Munkaügyi Tudástár

Amennyiben a munkavállalók már januárban nyilatkoznak a családi adókedvezmény igénybevételéről, a kedvezmény már a januári bér után érvényesíthető - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájókoztatón.A munkavállalóknak nyilatkozatot kell kitölteniük a munkadók számára, amennyiben ilyen iromány nem áll rendelkezésre, akkor a korábbi APEH, új néven a Nemzeti Adé és Vámhivatal (NAV) honlapjáról lehet azt letölteni - közölte Balog Ádám.A helyettes államtitkár elmondta: a családi adókedvezmény az év további részében, vagy a 2011. évi adóbevallás elkészítésekor is igénybe vehető.A 2011-re érvényes adótörvények szerint egy, illetve két eltartott gyerek (kedvezményezett) esetén gyerekenként havonta 62.500 forinttal csökken az adóalap, illetve 10 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe, három gyerek (kedvezményezett) esetén gyerekenként 206.250 forinttal csökkenthető az adóalap, illetve 33 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezményezett eltartottak után lehet elszámolni az adókedvezményt, ebbe a körbe elsősorban azok tartoznak, aki után a családi pótlék is igénybe vehető. (A gyermekeken kívül ide sorolhaték a rokkantsági járadékban részesülők, illetve a fogantatást követő 91 nappal a magzat, a világra jöttéig.)Bár az eltartottak után nem jár kedvezmény, de a kedvezmény összegének kiszámításakor figyelembe kell venni. Ilyen eset, ha a családban az első, felsőfokú alapképzésben résztvevő húszas éveiben járó gyerek van. Ha tehát két gimnazista gyermek mellett egy egyetemista is van, akkor három gyerek után számíthaté a családi adókedvezmény, de csak a két gyerek után járó 33.000-33.000 forint adó vonhaté le havonta.
(Nemzeti Adó és Vámhivatal)

A szabadság kiadása kérdésében a munkáltató dönt. Ezt megelőzően a munkavállalót meghallgatja a szabadság kiadása kérdésében.A szabadság kiadásának ideje, szabályaiAz alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen, kivéve a munkaviszony első három hónapját. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni.A szabadságot kiadása egyben kell, hogy megtörténjen, több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.Tájókoztatés a szabadság kiadásárólA szabadság kiadása időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal kell közölni a munkavállalóval. A szabadság kiadása időpontját csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg a munkáltató, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit megtéríteni köteles.Szabadság megszakításaA már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges.Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.Szabadság kiadása a következő évbenA szabadság kiadása esedékességének évében kell hogy megtörténjen. Az esedékesség évében kiadottnak minősül az a szabadság, amelynek megszakítás nélküli tartama a következő évben jár le, és a következő évre átnyúlé szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.Amennyiben a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek áll fenn a munkáltatónál, a szabadság kiadása határideje az esedékesség évét követő év március 31.A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.A szabadság megváltásaA munkaviszony megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, amennyiben a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt meg kell váltani pénzben. A szabadságot pénzben megváltani más esetekben nem lehet; ettől nem lehet érvényesen eltérni.Az igénybe vett többletszabadság rendezéseAmennyiben a munkaviszonya megszűnéséig a munkavállaló több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Spanyolországban kissé csökkent a munkanélküliség decemberben, de a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő ország 40 millió lakosából így is több mint 4 milliónak nincsen állása.A madridi munkaügyi minisztérium kedden közölt adatai szerint decemberben az egy hónappal korábbinál 10.221 fővel kevesebb munkanélkülit tartottak számon, ami 0,25 százalékos csökkenést jelent, az előző év decemberéhez viszonyítva azonban 4,5 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, amely így 4,1 millió volt 2010 utolsó hónapjában. A havi csökkenés szezonális hatás következménye, az év végi ünnepekre készülő szolgáltaté szektorban jöttek létre állások Spanyolországban, ahol a munkanélküliségi ráta az Eurostat Uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint rekord nagyságú, 20,7 százalék, az Euróövezeti átlag több mint kétszerese. A Nemzetközi Valutalap (IMF) értékelése szerint az államcsődtől leginkább fenyegetett 9 ország közé tartozé dél-Európai államban több mint 3 éve csaknem folyamatosan nő a munkanélküliség, amely az emelkedő szakasz kezdetén, 2007 második negyedévében 7,95 százalékról indult. Azéta közel 3 millióan veszítették el az állásukat Spanyolországban.
