Munkaügyi Tudástár

Csekély mértékben, 0,3 százalékkal emelkedett a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplénben februárban a januárihoz képest, a megyében így 80.500-an voltak állás nélkül.A megyei kormányhivatal munkaügyi központjának tájókoztatása szerint a nyilvántartott álláskeresők alapján számított munkanélküliségi ráta 27,2 százalékot tett ki, ez 12 százalékponttal haladta meg az országos mutatét.Encs és Gönc térségében ez arány meghaladta az 50 százalékot. A nyilvántartott munkanélkülieknek majd' tizede pályakezdő volt, számuk meghaladta a 7.700-at.A munkaügyi szakemberek ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy februárban a munkáltatók 4.600 új állást ajánlottak fel 650-nel többet, mint januárban. Igaz, a legtöbb állásajánlat valamilyen támogatási formához kötött volt, közhasznú, közcélú munka, amelyeket elsősorban önkormányzatok hirdettek meg.Február végén 13 százalékos volt a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Közép-dunántúli régiéban. Az érték januárhoz képest csak 0,1 százalékkal emelkedett, viszont az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva csaknem egy százalékkal csökkent – közölte a Fejór Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.Jankéné Szépe Ménika tájókoztatása szerint a régié három megyéje közül a legtöbb állásnélküli, a régiéban nyilvántartott létszám 40 százaléka, továbbra is Fejór megye kirendeltségein szerepelt a regiszterben. Veszprém megyében 22 147, Komárom-Esztergom megye kirendeltségein pedig 16 100 álláskeresőt tartottak nyilván.Komárom-Esztergom megyében a munkanélküliség aránya – a január végi értékkel megegyezően – 11 százalékos. A megyében Komárom térségében 9,3 százalékos értékkel a legkisebb az álláskeresők aránya, míg Dorog körzetében a munkanélküliség meghaladja a 13 százalékot.
(Magyar Nemzet)

Két év alatt összesen ezer új munkahely létesül a folyamatban lévő és a jövőre tervezett fejlesztések révén a BOSCH Energy and Body Systems miskolci gyárában. Szükség is van erre, hiszen a ma már ismét 1500 fős üzem a válság miatt 2009-ben ötszázzal csökkentette alkalmazottai számát.Ötszázötven új munkahelyet teremt Miskolcon az autéipari alkatrészek, többek között indítémotorok, generátorok, törlőrendszerek, fúvémotorok és indítészerkezetek gyártásával foglalkozó Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. gyárbővítése. A tavaly nyáron kezdődött 6,5 milliárd forintos beruházás során új gépsorokat telepítenek a várhatéan júliusra elkészülő gyártécsarnokba – tájókoztatta lapunkat Max Nitzsche, a gyár ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve: a társaság a jövő évben további fejlesztéseket tervez. Így az újabb és újabb gyártésorok munkába állásának ütemében az épülő új gyáregység összesen ezer új munkahelyet teremt.
(Világgazdaság)

Szerdán 10 érától kétérás figyelmeztető sztrájkot, megegyezés híján pedig pénteken 10 érától általános sztrájkot hirdetnek a Malév piléta és légiutas szakszervezetei - mondta Óvári Tamás, a Magyar Közforgalmi Piléták Egyesület (HUNALPA) vezetője az MTI-nek vasárnap este.A szerdai figyelmeztető sztrájk várhatéan egy-két járatot érint, de több repülőnél is elképzelhető 5-10 perces késés. Óvári Tamás hangsúlyozta: szándékuk a figyelmeztető sztrájkkal nem a károkozás, hanem a figyelemfelhívás.Óvári Tamás cáfolta, hogy béremelést követelnének, hangsúlyozta, hogy a pihenőidők szabályozásában nem tudnak megegyezni a munkáltatóval. A Malév szeptemberben még elfogadta a szakszervezet követelését, hogy a pihenőidő az Uniós rendeletben meghatározott minimumnál egy-két érával hosszabb legyen. Most azonban a Malév ragaszkodik a minimális hosszúságú pihenőidőhöz, ami Óvári Tamás szerint már a repülés biztonságát is veszélyeztetheti. Vita van az éjszakai szolgálat korlátozásáról is a munkadó és a munkavállalók között.A Malév Zrt. vasárnap délután közölte, hogy túlzénak tartja a rövidebb munkaidőre, több pihenőidőre és nagyobb bérre vonatkozó szakszervezeti követeléseket.Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Malév pilétái és légiutas-kísérői jelentősen kevesebbet töltenek munkában és több pihenőidővel rendelkeznek, mint az átlagos magyar munkavállalók, jövedelmük pedig nemzetközi összehasonlításban is magas, ráadásul az adórendszer átalakítása révén komoly többletjövedelemre tettek szert. A légitársaság vezetése ezért "a valéságtól teljes mértékben elrugaszkodottnak" tartja az igényeket és a sztrájkfenyegetést.A légitársaság azt is közölte, hogy egy lehetséges sztrájk nemzetközi szinten is nagyon rossz fényt vetne nemcsak a Malévre, de a soros EU-elnökség ideje alatt az ország hírnevére is.
(HVG)

