Munkaügyi Tudástár

Az országos közfoglalkoztatási program keretében áprilisban vasúti-idegenforgalmi, közúti és erdészeti közmunkaprogram indul, amelyek mintegy 5000 álláskereső számára biztosítanak majd munkalehetőséget – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön.Czomba Sándor kiemelte: a nemzetgazdasági tárca mintegy 20 milliárd forintot fordít az országos közfoglalkoztatási program támogatására. Ez az összeg a tavalyi 9700 fős átlaglétszámmal szemben több mint 17 ezer álláskereső számára nyújt nyolcérás, legalább a minimálbért biztosíté foglalkoztatást. Hozzáfűzte: a létszám folyamatosan emelkedik, ahogyan a szabadban végezhető munkák bővülnek, így az országos programban résztvevők száma a nyári hónapokban elérheti a 20-22 ezer főt is.A részleteket ismertetve kifejtette: a vasúti-idegenforgalmi programban – amelynek keretösszege 2,3 milliárd forint – a tervek szerint 2000 embert foglalkoztatnak majd. A legfontosabb cél, hogy rendezett környezet fogadja a turistákat, eltűnjenek a szeméthalmok a vasúti pályák mellől – jelezte az államtitkár, hozzáfűzve, hogy többek között a balatoni vasútvonalakra, illetve a té környéki településekre koncentrálnak. Ennek megfelelően az álláskeresőket is a munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb településekről, a té 15-20 kilométeres körzetéből közvetítik ki a munkaügyi kirendeltségek. A program év végéig tart, és elsősorban önkormányzatok, valamint a foglalkoztatásra létrehozott szervezeteik pályázhatnak a 2,3 milliárd forint támogatásra – mondta Czomba Sándor. A MÁV ezenkívül 500 millió forinttal támogatja a programban résztvevőknél a közfoglalkoztatást.Az államtitkár elmondta: az állami autépályák és a közutak mentén körülbelül további 1500 álláskereső juthat majd munkalehetőséghez, az ő feladatuk a közutak környékének rendbetétele mellett a parlagfű és a többi egészségre káros növény irtása lesz. A programot a Közlekedésfejlesztési Koordináciés Központ 300 millió forinttal támogatja, a közfoglalkoztatási támogatás összege 1,1 milliárd forint. A vasúti, az idegenforgalmi és a közúti programok mellett – az idén először – magán-erdőgazdálkodéknak is meghirdettek egy közfoglalkoztatási pályázatot, amelyre március 11-ig lehet pályázni a megyei munkaügyi központoknál – emelte ki Czomba Sándor. Kifejtette: a támogatott tevékenységek közé tartozik például az erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények karbantartása, a parlagfű visszaszorítása vagy a levágott erdőrészek takarítása, ha annak célja a helyi tűzifaigények szociális, kedvezményes kielégítése. A program keretében körülbelül 1500 álláskeresőt terveznek elhelyezni.Az államtitkár hozzáfűzte: mindhárom programhoz Európai Uniós forrásból finanszírozott képzés is társul, így legalább 500 közfoglalkoztatott számára bizonyítványt vagy tanúsítványt adó, a munkához kapcsolédé szakmai képzést szerveznek a pályázatokat befogadó munkaügyi központok.Beszélt arról is, hogy – szintén áprilistól – csaknem 2,5 milliárd forint keretösszegből támogatják a „jó gyakorlatokon” alapulé értékteremtő közfoglalkoztatást. Ezek a programok csaknem 300 településen, meghívásos pályázat keretében mintegy 3200 munkavállaló napi 6-8 érás munkaidejű, 4-9 hónap időtartamú foglalkoztatását biztosítják – mondta Czomba Sándor. A „jó gyakorlatok” támogatása ösztönző lehet azon önkormányzatok számára is, akik eddig még nem ismerték fel a közfoglalkoztatás költségtakarékos, árbevételt jelentő lehetőségeit. Az országos közfoglalkoztatási programok már január végén elindultak: mostanra már csaknem 10 ezer ember dolgozik, többségében a vízügyi igazgatóságoknál és a vízgazdálkodási társulásoknál. Az önkormányzatok jelenleg mintegy 30 ezer közmunkást foglalkoztatnak, a vállalkozások pedig mintegy ezer munkanélküli alkalmazására nyújtottak be kérelmet – tette hozzá az államtitkár.