(HVG)

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban.Oldalunkon megtekintheti a változásokat részletes leírással, illetve az új FEOR számrendszernek megfelelő régi FEOR számokat is ellenőrizheti. (Szakmai oldalak -> E-FEOR 2011)A legfontosabb változások foglalkozási főcsoportonként1. főcsoport – Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozékA FEOR-08 – az ISCO-08-hoz hasonléan – megszünteti az ún. kisszervezetek. vezetőinek elkülönítését a rendszerben, és besorolja őket a különböző tevékenységeket végző egységvezetők közé. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezt a megkülönböztetést nehéz volt következetesen érvényesíteni, így ebben a tekintetben egyes vezetői foglalkozások besorolása egyszerűbbé vált. A különböző statisztikai felméréseknél, amikor a munkáltatóról is gyűjtenek adatot, lehetőség van arra, hogy a dolgozói létszám alapján a kisebb szervezetek vezetőit – ezen informácié birtokában – leválogassuk.Az 1975-ben bevezetett FEOR különválasztotta a művezető típusú foglalkozásokat és ezt a FEOR-93 is átvette, annak ellenére, hogy az ISCO-88 nem ismert ilyen jellegű foglalkozást. Az ISCO-08 viszont bevezette az ún. felügyelő, irányíté típusú, bizonyos szempontból a művezetőkhöz hasonlatos foglalkozásokat, melyeket a 3. főcsoportba helyezett (ISCO-08: 312 Bányászati, feldolgozóipari és építőipari irányíték), illetve az adott főcsoporton belül kiemelt (pl. ISCO-08: 3341 Irodavezetők, 5222 Vezető eladók). A FEOR-08 is elfogadta ezt a megoldást. Amennyiben a foglalkozáshoz tényleges vezetői funkció kötődik, akkor a korábban művezetőként definiált tevékenységet továbbra is az 1. főcsoport adott tevékenységű egységvezetői foglalkozásába lehet besorolni.2. főcsoport – Felsőfokú képzettség önállé alkalmazását igénylő foglalkozások A FEOR-08 a korábbinál részletesebben bontja az informatikai területet, ahol több új foglalkozást vezetett be a rendszerbe. Ugyanezt tette a 3. főcsoport esetén is.3. főcsoport – Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokA FEOR-08 egyszerűbbé teszi a 3. főcsoportba tartozé azon foglalkozások besorolását, amelyek esetében a munkatevékenység kevésbé önállé döntési helyzetet, mechanikusabb munkét, és valamivel alacsonyabb képzettséget jelent. Ezek a foglalkozások mintegy kiegészítik a 2. főcsoport foglalkozásait (pl. mérnök - technikus párosítás). A FEOR- 08 átveszi az ISCO-08 azon elvi megközelítését, hogy a végzett munka sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint a megkívánt formális oktatás vagy képzés. Így pl. a művészeti foglalkozások nagy része a 2. főcsoportba került (pl. 2724 Zeneszerző, zenész, énekes kédszám alá kerülnek a FEOR-93 3. főcsoportjába tartozé népzenészek is). A FEOR-93 alkalmazásának egyik tapasztalata az, hogy a felhasználék hierarchikus rendszerként fogják fel a foglalkozási némenklatúrát, és egyes munkatevékenységeket igyekeznek magasabb szintre, feljebb tolni, holott esetleg az adott főcsoporton belül is egyértelmű az elhatárolás más munkatevékenységektől. A FEOR-08 3. főcsoportját két jelentős változás érinti. Mint már említettük, ebben a főcsoportban jelenik meg a felügyelők, irányíték foglalkozási csoportja (32 Szakmai irányíték, felügyelők), valamint a 8. főcsoportból ide kerül a bonyolult, számítógéppel vezérelt rendszerek (pl. atomerőművek) kezelőinek alcsoportja (315 Folyamatirányíték (berendezések vezérlői)).4. főcsoport – Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
