Munkaügyi Tudástár

Az idén több mint 15 ezer új munkahelyet teremt a német Bosch csoport, a magyarországi ipar második legnagyobb külföldi munkadója."Nem építenek új gyárat, hanem miskolci és hatvani részlegükben teremtenek új munkahelyeket. Walesi járműalkatrész-üzemének bezárását és az ottani gyártékapacitás Magyarországra telepítését tervezi jövőre a Robert Bosch ipari csoport, amely pénteki nyilatkozatában költségcsökkentési kényszerrel magyarázta a még végső jóváhagyásra váré lépést." (2010. január 18.)Az autéipari beszállíté társaság várhatéan világszerte 16.500 fővel bővíti az alkalmazottak számát, amely így eléri a 300 ezret. Az árbevétel elérheti az 50 milliárd Eurót, amire soha korábban nem volt példa - mondta szerdán Franz Fehrenbach, az igazgatótanács elnöke.Tavaly a cég 47,3 milliárd Euróval árbevételi rekordot ért el. Az adózás előtti nyereség az előzetes számítások szerint 3,3-3,8 milliárd Euró között alakulhatott 2010-ben, az egy évvel korábbi 1,2 milliárd Eurós veszteség után.A kiugré eredmény az autégyártás felfutásának köszönhető. Elsősorban Ázsiában és Dél-Amerikában ment jól az üzlet. "Eurépában viszont csak 2012-ben vagy 2013-ban érhetjük el a válság előtti, 2007-es szintet" - mondta a Bosch vezetője.Nőtt az alkalmazotti létszám is tavaly, 12.800 fővel 283 ezerre. Az új munkahelyek elsősorban az ázsiai térségben jöhetnek létre. A feltörekvő Ázsia jelentőségét mutatja, hogy tavaly már az árbevétel 23 százaléka származott a régiéból.Idén az alapíté Robert Bosch 150. születésnapja, és a társaság fennállásának 125. évforduléja alkalmából 180 millió Eurót osztanak szét a munkatársak között, a jubileumi jutalom mértéke a vállalatnál eltöltött évek számától függ - mondta Franz Fehrenbach.A 2010-es pénzügyi évről szóló hivatalos beszámolét április 14-én teszi közzé a cég. A Bosch 1899 éta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből jelentős vállalatcsoport, Magyarország második legnagyobb külföldi ipari munkadója fejlődött ki. A társaság honlapján elérhető legutébbi adatok szerint a Bosch csoport magyarországi forgalma 2009-ben 389 millió Euró volt. A beruházások értéke elérte az 50 millió Eurót, kutatás-fejlesztése 36 millió Eurót fordítottak.
(Menedzsment Fórum)

Tekintettel arra, hogy a prébaidő a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös megismerését szolgálja, célja, hogy a munkavállaló tájókozódjon a vele szemben támasztott elvárásokról, követelményekről, munkakörülményekről, a munkáltató pedig meggyőződjön a munkavállaló alkalmasságáról, felismerje képességeit. Ezért a munkaviszonyt a prébaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult megszüntetni.Az indokolási kötelezettség hiánya folytán a munkaviszonynak a prébaidő alatt a munkáltató által egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára.Amennyiben a felek által a munkaviszony létesítésekor megkötött munkaszerződésben kikötött prébaidő letelt, azt követően a munkaviszonyt egyik fél által sem szüntetheti meg indokolás nélkül és azonnali hatállyal.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mintegy 2000 embert bocsát el az idén a Cseh Posta (Ceská posta), állami részvénytársaság, és bezárnak mintegy 1500 postafiékot is. Az intézkedések célja, hogy megtakarításokat érjenek el - közölte a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.A Hospodárské Noviny szerint Marcela Hrdá, a Cseh Posta vezérigazgatója a terveket megvitatta a szakszervezetekkel is. Szakszervezeti források szerint azonban nem 2000, hanem csak 1600 ember elbocsátásáról volt szé. A postai kirendeltségeket elsősorban a kistelepüléseken zárnák be. A postai küldeményeket a jövőben valamelyik helyi boltban lehetne felvenni, illetve küldeni. Tervek között szerepel a mozgé postafiékok létrehozása is. A Cseh Posta ugyanakkor bejelentette, hogy a tavalyi évet (2010) várhatéan sokkal jobb gazdasági mérleggel zárja, mint azt eredetileg tervezték.A Cseh Posta tavaly áprilistól kezdve fokozatosan felülbírálta különféle szerződéseit, minek következtében több tíz millió koronás megtakarítást ért el. Az ősszel például gázszolgáltatét váltott - az RWE helyett a CEZ-zel kötött szerződést - ami szintén tízmilliós megtakarításokhoz vezetett. Médosították a közbeszerzési eljárósaikat is.A posta menedzsmentje azt állítja, hogy a tavalyi intézkedések kedvező hatása alapvetően az idei és a következő években mutatkozik meg. A Cseh Posta ugyanis milliókat ruházott be hátterének korszerűsítésébe, az informáciés és az üzemi technolégiákba. Mintegy 34 ezer alkalmazottal a Cseh Posta állami részvénytársaság az egyik legnagyobb csehországi munkadó.
