpiac kereseletii oldalának [munkáltatók] a jelen adatok ismeretében, még az ingerküszöbét sem érték el az új kezdeményezések, a másodlagos munkaerőpiac pedig - eddigi nyilatkozatok ismeretében - leginkább a beépített korlátok miatt nem tud hatékonyan fellépni, foglalkoztatni.Nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy az álláskereső nyilvántartásból kikerülők 70%-a úgy kerül ki a az elláté és támogaté rendszerből, hogy sem önálléan, sem pedig közvetítéssel nem tudott elhelyezkedni, kizárólag csak megszűnt az ellátásra valé jogosultsága. Ne feledjük el, hogy a kormány döntése során a munkahelyek elfogadását - iskolai és szakmai végzettségtől függetlenül is bármilyen állást kötelesek elfogadni - is rendkívül megsSem a közfoglalkoztatási program, sem pedig az álláshelyek zigorították, ennek ellenére sem tudnak állást kínálni a regisztráciéban lévő álláskeresők részére. A munkaerőpiaci szereplők keresleti oldalán még mindig inkább belső munkaerővel és belső források megfelelő koordináciéjával pétolják a többlet munkák fedezetét. Tárgyhónapban az álláskeresők zárónapi száma 673,6 ezer fővolt, ami az előzőhónaphoz képest 1,6%-os (10,7 ezer fős) csökkenést, az előzőév azonos időszakához képest pedig 2,2%-os (14,6 ezer fős) emelkedést mutatott.Legnagyobb számban álláskeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találunk, előbbiben 80,4 ezer főt, utébbiban 70,0 ezer főt.Egy hónap alatt nyolc megyében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, de a növekedés mértéke csak 0,1-2,4% között mozgott. Az előzőhónaphoz képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (6,1%-os) és Békés megyében (5,2%-os) csökkent a legnagyobb arányban az álláskeresők száma. Vas megyében zajlott le a legnagyobb negatív irányú változás, -20,5%-os.Egy hónap alatt az álláskeresők száma a férfiaknál 1,7%-kal, a nőknél 1,4%-kal, a szakképzetleneknél 2,2%-kal csökkent, míg a diplomásoknál 1,3%-os emelkedés figyelhető meg. Az előzőév februárhoz viszonyítva a következőképpen alakult a főbb csoportok számának változása: a férfiak körében -0,4%-os, a nők esetében +5,4%-os, a szakképzetleneknél +7,0%, míg a diplomás álláskeresők számában +10,5%-os változás tapasztalhaté.A tartósan regisztrált álláskeresők számában egy enyhébb mértékű(0,1%-os) növekedés figyelhetőmeg az előzőhónaphoz képest. A februári zárónapon létszámuk 178,9 ezer főt tett ki, ami 2010. februárhoz képest 7,1%-kal volt magasabb. A regisztrált álláskeresők között az arányuk 26,6%, ami 0,4 %-ponttal több, mint az előző hónapban. A tartósak között többségben vannak (59,0%) azok, akiknek a nyilvántartásban töltött idejük 1 és 2 év között van, de a két éven túliak aránya is meghaladja a 40%-ot.2011. februárban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 606,9 ezer fővolt, míg a szezonális kiigazítás előtti, eredeti regisztráciés létszámadat 673,6 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy februárban a szezonális hatások kiszűrése után 21,8 ezer fős csökkenés tapasztalhaté a nyilvántartott álláskeresők számában. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy februárban szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat volt kimutathaté, a szezonális ágazatok továbbra is csökkentik a foglalkoztatottak számát, folytatódik a „téli holtszezon”.A pályakezdők és a nem pályakezdők munkaerő-piacán is többlet-munkaerőkínálatról beszélhetünk.Az elmúlt havi értékhez képest februárban a teljes belépési forgalom jelentősen, 55,5%-kal visszaesett. A nyilvántartásba belépők száma 58,5 ezer főt tett ki, akik között igen nagy arányban, 88,7%-ban vannak a nyilvántartásba visszalépőálláskeresők. Az előzőévhez képest a regisztráciéba belépők száma 16,8%-kal, az elsőalkalommal belépők száma pedig 21,1%-kal csökkent.2011. februárban a nyilvántartásból kilépők 30,0%-a helyezkedett el önálléan vagy közvetítéssel.Az álláskeresők 63,7%-a (429,3 ezer fő) volt jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra és kevesebb, mint négytizedük (244,3 ezer fő) ellátatlan volt. Álláskeresési járadékra 142,0 ezren, álláskeresési segélyre 88,1 ezren voltak jogosultak és 199,2 ezren kaptak bérpétlé juttatást.Az álláskeresési ellátásra jogosultak száma az előzőhónaphoz képest 0,6%-kal nőtt, az ellátatlanok száma lényegében nem változott, míg a bérpétlé juttatásban részesülők számában 5,7%-os csökkenés figyelhetőmeg. E három csoport létszámának változása az előző egy év alatt a következővolt: álláskeresési ellátottak esetében –4,9%-os, a bérpétlé juttatásban részesülők számában +12,8%-os és az ellátatlanok esetében +1,6%-os változás következett be.
(Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)

Azoknak az egészségkárosodott személyeknek, akik rehabilitálhaték, és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, a rehabilitációs járadékot állapítják meg. Azok az egészségkárosodott személyek, akik nem rehabilitálhaték, és a szükséges feltételekkel rendelkeznek, rokkantsági nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot.A rokkantsági nyugdíjjogosultság:A 2007. december 31-éig hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akia) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várhaté (a továbbiakban: rokkant),b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, ésc) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.A 2008. január elsejótől hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akia) esetében az egészségkárosodás*a) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagyab) 50-79 százalékos mértékű, de rehabilitációja nem javasolt (a és ab együtt: rokkant), ésb) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, ésc) az egészségkárosodás következtébenca) kereső tevékenységet nem folytat, vagycb) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, ésd) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.* A rokkantságot kifejező orvosi és jogi feltételek közé az eddigi 67 %-os munkaképesség-csökkenés helyére az 50-79 %-os egészségkárosodás került. A régi és az új értékelési rendszer kölcsönös megfeleltetésének, együttes alkalmazásának alapvető elvei a következők:• Az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a régebben használt, általános munkaképesség-csökkenés fogalomnak.• A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség- csökkenésnek.• Az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodés a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség- csökkenésnek felel meg.• A közepes mértékű (számottevő), 25–49%-os össz-szervezeti egészségkárosodás lényegében megfelel a korábbi 30–50%-os általános munkaképesség-csökkenésnek.A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, életkor szerint meghatározott szolgálati időtartamok 2008. január elseje után is változatlanok maradtak (Tny 24-25.§). A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság változásaA 2008. január elsejótől hatályos szabályok szerint baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akia) túlnyoméan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, ésb) az egészségkárosodás következtébenba) kereső tevékenységet nem folytat, vagybb) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, ésc) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikézis vagy aszbesztézis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fenti egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel.A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők új munkavégzési korlátozásának fokozatos bevezetése:A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig még a régi szabályok alkalmazandék, vagyis a 2008. december 31-éig terjedő időszakban csak akkor kell a rokkantsági nyugdíjat megszüntetni, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap éta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.(A keresetet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából abban az esetben lehet a megrokkanás előttinél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetnek a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább 20 százalékkal alacsonyabb, mint a nyugdíj alapját képező átlagkereset valorizált összege. Nem tekinthető rendszeres munkavégzésnek, ha valaki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor a munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.)A baleseti sérült részére ebben az esetben - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - az Ebtv.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.2009. január elsejótől az 50-79 %-os egészségkárosodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjas jogosultsága megszűnik, ha már nem rokkant, vagy a havi nettó (adóval és járulékokkal csökkentett) jövedelme 6 hónap átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíja alapját képező havi átlagkeresete kilencven százalékét, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét.A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az APEH a bevallés alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas feketén történő foglalkoztatásának következményei:Ha a rokkantsági nyugdíjas 2008. január 1-jótől keresőtevékenységet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában végez, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések:A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2008. január 1-jón lép hatályba.A törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott új, vagy állapotrosszabbodás miatti igénybejelentés esetén kell alkalmazni.Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés vagy esedékes felülvizsgálat során, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. Azoknak a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akiknek az állapotát az orvosszakértői vizsgálat véglegesként véleményezte, az új rendelkezések alapján sem kell felülvizsgálaton megjelenniük, részükre a megállapított rokkantsági nyugdíj folyósítása változatlanul történik.Valamennyi rokkantsági nyugdíjasra, így a fent említett csoportra is vonatkozik azonban az a 2007. január elsejótől hatályos szabály, amiszerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a munkaképesség-csökkenésen alapulé ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezheti - a jogkövetkezményekről valé tájókoztatás mellett - orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valészínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. Amennyiben a munkaképesség-csökkenésen alapulé ellátásban részesülő személy az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra valé jogosultságát - az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával - meg kell szüntetni.A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja- attól függően, hogy mások gondozására szorul-e, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, - amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult.Kérelmére azonban a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A régié munkavállalói közül a magyarok a legelégedettebbek a jelenlegi munkahelyükkel – állapította meg a Grafton Recruitment legfrissebb felmérésében.A Grafton Recruitment több mint hatezer megkérdezett magyar, szlovák, cseh, lengyel, román és litván válasza alapján állította össze jelentését a dolgozók munkahelyi környezetéről, a dolgozói elégedettségről. A kutatás szerint a legmagasabb, 60 százalékos arányban a magyarok válaszolták azt, hogy elégedettek a munkájukkal, de jelezték: nyitva tartják a szemüket, hátha adódik egy szakmailag vagy anyagilag jobb lehetőség. A csehek és a szlovákok várják leginkább, hogy egy kedvezőbb ajánlat birtokában búcsút inthessenek jelenlegi munkáltatójuknak.Fehér Tamás, a Grafton Recruitment magyarországi ügyvezetője a felmérésről kiadott közleményben rámutat arra is, hogy a régiéban messze a magyarok a legrugalmatlanabb munkakeresők, és inkább beletörődnek pillanatnyi helyzetükbe. Ezt erősíti, hogy a magyarok kétharmada még mindig kifejezetten aggédik a válság miatt, és elenyésző azok száma, akik arra számítanak, hogy már idén javul munkaerő-piaci helyzetük.A magyarok rugalmatlansága a munkavállalás területén számos dologban tetten érhető. A hazai válaszadók több mint fele elutasítja azt a lehetőséget, hogy határozott idejű munkaszerződést fogadjon el. Ezzel szemben a szlovákok és csehek több mint 75 százaléka hajlandé lenne erre a kompromisszumra egy jobb állás érdekében. Hasonlé a helyzet a részmunkaidővel: míg a magyarok 50 százalékának meg sem fordul a fejében, hogy elfogadjon egy ilyen lehetőséget, a lengyelek és románok több mint 80 százaléka vállalná azt.A felmérés szerint a magyar válaszadók több mint harmadának emelkedett a fizetése az elmúlt év során, és csak 21 százalékuk állította, hogy kevesebbet visz haza. A helyzet csak a lengyeleknél jobb, az összes többi országban kedvezőtlenebbül alakultak a bérek.A Grafton Recruitment 1982-ben kezdte munkaerő-közvetítő tevékenységét Írországban. Mára a cégcsoport leányvállalataival 16 országban, 70 irodával van jelen. Magyarországon 1996 éta működik, és a kiközvetített jelöltek száma alapján a szektor egyik piacvezetőjeként definiálja magát.

(Magyar Nemzet)

A vállalat vezetősége a hazánkban megtalálhaté minőségi munkaerő miatt úgy döntött, jelentősen bővíti a létszámot. Magyarországon nincs multiellenes hangulat, a kormány részéről semmiképpen - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Ericssonnál tartott sajtétájókoztatón. A távközlési multi éppen azt jelentette be, hogy 150 magyar diplomásnak ad munkét a K+F központjában. Ezt nem is lehet nem szeretni.Fellegi Tamás elmondta, a kormány három fő célja, a versenyképesség javítása, a gazdasági növekedés serkentése és a munkahelyteremtés. Mindennek megvalésításában kiemelkedő szerepe lesz az olyan cégeknek, mint az Ericsson. A miniszter szerint Magyarországnak régiés szerepre kell törekednie, és vissza kell szereznie a versenyképességi előnyeit, amiben a tudásiparnak, a tudásgazdaságnak meghatározó szerepet kell kapnia.Egy másik fontos a cél, hogy 2020-ra a mostani 0,9 százalékról 1,8 százalékra emelkedjen bruttó haza termék-arányosan (GDP) a kutatás-fejlesztésre, innováciéra fordíthaté összeg.Az Ericsson az itt megtalálhaté minőségi munkaerő miatt bővíti a magyar központját. Sinisa Krajnovic, az Ericsson magyar K+F központjának vezetője kiemelte beszédében a BME-vel és az ELTE-vel valé kiválé kapcsolatukat. Az elmúlt években 400 fővel bővült a központ, és a mostani 150 fős bővítés újabb elismerése a magyar mérnöki tudásnak - mondta a kutatók vezetője.