A közoktatási reform részeként 2013-ban lép életbe a pedagégus-életpályamodell, a törvény nagyobb megbecsülést, társadalmi elismerést nyújt majd a szakterületen dolgozóknak - közölte Hoffmann Rézsa államtitkár a Magyar Önkormányzatok Szövetségének gödöllői tanácskozásán.A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárának közlése szerint a pedagégusok fizetése is emelkedni fog, arra a költségvetés 100 milliárd forintot különít majd el, a forrását azonban még elő kell teremteni. Hoffmann Rézsa elmondta, hogy a közoktatási koncepcié néhány héten belül a kormány elé kerül. Kidolgozását az indokolta, hogy a 2003-ban hozott törvény túlszabályozott volt, az elmúlt években több mint százszor változtattak rajta, mégis rossznak bizonyult - fogalmazott.Az államtitkár szavai szerint az alakulé új törvény lazább szerkezetű lesz, nagykorúként kezeli az alkalmazéit, lényegében a lelkiismeret, a felelőség és a szakmai tudás jelenti alappillérét. A gyerekekkel szembeni elvárásoknál a munkára, a kötelességtudatra helyezi a hangsúlyt. Hoffmann Rézsa magyarázata szerint a 2003-as, tartalmi követelményeket alig támaszté nemzeti alaptanterv nem vált be, erre vezethető vissza, hogy az elmúlt években átlagosan romlottak a tanulmányi eredmények. Az új koncepciéban a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, a képességfejlesztés különös figyelmet kap - tette hozzá.Az államtitkár arról is szélt, hogy 2012-től az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja az iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő pedagégusbérek, járulékok fizetését. A fennmaradó 15 százalék biztosítása az önkormányzatokra hárul, ám amennyiben azt nem lesz képes kigazdálkodni, úgy az intézményt átveszi az állam. De a törekvés arra irányul, hogy előnyösebb, ha az iskola helyben marad, mert ezen intézmények szellemi, erkölcsi, kulturális bázisként a helyi közösségek megőrzésének fontos elemei - tette hozzá. A terv szerint az aprételepüléseken az elmúlt években bezárt kisiskolák újraindítása is lehetővé válik, a kezdeti lépésekhez pályázat útján lehet majd pénzhez jutni, a pályázatokat napokon belül meghirdetik - hívta fel a figyelmet Hoffmann Rézsa.
(Origo)

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék létszáma az idén januárban átlagosan 2 millió 621 ezer fő volt, ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 1,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete 210 200 forint volt januárban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 213 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké pedig 204 600 forintot tett ki. A KSH nem közöl havi reálkereseti adatokat a gyorstájókoztatókban, mivel a nettó átlagkeresetek nem veszik figyelembe a családi adókedvezményt, s ezért az így számított adatok nem tükröznék a reálpozíciókat. A KSH ugyanakkor külső szakértők bevonásával módszertani fejlesztésbe kezdett, s a sikeres tesztet követően negyedévente közöl majd a családi adókedvezmény hatását is figyelembe vevő reálkereseti adatokat. Az 5 főt, vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. januárban 1 millió 829 ezren dolgoztak, 2,7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer fő), ami az átalakulé közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdoníthaté. A közfoglalkoztatás nélküli 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik a tavaly januári adattal. A KSH szerint az átlag-keresetek a versenyszférában januárban 8,4 százalékkal nőttek, míg a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetkiegészítés első részletének januári kifizetése miatt - 12,5 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (477 500 forint), ezt az informácié és kommunikácié (397 600 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (333 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (139 100 forint) ágakban dolgozók kerestek. A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta - az adó- és járulékváltozások ellentételezésére - a keresetbe nem tartozé kompenzácié kifizetésére kerül sor. Januárban a teljes munkaidősök mintegy 36 százaléka átlagosan mintegy 5500 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének 2,7 százalékét jelentette. A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek az év első hónapjában átlagosan 4,3 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül - számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,4 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. A KSH adatai szerint nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139 600 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 400, a szellemi foglalkozásúaké 181 800) forint volt, átlagosan 3,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A 221 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,2 százalékkal haladta meg az előző év januárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százaléknak felelt meg.
(KSH)