A FEOR-08 némileg megváltoztatta a FEOR-93 e foglalkozási főcsoportjának rendszerét annak érdekében, hogy visszatükrözze azokat a változásokat, melyek az informáciészolgáltatásban és más kommunikáciés területen az elmúlt években végbementek, illetve figyelembe vette, hogy a foglalkozások nagy része számítógép alkalmazásával végezhető. Jelentősen nőtt azoknak a foglalkozásoknak a száma, melyek informáciészolgáltatással kapcsolatos tartalommal bírnak.5. főcsoport – Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokA FEOR-08 néhány kisebb változást eszközöl ebben a főcsoportban. Néhány foglalkozást összevon, néhányat pedig jobban részletez (pl. személygondozási foglalkozások). 6. főcsoport – Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokA FEOR-08 általában átvette a FEOR-93-nál alkalmazott struktúrát, néhány foglalkozás esetében azonban összevonást alkalmazott (pl. szarvasmarha-, lé-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő foglalkozások).7. főcsoport – Ipari és építőipari foglalkozások Az 1975-ben bevezetett FEOR úgynevezett fizikai foglalkozásai közül a legtöbb a FEOR-93 kialakításakor ebbe a főcsoportba sorolédott. Folyamatos problémát jelentett azonban a 7. és 8. főcsoport egyes foglalkozásainak megkülönböztetése. Ezért – követve az ISCO-08 megoldását – a FEOR-08 rendszerében több foglalkozást összevontunk, továbbá – megszüntetve a párhuzamosságot – egyes foglalkozások csak a 8. főcsoportban szerepelnek (pl. bányászati foglalkozások). A FEOR-93 alkalmazása során megfigyelhető volt, hogy az egyes foglalkozási alcsoportok „egyéb” jellegű foglalkozásainak tartalma sok esetben kiüresedett, megváltozott. Miután ebben a főcsoportban több ilyen jellegű foglalkozás volt, ezek egy része megszűnt. 8. főcsoport – Gépkezelők, összeszerelők, járművezetőkA technolégiai fejlődés jelentős mértékben érintette ennek a főcsoportnak a foglalkozásait. Különösen a termelés folyamatába tartozé gépi berendezések kezelése tekintetében következett be nagy változás, sokszor nagyon bonyolult, rendkívüli figyelmet és felelősséget, valamint magas fokú – néha már mérnöki szintű – szaktudást feltételező tevékenységet takarnak. Ezért a FEOR-08 az ilyen tevékenységet végző ún. folyamatirányítékat a 3. főcsoportba helyezi át, miközben a hasonlé jellegű, de kevesebb szaktudást igénylő gépkezelői foglalkozásokat meghagyja ebben a főcsoportban. Viszonylag sok foglalkozást vontunk össze a 8. főcsoportba. Ez főleg az olyan jellegű tevékenységeket érintette, amelyek esetében azonos technolégiai megoldásokról van szé, nem elsődleges szempont, hogy az adott gyártésoron milyen jellegű terméket állítanak elő (pl.élelmiszer-, italgyárté gép kezelője).9. főcsoport – Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások A FEOR-08 e főcsoport esetében is figyelembe vette, hogy a korábbiakhoz képest megváltozott az egyszerű, segédmunkás jellegű tevékenységek tartalma. Megváltozott a fizikai munka jellege: ma már az egyszerű munkák végzéséhez – pl. takarításhoz – gépi berendezések működtetése szükséges, és a bizonyos fokú betanítást, képzettséget igénylő egyszerű munkák is terjedőben vannak. Ezzel nem szűnt meg ennek a főcsoportnak a szerepe, jelentősége, csak a funkciója változott meg. 0. főcsoport – Fegyveres szervek foglalkozásaiEz az a főcsoport, ahol nem csak a tevékenység számít, hanem az is, hogy ezt a tevékenységet hol végzik. A FEOR-08 azokat a katonai foglalkozásokat sorolja ide, amelyek a Honvéd Vezérkar alá tartoznak.