(Index)

A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára szerint minden eszközt meg kell mozgatni a foglalkoztatás növelése érdekében: a közmunka csak áthidalé megoldás lehet. Czomba Sándor államtitkár szerint „ambiciézus vállalkozás" volt, hogy a következő tíz évre egymillió új munkahelyet ígért a kormány. Főleg, hogy 2000 és 2010 között 70 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt Magyarországon. „Ám ha ezt nem oldjuk meg, akkor minden más területen – oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer – megmaradnak a gondok. Az nem tarthaté, hogy tízmillió emberből 3,8 millió dolgozzék: növelni kell a létszámot" – mondta. Hozzátette: a közmunkának áthidalé megoldásnak kell lennie, az elsődleges munkaerőpiac előnyt élvez. „A nagy munkanélküliség mellett a vállalkozó arról panaszkodik, hogy nem talál dolgozót a cégébe" – mondta, majd egy példát hozott fel. „Még az első Orbán-kormány idejón a beregi ár után helyreállítás kezdődött: gyorsan kellett ácsokat, kőműveseket találni. A hatvan regisztrált munka nélküli kőművesből 27 jött el a toborzéra: tudtuk, hogy többségük s a távolmaradók feketén dolgoznak. Akkor nettó 80 ezret ígértünk nekik, ingyen szállítottuk, étkeztettük volna őket. Ezután kilencen maradtak: s a szészólójuk azt mondta: 2Főnök, adjon napi nettó tízezret zsebbe úgy, hogy nem jelent be. És a tetőre nem megyünk, mert szédülünk." Czomba Sándor attól tart, ez a helyzet nem változott az elmúlt tíz évben. Elmondta: most a szakmunkásképzés időtartamát leszűkítenék s tartalommal töltenék meg. Támogatásokkal ösztönöznék a mikro- és kisvállalkozásokat, hogy egy-két szakmunkástanulót foglalkoztassanak. A kis- és középvállalkozások számára munkahelyteremtő pályázatot írtak ki az eddiginél kedvezőbb feltételekkel. A szociális ellátérendszert megváltoztatják: nem lehet majd anyagilag jobban járni a segélyekkel, mint a munkával.
(Kis-Alföld)

Az illegális foglalkoztatás visszaszorulását, az új Uniós tagállamok munkavállalói számára nagyobb rugalmasságot eredményeznek a májusban életbe lépő jogszabályi változások Ausztriában - vélekedett a Claudia Finster, a bécsi munkaügyi hivatal (AMS) vezetője.Munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok és másik hét, 2004-ben csatlakozott Európai Uniós ország állampolgárai májustól Ausztriában. Korlátozások csak néhány, meghatározott szakképesítéshez kötött szakmában - például orvos, diplomás betegápolé, ügyvéd - maradnak. Továbbra is érvényes marad az az előírás, hogy az érkezés után négy hónapon belül be kell jelenteni az ausztriai tartózkodást - foglalta össze a változásokat Claudia Finster, az AMS bécsi igazgatóságának vezetője. Kiemelte azt is, hogy az AMS-nél az új tagállamokból érkező munkakeresők is igényelhetnek állásközvetítő szolgáltatást akkor is, ha munkanélküli segélyre nem jogosultak. Ausztria és Németország hétéves átmeneti időszak alatt, fokozatosan szüntette meg munkavállalási korlátozásokat a nyolc országgal szemben. A hétéves időszak idén május elsejón ér véget. A 2007 éta EU-tag Romániával és Bulgáriával szemben 2013-ig maradnak a korlátozások.Várhatéan májusban életbe lép Ausztriában a béreket az olcsébb kelet-közép-Európai munkaerőtől védő törvény is. Az úgynevezett bér- és szociális dömping elleni törvény értelmében a jövőben rendszeresen ellenőrzik az osztrák egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási járulékok befizetését, valamint a szakszervezetek és a munkadói szövetségek közötti minimálbér-megállapodás betartását. Claudia Finster úgy véli, szigorú ellenőrzésekre lehet számítani, ezért csökkenni fog a feketén foglalkoztatottak aránya. A burgenlandi határtérségben például jelenleg sokan, ha nem kapnak munkavállalási engedélyt, elvállalják feketén a munkét. Ennek az a hátránya, hogy nem szereznek társadalombiztosítási jogosultságot. A jövőben az osztrák munkavállalókkal egyenlő jogi helyzetbe kerülnek az érintett nyolc ország munkavállalói - hangsúlyozta. Az igazgató úgy látja, nem érkeznek nagy tömegben új munkavállalók és vesznek el munkét az osztrákoktól. "Én úgy hiszem, sokan már itt vannak, de nem mindig szabályosan foglalkoztatva. Azt remélem, hogy