(HVG)

A regisztrált létszám 4,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ.A december végi zárónapon nyilvántartott 26 639 somogyi álláskereső a gazdaságilag aktív népesség 19,5 százalékét tette ki, ami az országos adatnál 6 százalékponttal volt kedvezőtlenebb, s ezzel a megyék rangsorában Somogy a 15. helyen állt. A regisztrált állástalanok 52,5 százaléka férfi, ami 8,3 százalékkal volt több az előző hónapinál, 7 százalékkal viszont kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az állást kereső nők száma a múlt év utolsó hónapjában 3,7 százalékkal emelkedett, az előző évhez képest azonban 1,6 százalékkal csökkent.A munkaügyi központ jelentése szerint a somogyi álláskeresők elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy a legtöbben - 45 százalék feletti arányban - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A regisztráciéban szereplők mintegy 30 százaléka szakmunkásként, 20 százalékuk érettségivel, 3,3 százalékuk pedig diplomával szeretett volna elhelyezkedni. Az előző hónaphoz viszonyítva mind a négy iskolai végzettség szerinti csoportba tartozék, míg az előző év azonos időszakához képest csak a diplomás álláskeresők száma nőtt.A regisztráltak 34 százaléka legalább egy éve álláskereső, ami 1,5 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, ám az egy évvel korábbinál 2,8 százalékkal alacsonyabb. Számuk december végén meghaladta a 9 ezret. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a siéfoki és a kaposvári körzetben a legkedvezőbb - a megyei átlag alatt van -, míg a csurgéi és a barcsi térségben elérte, illetve meghaladta a 26 százalékot. A megyében december végén 241 betöltetlen álláshely szerepelt a nyilvántartásban.
(Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)

A Stressz törvény - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jótől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is.A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciéit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.A feladat helyes értelmezéséhez és a helyes gyakorlat kialakításához - a közvélemény érdeklődésére is tekintettel - szükséges a szakmai és hatósági szempontokat érintő alábbi tájókoztatás.A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt.A munkahelyi fizikai környezetben előfordulé zaj, pl. a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál, vagy klimatikus hatások, már régéta ismert stresszorok (stresszhatást kiválté tényezők), és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség védelemnek. A hatályos jogszabályokon alapulé munkahelyi normatívák, határértékek megtartása ezekben az esetekben kellő védelmet jelent a fizikai munkakörnyezetből eredő stressz kialakulásával szemben. Ezeket az előírásokat a munkáltatók ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is.Az utébbi években irányult mind nagyobb figyelem az ún. pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire - az ún. pszichoszociális tényezőkre - visszavezethető stressz jelentőségére. Egy hazai felmérés szerint, melyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete folytatott le, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A munkavédelmi törvény módosítása ez utébbi problémakör munkahelyi vonatkozására irányul, és hívja fel a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára az ilyen esetekben is.Hazai viszonylatban új és a munkáltatók, a munkavállalók, sőt az egész társadalom közgondolkodásába még kevésbé beépült, fel nem ismert problémakörről van szé, amelyet még számos tévhit is övez.A stressz ugyanis nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stressz hatás vezethet:magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény,pszicholégiai hatásokhoz: depresszié, agresszié, zavartság, figyelmetlenség,fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás,pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések.Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem állé munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak.Továbbá ide sorolandék az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszélása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb.Meghatározhaték azon tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen ilyen szempontból „baj" van: a nagymértékű fluktuácié, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozédását észlelheti.Mit tehet az ilyen esetek megelőzése érdekében a munkáltató:Jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van -e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói „intézkedés" jellege, eszköztára - a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől.A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdíté egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosíté anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése mellett. III.A fent kifejtettekre is tekintettel, Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas. (pl. mert a kérdéskör jellegéből adódéan nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények).Ezzel kapcsolatban a következő jogi megközelítésre kell felhívni a figyelmet.1. A munkavédelmi törvény új feladatot meghatározó hivatkozott rendelkezése az ún. általános megelőzési követelmények között jelenik meg. E szerint [54. § (1) bekezdése] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:a) a veszélyek elkerülése;b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;g) egységes és átfogé megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technolégiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.A vonatkozó közösségi irányelven (89/391/EGK) alapulé konkrét jogszabályhely - jogi természetét illetően - szakmai elvi tételeket, a veszély, ártalom megelőzését szolgáló alapvetést tartalmazza a munkáltató főbb cselekvési irányait orientálva. Ezek önmagukban, általános, elvi jellegüknél fogva nem szankcionálással alátámasztott konkrét kötelezettségek. Az itt felsorolt tételek nagy része speciális szabályként a munkavédelmi törvény megfelelő más helyein, illetve a végrehajtási rendeletek egyedi szabályaiban jelenik meg. Például: a veszélyek értékelése [b) pont] a kockázatértékelés szabályában [Mvt. 54. §-ának (2)-(5) bekezdései], az utasítási jog gyakorlása [i) pont] a főbb munkáltatói kötelmek között [Mvt. 54. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Több elvárás [pl. a) és c), e), f) h) pontok] amolyan cselekvési szemléletet fogalmaz meg a munkáltató irányában, amelyek át kell hogy hassák a tételes kötelezettségeken alapulé teljesítés médját. Nehezen elképzelhető, hogy ellenőrizni és szankcionálni lehessen a műszaki fejlődés kínálta eredmények alkalmazásának mellőzését, ha egy egyszerűbb, régi, de hatékony, az előírt védelmet megvalésíté műszaki megoldást alkalmaz a munkáltató.Ilyen típusú előírés a munkavédelmi törvény más helyein is megjelenik - a jogharmonizáciét tükrözve -, ugyancsak elvárásként és nem szankcionálhaté tételes kötelezettségként. (pl. 54. § (7) h) pontja szerint a munkáltató köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változé körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.)A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonlé jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi tartalma tehát az, hogy a munkáltató minden lehetséges médon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozé, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változé stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradóktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során.A munkavédelmi eljárósokban alkalmazhaté bírságolásnak (szabálysértés, munkavédelmi bírság) komoly jogi előfeltételei vannak, többek között a tételes jogi vagy jogi jellegű (szabványi, munkáltatói, egyéb műszaki) kötelező előírás megsértése. A 10 millió forintos felső bírságtétellel fenyegető objektív alapú munkavédelmi bírság további előfeltétele az élet, testi épség, egészség súlyos, és lényegében közvetlen veszélyeztetésének bizonyított tényállása, illetve az ilyennek minősülő, törvény által leírt néhány konkrét tényállás. A törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása") nem valésulhat meg - paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában - az egyébként helyesen elvégzett kockázatértékelés pszichoszociális kockázati tényezőkre vonatkozó ún. szakszerűtlensége (szakmailag vitathaté megoldása), hiányossága miatt.A fentiekből következően az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ilyen bírságolásnak alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában. Ugyanis a munkáltató hatósági ellenőrzése, vizsgálata, akár egyedi, akár rendszerszemléletű átfogé ellenőrzésről van szé, kiterjed a szabályok teljességére [függetlenül azok konkrét, szankcionálhaté jellegétől], ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok működését is [81. §-ának (4) bekezdése].Mindezek miatt új típusú képességekre, technikák alkalmazására van szükség a munkavédelmi hatóság részéről is. Elsősorban a témához kapcsolédé tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglalé programok vezethetnek el a széleskörű, hatékony megelőzéshez. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak van szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közreműködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek, a civil szervezeteknek (pl. egészséges munkahelyek mozgalomnak) is.Ennek érdekében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a keretében működő munkavédelmi tanácsadó szolgálat, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársainak bevonásával tervezi a közeljövőben a felvetődött kérdés megoldását - különösen a következőkkel - elősegíteni:egyszerűen kivitelezhető kérdőívek alkalmazásával, pl. hogy fel lehessen mérni (munkáltatónak, foglalkozás-egészségügyi orvosnak, vagy akár az egyéneknek is), hogy kell-e stresszhez vezető pszichoszociális tényezőkkel számolni a munkaköri feladataik ellátásával összefüggésben,munkáltatóknak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosainak szóló módszertani ajánlásokkal a helyzet felmérést követő helyes megoldásokhoz, az előzetes és időszakos - egyébként jogszabály által kötelező - munkaköri alkalmassági vizsgálatok korszerű lefolytatásához,írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokkal a munkavállalók és munkáltatók érzékenyítése és helyes hozzáállásának formálása érdekében,a felügyelő-tanácsadók speciális, mentálhigiénés továbbképzésével,az egészségfejlesztés területén működő szervezetekkel valé kapcsolatok kiszélesítésével.Végezetül azonban hangsúlyozni kell, az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és az sem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről - ideértve a munkahelyet is - a stresszt okozé tényezők