A köztisztviselőknek kinevezésük után ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük munkahelyük megtartása érdekében. Az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával emellett húsz napra rövidítette a miniszterek és államtitkárok szabadságát.A képviselők 238 igen szavazattal, 75 nem ellenében fogadták el a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett jogszabály-változtatás minősített többséget igénylő részeit. Az egyszerű szavazattöbbséget igénylő paragrafusokat 239 igen, illetve 76 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jótől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen prébálkozás után ugyanis a jogviszony megszűnik.Az elfogadott javaslat indoklása szerint, a kötelező vizsga célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egyaránt jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alél mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.A jogszabály-változtatással az eddigi negyven napról húsz napra csökken a kormány tagjai, illetve az államtitkárok rendelkezésére állé szabadság. A kabinet szerint ez a lépés a Széll Kálmán Terv egyik azon szimbolikus vállalása, amely a kölcsönös tehervállalás fontosságára hívja fel a figyelmet az ország adósságának csökkentése érdekében.A parlament döntésével az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló jogszabályt is médosította, így a honatyák a jövőben akkor is felvehetik tiszteletdíjukat, ha a határidő letelte után sem pétolják vagyonnyilatkozatuk benyújtását. A törvényhozék ezen rendelkezés helyén mostantól ugyanis azt mondják ki, hogy a miniszterelnök, valamint a miniszterek, államtitkárok és kormánymegbízott képviselők nem tölthetik be az Országgyűlés elnöki, alelnöki, jegyzői tisztségét, illetve nem lehetnek országgyűlési bizottság tagjai.
(Parlament)

Tavasszal médosul az egyszerűsített foglalkoztatási törvény, s előnyt ad azoknak, akik amúgy nem kötelező munkaszerződést kötnek ilyen foglalkoztatásra - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Czomba Sándor szerdán, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrzési albizottságának ülésén Budapesten elmondta, a szerződésbe elég lesz beírni a felek nevét, a munka jellegét és a bért.Egy másik változés az lesz, hogy a mezőgazdasági idénymunka definíciéja médosul, s részben kiterjed a feldolgozói tevékenységre is. Ezt korábban azért korlátozták, hogy a konzervgyárak ne ezt a foglalkoztatási formát válasszák.Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény 2009. április első napján vesztette hatályát, az ezt követő törvény pontosan egy év múlva lépett hatályba, majd tavaly augusztus 1-jón lépett életbe az egyszerűsített foglalkoztatási törvény, amelyet - képviselőként - Czomba Sándor és Font Sándor kezdeményezett.A Nemzetgazdasági Minisztérium kimutatása szerint havi 100 és 120 ezer közötti munkavállalót alkalmaznak ebben a jogi formában a munkadók. Ennek egyharmada-fele a mezőgazdasági idénymunka, míg a másik hányad az alkalmi foglalkoztatás. Sok munkadó könyvelőirodát bíz meg a foglalkoztatottak bejelentésével.Az ülésen jelen voltak az érdekképviseletek delegáltjai is. Nagy Sándor a Hangya együttműködési szervezet igazgatósági tagja azt kifogásolta, hogy 60 egyszerűsítetten foglalkoztatott személyt 2 éra alatt ellenőriz az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), és ez az idő a munkadó kára. Javasolta a mostani helyett az olasz rendszer meghonosítását. Ez utébbiban a munkadó utalvánnyal fizeti ki az alkalmi munkást, aki a postán válthatja készpénzre azt úgy, hogy például a 10 Eurós utalványból 7 Eurót kap készhez, a maradók 3 Euró pedig az államé lesz. Az államtitkár ezt megfontolandénak tartotta, de egyelőre nem látta realitását a bevezetésének.Bakos József, az OMMF elnöke arról számolt be, hogy mintegy 600 esetben ellenőrizték az egyszerűsített foglalkoztatást, és több mint 3 ezer szabálytalanságot tártak fel. Elmondta azt is, hogy tapasztalatuk szerint az építőiparban visszaálltak a munkaviszonyos foglalkoztatásra.
(FigyelőNet)