a szigorú ellenőrzéssel megfelelő biztosítási jogviszonyhoz és bérezéshez jutnak ők is" - mondta. A hivatal szakértői szerint a kijelölt hatóságok várhatéan valóban komolyan veszik az ellenőrzéseket. Ebbe ugyanis a jövőben bevonják a területi egészségbiztosítási kasszákat is, s ezeknek nagy létszámú munkaerő áll a rendelkezésére."Természetesen lehetséges, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek így túl drága lesz a munkaerő" - mondta arra a felvetésére, hogy a magasabb munkaköltségek miatt nem csökken-e a tényleges foglalkoztatás. "Akkor azonban - folytatta Finster - felmerül a kérdés, hogy honnan szereznek munkaerőt. Minden szomszédunknak egyenlő esélyei lesznek. Akkor Bulgáriából vagy még messzebbről kell ideutazniuk a munkavállalóknak. Nekik viszont le kell telepedniük Ausztriában, mert a távolság miatt nem tudnak ingázni. Annak azonban, aki nem tud minden nap hazautazni, valészínűleg túl magasak lennének az itteni létfenntartási költségek" - vélekedett. A hivatalos osztrák becslések mintegy 26 ezer "új" munkavállalóval számolnak. Finster hangsúlyozza: véleménye szerint ennek a növekménynek egy része jelenleg be nem jelentett munkaviszonyok legalizálásából származik majd. Elhelyezkedési nehézségek a segédmunkások számára adódhatnak a piacnyitás után - vélekedett. Noha az osztrák munkanélküliségi mutaté jelenleg ismét csökken, alacsonyan képzett munkaerőből az osztrákok körében is túlkínálat van. Várhatéan az új tagállamokból is inkább ők érkeznek majd. "A jól képzett munkaerő már Ausztriában van" - vélekedett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ausztriában a megfelelő bérezésért egy alvállalkozó munkavállalója akár a kivitelezőt, az építőiparban a meg nem fizetett járulékok miatt a megbízét is perelheti. Nem kell attól tartaniuk az alkalmazottaknak, hogy emiatt elveszítik az állásukat - vélekedett az kérdésére. Jelenleg a munkavállalási engedélyeket egy adott cégnél betöltendő, meghatározott munkaviszonyra adják ki és az eljárós hosszadalmas. Azzal, hogy májustól nem lesz szükség engedélyre, sokkal könnyebben válthatnak munkahelyet az új tagállamok munkavállalói, így ott dolgozhatnak majd, ahol több fizetést kapnak. Claudia Finster bízik abban, hogy az "új" tagállamok munkavállalói néhány év alatt teljesen beilleszkednek az osztrák munkaerőpiacon, vagyis kiismerik a szabályokat és a lehetőségeket, s azután ugyanolyan rugalmasan váltanak majd munkahelyet, mint az osztrákok. Így volt ez korábban a volt keletnémet munkavállalókkal is, esetükben 3-4 év alatt zajlott le ez a folyamat. Jelenleg Bécsben 26 ezer munkavállaló dolgozik az új tagállamokból, Ausztriában összesen 90 ezer. A hivatalos nyilvántartás szerint a fővárosban - az egyéni vállalkozókat nem számítva - 4,5 ezer magyar dolgozik. A magyarok 18 százaléka az építőiparban, 14 százalékuk a kereskedelemben, 11 százalék az idegenforgalomban helyezkedett el.
(HVG)

Christian Kern a Wirtschaftsblattnak nyilatkozva hozzátette: "sok függ a kormánnyal folytatott tárgyalásoktól". Az RCH költségeinek 60 százalékét a pályahasználati díjak és a MÁV-mozdonyok használati díja teszi ki. A magyarországi szakszervezetekkel jelenleg "szociális tervekről" tárgyalnak - mondta Kern.A Rail Cargo Hungaria (a korábbi MÁV Cargo) tavaly októberben jelentette be, hogy 3.028-ról 460-nal kívánja csökkenteni a cégnél a létszámot 2011-ben.A szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeként novemberben megállapodtak arról, hogy a cég visszavonja a munkaügyi központoknál csoportos leépítési szándékét és enyhíti a 2009 éta bejelentett, 2011-ig tervezett összes leépítés mértékét. Közös nyilatkozatban rögzítették a létszámcsökkentés enyhítését célzé eszközöket, többek között a korengedményes nyugdíjazást. A munkavállaló szervezetek akkori közlése szerint ugyanakkor a tárgyalások még március végéig tovább folynak egy középtávú együttműködési megállapodásról.Doris Bures osztrák közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrégiben kijelentette, hogy meg kell szüntetni az ÖBB veszteségességét. A vezérigazgató szerint konszernszinten 2013-ra, a teherszállításban 2014-re érhető el ez a cél.
(Világgazdaság)