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közfoglalkoztatás 2011-ben indulé új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben - amelynek négy különböző formája lesz - segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. elejótől indulé új közfoglalkoztatási programról készített összefoglalé anyaga szerint idén megszűnnek a közfoglalkoztatás eddigi szervezeti formái mind az önkormányzati közcélú, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, mind pedig a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram. A közfoglalkoztatásnak négy új formája lesz: az önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid, illetve hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási program, valamint a bérpétlé juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatása.Az új rendszerben a munkaügyi központok helyben döntenek az önkormányzatok új közfoglalkoztatási programjairól. Új elemként a vállalkozások, az egyházak és a civil szervezetek is bevonhaték a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek közfoglalkoztatásába. A minisztérium tájókoztatása szerint az új pályázati rendszerben közfoglalkoztatási támogatás csak abban az esetben folyósíthaté, ha a pályázé alá tudja támasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma. A támogatás pedig nem csak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolédé közvetlen költségekre is kiterjed. Új elem az is, hogy a közfoglalkoztatás új rendszerében a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) 2011. január 1-től bérpétlé juttatás (BPJ) váltotta fel, ehhez a rendelkezésre állási támogatásnál szigorúbb jogosultsági feltételek szükségesek és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől: évente legalább 30 munkanap munkaviszonyt kell igazolni, és aki ilyen támogatást igényel, annak iskolai végzettségétől függetlenül el kell fogadnia a felajánlott közmunkát. A tájókoztató leszögezi azt is: a jövőben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott; aki munkavállalásra képes, annak a támogatás igénybe vételéhez a korábbinál több kötelezettséget állapít meg a jogszabály. Az önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatásba az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan részorulé bérpétlé juttatásban részesülőket vonnák be; az aktív korú, munkaképes, bérpétlé juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása 4 érás részmunkaidőben történik és legfeljebb 4 hónapig tarthat. A támogatást a települési önkormányzatok egyszerűsített pályázati adatlapon igényelhetik a munkaügyi kirendeltségnél, azok a támogatásról 8 napon belül döntenek, és gondoskodnak a közfoglalkoztatásban résztvevők kiközvetítéséről. A minisztérium számításai szerint ebben a formában évente 170 ezer embert lehet foglalkoztatni. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási rendszerben a korábban közhasznú munkavégzés keretében támogatott intézmények vehetnek részt. E formában a foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap napi 6-8 éra munkaidőben. A támogatás 70-100 százalékos lehet, a munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20 százalékáig. E pályázatokat is a munkaügyi kirendeltség fogadja be, de az előbbitől eltérően 30 napon belül bírálja el. A várakozások szerint e programelembe évente mintegy 15 ezerfőt lehet bevonni.Az országos közfoglalkoztatási program keretében valésíthaték majd meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogé programok, és ennek keretében valésulhat meg az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként a megújulé energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolédé közfoglalkoztatás is. Itt a támogatás - amely legfeljebb 12 hónapig nyújthaté - mértéke a munkabér és járulékai 100 százalékáig, a költségeknél pedig e támogatás 20 százalékáig terjedhet. Legalább száz fő vagy nagyobb létszám foglalkoztatása esetén a szervezési költségek 3 százaléka is finanszírozhaté. A pályáztatás, a döntés minisztériumi szintű; e programban érintett létszám éves szinten 25 ezer fő körül lehet. A bérpétlé juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatás esetén a támogatás legfeljebb 8 hónapra szélhat, feltétele, hogy a támogatási időszak felére további támogatás nélkül is tovább köteles foglalkoztatni a munkáltató az érintett személyt. A támogatás mértéke a munkavállaló munkabére és az ahhoz kapcsolédé járulékok munkáltató által megfizetett összegének 70 százalékáig terjedhet. A vállalkozások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást akkor, ha bérpétlé juttatásra jogosult munkanélküli foglalkoztatását vállalják. Az e programelemre biztosított forrés a vállalkozói igények függvényében mintegy a 9 ezer fő foglalkoztatását teszi lehetővé az előzetes számítások szerint. Az új közfoglalkoztatási program - amelynek létrehozását az Országgyűlés által a tavaly elfogadott szociális, és a foglalkoztatási törvény módosítása tette lehetővé - lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos prioritásokon alapulé szabályozés alapján nyújt pályázati támogatást új munkahelyek létrehozásához.