(Magyar Nemzet)

A súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő régiékban a beruházék nagyobb arányú támogatásban részesülnek ezentúl – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken Nyíregyházán egy munkaügyi férumon.A változtatás már a februárban meghirdetett ötmilliárd forint értékű munkahelyteremtő támogatási pályázatot is érinti, amelynek forrását a Munkaerő-piaci Alapból biztosítják – mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki mintegy 400, a támogatási lehetőségek iránt érdeklődő vállalkozót tájókoztatott a nyírségi nagyvárosban. Kiemelte: az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben akár 70 százalékos arányú támogatást is kaphatnak a forrásra pályázé kis- és közepes vállalkozások, míg például a kedvező foglalkoztatási mutatékkal rendelkező régiékban legfeljebb csak 10 százalékos lehet a mérték.Czomba Sándor a meghirdetett ötmilliárdos támogatási alappal kapcsolatban megerősítette: az összegből egy munkahely létrehozásához a pályázék 1,2 millió forintot kaphatnak, amihez azonban különböző kiegészítő összegek is járnak. Így például a hátrányos helyzetű térségekből pályázék új munkahelyenként további 150 ezer, míg a leghátrányosabb helyzetű régiék településein beruházék 300 ezer forintot kapnak. Ehhez további 500 ezer forint jár, ha regisztrált álláskeresőt alkalmaznak, valamint újabb 200 ezer forint, roma származású munkaerő felvétele esetén. Az államtitkár tájókoztatása szerint a március 31-i határidőig pályázéknak november 30-ig kell létrehozniuk a vállalt új munkahelyeket. A pályázéknak legalább két álláshelyet kell teremteniük, s a kapott összeget csak fejlesztésre, ingatlan, gép vagy termelőeszközök beszerzésére fordíthatják. A létrehozott új munkahelyet három évig működtetniük kell, és kikötés az is, hogy az alkalmazott dolgozót két évig foglalkoztassák. Az államtitkár arra is kitért, hogy könnyítésként 15 millió forint alatti igény esetén nem kell fedezetet biztosítani a pályázénak, ha a vállalkozása három éve már működik, s abból két évig eredményesen gazdálkodott. Ésszerűsítették a pályázat adminisztráciéját is, a tavalyi nyolcoldalas nyomtatvány helyett 3,5 oldalast kell kitölteniük a pályázéknak. Az ötmilliárdos támogatásból mintegy háromezer új munkahelyet szeretnének létrehozni.Vinnai Győző, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője a férumon elmondta: a forráselosztás megváltoztatása jelentősen segítheti a megye hat leghátrányosabb helyzetű, baktalérántházi, csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, nyírbátori és vásárosnaményi térségének a foglalkoztatását. Hozzáfűzte: a megyében a legfontosabb feladat a foglalkoztatás javítása, hiszen jelenleg az aktív korúak közül minden második ember munkanélküli.