(KSH)

A Magyar Nemzet informáciéi szerint vádat emelt Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség volt elnöke, négy vezető beosztású munkatársa, valamint egy ügyintéző ellen a Fővárosi Főügyészség.Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) volt elnöke, Cseke Zoltán, a főfelügyelőség törvényességi és ellenőrzési főosztályának volt vezetője, valamint három egykori vezetőtársuk és egy ügyintéző ellen - tudta meg a Magyar Nemzet.A főügyészség tájókoztatása szerint a főfelügyelőség korábbi vezetői többrendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt felelhetnek.A visszaélések lényege az volt, hogy úgy médosítottak egyes gazdasági társaságokra vonatkozó, az OMMF-nél megtalálhaté és onnan lekérdezhető adatokat, hogy a vállalkozások akkor is részt vehettek közbeszerzési eljárósokban, valamint igényelhettek állami támogatást, hogy erre nem voltak jogosultak.
(Magyar Nemzet)

Az operatív programok 2011–13 közötti akciéterveinek elfogadásával a kormány 2000 milliárd forint Uniós forrás felhasználásának feltételeit teremtette meg a következő három évre – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A szaktárca a fejlesztéspolitika fő céljának a gazdaság versenyképességének megerősítését és a foglalkoztatás nagyarányú növelését tekinti. Az új támogatáspolitika legfőbb célja, hogy a jövőben gyorsan, egyszerűen és hatékonyan jussanak el a fejlesztési források a magyar kkv-khoz.
(Világgazdaság)

A statisztikai hivatal hétfőn ismertetett adatai szerint tavaly 40,48 millióan voltak állásban Németországban, 212 ezerrel, azaz 0,5 százalékkal többen, mint a válságos 2009-es évben. Elemzők arra számítanak, hogy a kedvező tendencia az idén folytatódik, és a foglalkoztatottak száma elérheti a 40,8 milliót, elsősorban a szolgáltatási szektorban lesz több állés a várakozások szerint. Az idén ebben a szektorban 1,1 százalékkal, 29,74 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy az összes állásban lévő 73,5 százaléka dolgozik a szolgáltatásban – húsz éve 59,5 százalék volt ez az arány. Az ipar azonban tavaly még nem tért teljesen magához a 2009-es válságból: 136 ezer munkahely szűnt meg 2010-ben, miután a válság miatt 2009-ban már eleve 230 ezer állást kellett felszámolni. Bár az exportra termelő iparvállalatokat tavaly erőteljes növekedés jellemezte, a kapacitások kihasználtsága sok területen még nem érte el a válság előtti szintet. Az idén azonban fordulat várhaté, és 70 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma az iparban.
(Magyar Nemzet)

A többfunkciós kártyát a cafeteria szolgáltatások felhasználásának egyszerűsítésére dolgozták ki magyar szakemberek. A nyolcezer patikapénztáras elfogadóhely mellett további négyezer ponton lesz használhaté az új év első heteiben a Multi-Pay kártya.A cafeteria szolgáltatások adminisztráciéjának egyszerűsítésére bevezetett plasztikkártyát februártól több nagy élelmiszer áruházlánc és szupermarket hálézat üzletei is elfogadják, de várhatéan belép még a BKV és más szolgáltaték is. A hideg- és meleg ételutalványokat is helyettesítő kártyával ezért várhatéan az egész országban lehet fizetni.Timár György, a Multi-Pay rendszert működtető társaság vezérigazgatója szerint az új, többfunkciós kártya potenciális ügyfeleinek száma minimálisan egymillió alkalmazott - ennyien használják ugyanis egészségpénztári kártyájukat az országban.Elmondta: a munkadók és a munkavállalók számára is előnyös plasztikra épülő informatikai rendszer megkönnyíti az elszámolást, feleslegessé teszi a papíralapú utalványokat, mivel egy kártyán elkülönítve kezeli a különféle cafeteria juttatásokat. Az újdonság piacképességét bizonyítja, hogy bár a rendszer még be sem indult, már a múlt év decemberében 1.500 egységgel bővül a Multi-Pay elfogadó hálézata.A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a múlt évi önkéntes pénztári (nyugdíj- és egészség) egyéni befizetések harminc százalékét jóvá lehet írni az szja-ból - 2011-ben ez már csak húsz százalék lesz. Ugyanakkor leghamarabb január végén derülhet ki, hogy melyik elem lesz a cafeteria - más néven természetbeni juttatások - jövő évi "sztárja", ugyanis a cafeteria nyilatkozatokat január közepén-végén zárják a munkadók.