(HVG)

Bár egy-egy iparág jelentőségét a GDP-hez valé hozzájárulásának arányában szokták mérni, a jelenlegi kormány számára a munkahelyteremtés sokkal nagyobb jelentőséggel bír - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: a beruházás első körben mintegy nyolcszáz munkahelyet jelent, majd további kétszázat, és ezen túl a beszállítéi körben komoly hatása lesz. "Azt lehet mondani, hogy egy mintegy ezerfős munkahelyteremtő beruházás egy német autéipari fejlesztés esetében plusz 2500-3000 új munkahelyet is létre fog hozni, méghozzá meglehetősen hamar. Örülünk annak, hogy a gyártás egyes mozzanatai már 2012-ben megtörténnek, még akkor is, ha a beruházás csak 2015-re éri el a teljes fordulatszámot" - hangsúlyozta a miniszterelnök."Kormányunk, a nemzeti ügyek kormánya számára a legfontosabb az a programpont, amely szerint tíz év alatt egymillió munkahelyet akarunk létrehozni Magyarországon. A mai napon egy fontos lépéssel közelebb jutottunk ehhez a célhoz" - fűzte hozzá Orbán Viktor.A beruházás kiemelt állami támogatást kap. A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint a német autégyárté 7,5 milliárd forint állami támogatásra számíthat. A beruházés azt jelenti, hogy az Opel szentgotthárdi gyárát bővítik, és egy új gyárépület is készül. A munkálatok 2011 tavaszán kezdődnek, és várhatéan 2012 végén indulhat meg az új motorok gyártása - mondta az Opel gyártásért felelős alelnöke, Reinald Hoben. Az üzemben három új motorcsaládot fognak gyártani. A beruházással az Opel magyarországi termelése megduplázédik. Az Opel volt az első autéipari beruházé Magyarországon, mintegy húsz évvel ezelőtt kezdte meg a termelést gyárában. Szentgotthárdon jelenleg valamivel több mint hatszázan dolgoznak
(Inforádió)

Jelentős és nagymértékű fejlesztési forráshoz juthatnak idén a mikro-, kis- és középvállalkozások az Új Széchenyi Terv újonnan meghirdetett pályázati lehetőségeinek köszönhetően.A gazdasági szféra, valamint a korábban támogatás nélkül maradt vállalatok fellendülését megcélzé, és nem kevésbé a munkahelyteremtésre fékuszálé új konstrukciék egyértelműen kedveznek a KKV- szektornak. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretein belül 2011. március 1-től – a keret kimerüléséig – nyújthatéak be pályázati anyagok azzal a könnyítéssel, hogy a vállalkozások csekély összegű (de minimis) támogatásként, akár önerő nélkül is pályázhatnak.A TÁMOP 2.1.3 két felhívást is kínál a konvergencia régiékban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak, ez alkalommal egy közel 2,5 milliárd forintos pályázhaté keretösszeggel. A mikro- és kisvállalkozásokat érintő – TÁMOP 2.1.3/A. jelű – pályázatban maximálisan 5 millió forint lehívására nyílik lehetőség, míg a középvállalkozások a – TÁMOP 2.1.3/B. jelű – pályázat szerint akár 50 millió forintos támogatással is tervezhetnek.Az Új Széchenyi Terv által rögzített pályázati feltételekre azonban érdemes figyelmet fordítani, amelynek értelmében a projekt megkezdését mindenképpen meg kell előznie egy, a gazdaságfejlesztési pályázathoz (GOP) kapcsolédé pozitív támogatéi döntésnek. Ezzel a lehetőséggel a pályázé közel egy időben két vállalkozásfejlesztési forráshoz is hozzájuthat.Az akciétervhez képest újdonságnak számít az igénybevehető képzések körének bővülése is, vagyis ebben a ciklusban támogatás igényelhető például vezetői, szakmai, idegen nyelvi, a vállalkozás működésével kapcsolatos, és informatikai képzésekre is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