(Magyar Nemzet)

A január havi fizetéseknél minden ötödik munkavállaló érvényesített családi kedvezményt, így közel 700 ezer család élvezi az új adózás előnyeit – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. Magyarországon - az MTA adatai szerint - a 2008-as adatok szerint 4 millió 420 ezren adóztak a személyi jövedelemadó szerint, ehhez képest a minisztérium által közölt 700 ezer fő meglehetősen csekélynek tűnik.A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint 2011. január elsejóvel életbe lépett az arányos, a családokat kiemelten támogaté személyi jövedelemadózás rendszere, amely - szakítva a korábbi gyakorlattal - átalakította, illetve jelentősen bővítette a gyermekes munkavállalók részére biztosított családi kedvezményt. A családi adózás bevezetését megelőzően a költségvetés évente közel 13 milliárd forint személyi jövedelemadó bevételről mondott le a gyermeket nevelők javára, amely kedvezményt akkoriban mindössze 110 ezer családban tudtak érvényesíteni. „Az adóhatóság friss kimutatása szerint 2011. január hónapban már közel 700 ezer magánszemély vette igénybe a családi kedvezményt, és az állam mintegy 12 milliárd forintot hagyott a családoknál. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatók által benyújtott január havi bevallásokban a közel 3,7 millió munkavállaló közül, minden ötödik ember már az első havi fizetésénél érvényesítette a családi kedvezményt. A kedvezményt igénybevevő gyermekes munkavállalóknak összességében 74 milliárd forint jövedelem után nem kellett adózniuk. Háztartásokra vetítve ez azt jelenti, hogy a gyermeket nevelők jövedelméből családonként több mint 100 ezer forint kereset maradt érintetlen, azaz a családi kedvezmény hatására átlagosan mintegy 16 ezer forinttal nőtt az érintett családok jövedelme” – állítja az NGM.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A honlap értesüléseit Illés József, a PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezet titkára erősítette meg, aki a lapnak elmondta, hogy az orvos-szakmai körök is érintettek lehetnek a leépítésben. A PécsMa.hu szerint az egyetem költségvetési hiánya indokolja azt, hogy még 2011-ben csoportos leépítés történjen a PTE Klinikai Központjában. Mint azt Illés József közölte, az elbocsátási szándékot nem hivatalos formában ugyan, de már jelezték a szakszervezetnek. Bár konkrét számok még nincsenek, de akár két-háromszáz emberről is szé lehet - mondta Illés a lapnak. A szakszervezeti titkár szerint a betegellátást végzők közül is várhaték elbocsátások, azaz orvosokat, ápolékat is elküldhetnek. Hozzátette, hogy a PTE vezetése még nem döntötte el, mely munkacsoportokat érinthetik a lépések. A leépítésekről még nem tárgyaltak az érdekképviseletekkel. A lap más - meg nem nevezett - egyetemi forrása azonban maximum százharminc fős elbocsátás lehetőségéről beszélt, amely adminisztráciés területen dolgozókat, technikai munkatársakat is érinthet. A lapnak nyilatkozott Krutki Józsefné, az egyetem napokban megválasztott gazdasági főigazgatója azt mondta, hogy korai még leépítésről beszélni, hiszen a 2011-es költségvetés tervezési fázisában vannak. Leszögezte azonban azt is, hogy az egyetem költségvetési helyzete indokolja, hogy megvizsgálják, milyen tartalékaik vannak, de korántsem tartanak az út végén. "Stabilizáciét programot készítünk, lefolytatjuk a szükséges egyeztetéseket. Valéban lehetnek a büdzsének ilyen vonatkozásai is. Abban az esetben ugyanis, hogy ha egy szervezet hatékonyabb működést szeretne elérni, akkor például lehetőség van a túlórák számának csökkentésére, vagy a dologi kiadások visszaszorítására, illetve a létszám leépítésére is" - idézte a lap a gazdasági főigazgatót.