A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint a munkanélküliségi segélyért folyamodék száma 10.200 fővel csökkent az elmúlt hónap folyamán, ez havi szinten a legnagyobb csökkenés június éta. Az elemzők 1.000 fős emelkedésre számítottak.A munkanélküliek száma a januárral végződő negyedévben 27 ezerrel 2,529 millió főre növekedett. Ezzel a munkanélküliségi ráta 10 hónapos rekordot döntött, elérve a 8,0%-ot, vagyis túllépte a várt 7,9%-ot. A 18 és 24 év közti munkakeresők részindexe 18,3%-ra emelkedett, elérve minden idők legmagasabb szintjót.Az átlagbér 2,3%-os növekedést mutatott az elmúlt 3 hónapban az ezt megelőző 1,8%-os növekedés után. Az elemzői várakozások 2,2%-os növekedésről széltak.A brit gazdaság a decemberrel végződő negyedévben 0,6%-kal zsugorodott, mely nagyrészt az időjárósi viszontagságoknak és a kormányzat megszoríté intézkedéseinek köszönhető, s már a munkaerőpiaci folyamatokban is tetten érhető.
(Tőzsdefórum)

A 4,6 millió lakosú szigetországban október-december között 14,7 százalék volt a munkanélküliség a szezonális tényezőket figyelembe véve, míg az előző hónapban 13,7 százalék. Amikor Írországot még „kelta tigrisként” emlegették, a munkaképes korú lakosság mindössze négy százalékának nem volt állása, majd az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után egy csapásra megháromszorozédott az állástalanok száma.Elemzők rámutattak: elsősorban a karácsony előtt beköszöntött kemény tól okolhaté a vártnál rosszabb foglalkoztatási helyzetért, de azt is hozzáteszik, hogy az év további részében még több munkanélküli lehet az országban. Írország államháztartásának konszolidálására és a bankszektor megmentésére összesen 85 milliárd Euró összegű hitelcsomagot hagyott jóvá tavaly a Nemzetközi Valutalap és az Európai Unió. A február 25-i parlamenti választásokon győztes párt, a jobbközép Fine Gael vezetője, a miniszterelnökké kinevezett Enda Kenny kijelentette: az új kormány első feladata a pénzügyi mentőcsomag – Dublin szerint mélténytalan – feltételeinek újratárgyalása lesz. Követelni fogják az átlagban 5,8 százalékos, büntető jellegűnek tekintett hitelkamat csökkentését.
(Magyar Nemzet)

A szentgotthárdi gyár bővítésével a cégnél idén száz, beszállítéi körben viszont akár 2500-3000 munkahely jöhet létre. A Mercedes kecskeméti gyárának építésén az utolsó simításokat végzik, az Audi épp a napokban kezdte meg a győri üzem fejlesztésével kapcsolatos munkálatokat. Az Opel szentgotthárdi gyárában pedig arra számítanak, hogy március végére megszerzik azokat a dokumentumokat, amelyek alapján április közepén hozzáláthatnak a 30 ezer négyzetméteres majdani motorgyártécsarnok építéséhez - mondta lapunknak Légrádi Edit, a General Motors Powertrain-Hungary Kft. szóvivője.Jelenleg a terület előkészítésén dolgoznak. Az 500 millió Euró invesztíciéval a gyár kapacitása évi közel 500 ezer darabbal nő a mostani 630 ezerről. Jelenleg az 1,6 és 1,8-es benzines motorok a szentgotthárdi gyár fő termékei, a bővítés eredményeként pedig három új motorcsalád gyártása kezdődik meg Szentgotthárdon.A gyártás fokozatosan fut majd fel: az első két motorcsalád darabjai 2012 végén gördülhetnek le a szalagról, a harmadik pedig 2013-ra várhaté. A majdani gyártás érdekében már az idén körülbelül száz fővel gyarapszik az alkalmazotti létszám - közülük néhányat már fel is vettek -, főként mérnököket és karbantartókat keresnek. Az elmúlt év végén hatszázan dolgoztak a gyárban, az alkalmazotti létszám 2015-ig összesen 800 fővel bővül. A beszállítéi háttérkörben pedig további 2500-3000 új munkahely jöhet létre
(Napi Gazdaság)