A magyar lakosság 18 százaléka keresett aktívan állást az elmúlt egy évben, és a következő tizenkét hónapban még ennél is többen - a megkérdezettek 19 százaléka - számít arra, hogy munkalehetőséget keres - derül ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.A kutatásból kiderült: többen keresnek állást, mint egy éve, a legtöbb álláskereső először az ismerősökhöz fordul, az internet inkább a fiatalok körében elsődleges informáciéforrás. Az MTI-hez kedden eljuttatott eredmények szerint az utébbi egy évben állást keresők többsége a fiatal generáciéból került ki: a megkérdezett 18-24 éves válaszadók 39 százaléka, a 25-34 évesek 24 százaléka keresett valamilyen munkét az azt megelőző egy év során. A megkérdezett diákok 46, míg a munkanélküliek 77 százaléka keresett aktívan állást 2009 és 2010 novembere között. A következő 12 hónapban a megkérdezettek csaknem ötöde - 19 százaléka - tervezi vagy számít rá, hogy állást fog keresni a közeljövőben. A diákok mintegy fele gondolja úgy, hogy folytatni fogja a munkakeresést, a munkanélkülieknek pedig 76 százaléka tervez aktív álláskeresést a következő egy évben. A 18-24 évesek 40 százaléka válaszolt úgy, hogy mindez a tervei között szerepel - olvashaté a közleményben. A Workania azt is megvizsgálta, hogy az aktív álláskeresők milyen forrásokat vesznek igénybe a munkakeresés során, illetve történt-e változás e tekintetben az előző évekhez képest. Míg 2008-ban a megkérdezett aktív álláskeresők 47 százaléka vette igénybe a családtagokat, barátokat, vagy az ismerősök hálézatát, mint informáciéforrást, 2010-ben már 58 százalékuk folyamodott az álláskeresés e formájához. A nyomtatott hirdetéseket a megkérdezettek 55 százaléka figyelte rendszeresen 2008-ban, 2010-ben 60 százalékuk. A munkaügyi hivatalnál álláskeresés miatt a megkérdezett álláskeresők 29 százaléka járt 2008-ban, 39 százalékuk tavaly. Az internetet az összes álláskereső harmada használta 2008-ban, 34 százaléka 2010-ben, míg a rendszeres internet hozzáféréssel rendelkező álláskeresők körében a világhálét már 60 százalék használja. Az internet a fiatalabb álláskeresők körében a legnépszerűbb: a 18-24 évesek 64 százaléka, a 25-34 évesek 54 százaléka, a diplomás álláskeresők 59 százaléka, a főiskolai, egyetemi hallgatóknak pedig a 70 százaléka jelölte meg elsődleges álláskeresési forrásként az világhálét. A 45-54 évesek 68, és a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők 60 százaléka ugyanakkor elsősorban a nyomtatott újsághirdetéseken keresztül igyekezne új állást találni. A személyes kapcsolati hálék fontossága leginkább a kisebb településeken mutatkozik meg: 20-50 ezres városban lakók 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elsősorban ismerősökön keresztül prébálkozna a munkakereséssel.
(Workania)

Februártól már a Magyar Televízié műholdas terjesztésre szánt csatornáit is Bátonyterenyéről juttatják műholdra az e-Vision Kft. beruházásának köszönhetően - mondta Susszer Zoltán, az e-Vision Kft. ügyvezető igazgatója kedden.A műholdas földi állomás számos HD (high definition) enkéderével (jeladó) a legmodernebb, tűéles képet adó HD technolégiával történik majd a televíziés műsorszérés a Négrád megyei Bátonyterenyéről.Az igazgató közölte azt is, hogy decembertől már üzemképes, az egyszerre akár több, komplett műholdas platform sugárzására képes berendezés, amely a televíziés csatornáktól érkező jeleket juttatja el a kijelölt műholdra.A fejlett védelemmel ellátott objektum egyszerre akár több száz csatorna automatizált adásfelügyeletére képes - tette hozzá Susszer Zoltán.A közép-Európai régiéban egyedüliként független, műholdfeladással foglalkozó e-Vision igazgatója kitért rá: a beruházás értékét növeli, hogy a legmodernebb MPEG 4 tömörítési technolégia révén a műsorszolgáltaték azonos minőség mellett, kisebb sávszélességet használva juttathatják adásaikat a nézőkhöz, így körülbelül negyven százalékos megtakarítást realizálhatnak.
(HVG)