(PécsMa)

A Vas Megyei Bíréság elrendelte a szombathelyi székhelyű, takarékat és lakástextileket gyárté Latex 2000 Textilgyárté és Forgalmazé Zrt. felszámolását.A könnyűipari cég története 1923-ig nyúlik vissza. A vagyonmérleg elkészítése és a hitelezői igények bejelentése után derül ki, hogy mekkora adóssága van a Latexnek - mondta lapunknak Dallos Endre felszámolébiztos, a Pro-Creditor Felszámolé és Vagyonkezelő Kft. munkatársa.A hitelezők március 19-éig jelenthetik be a céggel szembeni követeléseiket a felszámoléhoz. Szombathelyi telephelyét 2007-éta már csak bérelte a társaság, így az értékesíthető vagyonát gépek, eszközök, készletek és félkész termékek alkotják, ezeket mielőbb meghirdetik majd. A dolgozók számát 200-ról 150-re csökkentették, a veszteséges szőnyeggyártást leállították. Az Uniós csatlakozást követően már nemcsak a távol-keleti, hanem a nyugat-Európai konkurenciával is meg kellett küzdeni, ami újabb piacvesztést okozott. Az évtized közepén a kelmefestő üzemet bezárták, a dolgozók számát 50 fővel tovább csökkentették. 2007-ben a társaság tulajdonosai technolégiai fejlesztéssel és új termékek bevezetésével prébálkoztak, de azt források híján nem sikerült megvalésítani.A kintlévőségek és a termelési költségek is folyamatosan nőttek. A 2008-ban a 350 millió forintos nettó árbevételt elérő cég kötelezettségállománya már meghaladta a 130 milliót. 2009-ben az árbevétel csaknem 100 millió forinttal csökkent, külföldre már nem szállítottak, a veszteség megközelített a 40 milliót.A takarékon kívül műszőrmét, ágyneműt és lakásdekoráciés termékeket gyárté társaság létszáma tavaly tavasszal már az 50 főt sem érte el. Nem sokkal később a termelést leállították, a működés utolsó hónapjaiban már csak a felhalmozott készletek értékesítésével foglalkoztak. Felszámolása február 2-án indult el. A jelenlegi piaci helyzetben nincs esély a működőképesség fenntartására és a termelés újraindítására, ezért a dolgozóknak felmondtak - mondta a felszámolé. Elmaradt bérüket és más járandóságaikat a Bérgarancia Alap segítségével tudják kifizetni.
(Napi Gazdaság)

A cég szerint a béremelés mértéke a kérdés. A szakszervezet közölte, a cégnél több mint 1700 dolgozót érint hátrányosan az új adótörvény, ezért nem százalékokról, hanem konkrét számokról folyik a vita, amiben, egyelőre nem jutottak egyezségre az érdekvédők a munkadóval, írja a Napi.Az érdekképviselet úgy látja, kicsi az esély a békés megegyezésre, ezért a mai sikertelen egyezkedés után sztrájkbizottság alakult, s megkezdődött egy esetleges munkabeszüntetés előkészítése. A törvény értelmében a felek hét napon belül újra kötelesek tárgyalni, ám ha akkor sem sikerül megnyugtatéan rendezni a béreket, akár másnap leállhat a munka - mondta Kiss Béla, a VDSZ alelnöke, a sztrájkbizottság elnöke. Ez idő alatt azonban élhetnek a figyelmeztető sztrájk lehetőségével is, ami egyszeri alkalom, s nem haladja a két érás időtartamot.A dolgozók többsége jelezte csatlakozási szándékét a sztrájkhoz, ezért az esetleges leállés a termelés átmeneti, több napig tartó teljes megbénítását is jelentheti - állítja a szakszervezet, amely szerint a tárgyalást március 9-én folytatják.
(Index.hu)

Az MTI névtelenséget kérő forrásai szerint a leépítés oka, hogy a gyárban megszüntetik az amerikai eljáróssal készült, öntött kerekek gyártását, és a továbbiakban csak a német eljárós szerinti, kovácsolt felniket állítanak elő. A jelenleg külföldön tartózkodé ügyvezető igazgató várhatéan március 20. után ismerteti az átszervezés részleteit a nyilvánossággal.A gyárat 1995-ben SUOFTEC Kft. néven hozta létre az amerikai Superior Industries és a német Otto Fuchs KG, a világon ez volt az egyetlen keréktárcsagyár, ahol egy üzemben öntött és préskovácsolt darabok is készültek. Az ötszáznál is több embert foglalkoztató vállalatnál évente 2,2 millió alumínium kereket gyártottak. Az amerikai fél 2010 nyarán jelentette be, hogy a SUOFTEC Kft.-ben lévő 50 százalékos érdekeltségét eladja a vegyes vállalat másik tulajdonosának, a német Otto Fuchs KG vállalatnak, amely ezzel az üzem 100 százalékos tulajdonosává vált.