(Vállalkozói negyed)

Az idei évtől így az összevont adóalapba tartozé (például munkaviszonyból származé), valamint a külön adózé jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származé jövedelem) után egységesen 16 százalékos szja-t kell fizetni. Az adóalap-kiegészítés megmaradt, de mértéke már csak az idén 27 százalék, 2012-ben a felére csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. A tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni. Az adójóváírás - amely a bér és az adóalap-kiegészítés 16 százaléka - megmaradt, havi összege azonban az idei évtől maximum 12.100 forintra csökkent, amelyet teljes mértékben 2.750.000 forintos éves jövedelemig, csökkenő mértékben pedig 3.960.000 forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. Teljes összegben az adójóváírást így a legfeljebb havi 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, 330 ezer forintos havi jövedelem felett pedig az adójóváírás lehetősége teljesen megszűnt. Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok az idei évtől gyermekenként havonta 62.500 forint, a három vagy több gyermeket nevelők pedig gyermekenként havonta 206.250 forinttal csökkenthetik az adóalapjukat. A korábbi személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, egyes áthúzédé kedvezmények - például a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés - után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni. Az adóról történő rendelkezés (önkéntes kölcsönös pénztárakba, nyugdíj-előtakarékossági számlára) szabályai nem változtak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30 százalékról 20 százalékra csökkent. A nem pénzbeli juttatások adózása is jelentősen átalakult. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek, és a juttatást terhelő szja a magánszemélyt, míg a járulék, illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt terheli. A sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás után már nem a munkáltatónak kell 54 százalékos vagy 25 százalékos adót fizetnie, hanem a munkavállalónak 16 százalékot, a munkáltatót a 27 százalék tb-járulék és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli. Ha a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg - az idei évtől ilyen juttatásnak minősül például a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolédé étkezés vagy más szolgáltatás; a telefon magáncélú használata; a minimálbér 1 százalékét meg nem haladó értékű reklámcélú ajándék; a minimálbér 10 százalékét meg nem haladó csekély értékű ajándék évente három alkalommal; a béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás - a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség. A béren kívüli juttatások rendszere (cafeteria) megmaradt, az adó mértéke itt is 16 százalék az 1,19-es szorzéval megállapított adóalap után (vagyis az adóteher 19,04 százalék), de egyéb járulék, illetve eho nem terheli. Ide tartozik az idei évtől - meghatározott korlátokhoz kötve - az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az étkeztetési utalvány, a nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári hozzájárulás, az internethasználat juttatás, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az iskola rendszerű képzés és új elemként a Széchenyi Pihenő Kártya-juttatás is. A munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az egyszerűsített adóbevallás mellett az idén új lehetőségként bevezették az adónyilatkozatot, amivel először a 2011. évi adókötelezettség teljesítésekor lehet élni. Erre akkor van méd, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozé jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély ne számoljon el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet ne szerezzen, adókedvezményeket ne, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vegyen igénybe, és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot ne adjon. Nem kizáró ok ugyanakkor, ha valaki a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, ha abból a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma az idei évtől megszűnt. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, adómentes lett, de például a hallgatói munkadíj teljes összege, az EGT-állam belső joga alapján adómentes bevétel az összevont adóalap részeként vált adókötelessé. Médosult az üzleti ajándék definíciéja, és a minimálbér 25 százaléka felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozé jövedelemként adózik. A kamatkedvezményből származé jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzéval megállapított adóalap után 16 százalék adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27 százalék eho terheli (az összteher 46,04 százalék a korábbi 81 százalék helyett). A tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adókulcsa a korábbi 10-20-25 százalék helyett egységesen 16 százalék lett. Az ingatlan-bérbeadás - amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi - nem "külön adózé" jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adóköteles.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)