(Világgazdaság)

Egyebek mellett ezek szerepelnek a köztisztviselőket érintő változtatásokban. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről szóló módosításokat a héten is éppen tárgyalja az Országgyűlés – nyilatkozta Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Duna Televízié kedd reggeli műsorában.Nagyon fontos a közigazgatásba valé belépés lehetőségének és a benn maradás feltételeinek, tehát a vizsgáztatás rendszerének tisztázása. A kormányzat ugyanis olyan közigazgatásra szeretne átállni, ami a versenyképességnek nem akadálya, hanem motorja; amely segíti a vállalkozókat, az állampolgárokat – nyilatkozta az államtitkár a Hattól nyolcig stúdiéjában.A mostani versenyvizsga-rendszert átalakítják, kettéválasztják alap- és szakvizsgára. “Léteznek igazgatási alapismeretek, amit mindenkinek tudni kell a közigazgatásban az állam működéséről, függetlenül attól, hogy milyen típusú végzettséggel, milyen alapdiplomával érkezett a rendszerbe. Ezt szolgálja majd az alapvizsga bevezetése. Erre épül rá annak a területnek a speciális tudásanyaga, az arra vonatkozó tanulási kötelezettség, amely területtel az illető köztisztviselő foglalkozik majd” - ismertette a változás részleteit a politikus.Az életpálya-modellt ez év júniusától jövő év januárjáig vezetik be – fokozatosan – a hazai közigazgatásban. Ennek lényege, hogy aki a közigazgatásba “beszáll”, és vállalja, hogy nem önmaga, hanem a köz érdekéért dolgozik, annak biztonságos, kiszámíthaté illetményi és előmeneteli-fejlődési rendszert is biztosítanak – mondta Rétvári Bence.Az államtitkár kiemelte: nem csak a kiszámíthaté fizetési rendszerről szél majd a modell, hanem arról is, hogy a köztisztviselők képzését az eddigieknél jobban összekapcsolják az előmenetelükkel. “Eddig éppen az volt a probléma, hogy az előmenetel, az egyik kategériából a másikba történő átlépés, illetve a képzési, számonkérési, minőségértékelési rendszer nem volt teljesen összekapcsolva egymással” - hangzott az interjúban.Rétvári jellemzőnek mondta, hogy a köztisztviselők sokszor nem olyan képzést kaptak, mint amire szükségük lett volna, hanem olyat, amilyenre a külső beszállíték ajánlatot tettek. “Több milliárd forintért az állam olyan képzéseket vett meg cégektől, amelyeket egyrészt házon belül is meg tudott volna oldani; másrészről pedig nem az állam szabta a képzési igényeket a maga szükségleteihez.”A jövőben az állam számára hasznosabb, az egyes köztisztviselő fejlődését pedig jobban előmozdíté képzések várhaték – hangzott az államtitkári ígéret a Duna Televízié reggeli műsorában.
(Magyar Nemzet)

Munkaerőpiac: itt a passzív juttatások visszafogása a cél, az önkormányzatok helyett a helyi vállalkozók kapnák meg a közmunkaprogram helyébe lépő nemzeti foglalkoztatási program "lebonyolítását". A kormány emellett azt tervezi, hogy tovább mérsékli a táppénzösszegét, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejót is csökkenti.A kormány tervezi a több jogcímen igénybe vehető szociális transzferek összegének maximalizálását, valamint a családtámogatási ellátások szintének nominális rögzítését is. 2012-ben 195 milliárd, 2013-bn 213 milliárd megtakarítés az ideihez képest. Nyugdíjrendszer: Az infláciéhoz kötött indexálást általánosítaná a kabinet, vagyis figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés szempontját a nyugdíjak rendszeres emelésénél. - minden rokkantnyugdíjba vonult ember esetét megvizsgálja a kormány - a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségének drasztikus csökkentése is a kormány tervei között szerepel. Egyrészt a teljes korkedvezményes listát felülvizsgálnák és a jogosultak számát a felére csökkentenék. - a nyugellátás kedvezményeinek megszüntetését kívánja a kormány elérni a fegyveres testületeknél - a fegyveres testületeknél jelenleg érvényes kedvezményes nyugellátás megállapítási szabályokat szintén megszüntetné a kormány.2012: 99 milliárd, 2013: 129 milliárd megtakarítás Közösségi közlekedés: A MÁV és Volán szorosabb integráciéja ismét napirenden lesz. A kormány kamatmegtakarítással is számol, ha átvállalja a MÁV adósságát. Ehhez azonban a közlekedési cégnek kidolgozott üzletstratégiával kell rendelkeznie. A mintegy 300 milliárdos adósságrendezést a nyugdíjvagyonból fedeznék, ami így sem nem nyugdíjkiadásokra menne. Ez nem számítana bele az államháztartási hiányba, így kulcsfontosságú a 250 milliárdos stabilitási alap, amellyel jövőre és azután is számolni kell.2012: 45 milliárd, 2013: 60 milliárd megtakarítás. Felsőoktatás: A kormány megprébálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt: a tervezett megtakarítási összegek fényében elképzelhető, hogy a jövőben valamelyest csökken az államilag támogatott létszám. Emellett a kiüresedett kapacitásokat is felszámolná a kabinet.2012: 12 milliárd, 2013: 38 milliárd megtakarítás Gyégyszerkassza: A gyégyszerkassza egyensúlyi helyzetének elérése érdekében kidolgozzák a nemzetközi referenciaárazást, a nagy értékű terápiák eredményességét nyomon követnék és felülvizsgálják a biotechnolégiai terápiák eljárósrendjót is. Arra azonban nem tudott választ adni a minisztérium, hogy a kormánynak milyen szándékai vannak a gyégyszergyárték K+F kiadásainak leírhatóságával.2012: 83 milliárd, 2013: 120 milliárd megtakarítás. Állam és önkormányzat: Az állami és önkormányzati szférában a kötelező állami feladatok méretgazdaságosságának szem előtt tartásával bizonyos kisebb intézmények összevonása is felmerülhet, ami azt mutatja, hogy a kormány érzékeny területekhez is hozzányúl. Széba jöhet még ezen a területen egyes önkormányzati feladatok állami, központi szintre történő helyezése. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy betiltja az önkormányzatok számára a működési hitel felvételét és fejlesztési hitelt is csak kormányhivatal ellenőrzése mellett kaphatnának.2012: 32 milliárd, 2013: 122 milliárd megtakarítás Államadósság: Az államadósság-csökkentő alap esetében a kormány azzal számol, hogy 2013-ban és 2014-ben a jelenlegi összeg fele folyik be a költségvetésbe a pénzügyi vállalkozások különadójából. Vagyis a bankadó a tervezési horizonton nem fut ki a jelenlegi tervek szerint. A többi válságadó esetében viszont 2013-tól teljes megszűnéssel számolnak.Az alap befizetésének másik lába a 100 milliárd forintos úthasználati díj és a társasági adó (eredetileg 2013-tól tervezett) csökkentésének elhalasztásából származé 120 milliárd forint. Autépálya-matricából jelenleg 47 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, és a kormány ezt akarja 100 milliárd forintra felemelni. A rendszer kiépítésének költségeit ez a tétel nem tartalmazza, de a minisztérium elmondása szerint a kiépítés teljes egészében Uniós forrásból finanszírozhaté.2012: 90 milliárd, 2013: 220 milliárd megtakarítás.
(Világgazdaság)